Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Trócsányi Zsolt, kohányi

    történész, levéltáros


    Született: 1926. április 15. Pápa, Veszprém vármegye
    Meghalt: 1987. augusztus 23. Budapest
    Temetés: 1987. szeptember 10. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Család

    Sz: Trócsányi Dezső (1889–1962) pedagógus, filozófus, a Pápai Református Teológiai Akadémia r. tanára, a Dunántúli Református Egyházkerület levéltárosa, Fábián Tóth Berta zongoratanár. Testvére: Balogh Lászlóné Trócsányi Berta. F: Mészöly Magdolna. Leánya: Trócsányi Sára jogász, úszónő és Trócsányi Márta gyógytornász; ill. Trócsányi Anna.

    Iskola

    Pápán éretts. (1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–levéltár–latin szakon tanult (1944–1949); közben a bukaresti tudományegyetem ösztöndíjasa (1947–1948). Az ELTE BTK-n levéltár szakon végzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1956), doktora (1969).

    Életút

    A Magyar Országos Levéltár gyakornoka (1949–1950), az I. Feudális Kormányhatósági Osztály segédlevéltárosa (1950–1951), levéltárosa (1951–1969), főlevéltárosa és a Gubernium és az Erdélyi Kancellária referense (1969–1986), nyugdíjazták (1986). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1954–1955).

    Az ország német megszállása után a nemzeti ellenállás tagja. A nyilas Nemzeti Számonkérő Szék az antifasiszta fegyveres szervezkedés vezetésében való részvétel vádjával halálra ítélte (1944. dec. 22.; később mégis szabadlábra helyezték: 1945. jan. 1.).

    Erdély 16–19. sz.-i történetével, erdélyi politika-, gazdaság- és közigazgatás-történettel, történeti statisztikával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az erdélyi államhatalom és a központi kormányzat történetének vizsgálata terén. Monográfiát írt – többek között – az erdélyi parasztság történetéről, br. Wesselényi Miklós (1796–1850) és gr. Teleki Mihály (1634–1690) életéről és munkásságáról. Fontos dolgozatokat közölt az erdélyi jakobinusságról, az 1790/91. évi országgyűlésről kiküldött úrbéri rendszeres bizottságról, az 1819–1829 közötti erdélyi úrbérrendezési kísérletről, valamint a nagyenyedi kollégium történetéről. Forráskiadói tevékenysége is értékes: közzétette a Rákóczi-szabadságharc erdélyi kormányhatósági forrásait, az Erdélyi Fejedelemség országgyűléseit, az erdélyi bányatörténet közigazgatás-történeti forrásait.

    Emlékezet

    Budapesten (Felhévíz, II. ker. Lipthay utca 7.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik. Az Erdélyi Fejedelemség jogtörténetét feldolgozó munkája kéziratban maradt, ill. befejezetlen műve posztumusz jelent meg.

    Elismerés

    Akadémiai Díj (többekkel, az Erdély története c. monográfiáért, 1987).

    Főbb művei

    F. m.: A múlt és a jelen orosz regényei. (Forrás, 1943)
    A levéltári munka pártossága néhány kérdéséhez. (Levéltári Híradó, 1952)
    Az országos Rákóczi-emlékkiállítás. (Levéltári Híradó, 1953)
    A Rákóczi-szabadságharc történetének forrásanyaga az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárakban és az Erdélyi Udvari Kancellária levéltárában. (Levéltári Közlemények, 1954)
    Az 1848/49-i Országos Statisztikai Hivatal. (Statisztikai Szemle, 1955)
    Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában. (Levéltári Közlemények, 1955)
    Az erdélyi parasztság története. 1790–1849. Monográfia és részben kand. értek. is. (Bp., 1956)
    200 éves az Országos Levéltár. Jubileumi kiállítás, 1956. jún. 12–28. A katalógust szerk. T. Zs. (Bp., 1956)
    A nagyenyedi kollégium történetéhez. 1831–1841. (Irodalomtörténeti füzetek. 9. Bp., 1957)
    Erdélyi összeírások. (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957 és külön: Bp., 1957)
    Teleki Imre és hosszúfalvi jobbágyai erdőlési szerződése. (Néprajzi Közlemények, 1958)
    A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működésének története. II. Erdély. 1526–1867. Levéltári továbbképzési jegyzet. (Bp., 1959)
    Az Erdélyi Országos Főbiztosság története. (Hadtörténeti Közlemények, 1960)
    Wesselényi Miklós fogsága. 1–2. (Századok, 1960–1961)
    A „Wesselényi védelme” szerzőségének kérdéséhez. (Századok, 1962)
    Az erdélyi központi bányaigazgatási szervezet története. 1691–1848. (A Nehézipari Műszaki Egyetem magyar nyelvű közleményei, 1962 és külön: Miskolc, 1962)
    A neveléspolitikus Wesselényi Miklós portréjához. (Pedagógiai Szemle, 1964)
    Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1965)
    Wesselényi Miklós. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1965)
    Az Északi Partium 1820-ban. A Conscriptio Czirakyana adatai. A Központi Statisztikai Hivatal és a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya közös kiadványa. (Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1966)
    Az erdélyi úrbérrendezési kísérletek történetéhez. Az 1790–1791-i országgyűlésről kiküldött úrbéri rendszeres bizottság működése és munkálatainak sorsa. (Történelmi Szemle, 1966)
    Az erdélyi szászok ügyéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
    XVI–XVII. századi történelmünk vitás kérdéseihez. Szűcs Jenő cikkéhez. (Valóság, 1969)
    Wesselényi Miklós és világa. (Bp., 1970)
    Báthory István-legendák és a valóság. (Kortárs, 1970)
    Az erdélyi XVIII. századról – egy rettenetes könyv kitűnő kiadásának ürügyén. (Valóság, 1971)
    Teleki Mihály. Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig. Monográfia. (Bp., 1972)
    Avram Iancu és az 1848-as júniusi érchegységi felkelés. (Magyar történetírók Avram Iancuról. Szerk. Kovách Géza. Bukarest, 1972)
    Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Az Erdélyi Kancelláriai Hivatal és az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltár. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak. 5. Bp., 1973)
    Az Erdélyi Fejedelemség korának országgyűlései. 1540–1690. Adalék az erdélyi rendiség történetéhez. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 76. Bp., 1976)
    Erdélyi Kancelláriai Levéltár. Repertórium. Összeáll. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak. Repertóriumok. 65. Bp., 1976)
    Az 1790-es évek erdélyi reformmozgalmának történetéhez. Az 1790–1791-i országgyűlésről kiküldött egyházi és tanügyi rendszeres bizottság. (Nemzetiségi füzetek. 2. Bp., 1978)
    Rákóczi Zsigmond. Egy dinasztia születése. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1978. Debrecen, 1979 és külön: Debrecen, 1979)
    A rendi reformmozgalom Erdélyben. 1790–1811. (Századok, 1979)
    Erdély központi kormányzata. 1540–1690. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet. 6. Bp., 1980)
    Ráday Pál és az 1707-i marosvásárhelyi országgyűlés. (Ráday Pál-emlékkönyv. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. 1677–1733. Szerk. Esze Tamás. Bp., 1980)
    II. Rákóczi Ferenc erdélyi kormányzata. (Rákóczi-tanulmányok. Szerk. Hopp Lajos, Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1980)
    Dignitäradel und Beamtenintelligenz der Regierungsbehörden im Siebenbürgen des 16–17. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1980)
    A Subdelegatio Commissio Neoacquistica és erdélyi hatásköre. 1719–1745. Adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1980)
    Bethlen Gábor erdélyi állama. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
    Rajk Lászlóné. Nekrológ. (Levéltári Közlemények, 1980)
    A szatmári békétől a türelmi rendeletig. (A pápai kollégium története. Szerk. is. 8 táblával. Szerk. is. Bp., 1981)
    Bethlen Gábor hivatalszervezete. (Századok, 1981)
    Rendi gazdaságpolitikai tervezetek Erdélyben. 1711–1761. (Történelmi Szemle, 1981)
    I. Rákóczi György emlékezete. (Confessio, 1981)
    Változatok a nemzetiség és a nemzetiségi jogok témájára. (Jogtudományi Közlöny, 1982)
    Erdély és a Thököly-felkelés. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
    A Habsburg kormányhatóságok iratai. 1690–1848. (A levéltári forráskiadás. Szerk. Bán Péter. Bp., 1983)
    Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben. 1732–1739. (Századok, 1983)
    Erdélyi fejedelemválasztások. (História, 1985)
    Erdély története. I–III. köt. Szerk. Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András. Írta. Többekkel. (Bp., 1986; 2. kiad. 1987; 3. kiad. 1988; angolul: 2001–2002)
    Wesselényi Miklós hűtlenségi pere. Abszolutizmus vagy liberalizmus? 8 táblával. (Labirintus. Bp., 1986)
    A Habsburg vezető elit és Erdély. 1685–1699. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
    Erdély a Habsburg Birodalomban. – Három nép, három nemzet, négy vallás. (História, 1986)
    Teleki-portrék. (Teleki és kora. Szirák, 1985. nov. 12-13. Előadások. Szerk. Praznovszky Mihály és Rozsnyói Ágnes. Salgótarján, 1987)
    Buda expugnata. 1686. Europa et Hungaria. 1683–1718. A török kiűzésének hazai forrásai. Szerk. Felhő Ibolyával. 98 táblával, kihajtható térképmelléklettel. (Budapest Főváros Levéltárának kiadványa. Bp., 1987)
    Hatalmi struktúra és udvari kultúra a Báthoryak Erdélyében. (Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1987)
    A fanarióta uralom első időszaka a román fejedelemségekben. 1710-es évek – 1774. (Világtörténet, 1987)
    Die ständige Bewegung in Siebenbürgen. 1741–1742. (Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila Szabó T. und Zsigmond Jakó. München, 1987–1988)
    Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben. 1690–1740. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet. 8. Bp., 1988)
    Erdély és Bécs 1683-i ostroma. (Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1988)
    Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek. Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása. 1752–1761. (Levéltári Közlemények, 1988)
    A fanariótáktól a Hohenzollernekig. – Társadalmi hanyatlás és nemzeti emelkedés a román történelemben. 1711–1866. Két tanulmány. Miskolczy Ambrussal. (Encyclopaedia Transylvanica. Bp., 1992)
    Három nép, három nemzet, négy vallás. – Erdély a Habsburg Birodalomban. (Múltunk Könyvek. Erdély a históriában. Szerk. Bárdi Nándor. Csíkszereda, 1998)
    Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben. A Systhema Bethleniana létrejötte. Szerk. Tóth Béla. (Levéltári Közlemények, 2004)
    Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben. Monográfia. Sajtó alá rend. Rátkay Ildikó. (Bp., 2005).

    Irodalom

    Irod.: Benda Kálmán: T. Zs.: A nagyenyedi kollégium történetéhez. 1831–1841. (Századok, 1957)
    Vita Zsigmond: T. Zs.: A nagyenyedi kollégium történetéhez. 1831–1841. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
    Rácz István: T. Zs.: Az erdélyi parasztság története. 1790–1849. (Agrártörténeti Szemle, 1957)
    Fenyő István: T. Zs.: A nagyenyedi kollégium történetéhez. 1831–1841. (Irodalomtörténet, 1958)
    Tilkovszky Lóránt: T. Zs.: Az erdélyi parasztság története. 1790–1849. (Századok, 1958)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Orosz István: T. Zs.: Az Északi Partium 1820-ban. A Conscriptio Czirakyana adatai. (Levéltári Közlemények, 1967)
    Oltványi Ambrus: T. Zs.: Wesselényi Miklós. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Pál Lajos: Beszámoló T. Zs. doktori disszertációjának vitájáról. T. Zs.: Wesselényi Miklós. (Századok, 1971)
    Varga Imre: T. Zs.: Teleki Mihály. Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig. (Levéltári Közlemények, 1973)
    Filep Antal: T. Zs.: Az Északi Partium 1820-ban. A Conscriptio Czirakyana adatai. (Ethnographia, 1973)
    Csizmadia Andor: T. Zs.: Az Erdélyi Fejedelemség korának országgyűlései. 1540–1690. Adalék az erdélyi rendiség történetéhez. (Állam és Igazgatás, 1976)
    Kállay István: T. Zs.: Az Erdélyi Fejedelemség korának országgyűlései. 1540–1690. Adalék az erdélyi rendiség történetéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
    Vass Előd: T. Zs.: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Az Erdélyi Kancelláriai Hivatal és az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltár. – Vass Előd: T. Zs.: Erdély központi kormányzata. 1540–1690. (Levéltári Közlemények, 1980)
    Barta Gábor: T. Zs.: Erdély központi kormányzata. 1540–1690. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1981)
    Szakály Ferenc: T. Zs.: Erdély központi kormányzata. 1540–1690. (Századok, 1984)
    Papp Gáborné: T. Zs. (Levéltári Szemle, 1987)
    Halálhír. (Népszabadság, 1987. szept. 9.–Magyar Nemzet, 1987. szept. 10.)
    Benedek István Gábor: Merényletkísérlet Szálasi ellen. T. Zs. emlékére. (Népszabadság, 1987. okt. 10.)
    Bélay Vilmos: T. Zs. (Levéltári Közlemények, 1988)
    Vörös Károly: T. Zs. (Századok, 1988)
    Czenthe Miklós: T. Zs.: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben. 1690–1740. (Magyar Tudomány, 1989 és Századok, 1992)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Nánási László: Az életmű összegzése. T. Zs. posztumusz könyve. Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben. (Jogtörténeti Szemle, 2005)
    „Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE Levéltár Szak alapításának hatvanadik évfordulóján. (Bp., 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu