Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Petőfi István
    Petőfi Zoltán
    Puskás Tivadar, ditrói
    Puskás Tivadar, a hír-mondó
    Sándor Móric emlékezete

    Joó Rudolf

    politológus, diplomata


    Született: 1946. november 28. Miskolc
    Meghalt: 2002. január 28. Párizs
    Temetés: 2002. február 7. Törökbálint

    Család

    Sz: Joó Ferenc, a Miskolci Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat munkatársa, Makranczi Erzsébet. Testvére: Somogyi Istvánné Joó Izabella (1952–). F: 1972-től Tóth Györgyi (1948–) az Ipargazdasági Intézet tud. munkatársa. Leánya: Joó Kinga (1975–); fia: Joó Balázs (1978–).

    Iskola

    A miskolci Berzeviczy Gergely Közgazdasági Technikumban éretts. (1965), az MKKE Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végzett (1969), doktorált (1974), a politikatudomány kandidátusa (1985). Az MLEE-n szociológia szakon végzett (1972).

    Életút

    A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nemzetközi Osztálya orosz–francia nyelvi referense (1969–1972), a Magyar Külügyi Intézet Szocialista Országok Osztálya tud. munkatársa (1972–1977 és 1979–1981); közben a Párizsi Magyar Intézet tud. titkára (1978–1979). Az Állami Gorkij Könyvtár Nemzetiségi Osztálya (= Nemzetiségi Kutatócsoport) csoportvezető tud. főmunkatársa (1982–1985), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarságkutató Intézete tud. főmunkatársa (1985–1991), a Honvédelmi Minisztérium (HM) helyettes államtitkára (1991. júl. 1.–1993. márc. 31.), közigazgatási államtitkára (1993. ápr. 1.–1994. júl. 14.), a Teleki László Alapítvány főmunkatársa (1994–1998), a Külügyminisztérium multilaterális és biztonsági kérdésekért felelős helyettes államtitkára (1998–2000). A Magyar Köztársaság genfi ENSZ-nagykövete (2000–2001), az UNESCO társadalomtudományi részlegének igazgatója (2001–2002). Az ELTE ÁJTK c. egy. docense (1984–1988), a Lyoni Egyetem vendégprofesszora (1988–1989), a garmisch-partenkircheni George Marshall Központ vendégtanára (1995–2002).

    Az MDF alapító elnökségi tagja (1988–1989), országgyűlési képviselőjelöltje (1990). Az Országos Nemzetiségi Tanács alelnöke (1985–1989).

    Az európai nemzeti kérdés és az etnoregionális mozgalmak politikaelméleti vizsgálatával foglalkozott. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos magyarországi kutatások egyik irányítójaként alapvetően új eredményeket ért el a 20. sz. végén jelentkező, egy-egy tájegységhez kötődő, kelet- és nyugat-európai etnikai újjászületés tanulmányozása terén. Magyarországon az elsők között mutatta be a nyugat-európai, állam nélküli etnikumok nemzetiségi tudatát és kulturális kötődését befolyásoló tényezőket, s azok politikai hatásait. Megkísérelt új definíciót adni a ‘kisebbség’ és az ‘etnikum’ fogalmaknak: pl. megkülönböztetett „kényszerű őshonos” és „akarati kisebbséget” (ez utóbbiak közé sorolta a vendégmunkásokat, a bevándorlókat és a menekülteket), míg az ‘etnikum’ fogalom alatt történelmileg kialakult, konstans kulturális elemekkel (pl. nyelv, szokás, vallás stb.) jellemezhető népcsoportot értett. Különösen értékesek az etnikai csoportképződéssel és az egyes népek etnikai határvonalainak változásaival kapcsolatos megállapításai, valamint a többségi nemzet és a kisebbségek között kialakuló gazdasági különbségeken alapuló konfliktusokat elemző dolgozatai. A rendszerváltás idején vezető szerepet játszott a romániai magyar kisebbség helyzetét bemutató magyar és angol nyelvű jelentés összeállításában, kezdeményezte a legnagyobb rendszerváltó párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) külügyi programjának összeállítását és az MDF külügyi bizottságának megalakítását. A magyar kisebbségekkel kapcsolatban többször leszögezte a nemzetiségi autonómia szükségességét (Dél-Tirolt, Bolzano autonóm megye példáját említve). A nemzetiségi diszkriminációval szemben a nemzetközi biztonságpolitikáért felelős nagyhatalmak közös fellépését, kisebbségek melletti kiállását hangsúlyozta. Utolsó éveiben ezért figyelme biztonságpolitikai kérdések és a hadsereg demokratikus átalakítása felé fordult. A helyi eredetű, etnikai konfliktusok – véleménye szerint – a világ globális biztonságát is fenyegetik, hogy ez ne következzen be feltétlenül szükséges a politikai rendszerváltások feszültségének enyhítése és a demokratikus hadseregek megalakulása.

    Emlékezet

    Budapesten (Sashegy, XI. kerület Dayka Gábor utca 11.) élt és tevékenykedett, Párizsban hunyt el, a Törökbálinti Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma emlékkönyvet adott ki (2002-ben). Nevét vette fel a Nemzeti Fórum külügyi munkacsoportja (2011. jan.-tól Joó Rudolf Külügyi Kollégium).

    Elismertség

    Az MTA Politikatudományi Bizottsága tagja. A Batthyány Lajos Alapítvány alelnöke (1991–2001), a Magyar Külügyi Társaság és a Magyar Atlanti Társaság alelnöke (1992–2002). A Modern Filológiai Társaság Interkulturális Szakosztálya titkára (1983-tól).

    Főbb művei

    F. m.: Nemzetiségek Nyugat-Európában: a bretonok. (Tiszatáj, 1975)
    Nemzetiségi kérdés, nyelvoktatás a kétnyelvű Elzászban. (Köznevelés, 1975)
    Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a nemzeti kisebbségek védelme. (Külpolitika, 1976)
    Nemzetiségek és nemzetiségi kérdés Nyugat-Európában. (Nemzetközi zsebkönyvtár. Bp., 1977)
    A nemzetiségi kérdés az 1945 utáni európai államközi dokumentumokban. (Külpolitika, 1977)
    Québec és a kanadai franciák. (Valóság, 1977)
    A „Capotorti jelentés.” Az ENSZ Diszkriminációellenes és Kisebbségvédelmi Albizottságának tanulmánya. – A kisebbségi-nemzetiségi egyenjogúság: néhány alapelv és módszer nemzetközi áttekintése. – Harminc éves a magyar–román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. (Külpolitika, 1978)
    A nemzetiségi kérdés – kisebbségi egyenjogúság napjainkban. (Nemzetközi Tájékoztató. A TIT Nemzetközi Politikai Választmányának kiadványa. Bp., 1981)
    Nemzetiségi kérdés – kisebbségtudomány. (Magyar Tudomány, 1981)
    A breton kérdés 1945-től napjainkig. (Tájékoztató, 1982)
    A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. A nemzetiségi jog fejlődése a népi demokratikus Romániában. 1944. szept. 2.–1948. ápr. 13. (Bp., 1983)
    A nyugat-európai kisebbségek sajátosságai és típusai. (Nemzetiségi füzetek. 5. Bp., 1983)
    Az etnikai konfliktusok okai és jellemzői. (Külpolitika, 1983)
    A nemzetiségi autonómia Nyugat-Európában. (Világosság, 1983)
    Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjogúság. (Napjaink kérdései. Bp., 1984)
    Az etnikai folyamatok és a politikai folyamatok néhány összefüggése. (Társadalomkutatás, 1984)
    Nemzetiségi nyelv és tudat a magyarországi nemzetiségi középiskolákban. (Tiszatáj, 1984)
    A 20. század második felének nyugat-európai kisebbségi-tájegységi – etnoregionális – mozgalma mint politikai jelenség. Kand. értek. (Bp., 1984)
    Nemzetiségi kultúra és nemzetiségi politika Magyarországon. Arday Lajossal, Székely András Bertalannal. (Magyar Tudomány, 1985)
    A nyugat-európai kisebbségi-tájegységi mozgalmak napjainkban. (Tudományos Szocializmus Füzetek. 86. Bp., 1985)
    Anyanyelv és közösségi tudat a nemzetiségi középiskolákban. Egy szociológiai vizsgálat eredményei. Székely András Bertalannal. (Bp., 1986)
    Approaches to National Minority Policy. – Slovene and Hungarian Minorities across the Border. (The New Hungarian Quaterly, 1986)
    Magyarok és szlovének. Együttélésük és együttműködésük a jugoszláv–magyar határ mentén. I–II. köt. Szerk. Arday Lajossal, Tarján G. Gáborral. (Az Állami Gorkij Könyvtár kiadványa. Bp., 1987; szlovén nyelven: Ljubljana, 1987)
    Etnikumok és regionalizmus Nyugat-Európában. Monográfia. (Bp., 1988)
    Jelentések a határon túli magyar kisebbségekről. Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia. Szerk. Többekkel. (Medvetánc Könyvek. Bp., 1988)
    Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetéről. Szerk. (Bp., 1988; angolul: Report on the Situation of the Hungarian Minority in Rumania. Bp., 1988)
    A magyarországi nemzeti kisebbségek – nemzetiségek – kutatása. (Társadalomkutatás, 1988)
    Egy magyar–horvát közös nemzetiségkutatás néhány településszociológiai tapasztalatai. Éger Györggyel, Székely András Bertalannal. (Magyar Tudomány, 1989)
    A Magyar Demokrata Fórum külpolitikai programjához. – Egy sorsdöntő esztendő: 1945. (Hitel, 1989)
    Szempontok a Magyar Demokrata Fórum külpolitikai programjához. – Etnikum és régió Keleten és Nyugaton. (Külpolitika, 1989)
    A Kolozsvári Magyar Egyetem 1945-ben. A Bolyai Egyetem szervezésének válogatott dokumentumai. Vál., szerk. Barabás Bélával. Az előszót Csőgör Lajos, a kísérő tanulmányt J. R. írta. (A Magyarságkutató Intézet kiadványa. Bp., 1990)
    The Hungarian Minority’s Situation in Ceausescu’s Romania. Szerk. (Atlantic Studies on Society in Change. 68. East European Monographs. 373. Boulder, 1994)
    Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből. Tanulmányok. Szerk. Arday Lajos. Az előszót írta J. R. (Bp., 1995)
    Nemzetiségi konfliktusok és nemzetközi biztonság Közép-Kelet-Európában. (Külpolitika, 1996)
    A haderő demokratikus kontrollja. A „miért” és a „hogyan” néhány kérdése. (Euroatlanti politikai füzetek. 5. Bp., 1998)
    A haderő demokratikus irányítása. Szerk. Pataki G. Zsolttal. (A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Leszerelési és Civil Katonai Kapcsolatok Központja kiadványa. Bp., 1998)
    South Tyrol. A European Border Region. (Minority Protection Series. 4. Bp., 1998)
    A NATO-tag Magyarország. – Hungary, a Member of NATO. 5 táblával. (A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma kiadványa. Bp., 1999)
    Társadalom és honvédelem. J. R. válogatott írásai. Vál. Beréti László, Harai Dénes, Szabó A. Ferenc. (A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kiadványa. Bp., 2006)
    kéziratban: A nemzeti kisebbségek védelme az 1945 utáni nemzetközi dokumentumokban. (Magyar Külügyi Intézet, 1976)
    A nyugati kisebbségi-nemzetiségi kutatások néhány fontosabb iránya és jellemzője. (Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1980)
    A nemzeti önrendelkezés és a föderáció eszméje az oroszországi szocialista forradalomban. (Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1981)
    Etnikai csoportok Magyarországon. Gyakorlati intézkedések kulturális sajátosságok megtartására és fejlesztésére. (Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1986).

    Irodalom

    Irod.: Arday Lajos: J. R.: Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjogúság. (Külpolitika, 1984)
    Győri-Nagy Sándor: J. R.: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. A nemzetiségi jog fejlődése a népi demokratikus Romániában. (Műhely, 1984)
    Köteles Pál: J. R.: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. A nemzetiségi jog fejlődése a népi demokratikus Romániában. (Alföld, 1984)
    Gerelyesné Dian Éva: J. R.: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján. A nemzetiségi jog fejlődése a népi demokratikus Romániában. (Századok, 1985)
    A honvédelem négy éve. 1990–1994. Szerk. Bombay László. (Bp., 1994)
    Az Antall- és Boross-kormány tisztviselői almanachja. 1990. máj. 23.–1994. máj. 8. Főszerk. Kodela László. (Bp., 1994)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2002. febr. 1.)
    Ki őrzi az őrzőket? J. R. Emlékkönyv. Szerk. Gazdag Ferenc. J. R. munkáinak bibliográfiájával. (A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma kiadványa. Bp., 2002)
    Bódi Stefánia: J. R. szellemi öröksége. (Valóság, 2007).

    Megjegyzések

    Más adatok szerint jan. 4-én hunyt el. Az MDF hivatalos közleményében jan. 28.-a szerepelt!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (71), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (25), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (67), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (921), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (307), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (172), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (178), könyvtáros (65), közgazdász (171), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (681), meteorológus (14), mezőgazda (121), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (201), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu