Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Ádám Jenő

    zeneszerző, zenepedagógus, folklorista


    Született: 1896. december 13. Szigetszentmiklós
    Meghalt: 1982. május 15. Budapest

    Iskola

    A budai tanítóképzőben tanítói okl. szerzett (1915), a bp.-i tanárképző főiskolán magyar, német, földrajz és történelem szakon tanult (1915–1916), az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán növendékeként zeneszerzői okl. szerzett (1925), F. Weingartnernél karmesterképzést tanult (Svájcban, 1933).

    Életút

    A bp.-i Diana u.-i elemi iskola tanítója (1915), az I. vh.-ban katonaként szolgált (1916–1917), orosz hadifogságban volt (1917– 1920); a hadifogolytáborban zenekart és énekkart alapított, egy vándorszínész társasággal bejárta a Távol-Keletet, a taturszki népházban zeneiskolát létesített (1917–1920). Hazatérése után fővárosi iskolákban ének-zene-szakos r. tanár (1925–1929), a Zeneművészeti Főiskolán a szolfézs, a kamaraének és a népzene r. tanára és az opera, ill. az ének-zene főtanszak vezetője (1929–1959), egyúttal a főiskola énekkarának vezetője. Nyugdíjba vonulása után Észak- és Dél-Amerikában számos előadást tartott egyetemeken, ref. templomokban (1961-től).

    Karmesterként a Bp.-i Ének- és Zenekaregylet élén tűnt fel J. Haydn Az évszakok c. oratóriumának vezénylésével (1929). Két évtizeden át a Lichtenberg Emil által kezdeményezett oratóriumkultusz vezető személyisége, több Händel oratóriumot mutatott be (1930, 1931). Szoros szálak fűzték a Budai Dalárdához, a Cecília Kórushoz és a Palestrina Kórushoz is; a Budai Dalárdával híres koncertkörúton vett részt Lettországban, Litvániában, Észtországban, Finnországban és Szerbiában (1939). Nevéhez fűződik Purcell Dido és Aeneis c. operájának bemutatója (Operaház, 1941). Komponistaként elsősorban a vokális zene mestere volt; műveinek nagy része a Bartók Béla és Kodály Zoltán által kezdeményezett népzenei fogantatású stílusban íródott: elsősorban népdalfeldolgozásokat, kamarazenei és színpadi műveket írt. Népdalokat gyűjtött Zala, Somogy, Nógrád és Heves vármegyékben. Galyatetőn megírta a Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján c. könyvét (1943; angolul: 1947); a Kodály Zoltán biztatására kidolgozott zenepedagógiai művét, világszerte ún. Kodály-módszerként emlegetik. A metodika segédkönyvéül nyolc füzetet adott ki (1943–1946). Ezek a füzetek, ill. a később kiadott általános iskolai könyvek (1947–1948) mind tartalmukkal, mind kivitelezésükkel világszerte feltűnést keltettek. Pedagógiai munkásságát kiegészítették rádióelőadásai és népdalismertetői (1939-től).

    Emlékezet

    80 éves korában szülővárosára hagyta minden vagyonát: az Árpád u. 29. sz.-ban 1979. okt. 5-én nyílt meg az Ádám Jenő Emlékház. Emlékét Szigetszentmiklóson továbbá utca, zeneiskola és honismereti szakkör is őrzi. Ádám Jenő Zeneiskola és Művészeti Alapiskola működik Celldömölkön is, amelyik minden évben, születésnapján Ádám Jenő Népdaléneklési Versenyt rendez. A szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola 1994-től Országos Ádám Jenő Dalversenyt rendez (2008-ban lesz a VI.). Bp.-en a Ferencvárosban (IX. ker.) is működik egy Ádám Jenő Zeneiskola, Kazinbarcikán Ádám Jenőről egy központi általános iskolát neveztek el.

    Elismerés

    Érdemes művész (1955), Kossuth-díj (1957), Szigetszentmiklós díszpolgára (1969), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2002).

    Főbb művei

    F. m.: zeneművei: Ez a mi földünk. (daljáték, 1923)
    Gordonkaszonáta. (1926)
    Csellószonáta. (1927)
    Domenica. (szvit nagyzenekarra, 1928)
    Magyar karácsony. Szöveg: Tüdős Klára. (daljáték, 1929; bem.: 1931 Operaház; szvit, 1940)
    Mária Veronika. Szöveg: Bethlen Margit, Rékai András. (zenés misztériumjáték, 1937; bem.: 1938 Operaház; átd. Ember az úton címmel, 1945; feld. Ábel siratása, ún. szimfonikus freskó, 1969)
    Vonósnégyes. (I. 1924; II. 1930)
    Arany János dalai. (1951). F. m.: zenei írásai: A skálától a szimfóniáig. (Bp., 1943)
    Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. (Bp., 1943; angolul: New York, 1947)
    Demokrácia és köznevelés. Többekkel. (Bp., 1945)
    A muzsikáról. Zenei alapismeretek. (Bp., 1954)
    tankönyvei Kodály Zoltánnal: Szó-mi. Énekeskönyv népiskolák számára. 1–8. (Bp., 1945–1948)
    Énekes könyv az általános iskola 1-8. osztálya számára. 1-8. (Bp., 1948; 8. kiad. 1960)
    Énekes könyv az általános iskola 1-2. osztálya számára. (Bp., 1949; 2. kiad. 1950)
    Énekes könyv az általános iskola 3–4. osztálya számára. (Bp., 1949)
    Énekes könyv az általános iskola 5–6. osztálya számára. (Bp., 1949)
    Énekes könyv az általános iskola 7–8. osztálya számára. (Bp., 1958).

    Irodalom

    Irod.: Lukin László: Á. J. 70 éves. (Muzsika, 1967)
    Raics István: A 80 esztendős Á. J.-ről. (Muzsika, 1977)
    Horusitzky Zoltán: Ki volt Á. J.? (Muzsika, 1982)
    Schelken Pálma: Lánggal búcsúzott. (Parlando, 1982)
    Szokolay Sándor: Búcsú Á. J.-től. (Ének-zene tanítása, 1982)
    Vöő Imre: Á. J. emlékezete. (Honismeret, 1983)
    Kontra István: Á. J. Emlékház. (Ének-zene tanítása, 1985)
    Soltész Elekné: A néptanító Á. J.-re emlékezünk. (Kóta, 1988)
    Székely Miklós: Á. J.-re emlékezünk. (Zene-zene-tánc, 1996)
    Berkesi Sándor: Á. J. emlékezete. (Magyar egyházzene, 1997/98)
    Vöő Imre: Á. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu