Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Vargyas Lajos

    népzenekutató, folklorista


    Született: 1914. február 1. Budapest
    Meghalt: 2007. október 11. Budapest
    Temetés: 2007. október 29. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr, szóróparcella

    Család

    Sz: Weigand Károly, Bohacsek Mária. F: Gálfi Katalin. Fia: Vargyas Péter (1950–2009) ókortörténész, asszirológus, Vargyas Gábor (1952–) etnológus, kulturális antropológus és Vargyas Zoltán (1953–).

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1941), az irodalom (néprajz) tudományok kandidátusa (1952), doktora (1963).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Intézete gyakornoka (1937–1941), tanársegéde (1941–1943), az Egyetemi Könyvtár őre (1942–1952). A Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának vezetője (1952–1961), az MTA Népzenekutató Csoportjának főmunkatársa (1961–1969), igazgatója (1970–1973), az MTA Zenetudományi Intézete tud. tanácsadója (1973–1981). Az ELTE BTK Néprajz Tanszékének mb. előadója (1950–1952), egy. docense (1952–1954).

    Népzenével, a néprajztudomány módszertani kérdéseivel, a néphagyománynak a nemzeti műveltségben játszott szerepével foglalkozott. Kiemelkedő jelentőségű eredményeket ért el a magyar parasztság zenei életére, a magyar versritmus és népballada történetére vonatkozóan. A magyar vers ritmusa (1952) és a Kodály Zoltánnal közösen jegyzett A magyar népzene („Kodály–Vargyas,” 1952; 2007-ig 17 kiadás!) c. műve a magyar néprajzi irodalom klasszikusa. Különösen értékesek a népzene ősrétegével, a magyar–román népzenei kölcsönhatásokkal, az archaikus hangszeres zene és az énekelt zene összefüggéseivel, a magyar népzene dialektusaival, ill. a népi betlehemes játék és a regölés dallamainak és drámai elemeinek összehasonlító vizsgálata terén tett megállapításai. Monográfiát írt Áj falu (volt Abaúj-Torna vármegye, ma: Szlovákia) népzenei életéről. További kutatási területei: a magyar népballada kialakulása, típusai és középkori története; Kodály Zoltán munkássága és a magyar népzenekutatás története; a magyar folklór és hitvilág legősibb, honfoglalás előtti rétegei stb.

    Elismertség

    Az MTA Magyar Őstörténeti Komplex Bizottsága tagja. A Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tb. tagja. Áj falu díszpolgára (2006).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (arany, 1970). Györffy István-emlékérem (1975), Erkel Ferenc-díj (1980), a Művészeti Alap Zenei Díja (1980), Széchenyi-díj (1991), Eötvös József-koszorú (nem fogadta el, 1993), Magyar Örökség Díj (1999), Akadémiai Díj (2001), Príma Díj (2004).

    Szerkesztés

    Az Ethnographia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Áj falu zenei élete. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Tanya, falu, mezőváros. 2. Bp., 1941)
    Kétféle végződés egy dallam változataiban. (Kodály Zoltán Emlékkönyv. Bp., 1941)
    Az istenesi székelyek betlehemes játéka. Benedek Andrással. (Ethnographia–Népélet, 1943 és külön: Erdélyi Néprajzi Tanulmányok. Kolozsvár, 1943)
    A Szovjetunió. Bulla Bélával, Ortutay Gyulával. 49 táblával, 1 térképpel. (Nagy népek élete. Bp., 1946)
    A román népzene. (Sorsunk, 1948)
    Zene és közösség. (Válasz, 1948)
    A magyar népzenekutatás. (A magyar népkutatás kézikönyve. Bp., 1949 és külön: A Néptudományi Intézet kiadványai. Bp., 1949)
    A magyar vers ritmusa. Monográfia. (Bp., 1952)
    Hogyan gyűjtsünk népzenét? (Bp., 1952)
    Kodály Zoltán: A magyar népzene. A példatárat szerk. V. L. (Bp., 1952; 3. kiad. 1960; 4. kiad. 1969; 5. kiad. 1971; 6. kiad. 1973; 7. kiad. 1976; 8. kiad. 1981; 9. kiad. 1984; 10. kiad. 1987; 11. kiad. 1989; 12. kiad. 1991; 13. kiad. 1997; 14. kiad. 2000; 15. kiad. 2003; 16. kiad. 2006; 17. kiad. 2007)
    Kodály és a magyar zenetudomány. (Zenetudományi tanulmányok. I. Kodály Emlékkönyv. Bp., 1953)
    Ugor réteg a magyar népzenében. 1–2. (Zenetudományi tanulmányok. I. Kodály Emlékkönyv. Bp., 1953 és külön: Bp., 1953)
    Régi népdalok Kiskunhalasról. Nagy Czirok László és Vargyas Lajos gyűjtéséből közreadta V. L. Sajtó alá rend. Sulyok Imre. (Bp., 1954)
    A magyar nép balladái. Csanádi Imrével. (Új Hang, 1954)
    Röpülj páva, röpülj! Magyar népballadák és balladás dalok. Vál., szerk. Csanádi Imrével. Ill. Csikós Tóth András és Csillag Vera. (Bp., 1954)
    Kollektives Schaffen in der Volkmusik. (Acta Ethnographica, 1955)
    Betűrím a magyar népköltészetben. (Filológiai Közlöny, 1955)
    A duda hatása a magyar népi tánczenére. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1955 és külön: Bp., 1956; németül: Die Wirkung des Dudelsacks auf die ungarische Volkstanzmusik. Studia memoriae Belae Bartók. 1. Bp., 1956)
    Egy francia–magyar dallamegyezés tanulságai. (Néprajzi Értesítő, 1958; franciául: Acta Ethnographica, 1960)
    Influence of the Bagpipe on Hungarian Folk Dance Music. (Studia memoriae Belae Bartók. 3. Bp., 1959)
    Kutatások a népballada középkori történetében. 1–2. (Ethnographia, 1960)
    Studia Memoriae Belae Bartók Sacra. Szerk. (Bp., 1960)
    Népzenekutatásunk. (Valóság, 1960)
    Áj falu zenei anyaga. 1–3. (Néprajzi Közlemények, 1960–1962)
    Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? (Néprajzi Értesítő, 1961)
    Folk Music Research in Hungary. (Studia Musicologica, 1961)
    Az Alföld és Bartók békési gyűjtése a folklórkutatásban. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 24. Gyula, 1961)
    Les analogies hongroises avec les chants „Guillanneu.” (Studia Musicologica, 1962)
    A népdal mint műalkotás. (A Kodály Ünnepi Ülésszak anyagából. 1962. dec. 12–14. Bp., 1963)
    Kutatások a népballada középkori történetében. Doktori értek. (Bp., 1963)
    Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához. (Műveltség és hagyomány, 1963; angolul: Eastern Analogies of Lőrinc Tar’s Descent to Hell. (Acta Ethnographica, 1966)
    Zur Verbreitung deutscher Balladen und Erzähllieder in Ungarn. (Festschrift zum 75. Geburtstag von Erich Seemann. Berlin, 1964)
    Rapports internationaux de la ballade populaire hongroise. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
    Bartók’s Melodies in the Style of Folk Songs. (The Journal of the International Folk Music Council, 1964)
    A költői vers hangtanáról. (Magyar Nyelvőr, 1965)
    Magyar vers – magyar nyelv. Verstani tanulmány. (Bp., 1966; Teleszkóp. 2. bőv. kiad. Bp., 1994; 3. kiad. Pomáz, 2000)
    Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad. Monográfia. (Bp., 1967)
    A magyar népballada. (A kassai Batsányi-kör évkönyve. 1965–1968. Szerk. Turczel Lajos. Bratislava, 1969)
    A népdal Magyarországon. (Parlando, 1970)
    Kallós Zoltán balladakönyve. (Korunk, 1971)
    Kodály Zoltán: Folk Music of Hungary. Monográfia. Sajtó alá rend. 6 táblával. (Books That Matter. Bp., 1971)
    Népzene és zenetörténet. Tanulmányok. I–IV. köt. (Bp., 1972–1982)
    Balladáink kapcsolatai a népénekekkel. Dobszay Lászlóval, Szendrey Jankával. 8 kottamelléklettel. (Ethnographia, 1973)
    A népballada: a parasztság alkotása. (Kortárs, 1974)
    A magyar népballada és Európa. Monográfia. I–II. köt. (Bp., 1976; angolul: Bp., 1983)
    Honfoglalás előtti, keleti elemek a magyar folklórban. (Történelmi Szemle, 1977)
    A népzenekutatás eredményeinek hatása Kodály alkotásaiban. (Magyar zenetörténeti tanulmányok. Kodály Zoltán emlékére. Szerk. Bónis Ferenc. Bp., 1977)
    A honfoglaló magyarság hitvilágának legfejlettebb rétege a nyelv és a folklór tükrében. ((Előmunkálatok a Magyarság néprajzához. 3. Mítosz és történelem. Szerk. Hoppál Mihály, Istvánovits Márton. Bp., 1978 és Kortárs, 1979)
    Balladáskönyv. Összeáll. (Bp., 1979)
    Ady ritmusa Bartók és Kodály dallamaiban. („Akarom, tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Szerk. Csáky Edit. Bp., 1980)
    Honfoglalás előtti hagyományok Szent László legendájában. (Hungaria sacra 1. Athleta patriae. Szent László-tanulmányok. Szerk. Mezey László. Bp., 1980)
    A magyar zene őstörténete. 1–2. 37+63 kottával, 2 térképpel. (Ethnographia, 1980; és külön: A Magyar Néprajzi Társaság kiadványa. Bp., 1980)
    A magyarság népzenéje. Monográfia. (Bp., 1981)
    Bartók and Folk Music Research. (The New Hungarian Quaterly, 1981)
    Magyar–bolgár kapcsolatok a folklórban. (Tanulmányok a bolgár–magyar kapcsolatok köréből. A bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára. Szerk. Dobrev Csavdar, Juhász Péter és Mijatev Petar. Bp., 1981; bolgár nyelven is)
    A világosan tagolt forma. Magyarság a népzenében. (Forrás, 1982)
    A magyar népzene honfoglalás előtti rétegei. (Forrás, 1983)
    Nomádkori hagyományok vagy udvari-lovagi toposzok? A Szent László-hagyomány vitájához. (Folklór, folklorisztika, etnológia, 1983)
    Kodály, a tudós és a tudós-nevelő. (Magyar Nyelv, 1983)
    A ballada és a lovagkor. (Memoria Saeculorum Hungariae. 4. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György, V. Kovács Sándor. Bp., 1984)
    Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Tanulmányok. I–II. köt. A II. köt. V. L. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1984–1999)
    Magyarság a folklórban és az időben. (Utazások a múltban és a jelenben. Az őshazától a Kárpátokig. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1985)
    Magyar népköltészet. I. köt. Folklór. Főszerk. Szerk. Istvánovits Márton. (Bp., 1988)
    Miért választottuk a la-pentatóniát? (Magyar Zene, 1988)
    Az Ethnographia szerepe a népzenekutatásban. (Ethnographia, 1989)
    Kodály Zoltán hátrahagyott írásai. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1989–1993)
    A magyar népköltészet és népzene honfoglalás előtti rétegei. (Magyar Tudomány, 1990)
    Kerítésen kívül. Emlékek életemből. (Bp., 1994)
    Magyar népballadák. Vál., az utószót írta. (Európa diákkönyvtár. Bp., 1994; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 2001; 4. kiad. 2005; 5. kiad. 2009)
    Honfoglalás kori népdalkincsünk jelentősége. (Honfoglalás és néprajz. Szerk. Kovács László, Paládi-Kovács Attila. (A honfoglalásról sok szemmel. 4. Bp., 1997)
    Milyen lehetett a honfoglalók hősepikája? (Ethnographia, 1997)
    Magyar népballadák. Vál., az utószót írta. (Millenniumi Könyvtár. 31. Bp., 1999)
    Egy felvidéki falu zenei világa. Áj. 1940. – The Musical World of a Hungarian Village, Áj. 1940. Szerk. Bereczky János, ford. Pokoly Judit. (Jelenlévő múlt. Bp., 2000)
    A magyarság népzenéje. Monográfia. Szerk. Paksa Katalin. (Jelenlévő múlt. 2. jav. kiad. Bp., 2002; angolul: Bp., 2005)
    A magyarság népzenéje. – Folk Music of the Hungarians. Eredeti népzenei felvételek az MTA Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. (CD-rom, Bp., 2005)
    ford.: Li Csao-su: Változások Lic Jac Zsuanban. Ford. (Bp., 1950).

    Irodalom

    Irod.: Oltványi Ambrus: V. L.: A magyar vers ritmusa. (Irodalomtörténet, 1954)
    Tarnócz Márton: Röpülj páva, röpülj! Magyar népballadák és balladás dalok. Vál., szerk. Csanádi Imre és V. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. I–III. köt. (Bp., 1963–1965)
    Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes. (Bp., 1965)
    Péczely László: Vargyas könyve és újabb verstanirodalmunk vitás kérdései. V. L.: Magyar vers – magyar nyelv. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Péter László: V. L.: A magyar népballada és Európa. (Kortárs, 1976)
    Niedermüller Péter: V. L.: A magyar népballada és Európa. (Alföld, 1977)
    Heszke Béla: V. L.: A magyar népballada és Európa. (Parlando, 1978)
    Ki kicsoda a magyar zenei életben? Szerk. Székely András. (Bp., 1977; 2. kiad. 1988)
    Népművészet és nemzeti tudat. Varga Lajos Márton beszélgetése V. L.-sal. (Alföld, 1982)
    Brockhaus–Riemann Zenei Lexikon. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. I–III. köt. (Bp., 1983–1985)
    Balassa Iván: A 70 éves V. L. köszöntése. (Múzeumi Kurír, 1985)
    Váczi Tamás: Amikor én pályakezdő voltam… V. L. (Muzsika, 1987)
    Bónis Ferenc: V. L. köszöntése. (Parlando, 1989)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Kardos István: A muzsika régésze. Beszélgetés V. L. népzenekutatóval. (Élet és Tudomány, 1991. 26.)
    Demény István Pál: V. L. és a magyar hősi epika kutatása. (Magyar Szemle, 1996)
    Magyar nótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikon. Szerk. Kikli Tivadar. (Szeged, 1999)
    Olsvai Imre: V. L. népzenei példatárai. (Magyar Zene, 1999)
    Az idő rostájában. I–III. köt. Tanulmányok V. L. 90. születésnapjára. Szerk. Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. (Bp., 2004)
    Andrásfalvy Bertalan: V. L. (Honismeret, 2007)
    Paksa Katalin: Tanárom, V. L. (Ethnographia, 2008)
    Paksa Katalin: Lajos Vargyas. (Studia Musicologica, 2008)
    Bajcsay Rudas Márta: Interrelation between Tune and Text, as Revealed in Lajos Vargyas’ Oeuvre. (Acta Ethnographica, 2010)
    Pécs Éva: „Keleti hagyomány – nyugati kultúra” V. L. munkásságában. (Ethnographia, 2010)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu