Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gozsdu Elek
    Gozsdu Elek emlékezete 1.
    Krúdy Gyula emlékének
    Krúdy Gyula, széchénykovácsi
    Várkonyi Zoltán emlékezete

    Huszka József

    etnográfus, művészettörténész, festő


    Született: 1854. november 20. Kiskunfélegyháza, Pest vármegye
    Meghalt: 1934. március 31. Budapest

    Család

    Sz: Huszka Ferenc csizmadia iparos, Bauer Mária. Testvére: Huszka Ödön jogász, törvényszéki bíró. Unokaöccse Huszka Ödön fia Huszka Jenő (1875–1960) zeneszerző. F: 1887-től Mélik Anna.

    Iskola

    Középiskoláit Kiskunfélegyházán, Szegeden és Szarvason végezte, a szarvasi evangélikus gimnáziumban éretts. (1872), a budapesti József Műegyetem (1872–1873), az Országos Magyar Kir. Mintarajztanoda Rajztanárképezdéjének hallgatója (1873–1876), rajz szakos tanári okl. szerzett (1876).

    Életút

    A dési polgári fiúiskola (1876–1877), a zentai állami gimnázium (1877–1878), a sepsiszentgyörgyi polgári leány- és fiúiskola rajztanára (1879–1890); közben katonai szolgálatot teljesített (1878–1879). Mivel tanári tevékenysége alatt nagy mennyiségű etnográfiai és művészettörténeti anyagot gyűjtött össze, gyűjtött anyagának feldolgozására szabadságot kapott (1885–1888). A nagykállói polgári gimnázium rajztanára (1890–1891), a budapesti kegyesrendi főgimnázium r. tanára (1891–1920) és igazgatója (1918–1920). A József Műegyetem előadó tanára.

    Művészettörténészként és etnográfusként elsősorban a magyar díszítőművészet fejlődéstörténetével, őstörténeti vonatkozásaival foglalkozott, a magyar népi díszítőművészetet az indiai, a perzsa és a turáni népek művészetével rokonította. Elméletét erősen vitatták, munkássága azonban jelentős hatást gyakorolt a magyar jelleget kereső iparművészetre és építészetre (elsősorban Lechner Ödön szecessziós munkásságára). Élete végéig gyűjtötte a székely népművészet alkotásait, elsősorban a székelyföldi faragott kapukat. A Székely Nemzeti Múzeum alapító tagja (1879. szept. 15-én), majd a Múzeum és a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából több éven át erdélyi gyűjtőutakon vett részt (1881-től), ill. megkezdte a Székelyföld kora középkori templomfreskóinak feltárását (1882-ből); az előkerült freskók mindegyikéről rajzokat is készített. A freskók tanulmányozása után úgy vélte, hogy egy addig ismeretlen székely festőiskolára bukkant. Összesen 23 székelyföldi templom falfestményeit fedezte fel és tárta fel (pl. Bögözön, Gelencén, Székelydályán, Székelyderzsen stb.). Leírta továbbá a Székely Nemzeti Múzeum úrihímzés-formakincsét (Nagy Gézával, 1881–1888), megtervezte a budapesti országos kiállítás egyik (székely) főkapuját (1885). Művészként romantikus képeket, arcképeket és hangulatos erdélyi tájképeket festett, templomi freskókat restaurált. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős.

    Kiskunfélegyházán született, szülőháza: I-es tized 52. szám (= Dobó utca), később Mágocson (Csongrád vármegye) telepedett le, majd Budapesten élt és tevékenykedett. Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik. Születésének 150. évfordulóján, hagyatékából (rajzok, fotók, gyűjtött tárgyak) a Néprajzi Múzeum emlékkiállítást rendezett (2005. máj. 14.–2006. márc. 5.).

    Elismertség

    A Szent István Akadémia r. tagja (1915-től). A Magyar Iparművészeti Társulat (1885-től), az Országos Képzőművészeti Tanács (1901-től) tagja, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete tagja (1903-tól), t. tagja. A Magyarországi Néprajzi Társaság alapító tagja, a Régészeti és Embertani Társaság t. tagja, a Magyar Mérnök és Építész Egyesület (MMÉE) tagja. A Rajztanárvizsgáló Bizottság tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Magyar díszítési motívumok a székely földön. H. J. rajztanár jelentése a Székelyföldről, 1883. Három mintával. (A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, 1883 és külön: Sepsiszentgyörgy, 1885)
    Magyar díszítmények. Kézi rajzok. (Sepsiszentgyörgy, 1884)
    A Szent László-legenda székely falképekben. – Magyar szentek a székely földön. (Archaeologiai Értesítő, 1885)
    Magyar díszítő styl. Metszette Morelli Gusztáv. 45 műlappal. (Bp., 1885)
    Egy szűcsmester rajzkönyve 1836-ból. – A debreczeni czifra szűr. (Művészi Ipar, 1885–1886)
    Székely festőiskola a XV. században. (Archaeologiai Értesítő, 1887)
    Teremtsünk igazán magyar műipart! Válasz Potsa József… azon kérése, hogy mi lett a magyar stílből. 1 táblával. (Sepsiszentgyörgy, 1890)
    A csíkmenasági templom falfestményei. (Archaeologiai Értesítő, 1890)
    Hazai ornamentikánk eredete és nemzetisége. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1890)
    Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön. (A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, 1891 és külön: Sepsiszentgyörgy, 1891)
    Nemzeti építészetünk múltja és jelene. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1892)
    A mezőtelegdi ev. ref. templom falképei. (Archaeologiai Értesítő, 1892)
    Ornamentikai adatok a magyarok őstörténetéhez. (Századok, 1892)
    A Rubigall-féle ajtó a zólyomlipcsei várban. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
    A székely faház. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1894)
    A bessenyői, háromszékmegyei templom és falképei. (A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, 1895)
    A székely ház. A függeléket, Az árják és ugorok érintkezéséről, írta Fiók Károly. 85 szövegábrával, 37 fénynyomatú és 3 színes táblával. (Bp., 1895; új címlapkiadás Bp., 1920)
    Hankó Vilmos: Székelyföld. A képeket rajzolta Goró Lajos, H. J. és Tull Ödön. 115 eredeti képpel és lapszámozáson belül számos szövegközti ábrával. Festett, aranyozott kiadói vászonkötésben. (Az Erdélyrészi Kárpát Egyesület kiadványa. Bp., 1896)
    A mezőcsáthi kórus. (Magyar Iparművészet, 1897)
    A bögözi – Udvarhely megye – faliképek. (Archaeologiai Értesítő, 1898)
    Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai. (Néprajzi füzetek. 7. Bp., 1898)
    Magyar ornamentika. Írta és rajzolta. 50 – ebből 12 színes – táblával. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1898; és külön: Bp., 1898; németül: Bp., 1900)
    Csécsi falképek. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
    A régi hazai ornamentika. (Magyar Iparművészet, 1899)
    A magyarság háza. (Ethnographia, 1899)
    Temetőfejfa, kopjafa. (Néprajzi Értesítő, 1902)
    Rajzoló geometria. I–IV. köt. A gymnasiumok 1–4. osztálya számára. (Bp., 1902–1903; 2. kiad. 1908)
    Az istenfa. 121 képpel és ábrával. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908 és külön: Bp., 1908–1909; új kiad. Bp., 1921–1924: több lenyomat)
    Honfoglaló őseink ornamentikája. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1910 és külön: Bp., 1910)
    A magyar ornamentika hun eredete. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1912 és külön: Bp., 1912)
    A magyar ornamentika története. (Bp., 1923)
    A székelykapuk meséje. (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Szerk. Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy, 1929)
    A hunnok ugorsága. (Levente [folyóirat], 1930)
    A magyar turáni ornamentika története. Írta és rajzolta. H. J. (Bp., 1930)
    Hankó Vilmos: Székelyföld. A képeket rajzolta Goró Lajos, H. J. és Tull Ödön. 115 eredeti képpel és lapszámozáson belül számos szövegközti ábrával. Hasonmás kiad. (Bp., 1993; 2. kiad. 1998; 3. kiad. 2003)
    A magyar turáni ornamentika története. Írta és rajzolta. H. J. Hasonmás kiad. (Bp., 1994; 2. kiad. 1996)
    Az istenfa. (Örökségünk. Új kiad. Debrecen, 1994)
    Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai. (Főnix Téka. Új kiad. Debrecen, 2000)
    A székely ház. A függeléket, Az árják és ugorok érintkezéséről, írta Fiók Károly. 85 szövegábrával, 37 fénynyomatú és 3 színes táblával. Hasonmás kiad. (Főnix téka. 2. Debrecen, 2005).

    Irodalom

    Irod.: H. J. (Irodalomtörténet, 1934)
    H. J. (Rajzoktatás, 1934)
    Kishonthy Zsolt: H. J., a „magyar stílus” előharcosa. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1988 és Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. Miskolc, 1988)
    Jurecskó László: H. J., a „magyar stíl” előharcosa. (Magyar Szemle, 1994)
    Csorba Csaba: H. J.: A magyar turáni ornamentika története. (Honismeret, 1995)
    Sz. Gazda Enikő: A Székely Nemzeti Múzeum. 1875–2000. (Sepsiszentgyörgy, 2002 + CD)
    Boér Hunor–Kodolányi János: H. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Basics Beatrix: H. J., a rajzoló gyűjtő. A Néprajzi Múzeum időszaki kiállításáról. (Magyar Múzeumok, 2005)
    Látogatóban. H. J., a rajzoló gyűjtő. (Élet és Tudomány, 2005. 24.)
    H. J., a rajzoló gyűjtő. A Néprajzi Múzeum kiállítása. 2005. máj. 14.–2006. márc. 5. – József Huszka, Collector and Sketch Artist. Exhibition at the Museum of Ethnography. 14. May 2005–March 5. 2006. Kat. (Bp., 2006)
    Lővei Pál: H. J., a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban. (Holmi, 2006)
    Lichner Magda: H. J., a rajzoló gyűjtő. (Magyar Iparművészet, 2007)
    Szász András: H. J. Rajztanár, festőművész, művészettörténész, restaurátor, etnográfus. (A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület kiadványa. Kiskunfélegyháza, 2007)
    H. J. székelyföldi falképmásolatai. Kat. Szerk. Jánó Mihály. (Sepsiszentgyörgy, 2007)
    Bata Tímea–Tasnádi Zsuzsanna: „Ez angyallal trombitát fúvatok.” Angyalok, sárkányok és szentek a H. J. által másolt freskókon. (Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Bp., 2008).

    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egészségpolitikus (10), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (929), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (206), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu