Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Huzella Tivadar

    biológus, orvos, anatómus


    Született: 1886. június 10. Nagyvárad, Pest m.
    Meghalt: 1950. július 11. Alsógöd
    Temetés: 1950. július 13. Alsógöd

    Család

    Régi nagyváradi családból származott. Apai nagyapja: Huzella Mátyás, apai nagyanyja: Frölich Borbála. Sz: Huzella Elek (1844–1919), Csanak Janka (†1921). Testvére: Huzella Margit, Zsedényi Béla (1862–1953) helyettes államtitkár felesége. F: Eleőd Fabiola (1889–1979). Fia: Huzella Tivadar, ifj. (1912–1962) körzeti orvos, Huzella Elek (1915–1971) zeneszerző, zenetörténész, Huzella Tamás és Huzella Fabiola.

    Iskola

    Bécsi kereskedelmi akadémiai tanfolyamot végzett, majd a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1911).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem II. sz. Kórbonctani Intézetében Pertik Ottó egy. tanársegéde (1911–1912), Krompecher Ödön egy. adjunktusa (1912–1918); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után Székesfehérvárott főorvos, majd a montenegrói járványkórház vezetője (1918–1921). A debreceni Tisza István Tudományegyetem az anatómia ny. r. tanára és az Anatómiai–biológiai Intézet igazgatója (1921–1932); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1929–1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen a szövettan és fejlődéstan ny. r. tanára és II. sz. Anatómiai Intézet, ill. a Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója (1932–1946). A II. vh. után pacifista nézeteinek hangoztatása miatt kényszernyugdíjazták, alsógödi házában visszavonultan élt.

    Általános anatómiai, sejttani, szövettani kérdésekkel, a szervezet működésének általános összefüggéseivel foglalkozott. A máj vizsgálata során nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a rostképződés természete, ill. a sejtközi, intercelluláris állomány biológiájának feltárása terén. Véleménye szerint az „aktívan ruganyos”, ún. argyrophil rácsrost-rendszer az élő anyag morfológiai alapja, meghatározta és bevezette az „elastomotoros mikromechanizmus” fogalmát. Nevéhez fűződik a szövettenyésztés, ill. a mikrokinematográfia és mikromanipuláció technikák magyarországi meghonosítása, kidolgozta a mágneses térnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását, a mesterséges érpótlás egy új módszerét (kollagén csövek), továbbá elsők között mutatta ki a normális és a rákos sejtek eltérő viselkedését. A morfogenezis számos problémáját kutatta, a sejtek struktúraformáló hatásának felismerésével a mai molekuláris biológia egyik előfutára. Jelentős szerepet játszott abban, hogy a biológia az orvosképzés alaptárgya lett, az első magyarországi orvosi biológiai könyv szerzője.

    Emlékezet

    A hit és a tudás összefüggéseit is vizsgálta, antimilitarista és pacifista nézeteket hangoztatott. A háború és béke orvosi megvilágításban (1923) c. nagy vitát kavart műve – amely az első magyar orvosi szociológiai mű – Romain Rolland is meleg hangon üdvözölte. Élete végén, alsógödi házában biológiai kutatóállomást alapított, amely később az ELTE TTK és az MTA tanszéki kutatóműhelyévé vált. Alsógödön hunyt el, a helyi temetőben, családi sírboltban nyugszik. Tiszteletére a Magyar Biológiai Társaság Huzella Tivadar-díjat (1981-ben), a SOTE Huzella Tivadar-emlékérmet alapított (1990-ben).

    Elismertség

    A cambridge-i III. Nemzetközi Kísérletes Sejttani Kongresszus társelnöke (1933); a Nemzetközi Sejtkutató Társaság és a Nemzetközi Anatómiai Társaság elnöke.

    Főbb művei

    F. m.: A gümőkór bacillus kimutatása bacillusszegény anyagban. (Orvosi Hetilap, 1910. 24.)
    Über histologische Befunde bei Rheumatismus und Chorea. (Verhandlungen der Deutschen Pathologischen Gesellschaft, 1914)
    Über Histologie der atropischen Lebererkrankungen. (Verhandlungen der Deutschen Pathologischen Gesellschaft, 1921)
    A háború és béke orvosi megvilágításban. Az orvosi szociológia vázlata. (Bp., 1923; németül: Krieg und Frieden im Lichte der Medizin. Entwurf einer medizinischen Soziologie. Berlin, 1923; franciául: L’individu dans la vie sociale en temps de paix et en temps de guerre. Essai sur la sociologie médicale. Paris, 1923)
    A hajszálerek vérkeringésének és a secretiónak mechanismusa a kötőszövetben. (Magyar Orvosi Archivum, 1925)
    A nemzetközi élet nemzeti és egyéni alapjai. Társadalombiológiai tanulmány. Előadta H. T. a Magyar Külügyi Társaságban, 1925. máj. 28-án. (Pécs, 1925)
    Collodiumcsövek és hártyák készítésének új módszere. (Orvosi Hetilap, 1928)
    Érpótló collodiumcsövekkel végzett kísérletek. (Magyar Orvosi Archivum, 1928)
    Az organizmus és a mechanizmus. (A Debreceni Tisza István Tudományegyetem Évkönyve. 1927/28. Debrecen, 1929)
    A rácsrostrendszer keletkezése és organisatiós jelentősége a szövettenyészetben. (Magyar Orvosi Archivum, 1929)
    Az organizáció a kísérleti biológia megvilágításában. (Természettudományi Közlöny, 1931)
    Az alsógödi biológiai kutatóállomás. (Orvosi Hetilap, 1931. 49.)
    A pszichológia és a biológia kapcsolatai. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1932)
    A korszerű szövettani, fejlődéstani és biológiai kutatás és tanítás irányelvei. (Orvosképzés, 1932)
    Általános biológia. Az orvostudomány alapjai az élettudományban. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Kiadványai. 135. Bp., 1933)
    A szövettenyésztés kapcsolatai a biológia általános és az orvostudomány különleges kapcsolataival. (Természettudományi Közlöny, 1934)
    A kísérletes szövettan jövője az élettani kutatásban. (Orvosképzés, 1934)
    A ráksejt, a rákszövet és a szervezet biológiai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1935. 8.)
    Az egyén és a közösség. (Katholikus Szemle, 1936)
    Az élet mibenléte. (Szent Tamás Könyvtár 2. Az anyag és az élet bölcselete. Előadások. Bp., 1936)
    A biológiai kutatás új irányai. (Búvár, 1936)
    Elementarvorgänge des bösartigen Geschwulstwachstums und der Wundheilung in mikrokinematographischer Darstellung. (Wiener Klinische Wochenschrift, 1936)
    Törő Imre: Az ember fejlődésének alapvonalai. Az előszót írta. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Kiadványai. 147. Bp., 1936; 2. teljesen átd. kiad. Debrecen, 1942)
    Mesterséges erek rostszerkezetének kialakítása. A sebgyógyulás „elastomotoros” mikromechanismusa. (Orvosi Hetilap, 1937)
    Lenhossék Mihály egyénisége. (Orvosképzés, 1937)
    Über individuelles Verhalten der Krebszellen in Beziehung zu der Umgebung. (Archiv für experimentelle Zellenforschung besonders Gewebezüchtung, 1937)
    Az élet tudománya. 16 táblával és 59 fekete–fehér képpel. (A Búvár Könyvei. 4. Bp., 1937; 2. kiad. 1943)
    Bolsevizmus–antibolsevizmus, belháború–külháború társadalombiológiai szempontból. (Külügyi Szemle, 1940)
    A tüdőalveolus histofiziológiája. (Magyar Orvosi Archivum, 1940)
    A sejtközösség szervezete az intercelluláris elmélet és az intercelluláris kórtan megvilágításában. Monográfia. (Bp., 1942; németül: Jena, 1941)
    Les voices de la biologie vers Dieu. A biológia útjai Istenhez. (Bp., 1944)
    Adatok az „antidiabetes insipidus” pathogenesiséhez. Gráf Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1948. 18.).

    Irodalom

    Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért, Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Romain Rolland levele H. T.-hoz. (Műveltség, 1964)
    Törő Imre: H. T. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1973)
    Nagy Mária: 50 éve jelent meg H. T. „Általános biológia” című könyve. (Egészségnevelés, 1984)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes, Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Kiszely György: H. T. (Tudomány, 1986)
    Lambrecht Miklós: H. T. (Évfordulóink a Műszaki és a Természettudományokban, 1986)
    Surányi Dezső: Száz éve született H. T. (Vigilia, 1986)
    Törő Imre: H. T. centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1986. 50.)
    Szende Béla: H. T. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1992. 40.)
    Törő Imre: H. T. Kismonográfia. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. 4. Debrecen, 1994)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
    H. T., a humanista tudós. Szerk. Balázs Endre, Hargittai István és Hargittai Magdolna. (Életutak. Bp., 2012)
    Egy hajthatatlan humanista. H. T., a humanista tudós. (Élet és Tudomány, 2013. 20.). *MÉL I. téves halálozási év: 1951!

    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu