Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Jeney Endre, nagyenyedi

    orvos, bakteriológus


    Született: 1891. augusztus 26. Radnót, Kis-Küküllő vármegye
    Meghalt: 1970. augusztus 10. Debrecen
    Temetés: 1970. augusztus 17. Debrecen
    Temetési hely: Köztemető

    Család

    Fia: Jeney András (1934–) orvos, farmakológus, onkológus, egyetemi tanár.

    Iskola

    Középiskoláit a Nagyenyedi Kollégiumban végezte. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1914), a baktériumtan tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1925), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

    Életút

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Általános Kór- és Gyógytani Intézete gyakornoka, egy. tanársegéde (1914–1919), az egyetem járványkórházának orvosa (1919–1920), ún. önálló hadtest-higiénikus (1920–1921). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Kór- és Gyógytani Intézete adjunktusa (1921–1928), a bakteriológia ny. r. tanára (1928–1934) és az Intézet vezetője (1928–1934); egyúttal az Orvostudományi Kar dékánja (1931–1932), dékánhelyettese (1932–1933). A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a DOTE Közegészségtani Intézete ny. r. tanára (1934–1952), egy. tanára (1952–1969). A Közegészségtani Intézet (1934–1969), a Gyógyszertani Intézet vezetője (1934–1947) és a Mikrobiológiai Intézet mb. vezetője (1951–1957); az Orvostudományi Kar dékánja (1941–1942), tud. dékánhelyettese (1956–1957). A berlini Koch Intézet vendégkutatója (1922–1923), a New York-i Columbia Egyetem és a bostoni Harvard Egyetem Rockefeller-ösztöndíjasa (1923 és 1924), a párizsi Pasteur Intézet vendégkutatója (1925), majd ismét Rockefeller-ösztöndíjjal járt Angliában, Németországban, Dániában, Hollandiában és Franciaországban (1928).

    Bakteriológiával, növényi festékek és flavonvegyületek farmakológiai vizsgálatával, környezet-egészségügyi és gümőkórtani alapkutatásokkal foglalkozott. Az I. vh. kitörése után mint frissen doktorált orvost rögtön a frontra vezényelték, ahol hadtest-higiénikusként máris bakteriológiai és epidemiológiai feladatokat kapott. A kiütéses tífusz vizsgálata során maga is átesett a rendkívül súlyos betegségen, s szerencsés felgyógyulásától kezdve érdeklődése társadalomorvosi kérdések felé fordult. New Yorkban, a Columbia Egyetemen élete nagy felfedezését tette: mesterséges véreztetéssel anaemizált kísérleti állatokon, fehérjementes májkivonat etetésével a vér retikulocitás regenerációját észlelte. E meglepő módszernek a vészes vérszegénységben (= pernicious anaemia) történő eredményes alkalmazásáért George Richards Minot (1885–1950), William Parry Murphy (1892–1987) és George Hoyt Whipple (1878–1976) Nobel-díjat kapott (1934-ben). Az amerikai kutatóktól függetlenül, ezt a felismerését Jeney először magyarul közölte (A vérregeneratióról histogenetikai szempontból, 1925, s csak később jelent meg angolul), a felfedezést egy évvel később Minot, Parry és Whipple is közzétette – angolul (megelőzve Jeney angol nyelvű dolgozatát). Jóllehet a prioritás Jeneyt illette, az amerikai kutatók angol nyelvű dolgozata előbb vált ismertté, Jeney élete végéig joggal érezte méltatlan mellőzöttségét. Verzár Frigyes (1886–1979) után, Magyarországon elsőként végzett vércsoportvizsgálatokat, hangsúlyozta azoknak az öröklődésben játszott fontos szerepét, ugyanakkor állást foglalt a tudománytalan fajbiológiai kutatásokkal szemben. Később jelentős eredményeket ért el a flavonkutatásban: elsők között mutatta ki a flavonok aktív hatását a vérkeringésre és a szívműködésre, majd fiával, Jeney Andrással közösen kimutatták a flavonok ún. strumigén hatását (a pajzsmirigy csökkent jódfelvétele következtében). További kutatási területei: a szénmonoxid sejtanyagcserét károsító hatásának vizsgálata; a rák rizikófaktorai és összefüggései az ökológiai fejlődéssel; a kobalt élettani szerepe; vírusos eredetű fertőzések kemoterápiája; a szifilisz diagnosztikája stb.

    Elismertség

    A Magyar Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Parazitológusok Társasága, a Magyar Természettudományi Társaság, a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Farmakológiai Társaság, a Magyar Biokémiai Társaság, a Magyar Hidrológusok Társasága tagja; a Magyar Higiénikusok Társasága örökös elnöke. A Nemzetközi Mikrobiológiai és a Nemzetközi Kemoterápiai Társaság tagja. A Finn Duodecim Társaság t. tagja, a Német Farmakológiai Társaság tagja.

    Elismerés

    Észt Sasrend (1932). Munka Érdemrend (1955). Kossuth-díj (1963).

    Szerkesztés

    Az Egészségtudomány, a Journal of Hygiene és az Epidemiology, Microbiology and Immunology c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Utóhangok a Népegészségügyi Országos Nagygyűléshez. (Egészség, 1917)
    Rassenbiologische Untersuchungen in Ungarn. (Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1923)
    A vérregeneratióról histogenetikai szempontból. (Orvosi Hetilap, 1925)
    Recherches sur l’action de la dépression atmosphérique sur le globulerouge du sang circulant. Beyne, J.-vel. (Journal du Société de Medicin Militaire Française, 1925)
    Az alapanyag-forgalomról ép és kóros viszonyok között. (Orvosképzés, 1926)
    A vitálisan festhető „koszorús” vörösvértestekről. – Légzési anyagcsere-vizsgálatok véreztetett állatokon. (Magyar Orvosi Archivum, 1926)
    A bőr jelentősége a fertőzés és mentesség szempontjából. A „localis” mentesség mai állása. (Dolgozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Rigler-emlékkönyv. Szeged, 1926)
    Effect of Certain Tissue Extracts Red Blood Cell Regeneration. Jobling, James W.-vel. – The Influence of Protein-Free Liver and Spleen Extracts on the Blood Regeneration and Respiratory Exchange of Anaemic Rabbits. (The Journal of Experimental Medicine, 1927)
    Effect of Organ Extracts on Blood Regeneration. Jobling, James W.-vel. (Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine, 1927)
    Bakteriophage Erscheinungen an einem Wasserbakterium. B. cloachae Szegediensis crystalliformans. (Zentralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde und Infaktionskrankheiten, 1927)
    Über die hormonale Regelung der Magenbewegungen. (Zeitschrift für die gesammte Experimentelle Medizin, 1927)
    Über die Wirkung der künstlischen Gallestauung auf die Blutbildungsorgane bei Kaninchen. (Zeitschrift für die gesammte Experimentelle Medizin, 1928)
    A lép élet- és kórtana. J. E. előadása. (Orvostovábbképzés, 1929)
    Immunisierungsveruche gegen Tuberkulose mit verseiftem Antigen. (Zeitschrift für Tuberkulose, 1929)
    Mentesítési kísérletek tbc elleni „elszappanosított” antigénnel. 1 táblával. (Bp., 1930)
    Epe-alkotórészek közvetlen hatása a csontvelőre. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái. III. köt. Tihany, 1930)
    A boldogulás feltételei az orvosi pályán. (Szeged, 1931)
    Kann das Bauchfell bei Urämie die Rolle eines natürlichen Dialisators. (Zeitschrift für klinische Medizin, 1932)
    Weitere Beobachtungen an blutbilden Ordanen in Gewebekulturen. (Virchow’s Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie für klinische Medizin, 1932)
    Verzögerte Heilung der Haut- und Knochenwunden bei skorbuttieren. Korpássy Bélával. (Zentralblatt für Chirurgie, 1932)
    Tudománypolitikai feladataink az orvosnevelés terén. J. E. előadása. (Orvosképzés, 1932)
    Systematische Bearbeitung der Vegetation der Hajdúszoboszlóer Therme. 1 táblával. (Archiv für Protistenkunde, 1932)
    Használható-e a hashártya természetes dyalisátorként uraemiában? 1 táblával. (Orvosi Hetilap, 1932)
    A szövetszétesési termékek élettani és kórélettani jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1932. 32.)
    A permabilitasról. (Bp., 1933)
    Wechselweise quantitative Isohämagglutinations-untersuchungen an 100 Personen. Rosztóczy Ernővel. (Zeitschrift für Rassenphysiologie, 1933)
    A vércsoportvizsgálat eredményei a turáni népeknél. (Turán, 1934)
    Weitere Beobachtungen an überlebenden blutbildenen Ordanen. (Virchow’s Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie für klinische Medizin, 1934)
    Verzögerte Heilung der Haut und Knochenwunden bei Skorbuttieren. Korpássy Bélával. (Zentralblatt für Chirurgie, 1934)
    Az ép és kóros functio határai. (Gyógyászat, 1935)
    A vitálisan festhető „koszorús” vörös vértestekről. Buchholz, Johann-nal. (Zentralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde und Infaktionskrankheiten, 1935)
    Der Einfluss des Arginins, der Leber- und Magenextrakte auf die B–A Vitaminose bei Tauben. (Klinische Wochenschrift, 1935)
    Die Wirkung von Glycerinphosphat und Lecithinfettsäuren auf die Adrenalinempfindlichkeit der Katze. Méhes Gyulával. (Archiv für experimentelle Pathologie und Pharmakologie, 1935)
    Die Wirkung von Aminosäuren und anderen biochemischen Produkten auf die Entwicklung des Hühnerembryos. (Virchow’s Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie für klinische Medizin, 1935)
    Kísérleti adatok a lymphocyták élettörténetéhez. (A Tisza István Tudományos Társaság 2. Osztályának Munkái. 6. köt. 1. füz. Debrecen, 1936)
    Eine Abstammungslehre der Lymphocyten, als Grundlage für Analysierung der Blutveränderungen und Bluterkrankungen. (Klinische Wochenschrift, 1936)
    Die Wirkung der Ascorbinsäure auf die Faserbildung in Fibroblastkulturen. Törő Imrével. (Virchow’s Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie für klinische Medizin, 1936)
    Die Vermehrung der Blutpolypeptide bei Hunden nach Phenylhydrazinvergiftung. Sokoray Loránddal. (Archiv für experimentelle Pathologie und Pharmakologie, 1936)
    A vércsoportvizsgálatok és az átöröklésben való jelentőségük. (Orvosképzés, 1936)
    A polgári légvédelem megszervezése. (Egészség, 1936)
    A Hajdú vármegyei vitézi gyermekek vércsoport-tulajdonságai. (Népegészségügy, 1937)
    Az anaemiák kezelése. (A Magyar Belorvosok Egyesülete I. Nagygyűlésének referátumai. Bp., 1937)
    Védekezhetünk-e a rákos megbetegedéssel szemben? (Egészség, 1937)
    Adatok a flavinanyagok szívhatásának ismeretéhez. Sokoray Loránddal. (Magyar Orvosi Archivum, 1938)
    A debreceni egyetemi hallgatók egészségügyi vizsgálata az 1938/39. évben. (Debrecen, 1939)
    Vércsoport-vizsgálattal nem lehet az egyének faji hovatartozását megállapítani. (Magyar Nemzet, 1941. júl. 24.)
    Egészségvédelmünk sikerei az utolsó két évtized alatt. J. E. előadása. (Orvostársadalmi Szemle, 1942)
    Európa népesedése a második világháború előtt. J. E. előadása. Felolvasta a Tisza István Tudományos Társaság ülésén, 1943. jún. 6-án. (A debreceni Tisza István Tudományos Kiadványai. 8. köt. 9. füz. Debrecen, 1943)
    Mit mutatnak a vércsoport-vizsgálatok? Mennyit őrzött meg a magyarság eredeti vértulajdonságaiból? (Népi magyarság. I–II. köt. Bp., 1943; és külön: A Bartha Miklós Társaság Természettudományi Szakosztályának Kiadványai. 2. Bp., 1943)
    Antibiotic Effect of d-aminoacids. (Acta Physiologica, 1948)
    Microcaloriometric Analysis of the Mode of Action of Penicillin. (Acta Physiologica, 1949)
    Chelat-komplexeket képző vegyületek bakteriostatikus hatásának vizsgálata. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
    A jó ivóvíz és az ivóvízellátás kérdése. (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. Bp., 1954)
    A flavonfestékek farmakológiai és biológiai hatásai. (Az MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Közegészségügyi feladataink a tiszántúli öntözőcsatornával kapcsolatban. (Népegészségügy, 1954)
    Experimentelle Angaben zur Chemotherapeutik der Bruzellose 1. Zsolnai Tiborral. (Acta Microbiologica, 1955)
    A gümőkórtani kutatás elvi alapjai. 1 táblával. (Az MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
    A Pallida-reakció jelentősége a syphilis diagnosztikájában. Bíró Lászlóval, Csóka Imrével. – A Reiter-spirochaeta lipoid frakciójának a Pallida-reakcióban játszott szerepéről. Bíró Lászlóval, Csóka Imrével. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1956)
    A Quick Method for Testing Antibiotic Sensitivity Using Paper Strips Impregnated with Triphenyl Tetrazolium Chloride. Horváth Évával. (Acta Microbiologica, 1957)
    Adatok az antibiotikum-rezisztencia stabilitásához. Bíró Lászlóval, Neuwirth Miklóssal. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
    A vírus eredetű fertőzések kemoterápiájának jelenlegi állása. (Az MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
    A levegő fémszennyeződésének vizsgálata papírkromatográfiás módszerrel. Szendrey Sándorral. – Különféle vegyületeknek Ascaris suum-ra in vitro kifejtett antihelmintikus hatása. Többekkel. – Levegőszennyeződési vizsgálatok mikrobiológiai módszerekkel. – Kísérleti adatok a flavonok strumigén hatásához. (Egészségtudomány, 1959)
    A penicillin és a streptomycin hatásának módosítása egyes bioaktivátorok által modellkísérletekben. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
    Az antibiotikum-kezelés problémái, vonatkozással a bélflórára. (Orvosi Hetilap, 1959)
    A higiéné tankönyve. Szerk. Bakács Tiborral. Ill. Várnai Ferencné. (Bp., 1960)
    Az antibiotikum-rezisztencia elméleti kérdései. (Az MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    Fertőzéseket kísérő sejtanyagcsere-folyamatok. (Egészségtudomány, 1960)
    A házi szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának higiénés feltételei. – A kollektivizált mezőgazdaság egészségügyének aktuális problémái. – Az antibiotikum-rezisztens pathogen staphylococcus-törzsek phag-típusai a debreceni klinikák és intézetek orvosai és a betegek körében. Géder Lászlóval, Szabó Máriával. (Egészségtudomány, 1961)
    Einfluss von CO, KCN und NaN3 auf die Verteilung der Spaltprodukte durch Saccharomyces italicus Castelli vergorener Glukose. Szendrey Sándorral. (Acta Physiologica, 1961)
    A dialektikus determinizmus kérdései a biológiában és az orvostudományban. (Orvosi Hetilap, 1962. 10.)
    A gümőkór mint népbetegség leküzdése a moszkvai tuberkulózis kongresszus tükrében és a WHO mai gyakorlata alapján. (Orvosi Hetilap, 1962. 36.)
    A levegőszennyezettség vizsgálata Debrecenben, különös tekintettel a fémnyomok kimutatására. Nagy Zoltánnal, Péter Ferencnével. (Egészségtudomány, 1963)
    A kemoterápiás kutatások elvei, célkitűzései és teendői hazánkban. (Magyar Tudomány, 1965)
    Alkalmazott bakteriológia és elméleti alapjai. Egy. tankönyv. Váczi Lajossal. (Bp., 1966)
    Közegészségtani-járványtani gyakorlatok. (Debrecen, 1967)
    Fürdővizek regenerálása. (Hidrológiai Közlöny, 1968).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1970. aug. 13.)
    Mórik József: J. E. (Egészségtudomány, 1970)
    Bíró Zsigmond: J. E. (Hidrológiai Tájékoztató, 1971)
    Tóth József: J. E. (Hidrológiai Közlöny, 1971)
    Szállási Árpád: J. E. életműve: a sokoldalúság dilemmája. (Orvosi Hetilap, 1987. 48.)
    Rex-Kiss Béla: A sokoldalúság dilemmája. J. E. professzor. (Magyar Nemzet, 1989. febr. 23.)
    Szőllősi E.: J. E. és intézetének humánbiológiai munkássága. (Egészségtudomány, 1991)
    Szállási Árpád: J. E. születésének centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1991. 26.)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
    Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
    Bogoly József Ágoston: Fények és árnyékok. J. E. a Nobel-díj közelében. (Szeged [folyóirat], 2012).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu