Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Tóth Tibor

    biológus, antropológus


    Született: 1929. január 5. Szolnok
    Meghalt: 1991. október 3. Budapest
    Temetés: 1991. október 18. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Család

    Sz: Tompa Mária. Apja MÁV-mozdonyfűtő volt. F: Temesy Katalin. Leánya: Szabicsné Tóth Marianne és Tóth Adrienne.

    Iskola

    A mezőtúri gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n ősrégészettan–ősembertan szakos muzeológus okl. szerzett (1952), a biológiai tudományok kandidátusa (Moszkva, 1958; honosítva: Bp., 1958), doktora (Moszkva, 1978; honosítva: Bp., 1979).

    Életút

    A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának előadója (1951–1954), a moszkvai Lomonoszov Egyetem Embertani Tanszékének aspiránsa (1954–1958). A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának muzeológus tud. munkatársa (1958–1962), tud. főmunkatársa és osztályvezető-helyettese (1962–1965), az Embertani Tár vezetője (1965–1990).

    Emberszármazástannal, etnikai embertannal, a magyar nép származásának elemzésével, elsősorban a honfoglaló magyarság szarmata kori származásának bizonyításával foglalkozott. A honfoglaló magyarság származástani problémáin kívül speciális paleoantropológiai kutatásokat is végzett a Magyarország területéről származó több mint ezer avarkori, valamint a Szovjetunióból és Mongóliából származó bronzkori leleteken. Szeitbek Nurhanov torgaji származású nyelvész hívta fel figyelmét a torgaji madijar törzsre. Nurhanovval ketten el is jutottak a torgaji területre, ahol Tóth Tibor számos antropológiai felmérést végzett a magát madijarnak nevező törzs tagjai között (1965-ben; megjelent: Az ősmagyarok mai reliktumáról, 1966). Megállapította, hogy az argün népcsoportnak az ún. Torgaj-mélyedésben élő madijar törzse száznyolcvan családból, kb. kilencszáz-kilencszázötven főből áll. Nomád életet élő tagjai az argünök más törzseinek tagjaival és környékbeli kipcsakokkal házasodnak össze. Nemzetségfőjük nevét valamennyien ismerik, családfájukat tíz-tizenkét nemzedékig tudják visszavezetni. Antropológiailag a dél-szibériai rasszhoz tartoznak, embertani jellegzetességeik a kazak néphez állnak közel. Összehasonlító antropológiai tevékenysége során elsőként ő alkalmazta a mongolid és europid leletek arcprofilozottság alapján történő differenciáldiagnózisát. Munkássága közül kiemelkedik még a jégkor utáni populációk csontmorfológiai evolúciós vizsgálata. Négy nagy nemzetközi expedícióban vett részt az Urál-vidéken, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában (1959, 1962, 1964–1965, 1967–1968).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik. Kazahsztáni kutatásai igen nagy szakmai vitákat váltottak ki, expedícióját, kutatási körülményeit Benkő Mihály dolgozta fel (2003-ban), ill. kutatásait Benkő Mihály és Bíró András Zsolt folytatta.

    Elismertség

    Az MTA Antropológiai Bizottsága (1959–1990) és Magyar Őstörténeti Munkaközössége tagja (1980–1991). Az MTA–TMB Általános Biológiai Szakbizottság Őslénytani Munkabizottságának tagja (1970–1984). A Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának vezetőségi tagja (1961–1990). A Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani Rétegtani Szakosztályának tagja (1969–1991). Az International des Sciences Anthropologiques et Ethnologiques állandó bizottsága (1978–1991) és magyar nemzeti bizottsága tagja (1980–1991).

    Szerkesztés

    Az Anthropologia Hungarica szerkesztője (1965–1991). A Természettudományi Dokumentáció (1960–1961), az Antropológiai Közlemények (1964–1991), a Természettudományi Múzeum Évkönyve (= Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici) szerkesztőbizottságának tagja (1965–1991).

    Főbb művei

    F. m.: Magyarország régi és jelenkori lakossága arckoponyájának horizontális profilozottsága. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)
    Profilation horizontale du crane facial de la population ancienne et contemporaine de la Hongrie. Problème de l’origine des Hongrois. (Crania hungarica, 1958)
    Beszámoló Ural vidéki tanulmányutamról. (Antropológiai Közlemények, 1959)
    A paleolitikum korai szakaszai a Szovjetunióban. – Az embertani szisztematika alapvető kérdései. (Antropológiai Közlemények, 1962)
    Le cimetière de Csákberény provenant des débuts de l’époque avare. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1962)
    Methodische Fragen in der historischen Anthropologie. – Some Problems in the Anthropology of Conquering Hungarians. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1963)
    A bogárdi késő rómaikori temető. Paleoantropológiai vázlat. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1962. Pécs, 1964)
    The German Cemetery of Hegykő – VI. c. A Palaeoanthropological Sketch. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1964)
    Palaeoanthropological Findings from the Valley of the Huni. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1965)
    A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémái. (Antropológiai Közlemények, 1965)
    Az ősmagyarok mai reliktumáról. Előzetes beszámoló. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1966)
    The Period of Transformation in the Process of Metisation. A Palaeoanthropological Sketch. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1966)
    On the Diagnostic Significance of Morphological Characters. A Methodological Study. 1–3. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1967–1969)
    Az ősmagyarok genezisének szarmata kori etapjáról. (MTA Történettudományi Osztálya Közleményei, 1969)
    On the Morphological Modification of Anthropological Series in the Lithic and Palaeometallic Ages. 1–3. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1970–1972)
    Central Twenty-Five Years – 1945–1970 – of the Anthropological Department Hungarian National History Museum. (Anthropologia Hungarica, 1971)
    On the Morphological Modification of Anthropological Series in the Central Danubian Basin. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1973)
    Neolithic and Palaeometallic Populations in the Central Danubian Basin. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1977)
    Magyarország lakosságának szomatológiája és paleoantropológiája a magyar nép származásával kapcsolatban. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1977)
    Morfogenetikai trendek az őskori Közép-Duna medencében. (Antropológiai Közlemények, 1977; angolul: On the Morphogenetic Trends in the Prehistoric Eastern Mediterranean, 1978)
    The Dermatoglyphical Materials of Hungarians from Gyöngyöstarján and Kisfalud. Gladkova, T. D.-vel. – Some Problems in the Somatology of Hungarian People. – Some Factors in the Morphological Modification of Human Groups. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1979)
    Some Anthropological Problems of the Early Postglacial and Historic Europoids. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1980)
    The Dermatoglyphics of Hungarians from Szendrő. Gladkova, T. D.-vel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1981)
    The Odontological Aspect in the Ethnogenesis of Hungarians. 1–2. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1981–1982)
    Some Anthropological Problems of the Neolithic Tisza Basin Population. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1982)
    Areality in the Early Period of Hungarian Ethnogenesis. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1983)
    Dermatoglyphics and Ethnogenesis of Hungarians. Gladkova, T. D.-vel. (Anthropologia Hungarica, 1983)
    Some Anthropological Problems of the Mesolithic Europoids. 1–2. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1984–1985)
    Additional Data to the Dermatoglyphics of Hungarians. Gladkova, T. D.-vel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1985)
    Homo Sapiens’ Groups in the Palaeometallic and Neometallic Biosphere. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1986)
    Man and Nutrition in the Carpathian Postglacial Millennia. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1987)
    Ethnic Dermatoglyphics of Hungarians. Gladkova, T. D.-vel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1988)
    Environmental Casuality in the Flatness of Splanchnocranium. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1989)
    On the Frequency of Shovel-shaped Incisors in Hungarians. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1990)
    Human Palaeonutrition in the Carpathian Basin from the Neolithic to Mediaeval Times Based on Osteochemical Analysis. Pais Istvánnal. – Morphological Modification, Its Casuality. The Case of Carpathian Basin from Neolithic to Modern Times. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1991)
    Biological Distance during the Avar Period Based on Non-Metric Cranial Data. Többekkel. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1993).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1991. febr. 12.)
    Farkas L. Gyula: T. T. (Antropológiai Közlemények, 1991)
    Pap Ildikó: In memoriam T. T. (Anthropologia Hungarica, 1992)
    List of T. T.’s Scientific Publications. Összeáll. Pap Ildikó és Makra Szabolcs. (Anthropologia Hungarica, 1992)
    Farkas L. Gyula–Dezső Gyula: A magyar antropológia története a kezdetektől napjainkig. (Szeged, 1994)
    Makra Szabolcs: T. T. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Benkő Mihály: A torgaji madiarok. Keleti magyar néptöredék Kazakisztánban. A bevezetőt Erdélyi István írta. (Bp., 2003)
    Benkő István: Tibor Tóth. Discoverer of the Eastern Hungarians in Modern Times. (Journal of Eurasian Studies, 2010)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu