Család

Sz: Mészáros Sándor asztalos mester, apja kivándorolt az Egyesült Államokba. Nevelőapja: Hille Ede (†1909) vasúti tisztviselő, pályaőr, anyja: Ördögh Mária (1858–1940). Testvére: Hille Valéria és Hille Oszkár dr. (1901–1976) közgazdász. F: Móritz Karola.

Iskola

A szegedi piarista gimnáziumban éretts. (1909), a szegedi és a budapesti tudományegyetemen tanult; Budapesten földrajz–történelem szakos középiskolai tanári (1913) és bölcsészdoktori okl. (1914), a légkörtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1930). A műszaki (meteorológia) tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).

Életút

Tanulmányai befejezése után Kövesligethy Radó tanársegéde (1913–1914). Az I. vh.-ban a keleti fronton harcolt, orosz hadifogságban volt (1914–1922), hazatérése után a polgári légiforgalomnál magaslégköri kutatásokkal foglalkozott (Mátyásföldön, 1922–1924), a Magyar Légiforgalmi Rt. meteorológiai szolgálatának vezetője, egyúttal a Magyar Kir. Légügyi Hivatal meteorológusa, légügyi műszaki szakszolgálatosa (1925–1944); repülő ezredesi rangfokozatban (1941–1944). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Földrajz Tanszékének magántanára (1930–1940), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a légkörtan előadó tanára (1943-tól). A II. vh. után az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) polgári alkalmazottja, főosztályvezetője és a polgári légiforgalom meteorológiai irányítója (1945–1957), nyugdíjazták (1958. jan. 1-jétől). Légkörtannal foglalkozott, a magyar katonai repülési meteorológiai kutatások egyik elindítója, a repülőmeteorológiai szolgálat megszervezője, majd 1945 után a polgári repülőforgalom újraindítója (ő jelölte ki a budaörsi és a ferihegyi repülőtereket és a repülési útvonalakat!). A Pesti Hírlapban meghonosodott napi időjárás-jelentések szerzője, szerkesztője, térképeinek elkészítője (1930-as évektől). Nevéhez fűződik továbbá a balatoni és a dunai vízjelző szolgálat felállítása (a balatoni megindult: 1934. júl. 8-án). Repülőként Magyarországon elsőként emelkedett 10 000 méteres magasságba (Háry Lászlóval, 1925. máj. 14-én), majd összesen 1380 felszállást hajtott végre (1925–1943 között, átlagosan 4000 méteres magasságban). Hille Alfréd részt vett a londoni Nemzetközi Légügyi Kongresszuson (1923-ban), amelynek hatására érdeklődése véglegesen a katonai repülőmeteorológiai kutatások felé fordult. Mivel a trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára repülőgépek tartását, Hille Alfréd javaslatára Magyarország memorandumot intézett a nagyhatalmakhoz, hogy engedélyezzék néhány korszerű gép használatát (magassági mérések végrehajtására; valójában a cél egy titkos légierő kialakítása és fenntartása volt, 1924-ben). Kezdetben kis teljesítményű iskolagépekkel végzett meteorológiai repüléseket, majd megérkezett az első két angol gyártmányú, kétüléses Bristol F2B felderítőgép, és a szegedi repülőtéren megalakult a Kereskedelmi Minisztérium Meteorológiai Repülő Kirendeltsége (amelyet Háry László vezetett, 1925-től). Hille Alfréd és Háry László hajtották végre az első felszállást, majd a rendszeressé váló kutatórepülések tapasztalatai után Hille Alfréd megírta az első magyar repülésmeteorológiai könyvet (A repülés eleme – légkörtani ismeretek címmel, 1926-ban).

Emlékezet

Budapesten (Mártonhegy, XII. kerület Ormódi utca 7.) élt és tevékenykedett. Emlékét a siófoki viharjelző obszervatórium falán emléktábla őrzi (a balatoni viharjelzés megindulásának 60. évfordulóján állíttatta az OMSZ, 1994-ben). Tiszteletére a Magyar Meteorológiai Társaság Hille Alfréd-díjat (= Hille Alfréd Ifjúsági Pályadíjat) alapított (az Országos Tudományos Diákkonferenciák meteorológiai szekcióiban bemutatott legjobb dolgozatok jutalmazására, 1987-ben) és Hille Alfréd-emlékkönyvet adott ki (1985-ben). A Magyar Meteorológiai Társaság emlékére Hille Alfréd-emlékülést tartott (1985. okt. 31-én). A Magyar Honvédség katonai meteorológusai aug. 14-én, Hille Alfréd születésnapján ünneplik fegyvernemi napjukat.

Elismertség

A Magyar Meteorológiai Társaság alapító tagja (1925. jan. 25-étől), főtitkára (1925–1929), elnöke (1961–1965), t. tagja (1977-től). A Magyar Földrajzi Társaság tagja (1930–1981). A Magyar Aero Szövetség alelnöke.

Elismerés

A Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztje (1936), Munka Érdemrend (ezüst, 1965). Steiner Lajos-emlékérem (1959).