Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aszlányi Károly
    Kempelen Farkas, nemes
    Kempelen úr masinája
    Néma eskü
    A rézmetsző családja

    Istvánovits Márton

    etnográfus, folklorista, filológus


    Született: 1930. szeptember 15. Toponár, Somogy vármegye
    Meghalt: 1991. április 7. Budapest

    Család

    Sz: Fodor Julianna. Apja uradalmi gépészkovács, anyja varrónő volt; családja 1936-ban költözött Budapestre. F: Vasek Vera, az Utasellátó Vállalat személyzeti osztályának előadója. Leánya: Istvánovits Vera (1956–) hidrobiológus, az MTA doktora és Istvánovits Eszter (1958–) történész, régész, kandidátus.

    Iskola

    Az ELTE Történettudományi Karán néprajz–muzeológia szakos muzeológus okl. szerzett (1955), a filológiai tudományok kandidátusa (Tbiliszi, 1959; honosítva: az irodalom [folklór] tudományok kandidátusa Bp., 1959).

    Életút

    Az Országos Néprajzi Múzeum segédmuzeológusa (1954–1955), a Tbiliszi Állami Egyetemen az MTA–TMB aspiránsa (1955–1959), az ELTE BTK Folklór Tanszékének egy. adjunktusa (1959–1962). Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya néprajzi előadója (1960–1962), tud. munkatársa (1962–1966), az MTA Néprajzi Kutatócsoportja, ill. Néprajzi Kutatóintézet Folklór Osztályának tud. főmunkatársa (1967–1974) és az Osztály vezetője (1974-től).

    Mesekutatónak indult, majd érdeklődése a meseszövegek és a mesékben előforduló hasonló motívumok vizsgálata felé fordult. Miután meglepő hasonlóságokra figyelt fel egymástól időben és térben is igen távollevő népek mesekultúrájában, általános folklórelméleti és stilisztikai dolgozatokat közölt; majd a kaukázusi népek folklórjával, elsősorban grúz folklorisztikával kezdett el foglalkozni. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kaukázusi irodalmi formák összehasonlító irodalmi vizsgálata, a grúz lovagregény és a grúz eposz történeti-filológiai és folklorisztikai-esztétikai feltárása terén. Műfordítóként kortárs és klasszikus grúz irodalmat és néprajzi (folklorisztikai) szakirodalmat tolmácsolt. Nagyszámú eredeti népmesét gyűjtött, gyűjtése azonban kéziratban maradt, ill. hagyatékából néhány kötet válogatás a közelmúltban jelent meg.

    Főbb művei

    F. m.: Grúz adatok az építőáldozattal kapcsolatos monda- és balladatípus elterjedéséhez. (Néprajzi Közlemények, 1958)
    A nemcsere mesetípus grúz lokálredakciójának genezise. Kand. értek. Grúz nyelven. (Tbiliszi, 1959; kivonatosan, angolul: Dissemination in the Caucasus of Tales Belonging to the „Change of Sex”-Type [Aarne-Thompson 514]. Acta Ethnographica, 1960)
    Tanulmányutam a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságba. 1955–1959. Grúz hiedelmek és babonás történetek. (Ethnographia, 1960)
    A szovjet folklorisztika elmélete. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1961)
    Georgian Data Bearing on the Petchenegs. (Acta Orientalia, 1963)
    Adatok a besenyők történetéhez a grúz krónikák alapján. (Ethnographia, 1963)
    Egy folklór-szüzsé kialakulása Eurázsiában. Összehasonlító népmesetanulmány. (Ethnographia, 1964)
    Elhal-e a népművészet? (Ethnographia, 1965)
    A Kaukázus népei. (A kultúra világa. A Föld országai – a világ népei. Szerk. Detre Józsefné és Schiller Jánosné. Bp., 1965)
    Prolegomena a grúz betyárfolklór vizsgálatához. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1968)
    A magyar Rustaveliana kezdeteinél. (Vikár Béla-emlékkönyv. Kaposvár-Hetes, 1970)
    Beiträge zur belletristischen Verwendung folkloristischer Texte. (Acta Ethnographica Ortutay Sexagenario, 1970)
    Folklorisztika és etnográfia. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1971)
    Adatok egy etnolingvisztikai univerzáliához. „Madárnyelv” különböző nyelvcsaládokban. (Múzeumi Kurír, 1974)
    Kaukázusi epikus formák. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1975)
    Ibero-Caucasica. Mítosz és eposz: Kadzséti ostroma. (A hiedelmek természete, szerveződése és szerepe a mindennapi tudatban. Előadások. Bp., 1975; franciául: Acta Ethnographica, 1977)
    A két királygyermek balladája. (Múzeumi Kurír, 1976)
    A kaukázusi grúzok és a pireneusi baszkok. (Élet és Tudomány, 1976)
    Az orosz bilinák földrajzi elterjedése a XIX. század végi és a XX. század eleji adatok alapján. Sirató és munkadal: a grúz mtibluri. (Ethnographia, 1976)
    A szván rituális grafika. (A népművészet tegnap és ma. A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésének előre benyújtott előadásszövegei és előadásvázlatai. Bp., 1976 és Népi kultúra – Népi társadalom, 1980)
    Komikum a folklórban. (Magyar Tudomány, 1977)
    Pharnavaz király álma. A Guntram-monda történetéhez. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1977)
    Le livre populaire géorgien-iranian et une épopée ossete. Le fils anonyme d’Uryzmäg. (Acta Ethnographica, 1977)
    Istenek születése. A hevszur theogónia. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. 3. Mítosz és történelem. Tanulmányok Szerk. is. Hoppál Mihállyal. Bp., 1978)
    Halottak kultusza a Kaukázusban. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. 10. Halottkultusz. Tanulmányok. Szerk. Hoppál Mihály és Novák László. Bp., 1982)
    Grúz falutörténeti kutatások. (Ethnographia, 1982)
    A hevszur „Halottak Könyve.” (Mauzóleum. Halálirodalom, a halállal való foglalkozás. Tanulmányok. Szerk. Adamik Lajos, Jelenczki István, Sükösd Miklós. Bp., 1987)
    Új elmélet az indoeurópai nyelvek és népek eredetéről. (Ethnographia, 1988)
    Síppal, dobbal… (Mindennapi hagyomány. Síppal, dobbal… Hagyományos orvoslás az Európán kívüli népek körében. Szerk. Babulka Péter, Borsányi László és Grynaeus Tamás. Bp., 1989)
    „Rex Iustus.” Traianus, Khosrau Anushirvan, Melik Shah and the Unfortunate Widow. (Acta Ethnographica, 1990)
    szerk. és ford.: A király meg a pacsirta. Grúz népmesék. A válogatás elsősorban Kszenia Sziharulidze Halhuri zghaprebi c. mesegyűjteményéből készült. Vál., ford. és az utószót írta I. M. Ill. Lóránt Péterné. (Népek meséi. 10. Bp., 1958)
    Csavcsavadze, Ilja Grigorjevics: Az éji lovas és más elbeszélő költemények. Ford. Kalász Márton. Az utószót írta I. M. Ill. Lóránt Lilla. (Bp., 1961)
    Anyikin, Vlagyimir Prokopjevics: A szóbeli költői alkotás, a variáns és a verzió a folklór kollektivitáselméletének megvilágításában. Ford. (Ethnographia, 1964)
    Tömörkény István: Elbeszélések. Grúz nyelvre ford. I. M. (Tbiliszi, 1966)
    Szulakauri, Arcsil Szamszonovics: Az aranyhal. Kisregény. Ford. Árvay János. Az utószót írta I. M. (Modern Könyvtár. P317. Bp., 1976)
    A komikum és humor megjelenésének formái a folklórban. Tanulmányok. Szerk. Kríza Ildikóval. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. 1. Bp., 1977)
    Szulakauri, Arcsil Szamszonovics: Meghasadt hold. Kisregény. Ford. (Modern Könyvtár. P355. Bp., 1978)
    Tiniko. Válogatás másfél évezred grúz prózájából. Szerk. Lengyel János. Ford. Többekkel. (Bp., 1981)
    Goderdzi Csoheli két elbeszélése. Ford. (Nagyvilág, 1983)
    Szulakauri, Arcsil Szamszonovics: Az aranyhal. Meghasadt hold. Két kisregény. Ford. Árvay Jánossal. (Lektúra. Bukarest–Bp., 1985)
    Magyar néprajz. Folklór 1. Főszerk. Vargyas Lajos. Szerk. I. M. A mellékletet és a mutatókat Szemerkényi Ágnes készítette. (Bp., 1988)
    A hétfejű Zarvas. Kaukázusi mítoszok, népmesék, mondák. I. M. fordításaiból vál. és az utószót írta Benedek Katalin. Szerk. Fazekas Zsuzsa. (Bp., 2005)
    Popp, Vlagyimir Jakovlevics: A varázsmese történeti gyökerei. Ford. I. M. Szerk., a mellékleteket készítette és az utószót írta Hermann Zoltán. (Bp., 2005)
    Nartok. Kaukázusi hősi mondák. Ford. Istvánovits Eszterrel és Kulcsár Valériával. (A világ eposzai. 3. Bp., 2009).

    Irodalom

    Irod.: Elbeszélés és emlékezet. Tanulmányok I. M. emlékezetére. Szerk. Hoppál Mihály. I. M. műveinek válogatott bibliográfiájával. (Bp., 2001).

    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu