Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Buda István

    sportvezető, politikus, közgazdász


    Született: 1926. augusztus 3. Szeged
    Meghalt: 2013. szeptember 25. Budapest
    Temetés: 2013. október 21. Budapest
    Temetési hely: Fiumei út, hamvasztás

    Család

    Sz: Buda Viktor, a Szegedi Kenderfonógyár raktárosa, Bodó Erzsébet. Négyen voltak testvérek. F: Soltész Mária.

    Iskola

    Elemi és polgári iskoláit Szegeden végezte, majd uo. lakatos mestervizsgát tett. Gazdasági és Műszaki Akadémiát (1950), MSZMP KB Politikai Főiskolát végzett (1971).

    Életút

    Szegeden, a Rigó utcai Kéziszerszámgyár (=„Bicskagyár”) lakatos tanonca, lakatosa (1941–1944), a II. vh. végén a fővárosba költözött: Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT Rt.) Kelenföldi Főműhelye géplakatosa (1944–1946), a Szegedi Dohánygyár műszerésze (1946–1948). A Pénzügyminisztérium (PM) előadója (1949–1950), az Országos Tervhivatal (OT) főelőadója, osztályvezetője (1950–1951), a Munkaügyi Főosztály vezetője 1951–1957). A Munkaügyi Minisztérium alapító munkatársa, Bér- és Munkaerő-gazdálkodási Főosztályának vezetője (1957–1964), miniszterhelyettese (1964–1973), a miniszter első helyettese, ill. munkaügyi államtitkár (1973–1978). Az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség tagja (1975–1978). Közgazdászként bér- és jövedelempolitikával, a munkaerő-gazdálkodás fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott.

    Az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke (1978. okt. 1.–1986. jún. 30.), nyugdíjazása után a MOB tagja (1986–1996). A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Budapesti Honvéd elnökségi tagja. Sportvezetőként a moszkvai XXII. nyári (1980) és a szarajevói XIV. téli olimpián a magyar csapat vezetője (1984).

    Az OTSH utolsó elnökeként, az 1980-as években a magyar sport elsőszámú vezetője volt. Irányítása alatt elsőként próbálta tisztázni az amatőrprofi sportolók jogi helyzetét: a szocialista körülmények között adható legális jövedelmeket, az átigazolási díjakat, az ún. kalóriapénzeket stb. rendezni, a sportlétesítmények felújításával igyekezett a sportversenyek látogatottságot növelni, s a bevételekből a klubokat is jobban érdekeltebbé tenni. Elsők között kezdeményezte a magyar sportolók külföldre szerződését („a magyar sport érdekeinek figyelembe vételével.”). Új káderpolitikájának lényege az volt, hogy minél több visszavonult élsportolót szeretett volna sportvezetőként foglalkoztatni: pl. rábeszélésére Hegedűs Csaba lett a birkózóválogatott szövetségi kapitánya, a megbetegedett Németh Imre után Schmitt Pált bízta meg a Népstadion és Intézményei Vállalat (NSI) vezetésével (azaz tkp. ő indította el Schmitt Pál sportdiplomáciai karrierjét). A XXIII. Los Angeles-i nyári olimpiai játékok idején sikertelenül harcolt a magyar sportolók részvételéért (1984), a magyar sportolók távolmaradásáról dönteni hivatott KB ülésre nem hívták meg (viszont a MOB közgyűlésén ő szavaztatta meg és jelentette be a politikai döntést, 1984. máj. 16-án.). Fokozottan kívánta fejleszteni a labdarúgást: minden korábbi támogatásnál nagyobb juttatásokat ért el a válogatottnál. A kezdetben nagy sikereket elért magyar labdarúgó-válogatott azonban – a mindmáig utolsó vb-részvételén –, a XIII. mexikói labdarúgó-világbajnokságon (1986) csúfosan megbukott (1986. jún. 2.: Szovjetunió–Magyarország 6–0). Vélhetően a vb-kudarc is hozzájárult az OTSH megszüntetéséhez és egy új sportirányítási hatóság, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal (ÁISH) felállításához és Buda István nyugdíjaztatásához.

    Emlékezet

    Mivel végsőkig kitartott a magyar sportolók Los Angeles-i olimpiai részvétele mellett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki (maga Juan Antonio Samaranch, a NOB akkori elnöke személyesen adta át az elismerést Budapesten, 1985-ben). Szegeden született, Budapesten élt és tevékenykedett, a Fiumei úti Temetőben nyugszik.

    Elismerés

    Munka Érdemrend (arany, 1986). Nemzetközi Olimpiai Érdemrend (ezüst, 1985).

    Szerkesztés

    A Munkaügyi Szemle alapító főszerkesztője (1957–1978).

    Főbb művei

    F. m.: Számvetés a bérrendszer és a munkaerő-gazdálkodás alakulásáról. (Belpolitikai Szemle, 1958)
    Bérrendszerünk. Többekkel. (Bp., 1958)
    A munkaerő-gazdálkodás helyzete és feladatai. Jegyzet az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Tanfolyama hallgatói számára. (Bp., 1964)
    Munkabér-gazdálkodási rendszerünk fejlődéséről. (Közgazdasági Szemle, 1965)
    A munkadíjazás és az anyagi ösztönzés rendszere. (Közgazdasági Szemle, 1966)
    Személyi jövedelmek, anyagi érdekeltség, munkaerő-gazdálkodás. Pongrácz Lászlóval. (Az új gazdasági mechanizmus gyakorlata. Bp., 1968)
    Közgazdasági szabályozórendszerünk továbbfejlesztése. Az 1971. jan. 1-jén életbe lépő új szabályozók és azok magyarázata. Antal Lászlóval, Berend Ivánnal. (Bp., 1970)
    A következetesebb jövedelempolitikáért. (Pártélet, 1973)
    A vállalatok munkaerő- és bérgazdálkodása. (A vállalati munkaerő-gazdálkodás és munkaviszonyok. Szerk. Szabó Kálmán. Bp., 1975)
    A munkaerő-gazdálkodás és a bérgazdálkodás időszerű feladatai. (Társadalmi Szemle, 1977).

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Bp., 1994)
    Bali Mihály: Szegedi sportolók az olimpiákon. 1896–2004. (Szeged, 2006)
    Marton Tamás: A vállalatok információéhségének csillapítására jött létre a Munkaügyi Szemle. Beszélgetés B. I.-nal, a lap első főszerkesztőjével. (Munkaügyi Szemle, 2006)
    Salánki Miklós: Sokáig égette két végén a gyertyát. (Magyar Hírlap, 2011. szept. 3.)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 2013. szept. 26.)
    B. I. (Munkaügyi Szemle, 2013).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu