Edelényi Béla
Edelényi Béla

2024. március 29. Péntek

Edelényi Béla

biológus, zoológus, parazitológus

Születési adatok

1917. június 11.

Sopronlövő, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1988. május 25.

Debrecen


Család

Soproni evangélikus családból származott. Sz: Edelényi Béla MÁV-felügyelő, Ritter Irma htb. Testvére: Bögi Károlyné Edelényi Erzsébet tanítónő és Edelényi Endre, a Soproni Pamutipari Vállalat művezetője. F: 1945-től Deme Irén dr. tanítóképző-intézeti tanár. Fia: Edelényi Béla (1947. ápr. 29.) és Edelényi Gábor (1948. máj. 9.); leánya: Edelényi Zsuzsanna (1951. nov. 3.) és Edelényi Katalin (1957. júl. 31.).

Iskola

Elemi iskoláit Gyékényesen, Bükkösön és Sopronban végezte, Sopronban éretts. (1935), a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán – az Apponyi Kollégium tagjaként – polgári iskolai tanári okl. (1940), tanítóképző intézeti tanári okl. (1942), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), a biológiai tudományok kandidátusa (1971). MLEE-t végzett (1963).

Életút

A Lévai Állami Tanítóképző Intézet helyettes tanára (1942–1945), a debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet Tanítóképző Intézete r. tanára (1945–1950). A jászberényi Állami Tanítóképző Intézet intézeti tanára (1950–1956), az egri Pedagógiai Főiskola Földrajz Tanszékének főisk. adjunktusa (1956–1963). A Debreceni Agrártudományi Főiskola Növény-állattani Tanszéke, ill. Állattan Tanszéke főisk. docense (1963-tól) és a Tanszék vezetője (1964-től). Helmintológiával (= a zoológiának a férgeket tárgyaló ága), parazitológiával foglalkozott, a szabadon élő állatok – elsősorban halak, kétéltűek, hüllők – bélparazitáinak nemzetközileg is ismert kutatója. Feldolgozta a tiszai halpopulációk féregfaunáját, egyúttal elsőként rendszerezte a Tisza és nagyobb mellékfolyói féregfaunáját is a halakban előforduló parazitózisok alapján, vizsgálta továbbá az eltérő táplálkozásmód hatását a fauna kialakulására. Az általa halakból, kétéltűekből és madarakból gyűjtött, ill. vásárolt belsőélősködő féreganyagot a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára Parazitológiai Gyűjteményében helyezték el. A Jászberényi Városi Tanács tagja (1956–1957).

Főbb művei

F. m.: A Szeged környéki békák belső élősködő férgei. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1942
megjelent: Állattani Közlemények, 1942)
Adatok Eger és Hajdúszoboszló környékén élő békák belső élősködő férgeinek ismeretéhez. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960 és külön: Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 182. Eger, 1960)
Adatok a hazai siklók belső élősködő férgeinek ismeretéhez. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961 és külön: Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 234. Eger, 1961)
Tanulmányutak, növény- és állattani megfigyelések, kísérletek. Tanári segédkönyv az általános iskolai növény- és állattan tanításához. Oláh Józseffel, Juhász Lajossal. (Bp., 1962)
A hazai hüllők néhány belsőélősködő férge. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962 és külön: Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 272. Eger, 1962)
A hazai madarak belső élősködő férgei. 1–4. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962–Állattani Közlemények, 1964–Debreceni Agrártudományi Főiskola Évkönyve, 1964 és 1965)
Belsőélősködő laposférgek hazai halainkból. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1963 és külön: Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 297. Eger, 1963)
Hazai hüllők néhány újabb belsőélősködő férge. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1963 és külön: Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 298. Eger, 1963)
Parasitische Würmer in einhelmischen Säugetieren. Szabó I.-vel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1963)
Saugwürmer in einhelmischen Säugetieren. 1–3. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1965–1966)
Data to the Knowledge of Piscicolus Parasites in the River Tisza. (Opuscula Zoologica, 1967)
A Tisza halaiban élősködő férgek és dinamikus jelentkezésük. Kand. értek. (Debrecen, 1969)
Mélyélősködők a Hortobágy vadonélő gerinceseiből. (A debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1972)
Mételyek. II. Közvetett fejlődésű mételyek. – Trematodes. II. (Magyarország Állatvilága. – Fauna Hungariae. II. köt. 5. füz. Bp., 1974)
Galandférgek. I. – Cestoidea. I. (Magyarország Állatvilága. – Fauna Hungariae. II. köt. 6. füz. Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1988. jún. 11.)
Murai Éva–Palotás Gábor: In memoriam Béla Edelényi. 1 táblával. (Miscellanea Zoologica Hungarica, 1989)
Gubányi András: E. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője