Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Jablonowski József

    biológus, entomológus

    Jablonovszky József


    Született: 1863. február 16. Szepesolaszi, Szepes vármegye
    Meghalt: 1943. július 6. Budapest
    Temetés: 1943. július 8. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Lengyel származású, katolikus családból származott. Apja, Jablonowski János elesett a lengyel szabadságharcban, a szülés előtt álló édesanyja Szepesolasziban telepedett le. Születése után azonban édesanyja is elhunyt, kolerában. A menedéket adó szepesolaszi család nevelte fel az árván maradt gyermeket. Leánya: Jablonowski Piroska középiskolai tanár, a Deák téri Evangélikus Leánygimnázium igazgatója.

    Iskola

    A lőcsei gimnázium elvégzése után a Sárospataki Református Jogakadémián tanult, a budapesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1890 előtt).

    Életút

    Az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás asszisztense (1890–1894), az Országos Madártani Intézet munkatársa (1894–1895). A Magyar Állami Rovartani Állomás vezetője, majd igazgatója (1896–1928).

    Az alkalmazott növényvédelmi kutatások egyik magyarországi megalapozója és nemzetközileg is elismert képviselője. Alapvetően új eredményeket ért el a gabonaféléket károsító fonálférgek, a gyümölcsökben pusztító pajzstetvek és a cukorrépa rovarkártevőinek vizsgálata terén. A szőlő betegségei és ellenségei (1895) és A gyümölcsfák és a szőlő kártevői (1902) c. munkái a magyar ampelológiai irodalom klasszikusa. Jelentős szerepet játszott a marokkói sáska, a répabogár, a kukorica-, ill. a szőlőmoly elleni védekezés magyarországi megszervezésében. Az általánosan használt tüskeborona helyett egy, később róla elnevezett Jablonowski-féle sáskairtó gépet is szerkesztett. Egyik kezdeményezője a Magyar Rovartani Társaság I. vh. utáni újjászervezésének.

    Szerkesztés

    A Folia Entomologica alapító szerkesztője (I. köt. 1923–1929).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar közoktatás jelene és az egységes középiskola. (Bp., 1891)
    Az álkergeségről. (Köztelek, 1891)
    A pajorpusztai penészgomba. (Borászati Lapok, 1891)
    A gabonazsizsik. Calandra granaria. (A Magyar kir. Állami Rovartani Állomás Közleményei. I. köt. 7. füz. Bp., 1892)
    A felvidéki ínség okai. (Köztelek, 1892)
    A Botrytis tenella mesterséges tenyésztéséről. (Borászati Lapok, 1892)
    A jobb- és balkéz használatáról. – A madarak földrajzi elterjedéséről. (Természettudományi Közlöny, 1892)
    A mezőgazdaságban kártékony fonálférgekről. – A repczepusztító rovarokról és irtásukról. – A gabonarozsda hazánkban és külföldön. – A mezei poczkokról és egerekről. – A repczedarázs. – A vetési bagolypille. (Köztelek, 1893)
    A gyapjas pille károsítása Amerikában. (Erdészeti Lapok, 1893)
    A madarak éneke. – A szőlő fekete fenésedését okozó Sphaceloma ampelinum De Bary nevű élősdi gombáról és az ellen való védekezésről. (Természettudományi Közlöny, 1893)
    A mezőgazdasági szakoktatás Francziaországban. – A házi ebekről. – Az almamoly. (Köztelek, 1894)
    A magyarországi rendszeres madármegfigyelésekről. (Aquila, 1894 és külön, németül is: 1894)
    A szőlő betegségei és ellenségei. Monográfia. 4 táblával. (A Magyar kir. Természettudományi Társaság kiadványa. Bp., 1895)
    A csíkoslábú búzalégy. – A káposztát pusztító férgek. – A szőlővessző-behozatali tilalom és a francziák. – A gabonafutóbogár és a drótféreg. (Köztelek, 1895)
    A spárgabogarakról. – A gyümölcsfák kagylós pajzstetűjéről. (A Kert, 1895)
    A gabonafutrinka. – Szőlő peronospora. (Természettudományi Közlöny, 1895)
    A szőlőmoly. – A magyar szarvasmarha a római Campagnán. (Köztelek, 1896)
    A vízi poczokról. – Védekezés a borsózsizsik ellen. – A köszméte darázsról. (A Kert, 1896)
    A hesseni légy különös kártételéről. (Erdélyi Gazda, 1896)
    A barlangi állatok. – A czukorrépa apró kártevői. – A fülbemászó kártételéről. – A kukoriczamoly életmódjáról és kártételéről. – A szitakötő nevei Magyarországon. – A nagy fadarázs különös kártétele. – A répabogár. (Rovartani Lapok, 1897)
    A körtefa egy ellenségéről. (A Kert, 1897)
    Egér irtására való egértífusz bacillus. – Az egérjárásról. (Természettudományi Közlöny, 1897)
    Vasvármegye állatvilága. (Vasvármegye monográfiája. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1898)
    Az óvantagról, mint a baromfi egyik élősdijéről és az ellene való védekezésről. – A kukoriczamoly életmódja és irtása. – A vértetű életmódja és irtása. (Kísérletügyi Közlemények, 1898)
    A kaliforniai gyümölcspajzstetű. – A búzalégy irtása. – A gabonazsizsik irtása. – Vellay Imre. Életrajz. (Rovartani Lapok, 1898)
    Az óvantag. – A „hóbogarak”-ról. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    A gyérített szőlők hanyatlásának egy különös okáról. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1899)
    Gabonavetéseink kártékony fonálférgei. – Irtókísérletek riczinusliszttel. – Filoxérairtó kísérlet aczetilángázzal. (Kísérletügyi Közlemények, 1899)
    A szőlőmoly és a szőlőiloncza irtása. 1–2. – A hesseni légy ellen való védekezés. – A golyóüszög. 1–2. – A vértetű keresése, megismerése és irtása. – Az almafa pajzstetvei. – A vértetű hazása. (Rovartani Lapok, 1899)
    Az almamoly irtására vonatkozó egyszerű kísérletekről. – Zsizsikpusztító bogár. – A szőlő lisztharmat elleni védekezés. – Az „óvantag” és a „czinczinbogár” nevéről. (Természettudományi Közlöny, 1899)
    A szőlőmoly és a szőlőiloncza. Életmódjuk és irtása. 3 táblával. (Kísérletügyi Közlemények, 1900 és külön: Bp., 1900)
    A kaliforniai pajzstetű és gyümölcsfáink apró pajzstetvei. – Rothadó gyümölcs és férges gyümölcs. – A fehér arzénikum. (Természettudományi Közlöny, 1900)
    A varjak mezőgazdasági jelentősége. (Aquila, 1901 és külön: Bp., 1901)
    A dió termésének védése a diómoly ellen. – A fenyő-gubacstetű. (Természettudományi Közlöny, 1901)
    Az almamoly és védekezés ellene. 1 táblával. (Kísérletügyi Közlemények, 1901 és külön: Bp., 1901; 2. jav. kiad. Az almamoly és az almamoly elleni védekezésről címmel. Bp., 1902)
    A répabogár és a védekezés ellene. Hat ábrával a szöveg között. A Magyar Czukorgyárosok Országos Egyesülete megbízásából szerzé J. J. (Bp., 1902)
    Hangyák időjóslása. – A szőlő lisztharmat telelése. (Természettudományi Közlöny, 1902)
    A pajzstetvek. (Rovartani Lapok, 1902)
    A gyümölcsfák és a szőlő kártevő rovarai. Monográfia. Darányi Ignácz megbízásából írta J. J. 4 színes táblával, 20 ábrával. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1902; 2. kiad. 1906; 3. kiad. 1912)
    A filoxéra irtása vízzel való elárasztással. – Bogár rágta kávé. – A szobai pálmákon élő rovarok irtásáról. – Védekezés a szobai növényeken élő pajzstetvek ellen. – A bogácslepke kóborlása. (Természettudományi Közlöny, 1903)
    Őszi vetéseink tavaszvégi bajai. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1904)
    A malmok egy apró ellenségéről. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1904)
    Az almamoly hernyójának első jelentkezése. Útmutatás a komlót pusztító állatok irtására. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1905)
    A rézgáliccal permetezett szőlő. – Ugró termés, ugró gubacs. – A tüskéslábú atka hazai előfordulásáról. (Természettudományi Közlöny, 1905)
    A hollóbogár kártékonyságáról. (Köztelek, 1906; és külön: a M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1906)
    A fekete tücsök tömeges megjelenése. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1906)
    A hortobágyi sáskajárás. – A répalevelet pusztító pajzsos bogarak. 1–2. (Rovartani Lapok, 1906)
    A czukorrépa állati ellenségei. Monográfia. (A Magyar Czukorgyárosok Országos Egyesülete kiadványa. Bp., 1906; németül: Die tierischen Feinde der Zuckerrübe. Bp., 1909)
    A Magyar Kir. Állami Rovartani Állomás. (Mezőgazdasági kísérletügyi állomások Magyarországon. Bp., 1907)
    A répalégy. (Rovartani Lapok, 1907)
    A bútorokban élő szú pusztításának módja. – A mezei poloska és irtása. (Természettudományi Közlöny, 1907)
    A marokkói sáska a Hortobágyon. (Vasárnapi Ujság, 1907. 24.)
    Küzdelem a szőlőmoly ellen. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1908)
    Pásztor István. Életrajz. (Rovartani Lapok, 1909)
    A pálmaleveleken élő pajzstetűről és pusztításáról. (Természettudományi Közlöny, 1909)
    A nagyhortobágyi sáskairtás eredményei. – Az 1903–1909. évi sáskajárás. (Természettudományi Közlöny, 1910)
    Védekezés a csíkoshátú búzalégy ellen. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1911)
    Adatok egy új hazai atkafaj életmódjához. – Új házak padlójában és másutt kárt okozó rovarok. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1911)
    Varjak a mezőgazdaságban. (Kísérletügyi Közlemények, 1912 és külön: Bp., 1912)
    A gabonaszipoly irtása. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1912)
    Védekezés a szőlőmoly ellen méreg nélkül. – A hörcsögtől télire összegyűjtött búza- és kukoricaszemek csírázása. (Természettudományi Közlöny, 1912)
    A mezei pockok – egerek – ellen való védekezés, tekintettel a kötelező tavaszi irtásukra. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1913)
    A szőlőmolyok elleni védekezés. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1913)
    A kőrösbogarak pusztítása. – A vértetűről. (Természettudományi Közlöny, 1913)
    A gyümölcskert védelme az élősködők ellen. (Köztelek Olcsó Könyvtára. IV. évf. 9–10. füz. Bp., 1913; Az OMGE kiadványa. 2. jav. kiad. 1921)
    Védekezés a bagolypillék ellen. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1914)
    Védekezés a muszkamoly ellen. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1914)
    A nagykörűi sáskairtás. (Mezőgazdasági Szemle, 1914)
    A pézsmapocok. – A téli araszoló pillék okozta károk meggátlása. – Ruhát és bútort pusztító molyok. (Természettudományi Közlöny, 1915)
    A szőlő és egyéb gazdasági növények pajzstetvei. 8 táblával. (Kísérletügyi Közlemények, 1916 és külön: Bp., 1916)
    Kártékony állat-e a fogasnyakú gabonabogár? (Kísérletügyi Közlemények, 1916 és külön: Bp., 1916)
    A gabona és a liszt megóvása. (Rovartani Lapok, 1916)
    Csokoládé-kukac. (Természettudományi Közlöny, 1916)
    Egy délszaki pajzstetű hazánkban. (Állattani Közlemények, 1916)
    A téli fagy és a nyári szárazság hatása a kártevő rovarokra. – Adatok a bimbólikasztó bogár élet- és védekezésmódjához. – A borsózsizsik. (Rovartani Lapok, 1917)
    A rakotthátú pajzstetűről és hazai előfordulásáról. (Állattani Közlemények, 1917)
    Aratás után, vetés előtt. Tanácsok gabonavetéseink őszi és nyári bajainak meggátlására. (A Hangya Szövetkezet kiadványa. Bp., 1918)
    Figyelmeztető útmutatás az arzéntartalmú rovarirtószerek kert- és mezőgazdasági alkalmazása tárgyában. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1918)
    Védekezés a téli araszolók ellen tavasszal. (A M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. 1–2. kiad. Bp., 1918)
    A házi poloska. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1918)
    A fiumei eperfapajzstetű (Állattani Közlemények, 1918)
    A vörhenyeslábú poloska kártékonyságáról. – A vetési bagolypille 1918. évi kártevése. – A rovartan jövő gyakorlati feladatai. (Rovartani Lapok, 1918)
    Védekezés a mezei pockok – egerek – ellen. (A Hangya Szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. 3. Bp., 1919)
    Védekezés a bagolypille hernyójának kártevése ellen. (A Hangya Szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. 6. Bp., 1919)
    A patkányveszedelem és az ellene való védekezés. Kadocsa Gyulával. (Bp., 1921)
    Hogy készítsem el házikertem? Szerk. Pecz Gyula. Írta. Többekkel. (Bp., 1921)
    A réti gyapjaspille mezőgazdasági kártékonysága. – A szemes gabonában található tokos molyról. (Kísérletügyi Közlemények, 1921)
    A bor- vagy ecetmuslica. (Természettudományi Közlöny, 1921)
    A patkány és a bolha szerepe és módja a pestis terjesztésében és ennek megakadályozása. J. J. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesületben. (Orvosképzés, 1922 és külön: Bp., 1922)
    A patkányok irtása. (Természettudományi Közlöny, 1922)
    A tengerihagyma patkányölő hatása. (Állatorvosi Lapok, 1922)
    A lucernát pusztító levéltetű. (Kísérletügyi Közlemények, 1923)
    A vértetű fejlődése és irtása. (Folia Entomologica, 1923)
    A gabonafutrinka és a védekezés ellene. (Folia Entomologica, 1924)
    Barackfáink bajai. – Barackfáink rovarellenségei. (Természettudományi Közlöny, 1924)
    Pókhálós házfalak. (Természettudományi Közlöny, 1925)
    A kukoricamoly életmódja és irtása. Kukoricát és kivitelre seprőcirkot termesztő gazdák számára. Bakó Gáborral. (Alföldi Magvető. I. sorozat. 4. Debrecen, 1926)
    A puszpánglégy. (Természettudományi Közlöny, 1926)
    A lótetű kártékonyságának az oka. (Folia Entomologica, 1926)
    A rizs-zsizsik faji és gazdasági jelentősége. (Kísérletügyi Közlemények, 1927)
    Gabonamoly – gabonazsizsik. (Folia Entomologica, 1927)
    A pézsmapocok hazai letelepedése és terjeszkedése. – A bolhajárás és következményei. (Természettudományi Közlöny, 1927)
    Az olasz mezőgazdaság és Mussolini. (Bp., 1928)
    Védekezés a cukorrépa cerkoszpórája ellen. (Bp., 1928)
    Egy istállólégy mint nőszirompusztító. – A kukoricamoly magyarországi rovarellenségei és gyakorlati jelentőségük. (Folia Entomologica, 1930)
    ford.: Howard, Leland Ossian: A házi légy. Életmódja, fertőző betegségeket terjesztő szerepe és irtásának módja. Ford. J. J., az eredetivel összehasonlította Entz Géza. A szövegben és 15 külön táblán 40 képpel, színes hártyapapírral. (A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat kiadványai. 91. Bp., 1917).

    Irodalom

    Irod.: Vángel Jenő: J. J.: A szőlő betegségei és ellenségei. (Budapesti Szemle, 1896)
    Csiki Ernő: J. J.: A gyümölcsfák és a szőlő kártevő rovarai. (Rovartani Lapok, 1912)
    J. J. (Köztelek, 1943)
    Kadocsa Gyula: J. J. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
    Keve-Kleiner András: J. J. (Aquila, 1943)
    Szelényi Gusztáv: J. J. centenáriuma. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
    Bognár Sándor: 125 éve született Schilberszky Károly és J. J. (Növénytermelés, 1988)
    Magyar agrártörténeti életrajzok. II. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1988)
    Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. J. J. (Agrofórum, 2013).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu