Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Kulcsár Péter

    irodalomtörténész, művelődéstörténész


    Született: 1934. december 14. Budapest
    Meghalt: 2013. január 4. Budapest
    Temetés: 2013. január 31. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kulcsár Dezső péksegéd, Nagy Izabella könyvelő, pénztárosnő. Szülei elváltak, édesanyja nevelte fel. F: 1960-tól Horváth Margit magyar–történelem szakos középiskolai tanár. Fia: Kulcsár Miklós (1961–) és Kulcsár György (1967–).

    Iskola

    A bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnáziumban éretts. (1953), a Szegedi Tudományegyetemen történelem (1957) és latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1961), az ELTE BTK-n könyvtár kiegészítő szakon végzett (1964); Szegeden doktorált (1963), az irodalomtudományok kandidátusa (1971), doktora (1990).

    Életút

    A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének gyakornoka (1957–1958), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE Központi Könyvtár könyvtárosa (1958–1968), a Különgyűjtemények osztályvezetője (1968–1973). Az ELTE Egyetemi Könyvtár Szerzeményi Osztályának vezetője (1973–1980), a Könyvtár főigazgató-helyettese (1980–1990). A Miskolci Egyetem Történelem Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1995. júl. 1-jétől).

    A Szegedi Tudományegyetem történelem–magyar szakos évfolyamának DISZ-titkára (1956-ig).

    Emlékezet

    Tudományos pályafutásának kezdetén kora középkori magyar történettel, elsősorban a magyar államszervezés kérdéseivel foglalkozott, majd összeállította a gyulafehérvári Batthyány Múzeum ősnyomtatványainak katalógusát. Érdeklődése később a középkori és 15–16. sz.-i magyar irodalom-, könyv- és művelődéstörténet, elsősorban a magyarországi humanista történetírás története felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el Bonfini Magyar története forrásainak és keletkezési körülményeinek tisztázása terén. Forráskiadói és műfordítói tevékenysége is jelentős: kiadta – többek között Szepsi Csombor Márton, Heltai Gáspár és Bethlen Mihály műveit.

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtudományi, Textológiai és Bibliológiai Bizottságának tagja (1980-tól), Bibliográfiai és Könyvtörténeti Munkabizottságának elnöke (1985-től).

    Szerkesztés

    Az Irodalomtörténet (1991-től) és a Magyar Könyvszemle c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1991-től).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar államszervezés néhány problémája. István és Ajtony harca. Részben egy. doktori értek. is. (Szeged, 1960; megjelent, kivonatosan: Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Historica, 1958)
    Európai humanista hagyomány szerepe Szepsi Csombor Márton írói fejlődésében. Kovács Sándor Ivánnal. (Irodalomtörténeti Dolgozatok. 16. Szeged, 1960)
    Bonfini-forrástanulmányok. 1 táblával. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Historica, 1963)
    A bedegi Nyáry família nyomtató mestere: ifj. Klösz Jakab. Kovács Sándor Ivánnal. (Magyar Könyvszemle, 1966)
    A cserhalmi ütközet László legendájában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Ceglédi S. János receptlevelei a XVIII. század elejéről. Kovács Sándor Ivánnal. (Orvostörténeti Közlemények, 1967)
    Régi magyar írók és prédikátorok kiadatlan levelei. 1–3. Kovács Sándor Ivánnal. (Acta Universitatis Szegediensis, 1968)
    Újabb adatok az 1632-es felsőmagyarországi népmozgalmak történetéhez. Kovács Sándor Ivánnal. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968)
    Száz adat „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára” I. kötetéhez. Kovács Sándor Ivánnal. (Magyar Nyelv, 1968)
    Egy budai humanista feliratgyűjtemény. (Archaeologiai Értesítő, 1968)
    Bethlen Gábor könyvtárának újabb darabja. Alvinczi Péter: Itinerarium catholicum. – Ransanus Epitoméjának kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1969)
    Le fonti umanistiche italiane del Bonfini per la sua preistoria ungherese. (Rinascimento, 1970)
    Szenci Molnár Albert V. Frigyes pfalzi választófejedelemnek dedikált könyvei a Vatikáni Könyvtárban. Kovács Sándor Ivánnal. Két képpel. (Magyar Könyvszemle, 1970)
    Dedikált disputációk Debrecenben. Kántor Sándorral. (Studia Litteraria, 1970)
    Szeged könyvtártörténete az egyetem alapításáig. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Bibliothecaria. Szeged, 1970)
    Az óbudai egyetem Heltai Gáspár krónikájában. (Acta Historiae Litterarium Hungaricarum, 1972 és külön: Irodalomtörténeti Dolgozatok. 63. Szeged, 1972)
    Szepsi Csombor Márton ismeretlen értekezése. Disputatio physica de metallis. Kovács Sándor Ivánnal. (Acta Historiae Litterarium Hungaricarum, 1972 és külön: Irodalomtörténeti Dolgozatok. 91. Szeged, 1972)
    A szegedi Dózsa-hagyomány legendája. (Tiszatáj, 1973)
    Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése. Monográfia és kand. értek. is. (Humanizmus és reformáció. 1. Bp., 1973)
    A humanista irodalom forrásértékű tudósításai. (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásainak forrásaiba. Bp., 1976)
    A reformáció történelemszemlélete a XVI. században. (Világosság, 1976)
    A reneszánsz ünnep. (Világosság, 1978)
    A Jagelló-kor. (Magyar História. Bp., 1981)
    Az újplatonizmus Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983; és külön: Reneszánsz füzetek. 56. Bp., 1983)
    Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti forrás. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1984)
    A magyar ősmonda Anonymus előtt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
    Kapisztrán János. Kismonográfia. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1987)
    A történetíró Heltai. Kiadás- és szövegtörténeti áttekintés. (Irodalom és ideológia a 16–17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., 1987)
    A teremtett embertől a teremtő emberig. A reneszánsz történelemszemlélet kialakulása. Doktori értek. (Bp., 1989)
    Ransanus Szent István életrajzáról. (Magyar Könyvszemle, 1991)
    Mátyás király az ötszázadik évben. (Magyar Tudomány, 1991)
    A Corvinus-legenda. (História, 1993)
    Berger Illés történeti művei. (Magyar Könyvszemle, 1994)
    Bonfini-kéziratok. (Magyar Könyvszemle, 1995)
    Három epigramma 1487-ből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996)
    Naplók és útleírások a 16–18. századból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2004)
    Történelemszemlélet – történelmi tudat – történettudomány. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004)
    Humanista szövegek kiadásának lehetőségei és módszerei. (Irodalomtörténet, 2005)
    Szepsi Csombor Márton ismeretlen értekezése a fémekről. Kovács Sándor Ivánnal. (Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei, 2005)
    A németség a középkori Magyarországon. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2006)
    Humanista történetírás Magyarországon. Tanulmányok. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2008)
    A szövegkiadás. (A Miskolci Egyetem BTK kiadványa. Miskolc, 2008)
    Eszmék, legendák, történelem és történetírás. Tanulmányok. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2010)
    A történelemszemlélet előzményei. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2011)
    szerk.: Catalogus Incunabulorum Bibliotheca Batthyányanae. Összeáll. (Museum Batthyányanum Albae in Transsylvania. Szeged, 1965)
    Szepsi Csombor Márton összes művei. Sajtó alá rend. Kovács Sándor Ivánnal. 8 táblával. (Régi Magyar Prózai Emlékek. I. köt. Bp., 1968)
    Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknac dolgairól… Szerk., a kísérő tanulmányt írta K. P., a szöveget gondozta Varjas Béla. Hasonmás kiad. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. 8. Bp., 1973)
    Bonfinius, Antonius de: Rerum Ungaricarum decades. I–IV. köt. (Bp., 1976)
    Németh János: Memoria typographiarum inclyti regni Hungariae et magni principatus Transylvaniae. – Magyarország nyomdáinak emlékezete. Az 1818. évi kiadás hasonmása és fordítása. I–II. köt. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Haiman György. Ford. K. P. Bibliofil, számozott kiad. (Bp., 1977)
    Ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hungaricarum. Id est annalium omnium temporium liber primus et sexagesimus. Curam gerebeat Petrus Kulcsár. – A magyarok történetének rövid foglalata. Sajtó alá rend. K. P., közreműködött Kohut Éva. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. 2. Bp., 1977)
    Humanista történetírók. Antológia. Vál., szerk., a szöveget gondozta. (Magyar remekírók. Bp., 1977)
    Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája. T. K. M. temetésére, a kolozsvári református kollégium által kiadott kárta. A könyv melléklete az 1702. évi kárta hasonmása. Haiman György és Tolnai Gábor tanulmányával. A latin szöveget sajtó alá rend. K. P., a kárta szövegét Jakó Zsigmond, verseit Tóth István és Weöres Sándor ford. (Bp., 1978)
    Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Sajtó alá rend. Kulcsár Margit, a bevezető tanulmányt írta. (Bibliotheca Historica. Bp., 1978)
    Szepsi Csombor Márton: Europica varietas. Útleírás. Szerk., a szöveget gondozta K. P., a bevezető tanulmányt írta Kovács Sándor Iván. A verseket Weöres Sándor ford. (Bp., 1979)
    Marzio, Galeotto: A Hunyadiak kora. Szemelvények. Vál., az utószót írta. Ford. is Geréb Lászlóval, Kardos Tiborral. (Olcsó Könyvtár. 855. Bp., 1979)
    Bethlen Mihály útinaplója. 1691–1695. Sajtó alá rend., az utószót írta Jankovics Józseffel. (Bibliotheca Historica. Bp., 1981)
    Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége idején. – De statu rei publicae Hungaricae… Rövidített kiadás. Vál., a szöveget gondozta, az utószót írta. Ford. Borzsák István. (Olcsó Könyvtár. 862. Bp., 1982)
    Baranyai Decsi János magyar históriája. 1592–1598. – Joannis Decii Barovii Commentariorum de rebus Ungaricis. Ford., a bevezető tanulmányt írta. Közreműködött Bellus Ibolya. (Bibliotheca Historica. Bp., 1982)
    Levelek id. Szilágyi Ferenchez. 1794–1826. Szerk. (Bibliotheca Universitatis Budapestinensis. Fontes et studia. 2. Bp., 1985)
    Brodericus, Stephanus: De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima. Szerk. Csapodi Csabával. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. 6. Bp., 1985)
    Mythographi Vaticani. I–II. köt. Összeáll. (Turnholti, 1987)
    Az európai irodalom képeskönyve a kezdetektől Shakespeare-ig. K. P. összeállításában, Németh G. Béla tanulmányával. (Bp., 1989)
    Tanulmányok Karácsonyi Béla hetvenedik születésnapjára. Szerk. Mader Bélával, Monok Istvánnal. (Szeged, 1989)
    Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről való elmélkedések. Sajtó alá rend., az utószót írta Kovács Sándor Ivánnal. Bibliofil kiadvány, japán technikával, bársony kötésben, a kötéstáblán fémplakettel, tokban. Beragasztott képpel. (A Magyar Bibliofil Társaság kiadványa. Bp., 1990)
    Bessenyei György: Társadalombölcseleti írások. 1771–1778. Sajtó alá rend. (B. Gy. összes művei. Filozófia, publicisztika, történetírás. Bp., 1992)
    II. Rákóczi György levelezéséből. 1646–1660. Sajtó alá rend. Izsépy Edit, szerk. K. P. (Bibliotheca Universitatis Budapestinensis. Fontes et studia. 8. Bp., 1992)
    Paulus Simoni tézisfüzete. (A Lymbus füzetei. 28. Bp., 1992)
    Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. – Az török áfium ellen való orvosság. Szerk., a szöveget gondozta Kovács Sándor Ivánnal. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1994; 4. kiad. 2000; Új kiad. 2012)
    Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei. – Rerum Ungaricarum Decades. Ford., sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., 1995)
    Oláh Miklós: Hungária. Szerk., az Athilát ford. és az utószót írta. (Millenniumi magyar történelem. Források, Bp., 2000)
    Lettere di principi. – Litterae principum ad papam. – Fejedelmi levelek a pápához. 1518–1578. Átírta és kiadta Bessenyei József, ford. Nagy Gáborral. (A Római Magyar Akadémia kiadványa. Róma–Bp., 2002)
    Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700. Összeáll. (Az OSZK kiadványa. Bp., 2003)
    Szepsi Csombor Márton: Europica varietas. Útleírás. Szerk., a szöveget gondozta K. P., a bevezető tanulmányt írta Kovács Sándor Iván. A verseket Weöres Sándor ford. (Új kiad. Dunaszerdahely, 2003)
    Zrínyi Miklós összes művei. Szerk., az utószót írta Kovács Sándor Iván. A szöveget gondozta Kovács Sándor Ivánnal. (Bp., 2003)
    A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig. Összeáll. Elektronikus dokumentum. CD-ROM. (Az OSZK kiadványa. Bp., 2003)
    Zrínyi Miklós prózai művei. Sajtó alá rend. (Z. M. összes művei. Kritikai kiadás. Bp., 2003)
    Krónikáink magyarul. I–III. köt. Vál., ford. (Történelmi források. Bp., 2006)
    A Szent Korona eredete. Révay Péter Turóc vármegyei főispán rövid emlékirata Magyarország több mint 600 éve tündöklő Szent Koronájának eredetéről, jeles és győzedelmes voltáról, sorsáról. Ford. (A Magyar Ház kiadványa. Bp., 2010)
    Mythographus Vaticanus. Isteni fabulák. Az I. és a II. Vatikáni mitográfus. Szerk. Kiss István, ford. K. P. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2012).

    Irodalom

    Irod.: Kulcsár Erzsébet: K. P.: Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése. (Századok, 1974)
    Vásárhelyi Judit: K. P.: Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
    Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. (Könyvtári Figyelő, 2000)
    Jókedvéből történész. Beszélgetés K. P. professzor emeritusszal. (Gesta. Fiatal miskolci történészek folyóirata, 2006)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu