György Lajos

orvos, neurofarmakológus, ökológus

 

Született: 1926. április 16. Budapest. Meghalt: 2008. október 1. Budapest.

 

Család

Sz: György Antal, Schwitzer Emma. F: 1. Weiner Anna. Fia: György Péter (1954–) esztéta, az MTA doktora, ill. György Katalin (1951–). 2. 1973-tól Vass Ottília.

 

Tanulmányok

A bp.-i Eötvös József Reálgimnáziumban éretts. (1944), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1976).

 

Életút

A II. vh. végén Borban volt munkaszolgálatos. A BOTE Gyógyszertani Intézete gyakornoka (1951–1952), egy. tanársegéde (1956– 1958); közben az MTA–TMB-n Issekutz Béla aspiránsa (1952–1956). Az MTA Kísérletes Orvostudományi Kutatóintézete (KOKI) tud. munkatársa (1958–1968), a Gyógyszerkutatási Osztály osztályvezető tud. főmunkatársa (1968–1976), tud. tanácsadója (1976–1986).

 

Gyógyszerhatástannal, elsősorban központi idegrendszeri transzmitteranyagok és azok antagonistáinak vizsgálatával foglalkozott. A kémiai szerkezet módosításával, munkatársaival igen erős és specifikus hatású ganglionbénítókhoz és ún. paraszimpatikus bénítókhoz jutottak el. Javaslatukra az egyik vegyület, mint az ulkusz kezelésében használható gyógyszer, a Gastrixon néven került forgalomba. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző szimpatikusbénítók összehasonlító farmakológiai vizsgálata és Parkinson-modellvegyületek, elsősorban az oxotremorin hatásainak feltárása terén.

 

Mint az ELTE Természetvédelmi Klubjának alapító vezetője és a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője a magyarországi ökológiai mozgalmak egyik elindítója, ill. később bekapcsolódott a Levegő Munkacsoport munkájába. Környezetvédőként ökofilozófiai és általános rendszerelméleti kérdésekkel foglalkozott.

 

Emlékezet

Nyolcvanadik születésnapján a magyar zöld mozgalom vezetői ünnepelték: Sólyom László köztársasági elnök magánlevélben üdvözölte (2006-ban). Budapesten (Víziváros, Hunyadi János út, majd Kelenföld, XI. kerület Sárbogárdi út 11.) élt és tevékenykedett. Temetése – saját kívánságára – nem volt, búcsúztatására a Humusz Házban került sor (2008. okt. 17.-én; Lágymányos, XI. kerület Saru utca 11.). Halála után fia, György Péter írta meg életét (Apám helyett, 2011).

 

Elismertség

Az MTA Gyógyszerkutatásokkal Foglalkozó Bizottsága tagja (1970-től). A Magyar Farmakológusok Társasága alapító vezetőségi tagja, a Magyar Élettani Társaság tagja (1953-tól).

 

Főbb művei

F. m.: A szimpatikusbénítók összehasonlító farmakológiai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1955);
A barbiturátok hatásáról és terápiás felhasználásáról. (Gyógyszereink, 1957);
Kémiai anyagok hatása a veseműködésre. Hársing Lászlóval. (A kísérletes orvostudomány vizsgáló módszerei. III. köt. Bp., 1957);
On the Adrenolytic Action of Chlorpromazine. – The Problem of Ergotoxin–Adrenaline Synergism and Antagonism. The Effect of General Anaesthesia. Többekkel. (Acta Physiologica, 1958);
Új, görcsoldó hatású vegyület farmakológiai vizsgálata. Többekkel. – Az ergotoxin adrenalinszerű, adrenalinhatást fokozó és gátló tulajdonságairól. Többekkel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1959);
Pharmacology of a New Spasmolytic Drug. Többekkel. (Acta Physiologica, 1959);
Pharmacological Studies on New Tertiery Tropine Esters. Dóda Margittal, Nádor Károllyal. (Acta Physiologica, 1960);
Adrenalin tachyphylaxia dibenamin után. Dóda Margittal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960);
Különböző térkitöltésű kvaternercsoportok szerepe a tropeinek paraszimpatikolitikus és ganglionblokkoló hatásának alakulásában. Dóda Margittal, Nádor Károllyal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1961);
Adrenergic Neurone Blocking Tropine Derivatives with Long-Lasting Hypotensive Action. Dóda Margittal, Nádor Károllyal. (Nature, 1962);
A szimpatikus izgató és bénító szerek vizsgálatának módszerei. (A kísérletes orvostudomány vizsgáló módszerei. VI. köt. Bp., 1962);
The Pharmacology of New Adrenergic Neurone Blocking Agents, N-p-cyclohexyl- benzyltropinium Derivatives. Többekkel. (British Journal of Pharmacology, 1963);
Some Central Nervous Properties of Diethyldithiocarbamate. Galambos Évával, Pfeifer A. Klárával. (Journal of Pharmacy and Pharmacology, 1966);
Pulmonary Hypertensive and Other Haemodinamic Effects of Capsaicin in the Cat. Molnár J.-vel. (European Journal of Pharmacology, 1967);
Adrenergic Neurone Blocking Agents: Effects and Site of Action. Többekkel. (Acta Medica, 1968);
A talliumion néhány káliumszerű tulajdonságáról. Többekkel. (Orvostudomány, 1968);
Adrenerg neuronbénítók: hatás és támadáspont. Többekkel. (Orvostudomány, 1969);
Acute Tolerance to Some Effects of Oxotremorine and Its Modification by Compounds with a Central Effect. Többekkel. (Acta Physiologica, 1971);
A centrális cholinerg izgalom perifériás szimpatikus megnyilvánulása és befolyásolása macska pislogóhártyáján. Többekkel. (Orvostudomány, 1971);
Pharmacological Analysis of Oxotremorine Mydriasis in the Mouse and the Rat. Többekkel. (Acta Physiologica, 1972);
Synthesis of 1,4-diaminobutyne Derivatives Containing the 2-chloroethylamino Group. Deák Gyulával, Sterk Lilivel. (Acta Chimica, 1973);
A kolinerg izgatók központi idegrendszeri hatásainak farmakológiai vizsgálata. Doktori értek. (Bp., 1974);
Presympatic Activity of Dopaminergic Agonists of Peripheral Organs. Dóda Margittal. (Neuropharmacology’85. Bp., 1985);
Synthesis of a New 1-aryl-1,4-dihydro-3(2H)- isoqunolinones with Potential Effect on the Central Nervous System. Többekkel. (Acta Chimica, 1987);
8-amino-4-acryl-2- methyl-1,2,3,4-tetrahydroisoquinolines. Reactions of the Amino Group via the Diazonium Salts. Deák Gyulával, Zára-Kaczián Erzsébettel. – Potential CNS Active 1-aryl-2-amino-1-ethanol Derivatives. Deák Gyulával, Zára-Kaczián Erzsébettel. (Acta Chimica, 1989);
Synthesis of 1-aryl-1,4-dihydro-3(2H)-isoqunolinones with Piperazine Ring in the Side Chain Having Potential Antiserotoninergic Activity. Többekkel. (Acta Chimica, 1990);
ökológiai írásai: Korunk különleges mérge, a dioxin. (Természet Világa, 1984);
Gaia és a Százszorszép-világ. (Természet Világa, 1985);
Értékeink és életünk minőségi mutatói. (Forrás, 1987);
Humán ökológia. A felforgató, konzervatív tudomány. (Természet Világa, 1987);
A tökéletes világegyetem felé. (Liget, 1988);
A fenntartható létezés eszmerendszerei. Az „alternatív” filozófiai iskolák tanításai. (Liget, 1989);
A fejlődés eszméjének története. Wolfgang Sachs hat tanulmánya. (Esély, 1990);
Vetélkedés és szimbiózis. Önzetlen génjeink. (ÖKO, 1991);
A zöld forradalom. (Café Babel, 1991);
Az ökológiai világfelfogások kialakulása. (Info–Társadalomtudomány, 1992);
Hová lettél harmadik út? (Magyar Szemle, 1994);
Az orvosi szaknyelvről. (Magyar Tudomány, 1995);
Ökológiai filozófiai iskolák. (Magyar Szemle, 1995);
Humán ökológia – tudomány vagy erkölcstan? (Magyar Szemle, 1996);
A jót választanod kell. Gy. L. írásaiból. (A Föld Napja Alapítvány kiadványa. Bp., 1996);
A rész és az egész védelme. Természetvédelem = környezetvédelem. (Madártávlat, 1997);
A harmadik kultúra. (Magyar Tudomány, 1998);
Gondolatok a természetgyógyászatról. (Ökotáj, 1999);
Az Általános Rendszerelmélet és a békés kölcsönhatás. (Ökotáj, 2000);
Vissza a kozmikus rendhez. Önszerveződés az élővilágban és a társadalomban. Ökológiai írások. (A Föld Napja Alapítvány kiadványa. Bp., 2000);
Miszticizmus és Általános Rendszerelmélet. (Ökotáj, 2002);
Fölforgató konzervativizmus – ökológiai alapelvek. Ökológiai írások. (A Zöld Érdek Alapítvány kiadványa. Bp., 2002);
ford.: Meadows, Donella H.: Világpolgár. – Időökológia. Ford. Simonyi Gyulával. (Székesfehérvár, 2006).

 

Irodalom

Irod.: György Péter: Az apám, Piros emlékezete. (Élet és Irodalom, 2008. nov. 5.);
György Péter: Apám helyett. Korrajz. (Bp., 2011).

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelenés: nevpont.hu, 2013.