Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Ignácz Rózsa

    író, műfordító, folklorista

    Makkai Jánosné


    Született: 1909. január 25. Kovászna, Háromszék vármegye
    Meghalt: 1979. szeptember 24. Budapest
    Temetés: 1979. október 10. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr

    Család

    Régi erdélyi református családból származott. Sz: Ignácz László református lelkész, esperes, a kovásznai, majd a fogarasi gyülekezet lelkipásztora, Makkai Kornélia, Makkai Domokos (1839–1896) történész leánya. Nagybátyja: Makkai Sándor (1890–1951), az erdélyi református egyház püspöke. F: Makkai János (1905–1994) újságíró, író, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Fia: Makkai Ádám (1935–) költő.

    Iskola

    A Színművészeti Akadémián színész okl. szerzett (1931).

    Életút

    A Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház tagja (1931–1939), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939–1940), majd fővárosi napilapok esszéistája, riportere és a Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947). A Református Élet szerkesztője.



    Pályafutását színésznőként kezdte, a családi emlékezet szerint történeteket kezdett el mesélni barátainak, majd Benedek Elek és Makkai Sándor biztatására történeteit megírta. Íróként az Ezer hold pipacs c. színművel debütált (1933), a darab – amely egy gazdag földbirtokos család bevetetlen földjeiről szólt – azonban csúnyán megbukott. Első regénye viszont annál nagyobb sikert aratott: az Anyanyelve magyar (1937) c. nagyregénye már az első évben négy kiadást élt meg (az ifjúsági változatokkal együtt összesen 16 kiadásban jelent meg, s több nyelvre is lefordították). A példátlan siker után a Dante Kiadó rögtön életműkiadást (!) kötött a szerzővel, s évente jelentek meg általában erdélyi témájú művei (Rézpénz, 1938; Levelek Erdélyből, 1939; Született Moldovában, 1940). Erdélyi írásai egy sokszínű, elvesztett ország mindennapjai, hősei magyarságukért küzdő, magyarságukban (és szászságukban, örménységükben, zsidóságukban stb.) megmaradni vágyó, ám reményt és perspektívát vesztett emberek. Példátlan népszerűségét műveinek éppen az adta, hogy szakított a kor divatos irredenta és nacionalista hangnemével, viszont kiállt a kisebbségi összetartozás és helytállás mellett. Írásait ugyanakkor fordulatos cselekményszövés, a tragikus és komikus mozzanatok mesteri váltogatása és sajátos, színházi, ill. színészi látásmód jellemzi. Érdeklődése a színházművészet iránt ugyanis életpályáján végig megmaradt: népszerű történelmi regényt írt Laborfalvy Rózáról (Róza leányasszony, 1942; sőt később színházi emlékeit is megörökítette: Prospero szigetén, 1960). Művei még 1945 után is néhány évig megjelenhettek, ebből a korszakából kiemelkedett az Urak, úrfiak c. műve (1946). Míg korábbi művei többsége Erdélyben játszódik, az Urak, úrfiak az Erdélyből áttelepült magyar fiatal értelmiség sorsát mutatja be nagyhatású tablójában.



    A könyvkiadás államosítása után, közel tíz évig nem jelenhetett meg egyetlen írása sem: műfordítóként kortárs román írók (pl.: Alexandru Sahia és Mihai Sadoveanu) műveit tolmácsolta, valamint megbízták az Anatole France életműsorozat egy-egy kevéssé ismert munkájának tolmácsolásával. 1956 után néhány mesekönyvvel és egy novelláskötettel jelentkezett (Tegnapelőtt, 1957). Mivel nyíltan szemben állt az új rendszerrel – nem volt hajlandó „ellenforradalomnak” nevezni az 1956-os eseményeket – ezért elsősorban ifjúsági és történelmi regényeket írhatott. Valamennyi ifjúsági történelmi regénye (Az utolsó daru, 1959; Torockói gyász, 1959; Orsika, 1963; Hazájából kirekesztve, 1980) különböző korszakokban ugyan, de a szabadsággal foglalkozik, irodalomtörténészek újabban, ezekben a regényekben az 1956-os elbukott forradalom allegóriáját látják. Különösen igaz ez a Torockói gyászra, amely a torockói bányászok elbukott szabadságharcának állított emléket (a felkelést végül egy orosz nevű francia generális Rabutin verte le). Történelmi regények mellett még regényes riportokkal kiegészített, sajátos hangú útleírásokat közölt, illetve folkloristaként értékes afrikai, indián és hawaii meséket fordított. Ikerpályáimon (1975) címmel megjelent visszaemlékezéseiben fiatal kora emlékeiből érdekes, hiteles portrékat rajzolt a korabeli erdélyi értelmiség alakjairól. Több utazást tett Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, majd gyermekkori barátnője, Köllő Ilonka meghívására Kelet-Afrikába is ellátogatott (Kenyában és Tanzániában járt, 1966-ban), ill. Dél-Amerikában is volt (1968–1969-ben).

    Emlékezet

    Budapesten (Lágymányos, XI. kerület Irinyi József utca 43.) élt és tevékenykedett, Budapesten közlekedési baleset áldozata lett. A Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Néhány fontosabb írása csak halála után jelenhetett meg. Az Ünnepi férfiú (1989) Szent László király életét dolgozta fel; legnagyobb sikert azonban A születésnap körül (1983) és A vádlott (1999) c. önéletrajzi írásai hozták, amelyekben kegyetlen őszinteséggel írt a magyarországi sztálinizmus éveiről. A rendszerváltás után életművét először a Püski Kiadó népszerűsítette, majd Csíkszeredán megkezdték az életút teljes kiadását. Torockói gyász c. művét a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján, színpadon is bemutatták (Torockószentgyörgyön, a helyi művelődési házban, 2004. okt. 2-án). Tiszteletére, Kovásznán, Ignácz Rózsa Irodalmi Klub alakult, amely emlékére emlékszobát avatott (a helyi református parókián, 2004-ben), ill. születésének 100. évfordulóján ünnepséget rendezett (2009. jan. 26-án). Helyi összefogással mellszobrát is felavatták (2006-ban; Vargha Mihály szobrászművész alkotása a központi parkban látható).

    Elismertség

    A Petőfi Társaság tagja (1943).

    Elismerés

    Ferenc József-díj (1942).

    Főbb művei

    F. m.: Anyanyelve magyar. Regény. (Magyar írás – magyar lélek. 1–4. kiad. Bp., 1937; 5. kiad. 1940; 9. kiad. 1941; 10. kiad. 1943)
    Rézpénz. Regény. (Magyar írás – magyar lélek. 1–4. kiad. Bp., 1938–1939; A magyar regény mesterei. 6. kiad. 1941; 9. kiad. 1944; németül: Kupfergeld. Ein Roman aus Siebenbürgen. Bern, 1940?; új kiad. 2000)
    Levelek Erdélyből. Elbeszélések. (Bp., 1939)
    Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma. Szerk. I. R. A bevezetést írta Zilahy Lajos. Kiadói illusztrált, festett egészvászon kötésben. Benedek Elek, Kriza János és Mailand Oszkár erdélyi népköltészeti gyűjtésével. 48 kétoldalas táblával. Bibliofil kiad. (Bp., 1940)
    Született Moldovában. Regény. 1 térképpel. (Magyar kézbe – magyar könyvet. Bp., 1940; 2. kiad. 1941; 5. kiad. 1943; új kiad. 1997)
    Erdős I. Pál: Ceruzával a toll mestereiről. A bevezetést írta. (Bp., 1947)
    Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz. Biczó András rajzaival. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942; A ma klasszikusai. 3. kiad. 1943)
    A bujdosó. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
    Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből. (Bp., 1942)
    Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. (1–2. kiad. Bp., 1942; 4. kiad. 1943; 5. kiad. 1944)
    Két élet. Regény. (Magyar kézbe – magyar könyvet. Bp., 1943)
    Hivatalnok Berta. Elbeszélés. Ill. Fáy Dezső. (Nemzeti Könyvtár. 147. Bp., 1944)
    Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (Bp., 1946)
    Kedves dolog. Életkép 1 felvonásban. (Népi műsortár. 2. Bp., 1946)
    Mámoros malom. Regény. Ill. Szabó Vladimir. (Bp., 1947)
    Márványkikötő. Regény. (Dante Új Könyvtár. Bp., 1947)
    Meg ké’ házasodni. Farsangi játék. (Bp., 1947)
    Az igazi Ibrinkó. Tündérmesék, csodás történetek. Ill. Endrődi István és Sóti Klára. 4 táblával. (Bp., 1956; új kiad. 1998)
    Tegnapelőtt. Elbeszélések. (Bp., 1957)
    Csipkerózsika. Mesejáték 3 felvonásban. Grimm meséjéből gyermekszínpadra írta I. R. A díszlet- és kosztümterveket K. Bócz István készítette, az utószót Nemeskürty István írta. (Bp., 1958)
    Mindenki levele. Elbeszélések. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1958)
    Torockói gyász. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Kass János. (Bp., 1959; 2. kiad. 1964; Csíkos könyvek. 3. kiad. 1970)
    Az utolsó daru. Ifjúsági regény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1959)
    Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1960)
    Tóparti ismerősök. Kisregények, novellák. (Bp., 1961)
    Tűzistennő Hawaiiban. Útirajz. Yamamoto Valéria közlései alapján írta Vámos Magdával. 16 táblával. (Útikalandok. 31. Bp., 1961)
    Csutka. Mese. F. Györffy Anna rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. 136. Bp., 1962)
    Orsika. Ifjúsági regény. Hegedüs István rajzaival. (Bp., 1963; 2. kiad. 1971)
    Titánia ébredése. Regény. (Bp., 1964)
    Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. Ill. Szecskó Tamás, a borító és a kötésterv Urai Erika munkája. 8 táblával. (Új kiad. Bp., 1966; 2. kiad. 1969; 3. kiad. 1972)
    Papírmalom. Regény. Iszák József rajzaival. (Bp., 1967)
    Zebradob-híradó. Kelet-afrikai útinapló. 32 táblával. (Világjárók. 62. Bp., 1968)
    Szavannatűz. Elbeszélések. Ill. Kass János. (Bp., 1970)
    Argentína viharszünetben. Útleírás. 50 táblával. (Világjárók. 83. Bp., 1972)
    Anyanyelve magyar. Erdélyi levelek. (Erdélyi remekírók. 4. Buenos Aires, 1972)
    Hajdanában Zambiában. Mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1973; 2. kiad. 1978; németül: Bp.–Berlin, 1976; spanyolul: Bp.–Madrid, 1976; 2. spanyol kiad. 1977)
    Tűzistennő Hawaiiban egykor és most. Vámos Magdával. A Tűzistennő Hawaiiban c. műve folytatása. 22 táblával. (Világjárók. 95. Bp., 1974)
    A hegyen-völgyön szánkázó diófa. Mesék. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1974)
    Ikerpályáimon. Visszaemlékezések. (Bp., 1975)
    Névben él csak. Történelmi regény. 16 táblával. (Bp., 1976)
    Kóborló kisfiú kalandjai. Ifjúsági regény. Ill. Kass János. (Bp., 1980)
    Hazájából kirekesztve. Mikes Kelemen életregénye. Ill. Kass János. (Bp., 1980)
    Utazások emlékkönyve. Útirajz. 24 táblával. (Világjárók. 132. Bp., 1980)
    A születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról. 1950–1953. Krúdy Gyula szellemének. Az előszót Makkai Ádám írta. (Lake Bluff, 1983)
    Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (2 bőv. kiad. Bp., 1985)
    Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. Az előszót Makkai Ádám írta. (New York, 1989 és Bp., 1989)
    Anyanyelve magyar. Regény. (Új kiad. Bp., 1990)
    Született Moldovában. Regény. (Új kiad. Bp., 1997)
    Az utolsó daru. Ifjúsági regény. Ill. Rényi Krisztina. (Magyar ifjúsági remekírók. 7. Új kiad. Bp., 1998)
    Az igazi Ibrinkó. I. R. meséje. A rajzokat készítette Katulic László. (Új kiad. Bp., 1998)
    Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz és elbeszélések. (Új kiad. Bp., 1998)
    A vádlott. 1950–1952. Regény. Szerk. Makkai-Arany Ágnes és Kardos Katalin. Az előszót Makkai Ádám írta. (Bp., 1999)
    Torockói gyász. Történelmi regény. (Új kiad. Bp., 2003)
    A vádlott. 1950–1952. Regény. Az előszót írta Jókai Anna. (2. kiad. Csíkszereda, 2005)
    A születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról. 1950–1953. Krúdy Gyula szellemének. Az előszót Jókai Anna és Makkai Ádám írta. (2. kiad. Csíkszereda, 2005)
    Róza leányasszony. Életrajzi regény Laborfalvy Rózáról. A kísérő tanulmányt Kántor Lajos írta. (Új kiad. Csíkszereda, 2005)
    Urak, úrfiak. I–II. köt. Regény. (3. kiad. Csíkszereda, 2005)
    A vádlott. 1950–1952. Regény. (Mundus – új irodalom. 65. Bp., 2006)
    Három zarándok Chartres-ba tart. Guy de Pourtalès legendája nyomán rímelő magyar ballada formába átköltötte I. R. A szöveget átdolgozta és az utószót írta Makkai Ádám. Ill. Filep Sándor. (Bp.–Waianae [Hawaii], 2008)
    Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz. (Csíkszereda, 2009)
    Hazájából kirekesztve. Mikes Kelemen életregénye. (Csíkszereda, 2010)
    Mindenki levele. (Bp., 2011)
    Született Moldovában. I–II. köt. Regény. (Bp., 2011)
    Kóborló kisfiú kalandjai. Ifjúsági regény. (Bp., 2011)
    Az utolsó daru. Ifjúsági regény. (Bp., 2011)
    Papírmalom. Regény. (Bp., 2011)
    Ikerpályáimon. Visszaemlékezések. (Bp., 2011)
    Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről. (Bp., 2011)
    Tegnapelőtt. Regény. (Bp., 2011)
    Levelek Erdélyből. Útirajzok. (Bp., 2011)
    Tóparti ismerősök. I–II. köt. Regény. (Bp., 2011)
    Rézpénz. Regény. Az előszót írta Makkai Ádám. (Szeged, 2011)
    filmjei: A harapós férj (1937)
    Két fogoly (1937)
    ford.: Rovan, Maria: Atyafiak. Kisregény. Ford. (Bp., 1952)
    Sahia, Alexandru: Júniusi eső. Elbeszélések. Ford. Ill. Bartha László. (Bp.–Bukarest, 1955)
    Sadoveanu, Mihai: Örvény felett. Elbeszélések. Vál., szerk. Domokos János. Ford. I. R. Ill. Bartha László. (Bp.–Bukarest, 1956)
    Camilar, Eusebiu: A betyárok völgye. Regény. Ford. (Bp., 1956)
    Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Ford. Bözödi Györggyel és Jékely Zoltánnal. Az utószót írta Kovács Ágnes. (Bp.–Bukarest, 1957; Népek meséi. 2. kiad. 1974)
    Sahia, Alexandru: Az élő üzem. Novellák. Ford. V. András Jánossal. Az utószót írta Savu, Elena. (Kincses Könyvek. Bp., 1960)
    Ion Luca Caragiale válogatott művei. Vál., szerk. Kerekes György. Ford. Többekkel. (Bukarest, 1960)
    France, Anatole: Virágzó élet. Regény. Ford. I. R. Az utószót írta Lakits Pál. (Bp., 1960)
    France, Anatole: Iokaszté. A sovány kandúr. Pierre Nozière. Három kisregény. Ford. Szini Gyulával. Az utószót írta Lakits Pál. (Bp., 1962)
    Camilar, Eusebiu: A betyárok völgye. Regény. Ford. I. R. Az utószót írta Oprea, Al. (Kincses Könyvtár. 2. kiad. Bukarest, 1962)
    A cápaisten. Hawaii mesék és mondák. Vál. Vámos Magda, ford. I. R. Az utószót írta Bodrogi Tibor. (Népek meséi. Bp., 1964)
    Hoveyda, Fereydoun: Vesztegzár. Regény. Ford. (Bp., 1964; Horizont Könyvek. 2. kiad. Bukarest, 1969)
    Sadoveanu, Mihai: Válogatott művek. I–III. köt. Vál., szerk. Domokos János és V. András János. A bevezetőt írta Darvas József és Calinescu, George. Ford. Többekkel. (Bp.–Bukarest, 1966)
    A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék. Vál., az utószót írta Voigt Vilmos. Ford. I. R. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1969)
    Caragiale, Ion Luca: Ötórai tea. Novellák, cikkek, jelenetek. A bevezetőt Páskándi Géza írta. Ford. Többekkel. (Bukarest, 1972)
    Világ Szépe és Világ Gyönyörűje. Magyarországi román népmesék. Purdi Mihai meséi, Hocopán Sándor gyűjtése. Ford. I. R. Az utószót írta Kovács Ágnes. (Népek meséi. Bp., 1982)
    Fukar Marok lakomája. Észak-Amerika nyugati partvidékének indián mítoszai és meséi. Vál., az utószót írta Borsányi László, ford. I. R. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1983)
    színművei: Ezer hold pipacs. (Bem.: Vígszínház, 1933)
    Tündér Ibrinkó. Bábjáték. (Bem.: Állami Bábszínház, 1955. márc. 18.; 1991. máj. 11.)
    Csipkerózsika. Bábjáték. Grimm meséjéből gyermekszínpadra írta I. R. (Bem.: Állami Bábszínház, 1961. ápr. 18.; 1962. szept. 15.; 1979. dec. 2.; 1981. jan. 11.; 1983. dec. 31.; Harlekin Bábszínház, Eger, 1985. szept. 22.).

    Irodalom

    Irod.: Illés Endre: I. R.: Anyanyelve magyar. (Nyugat, 1937)
    Gálos Rezső: Az erdélyi magyar sors nagy problémája. I. R.: Született Moldovában. (Budapesti Szemle, 1941)
    Rónay György: Az olvasó naplója. (Vigilia, 1959)
    B. Nagy László: I. R.: Torockói gyász. (Kortárs, 1960)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Abody Béla: Hiányzó történelem. (Élet és Irodalom, 1964. 47.)
    Visontay Ernő: I. R.: Titánia ébredése. (Kritika, 1964)
    Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése I. R.-val. (Vigilia, 1973; H. B.: A magunk vallomásai. Portrék, beszélgetések. Bp., 1979)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1979. szept. 26.–Népszabadság, 1979. okt. 6.)
    Possonyi László: I. R. (Vigilia, 1980)
    Komáromi Gabriella: I. R. történelmi regényei. (Könyv és Nevelés, 1981)
    Makkai Ádám: I. R. Szent László-regénye. (Vigilia, 1983)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
    Kántor Lajos: I. R. helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás (Kortárs, 1999)
    Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. (Bp., 1999)
    Kabdebó Tamás: Két malomkő között. I. R.: A vádlott. (Magyar Napló, 2000. 1.)
    Bozóky Éva: Rendhagyó recenzió. I. R.: A vádlott. (Credo, 2000)
    Lászlóffy Aladár: Az ezer diagnózis regénye. I. R.: Urak, úrfiak. (Magyar Szemle, 2004)
    Makkai Ádám: I. R. helye a magyar irodalomban. (Korunk, 2004)
    Péter László: Színésznőből – írónő. I. R. Szegeden. (Szeged [folyóirat], 2004)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
    Lászlóffy Csaba: Egy másik élet. Lehetséges találkozások. I. R. (Kortárs, 2009)
    Józsa Miklós: I. R. nagyenyedi gyökerei. (Szabadság, 2009. jan. 24.)
    I. R.-emlékkönyv. 1909–1979. Emlékkönyv az író és a színművész születésének 100., halálának 30. évfordulóján. I. R. kiadatlan írásaival és művei bibliográfiájával. Szerk. Neményi László. (Csíkszereda, 2009). *MÉL téves halálozási adat: szept. 25.! Gyászjelentése szerint szept. 24-én hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu