Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Görömbei András

    irodalomtörténész


    Született: 1945. február 5. Polgár, Szabolcs vármegye
    Meghalt: 2013. június 30. Budapest

    Család

    Sz: Görömbei Albert ezüstkalászos gazda, Tanyi Anna. Testvére: Görömbei Albert (1943–) méhész. F: Kiss Valéria Katalin középiskolai tanár.

    Iskola

    A győri Bencés Gimnáziumban éretts. (1963), a KLTE BTK-n magyar–orosz szakon tanult, majd magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1968), doktorált (1970), az irodalomtudományok kandidátusa (1978), doktora (1991). Az MTA tagja (l.: 2001. máj. 7.; r.: 2010. máj. 3.).

    Életút

    A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára (1968–1969). A KLTE BTK, ill. a Debreceni Egyetem XX. sz.-i Magyar Irodalomtörténeti Intézete tud. segédmunkatársa (1969–1970), tanársegéde (1970–1975), a III. sz. Irodalomtörténeti Tanszék egy. adjunktusa (1975–1981), egy. docense (1981–1992), egy. tanára (1992. júl. 1.-jétől). Az MTA–TMB-n Czine Mihály aspiránsa (1971–1974). A Helsinki Egyetem vendégprofesszora (1989–1991).

    Tudományos pályafutásának kezdetén a felvilágosodás és a reformkor irodalmával foglalkozott, később érdeklődése a 20. sz.-i és kortárs magyar irodalom, a határontúli magyar irodalom, valamint a népi írók, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Nagy László és Sütő András munkássága felé fordult (mind a négy költőről jelentős monográfiát írt). Alapvető monográfiában dolgozta fel a csehszlovákiai (= felvidéki) magyar irodalom történetét. Különösen értékesek a nemzeti irodalom feladatait kitűző, elemző és számbavevő esszéi, tárcái és egyéb dolgozatai.

    Emlékezet

    Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsági tagja (1996-tól), Irodalomtudományi Bizottsága társelnöke (2000-től). A Doktori Tanács tagja (1995-től). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság választmányi tagja (1986-tól). A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja. A Széchenyi István Kuratórium elnöke.

    Elismertség

    József Attila-díj (1987), Csokonai-díj (1987), Az Év Könyve Jutalom (1993), Tamási Áron-díj (1997), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2001), Pro Kultúra Díj (1999), Tiszatáj Díj (2000), Kossuth-díj (2000), a Debreceni Akadémiai Bizottság emlékérme (2001), Arany János-díj (2004), Czine Mihály-díj (2005), Hídverő Díj (2005), Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj (2005), Deák Ferenc-díj (2009), Magyar Örökség Díj (2013).

    Szerkesztés

    A Hitel c. folyóirat szerkesztője (1992-től).

    Főbb művei

    F. m.: Az „ősmagyar” mitológia kialakulása honfoglalási eposzainkban. (Diákköri füzetek. Debrecen, 1969)
    Sinka István pályakezdése. (Alföld, 1970)
    A felvilágosodás és reformkor történetírásának és irodalmának ősmagyarságképe. Egy. doktori értek. is. (Studia Litteraria, 1971)
    Sinka István. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., 1977)
    A szomszédos országok magyar lírájának új nemzedéke. (Studia Litteraria, 1978)
    Balázs József regényeiről. (Útmutató műelemző baráti köröknek. Debrecen, 1980)
    A hetvenes évek romániai magyar irodalma. (Alföld 1981 és Látóhatár, 1981)
    A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 37. Bp., 1982)
    Magyar irodalom az országhatárokon kívül. (A magyar irodalom története. Bp., 1982)
    A hetvenes évek romániai magyar irodalma. Bertha Zoltánnal. (Bp., 1983; 2. kiad. 1985)
    „A fényből kitéphetetlen levél.” Nagy Lászlóról. (Égi és földi virágzás tükre. Kortársak Nagy Lászlóról. Vál., szerk. Balogh Ferencné, az előszót írta Czine Mihály. Veszprém, 1984)
    Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai. Fakultatív tanári kézikönyv. I–II. köt. (Bp., 1984)
    Nagy Gáspár földi pörei. (Forrás, 1984)
    „Az ember, amíg él, játszani is akar.” Sütő András vidám játékairól.; Költészetünk és a népi líra. (Alföld, 1984)
    „A fényből kitéphetetlen levél.” Vázlat Nagy László költészetéről. (Forrás, 1985)
    Nagy László Balassi-élménye. (Studia Litteraria, 1985)
    Vers és próza Nagy László művészetében.; A drámaíró Illyés Gyula. (Alföld, 1985)
    Erkölcs és esztétikum a mindenség színe előtt; A Kelet Népe esztétikai törekvései. (Alföld, 1986)
    A kallódások oka és értelme. Vázlat Aczél Géza munkásságáról. (Forrás, 1986)
    „Ki viszi át…?” Esszék, tanulmányok. (Bp., 1986)
    Sütő András. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., 1986)
    Vázlat Tamási Áronról. (Alföld, 1987)
    Történelmi jelenlét Vázlat Veres Péter pályájáról. (Forrás, 1987)
    Töredékek Szabó Zoltánról. (Alföld, 1988)
    A folklór motívumok Nagy László korai lírájában. (Jelenkor, 1989)
    Czine Mihály küldetése. (Alföld, 1989)
    Megjegyzések egy pamflethez. Nagy László költészetéről. (Tiszatáj, 1989)
    Nagy László három portréverséről. (Studia Litteraria, 1989)
    Irodalmunk szabadságharca. (Új Látóhatár [München], 1989)
    Bolgár elemek Nagy László költészetében. (Studia Litteraria, 1990)
    Modell értékű nemzeti minőség. Németh László: Sorskérdések. (Alföld, 1990)
    Sokféleség és egységtudat az egyetemes magyar irodalomban. (Látó, 1990)
    Tűnődés Sütő András naplójegyzeteinek olvasása közben – kitérőkkel; A játékos és szatirikus ihletkör változatai. Képversek, vidám üzenetek, groteszk-ironikus prózaversek Nagy László kései költészetében. (Alföld, 1991)
    Üresjárat. 1945–1948. Fábry Zoltán naplója a jogfosztottság éveiből. (Hitel, 1992)
    A magyar irodalom rövid története. (Castrenianumin toimitteita. Folia Hungarica. 6. Helsinki, 1992; ukránul: Nyíregyháza, 1997)
    Nagy László költészete. 1956–1978. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1992; 2. kiad. Debrecen, 2005)
    Gombos Gyula összeálló tükörcserepei. (Hitel, 1993)
    Nagy László költészete. (Hungarologische Beiträge, 1993)
    Ady-képünk és az újabb szakirodalom. (Irodalomtörténet, 1993)
    Napjaink kisebbségi magyar irodalma. A romániai, a szlovákiai, a vajdasági és a kárpátaljai magyar irodalom. Tankönyv. (Bp., 1993)
    Kérdések és válaszok. 17 interjú a hetvenes évekből. (Lakitelek, 1994)
    Krónika-töredék. Nagy László naplójának rétegei. (Tiszatáj, 1995)
    A drámaíró Németh László – felülnézetből. (Irodalomtörténet, 1995)
    A szavak értelme. Tanulmányok, esszék. (Bp., 1996)
    A poétikai én változása Csoóri Sándor költészetében. (Studia Litteraria, 1997)
    Hiba van a teremtésben. Búcsú Balázs Józseftől; Líra, gondolat, küldetés. A kilencvenöt éve született Illyés Gyuláról; Lehet – nem lehet. Kisebbségi létértelmezések. 1937–1987. (Hitel, 1997)
    Németh László kereszténysége. (Tiszatáj, 1997)
    Kisebbségi magyar irodalmak. 1945–1990. Egy. tankönyv. (Debrecen, 1997; 3. bőv. kiad. Debrecen, 2001)
    A gondolkodó Ady. (Irodalomtörténet, 1998)
    Németh László irodalomszemléletének fő vonásai. (Hitel, 1998)
    Csoóri Sándor új esszéi. (Tiszatáj, 1998)
    Létértelmezések. Tanulmányok, esszék. (Bp., 1999)
    „Az elveszített hazák csikorognak.” Csoóri Sándor a kisebbségi magyarságért. (Új Forrás, 2000)
    Erdélyi változatlanságok. Sütő András könyve; Németh László élete levelekben. (Hitel, 2001)
    A népi írók esszéiről. (Alföld, 2002)
    Két fejezet Illyés Gyula szociográfiai munkásságából. (Hitel, 2002)
    Illyés költészete és a nemzeti önismeret. (Studia Litteraria, 2002)
    Barta János Ady-élménye. (Irodalomtörténet, 2002)
    Irodalom és nemzeti önismeret. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2002. ápr. 8.; megjelent: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. Bp., 2002)
    Két rendszerváltó vers. Nagy Gáspár költészetéről. (Új Forrás, 2003)
    Irodalom és nemzeti önismeret. Tanulmányok, esszék. (Magyar esszék. Bp., 2003)
    Csoóri Sándor. Kismonográfia. (Tegnap és ma. Kortárs magyar írók. Pozsony, 2003)
    Barta János. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2003. jan. 27. Megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2006)
    Szavak a rengetegből. Nagy Gáspár esszéi. (Hitel, 2004)
    Szatmártól az egyetemességig. A Móricz-értelmezés új útjai. (Hitel, 2004 és Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2004)
    Nagy Gáspár költői világképe. (Debreceni Disputa, 2004)
    Nagy Gáspár. Kismonográfia. (Tegnap és ma. Kortárs magyar írók. Pozsony, 2004)
    Horváth János Ady-képe. (Irodalomtörténet, 2004; és Kenyeres Zoltán-emlékkönyv. Szerk. Szabó B. István. Bp., 2004)
    A Németh László-recepció tanulságai. (Hitel, 2005)
    Mélyből jött költészet. Ratkó József portréjához. (Tariménes, 2006)
    Tamási Áron emlékezete. (Hitel, 2006)
    Nagy Gáspár égi megbízása. (Magyartanítás, 2007 és Hitel, 2007)
    Advent a Hargitán – az álomkommandó idején; Pusztakamarási tűnődés Sütő András nyolcvanadik születésnapján; Sárfelirat. Nagy Gáspár posztumusz kötete. (Hitel, 2007)
    Az irodalom szerepe a magyar nemzettudat alakításában. (Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2007)
    Létvégi hajrában. Sütő András könyve; Tizenkét kő a parton. Csoóri Sándor esszékötete. (Tiszatáj, 2007)
    Sütő András. Kismonográfia. (Csokonai Könyvtár. 41. 2. bőv. kiad. Debrecen, 2007)
    Azonosság, nemzet, irodalom. Tanulmányok, esszék. (Magyar esszék. Bp., 2008)
    Anyanyelv, irodalom, tudomány, nemzettudat. (Korunk, 2008)
    Sors és alkalom. Vál. beszédek és vallomások. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2008)
    A magyar nemzettudat változásai. (Hitel, 2009)
    Nagy Gáspár. Monográfia. A korábban azonos címen megjelent kismonográfia átd. és bőv. kiadása. (Bp., 2009)
    Csoóri Sándor. A korábban azonos címen megjelent kismonográfia átd. és bőv. kiadása. (Bp., 2009; 2. kiad. 2010)
    Cs. Szabó László irodalomszemlélete; Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az erdélyi magyar tudósok. (Hitel, 2010)
    Németh László és a magyar forradalom; A nemzeti egység himnusza; A nemzeti összetartozás erősítése. (Hitel, 2011)
    Németh László és a harmadik út. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2011. ápr. 18.)
    Irodalom, nemzet, harmadik út. Tanulmányok, esszék. (Magyar esszék. Bp., 2012)
    szerk.: Kikötő. Az Alföld Stúdió antológiája. Szerk. Aczél Gézával, Márkus Bélával. (Debrecen, 1981)
    Várkonyi Anikó: A titok ágai. Versek. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1984)
    A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája. 1971–1980. Összeáll. Bertha Zoltánnal. (Bp., 1984; 2. kiad. 1985)
    Nagy László: Inkarnáció ezüstben. Válogatott versek. Vál., szerk. (Élő klasszikusok. Bp., 1993)
    Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. febr. 14-étől 1978. jan. 29-ig. Sajtó alá rend. G. A. Nagy László eredeti rajzaival. (Bp., 1994)
    Dsida Jenő válogatott versei. Vál., szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 15. Bp., 1994)
    Erdélyi József válogatott versei. Vál., szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 43. Bp., 1994)
    20. századi esszék az irodalomról. Vál., szerk. (Debrecen, 1998)
    Tanulmányok Csoóri Sándorról. Vál., szerk. (Debrecen, 1999)
    In honorem Czine Mihály. Szerk. Kenyeres Zoltánnal. (Debrecen, 1999)
    Németh László. (Csokonai Könyvtár. 17. Németh László irodalomszemlélete. Tanulmányok. Szerk. is. Debrecen, 1999)
    Erdélyi magyar költők. 1919–1944. Vál., szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 81. Bp., 1999)
    Dsida Jenő: Leselkedő magány. Vál. versek. Vál., szerk. (Bp., 1999)
    A kisebbségi magyarság és irodalma az ezredvégén. (Csokonai Könyvtár. 20. Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk. is. Debrecen, 2000)
    In honorem Tamás Attila. Szerk. (Debrecen, 2000)
    Reményik Sándor válogatott versei. Vál., szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 90. Bp., 2000)
    Havon delelő szivárvány. In memoriam Nagy László. Vál., szerk. (In memoriam. Bp., 2000; 2. kiad. 2009)
    Tanulmányok Sütő Andrásról. Szerk. (Debrecen, 2002)
    Illyés költészete és a nemzeti önismeret. (Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán. Vál., szerk. is. Bp., 2003)
    A prózaíró Németh László. Prózaelemzések, tanulmányok. Szerk. (Csokonai Könyvtár. 34. Debrecen, 2005)
    Hetvenöt. Jubileumi kötet Csoóri Sándor tiszteletére. A verseket vál., a kötetet szerk. Bibliofil kiadvány 100 számozott példányban. (Bp., 2005)
    VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen, 2006. aug. 22–26. Előadások. Szerk. Maticsák Sándorral és Takács Miklóssal. (Debrecen, 2006)
    Nagy Gáspár összegyűjtött versei. Szerk. (Bp., 2007)
    Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András. Oktatási segédkönyv. (In memoriam. Bp., 2007)
    Tanulmányok Nagy Gáspárról. Vál., szerk. (Debrecen, 2008)
    Csoóri Sándor: A szétzilált nemzet. Esszék. Az utószót írta. (Magyar esszék. Bp., 2010)
    Németh László: A magyar forradalomról. Esszék. Az előszót írta. (Magyar esszék. Bp., 2011).

    Irodalom

    Irod.: Bakó Endre: G. A.: Sinka István. (Alföld, 1978)
    Kovács Győző: G. A.: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Irodalomtörténet, 1983)
    Pomogáts Béla: G. A.: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
    Béládi Miklós: Az irodalomtörténész dilemmái. G. A.: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Alföld, 1983)
    Varga Lajos Márton: G. A.: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Forrás, 1983)
    Rákos Péter: G. A.: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Hungarian Studies, 1985)
    Martos Gábor: G. A.: Sütő András. (Magyar Tudomány, 1986)
    Szakolczay Lajos: A megmaradás esztétikája. G. A.: Sütő András. (Alföld, 1986)
    Vasy Géza: Nemzetiség az emberiség szintjén. G. A. monográfiája Sütő Andrásról. (Forrás, 1987)
    Olasz Sándor: G. A.: Sütő András. (Kortárs, 1987)
    Hima Gabriella: Közéleti szenvedély és költői hevület. G. A.: „Ki viszi át…?” (Alföld, 1987)
    Olasz Sándor: G. A.: „Ki viszi át…?” G. A. tanulmányírásáról. (Forrás, 1987)
    Martos Gábor: G. A.: „Ki viszi át…?” (Magyar Tudomány, 1988)
    Márkus Béla: Szemérmes biográfia. G. A.: Nagy László költészete. (Kortárs, 1992)
    Vasy Géza: Nagymonográfia egy nagy költőről. G. A.: Nagy László költészete; Kenyeres Zoltán: G. A.: Nagy László költészete. (Alföld, 1992)
    Tamás Attila: G. A. Nagy László-könyvéről. (Tiszatáj, 1993)
    N. Pál József: A szavak értelme. G. A. tanulmánykötetéről. (Új Forrás, 1997)
    Tamás Attila: G. A.: A szavak értelme. (Kortárs, 1997)
    Monostori Imre: „Visszaadni a szavak értelmét.” G. A. tanulmányai. (Tiszatáj, 1998)
    Bakó Endre: A Kossuth-díjas G. A. (Hónap [Debrecen], 2000)
    G. A. (Magyar Tudomány, 2001)
    Annus József és G. A. levélváltásai. (Hitel, 2002)
    Gulyás Gábor: A személyesség elsőbbsége. G. A.: Csoóri Sándor. (Debreceni Disputa, 2003)
    Olasz Sándor: G. A.: Csoóri Sándor. (Alföld, 2003)
    Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
    Heilmann József: Irodalom és nemzeti önismeret. G. A. könyvéről. (Új Dunatáj, 2004)
    Sturm László: Az újralapozás igénye. G. A.: Csoóri Sándor és G. A.: Irodalom és nemzeti önismeret. (Magyar Szemle, 2004)
    Bertha Zoltán: A szintézis tisztasága és igazsága. G. A.: Irodalom és nemzeti önismeret. (Tiszatáj, 2004)
    Nagy Gáspár: Litániás dicsőítő ének G. A. hatvan évére. (Hitel, 2005)
    Tüskés Tibor: Irodalom és nemzeti önismeret. G. A. könyve. (Új Forrás, 2005)
    G. A. publikációi 1967. jan. 1.–2004. dec. 31. (Debrecen, 2005)
    Cselekvő irodalom. Írások a hatvanéves G. A. tiszteletére. Szerk. Bertha Zoltán és Ekler Andrea. (Bp., 2005)
    Két beszélgetés a hungarológiáról. S. Varga Pál kérdéseire G. A. válaszol. (Debreceni Disputa, 2006)
    Babus Antal: Tizenötmillió magyar irodalomtörténésze. G. A. Sütő András-monográfiájának új kiadása; Jánosi Zoltán: Régi könyv – új napsütésben. G. A. Sütő András-monográfiájának új kiadása. (Tiszatáj, 2008)
    Léka Géza: G. A.: Sors és alkalom. (Kortárs, 2008)
    Tüskés Tibor: Sors és alkalom. G. A. könyvéről. (Új Forrás, 2008)
    Gróh Gáspár: Sorsrakészség. G. A.: Azonosság, nemzet, irodalom. (Magyar Szemle, 2008)
    Mezey László Miklós: G. A.: Azonosság, nemzet, irodalom. (Új Forrás, 2009)
    Vilcsek Béla: Egy „páratlan páros.” G. A. és Nagy Gáspár. (Hitel, 2013. 4.)
    Márkus Béla: Ifjú szívekben él. G. A. Magyar Örökség Díjára; Elek Tibor: Határtalanul. G. A. emlékére; Bertha Zoltán: In memoriam G. A; Jánosi Zoltán: G. A. emberi példázata. (Hitel, 2013. 8.)

    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu