Marek József

állatorvos

 

Született: 1868. március 18. Vágszerdahely, Nyitra vármegye. Meghalt: 1952. szeptember 7. Budapest.

 

Tanulmányok

A bp.-i Állatorvosi Akad.-n állatorvosi okl. (1892), a Berni Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1898), a Bécsi Orvosi Egyetem Belgyógyászati Klinikai Diagnosztikai Int.-ében is tanult (1898), az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1938. máj. 6.; ig.: 1940. ápr. 2.–1946. júl. 24.; t.: 1942. máj. 15.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

 

Életút

Vágújhelyen magánállatorvos (1892–1893), ideiglenesen kinevezett törvényhatósági állatorvos (1893–1895), a kőbányai állateü.-i hiv. laboratóriumának vezetője (1895–1897). Az Állatorvosi Főisk. Belgyógyászati Tanszék, ill. Klinika klinikai segédtanára (1897–1899), az állatorvosi belorvostan segédtanára (1899–1901), ny. r. tanára (1901–1934), a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Mg.-i és Állatorvosi Kar Állatorvosi Oszt.-án a belorvostan ny. r. tanára (1934–1935) és a klinika ig.-ja (1901–1935). – A 20. sz.-i m. állatorvos-tudomány egyik jelentős személyiségeként, nemzetk. tekintélyű művelőjeként elsősorban állatorvosi belgyógyászattal fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a lovak tenyészbénasága, ún. kólikás betegségei, a mételykór, ill. az általa felfedezett és róla elnevezett csirkebénulás kutatásában (1907). Nagy jelentőségűek az angolkórral kapcsolatos vizsgálatai. Kifejlesztette a máig használt gyomorszondát, a rinolaringoszkópot és a mételykór gyógykezelésére évtizedeken át alkalmazott Distol nevű gyógyszert. Tiszteletére a M. Állatorvosok Társasága ~-emlékérmet alapított. – A Szt. István Akad. tagja (1918-tól). – Az Orsz. Állateü.-i Tanács elnöke (1938–1946), a M. Orsz. Állatorvos Egyesület t. tagja. Az MTA III. Oszt.-a (1940. ápr. 26.–1945. máj. 28.), a IV., ill. 1951-től a VIII. Oszt.-a elnöke (1949. nov. 29.–1952. szept. 7.). Az Amerikai, az Angol, a Finn, a Görög, a Jugoszláv és a Svéd Állatorvos Társaság t. tagja, a hallei Német Leopoldina Természettud. Akad. tagja. Az Académie Veterinaire de France l. tagja (1952-től). – Az Utrechti Egyetem Állatorvosi Kara (1921), a Lipcsei Egyetem (1930), a Szófiai Egyetem (1930), a Hannoveri Állatorvosi Főisk. t. doktora (1930). – Ogy.-i képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1930), r. tagja (1933–1935). – Balassa János-díj (1931), Kossuth-díj (1949).

 

Főbb művei

F. m.: Az elektrodiagnosztika az állatorvostanban. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1894/95);
A lovak tenyészbénasága. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1897/98);
Klinikai diagnosztika. (Bp., 1902;
2. kiad. 1928);
Állatorvosi belgyógyászat. I–III. Egy. tankönyv. Hutÿra Ferenccel. (Bp., 1904;
3. kiad. 1924);
A bélfodri verőerek elzárásának kihatása a bélre. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1906);
Multiple Nervenentzündung – Polyneuritis – bei Hühnern. (Deutsche Tierärztliche Wochenschrift, 1907);
A tehenek tőgygümőkórja. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1908);
Lehrbuch der klinischen Diagnostik der inneren Krankheiten der Haustiere. (Jena, 1912;
2. kiad. 1922);
Über die Digitalistherapie. (Hannover, 1915);
A takonykór megállapítása biológiai eljárásokkal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1915);
Die Leberegelkrankheit. (Berlin, 1916);
Die orientalische Rinderpest. Hutÿra Ferenccel. (Jena, 1916);
A mételykór és annak orvoslása. (Bp., 1916);
A lovak rühösségének gyógyítása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1917);
A rachitis – angolbetegség – összehasonlító kórtana. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1920. okt. 11.;
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921);
A lovak fertőző kevésvérűsége. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1921);
A rachitis. Wellmann Oszkárral. (Bp., 1930;
németül Jena, 1931);
Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I–II. Hutÿra Ferenccel, Manninger Rezsővel. (Jena, 1938;
11. kiad. 1959;
angolul London, 1938;
5. angol kiad. 1946;
spanyolul Barcelona, 1947;
2. spanyol kiad. 1959;
olaszul Milano, 1949;
oroszul Moszkva, 1961;
lengyelül Warszawa, 1962;
kínai nyelven Peking, 1962–1964);
Ásványi anyagforgalmi zavarok kiváltotta csontbántalmak. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1939. febr. 20.;
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939).

 

Irodalom

Irod.: Zimmermann Ágoston: M. J. egyénisége. (Állatorvosi Lapok, 1938);
Mócsy János: M. J. (Akadémiai Értesítő, 1952);
Mócsy János: Száz éve született M. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968);
Szelei László: M. J. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1973);
Honti József–Lapis Károly: Marek-betegség. M. J., a kísérletes onkológia nemzetközileg elismert úttörője. (Orvosi Hetilap, 1977);
Karasszon Dénes: M. J. (Híres magyar orvosok. III. Bp., 2002).

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelenés: nevpont.hu, 2013.