Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Belák Sándor, enyingi

    orvos, farmakológus, bakteriológus


    Született: 1886. július 17. Enying, Veszprém vármegye
    Meghalt: 1947. március 12. Budapest
    Temetés: 1947. március 14. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Régi evangélikus családból származott. Sz: Belák Sándor, id. (1858. Lajoskomárom, Veszprém vm.–1926. Enying) járási orvos, az enyingi takarékpénztár elnöke, koronczói Pesthy Róza (1864–1922. júl. 19. Enying. Temetés: 1922. júl. 21. Enying, református temető), Pesthy Pál (1816–1886. márc. 18. Uzd, Tolna vm. Temetés: 1886. márc. márc. 20. Uzd, családi sírbolt) és Kovács Zsuzsanna leánya. Az enyingi Belák és a koronczói Pesthy család tagjai gyakran kötöttek házasságot: Pesthy Róza testvérei: Pesthy Elek, Dobrovszky Kálmánné Pesthy Kamilla, Fördős Dezsőné Pesthy Kornélia, Pesthy Mór (1842–1904. febr. 11. Temetés: 1904. febr. 13. Uzd, családi sírbolt) és Pesthy Vilma. Pesthy Mór és enyingi Belák Erzsébet (1856–1923) fia: Pesthy Pál (1873. júl. 9. Uzborjád, Tolna vm.–1952. máj 7. Sárszentlőrinc) jogász, politikus, igazságügyi miniszter. Pesthy Pál felesége enyingi Belák Szeréna (1885–1960. aug. 21. Bp. Temetés: 1960. aug. Mikor?, Uzd).

     

    Belák Sándor testvére: Bayer Tivadarné Belák Zsuzsánna és Belák Imre községi orvos, majd a sümegi kórház igazgatója. Belák Sándor (1919. ápr. 20. Enying, Veszprém vm. – 1978. dec. 24. Keszthely): mezőgazdasági mérnök, az MTA tagja, Belák Imre, ifj., Belák Sándor testvérének a fia volt. F: Schrikker Katalin. Leánya: Belák Katalin, Belák Éva és Belák Mária. 

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1910), a kísérletes farmakológiából magántanári képesítést szerzett (1917), az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.). 

    Életút

    A budapesti tudományegyetem Általános Kórtani Intézete tanársegéde, majd a Gyógyszertani Intézete egy. adjunktusa (1908–1917) és magántanára (1917–1921), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a gyógyszerhatástan ny. r. tanára és a közegészségtan helyettes tanára (1921–1932); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1922–1924). A Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Kórtani és Bakteriológiai Intézete ny. r. tanára és az Intézet igazgatója (1933–1937), a budapesti Rheuma és Fürdőkutató Intézet igazgatója (1937–1947). 



    Hematológiával, kolloid kémiával foglalkozott, a vegetatív idegrendszer és az immunitás kapcsolatát vizsgálta, új vizeletvizsgálati módszert dolgozott ki. Jelentős eredményeket ért el az öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások, az ún. biotróp faktorok vizsgálata terén. Kimutatta a diftériajárványok és a Nap–Hold-tevékenység 11 éves periódusai közötti összefüggést. Biometeorológiai, bioklimatológiai és balneológiai tevékenysége is jelentős.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, sírját felszámolták!

     

    Tiszteletére a budapesti Rheuma és Fürdőkutató Intézet emlékkönyvet adott ki (1948-ban). Emlékére a Magyar Reumatológusok Egyesülete Belák Sándor-emlékérmet alapított (a reumatológia területén végzett kiemelkedő tudományos tevékenységért, 1983-ban). Bútorait és néhány személyes tárgyát a debreceni Kenézy Orvostörténeti Gyűjtemény őrzi.

    Elismertség

    A Magyar Orvosok Reumaegyesülete és a Magyar Hygiénikusok Társasága elnöke, a Magyar Meteorológiai Társaság alelnöke.

    A Nemzetközi Fürdőügyi Szövetség alelnöke.

    Főbb művei

    F. m.: A phlorizin hatása a gázcserére és a vesemunkára. (Eger, 1912; németül: Die Wirkung des Phlorizins auf den Gaswechsel und die Nierenarbeit. Biochemische Zeitung, 1912)
    A vizeletvizsgálat módszerei. (Az orvos zsebkönyvei. 2. Bp., 1915)
    Über Muskelquellung speziell unter Wirkung des Coffeins. (Biochemische Zeitung, 1917)
    Über die Wirkung der Säuren auf den Zustand der Blutserumeiweisskörper. Biochemische Zeitung, 1918)
    A Verebély-féle madura gombákról. (Bp., 1918)
    A kötőszerek pharmakológiájáról. – A vérsavó kolloidchemiai jellemzéséről. (Orvosképzés, 1918)
    Kolloidkémiai vonatkozások a farmakológiában. (Orvosképzés, 1919)
    Die Wirkungsweise der Verbandstoffe in physiologisch-chemischer Hinsicht. – Die Wirkungsweise der Streupulver in physiologisch-chemischer Hinsicht. (Biochemische Zeitung, 1919)
    A pharmakológiai kutatás jelenlegi irányairól. (Orvosképzés, 1921)
    A vegetatív idegrendszer és az immunitás. (Tisza István Tudományos Társaság munkálatai. II. Bp., 1926)
    Der Ionenantagonismus als rein chemisches Problem. Szép Jenővel. (Biochemische Zeitung, 1926)
    Levegőelektromossági vizsgálatok Tihanyban. – Gärtner Istvánnal. – Napsugárzásmérések Tihanyban. Gärtner Istvánnal. (A Magyar Biológiai Intézet munkái. Tihany, 1928)
    Az egészségügyi népnevelés problémája. (Népegészségügy, 1928)
    Eine elektrochemische Methode zur Bestimmung der Kationen in Salzlösungen. Alföldy Zoltánnal. (Biochemische Zeitung, 1929)
    A napsugárzásról, különös tekintettel a balatoni viszonyokra. (Orvosképzés, 1930)
    Adatok a diphteria járványtanához. (Népegészségügy, 1932)
    Tények és tanok az aetiológiában. (Orvosi Hetilap, 1932)
    Nyaralás hatása gyermekek vegetatív beidegzésére. Adatok a pulzusszámok constitutiós stigmakénti felhasználásához. Holik Sámuellel. (Népegészségügy, 1935)
    A „földsugárzásról”. (Természettudományi Közlöny, 1936)
    A balneotherapia elméleti vonatkozásai. (Orvosképzés, 1937)
    Az immunitás, mint vegetatív funkció. (Orvosi Hetilap, 1938)
    A rheuma gyógyítás és megelőzés kórélettani kérdései. – A külvilág szabályozása a rheumás ember életmódjában. (Rheumagyógyítás. Az Orvosképzés 1941. évi különfüzete. Szerk. is Bilkei Pap Lajossal. Bp., 1941)
    Az üdülés hatása és közegészségügyi jelentősége. (Bp., 1941)
    A rheuma kórfejlődése. (Rheumatologia. Szerk. is. Bp., 1941)
    Gyógyfürdők és gyógyforrások jelentősége a modern gyógyászatban. (A magyar idegenforgalom évkönyve. Bp., 1941)
    A gyógyvizek jelentősége orvostudományi szempontból. (Hidrológiai Közlöny, 1942)
    A fürdő és a klíma jelentősége a gyógyításban és a megelőzésben. A klíma hatástana. – Az orvosképzés alapelvei. (Orvosképzés, 1943)
    Diftéria és napfoltszám. (Debreceni Szemle, 1943)
    Spastikus és dilatatorikus hyperenergia. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1943. dec. 20.)
    Rheuma és rheumás betegségek. (Orvosképzés, 1944)
    A fürdőkutatás jelentősége. (Az Egészség, 1944)
    Az ásványvizek hatásának megítélése a chemiai analysis alapján. (Népegészségügy, 1947).

     

    Irodalom

    Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Tudományos közlemények B. S. emlékére. (Bp., 1948)
    Richter András: B. S. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1987)
    Vértes László: B. S. professzor emlékére. (Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom, 1997). Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998). 

    Megjegyzések

    Lexikonokban téves családi adatok: Belák Sándor (1919–1978) mezőgazdasági mérnök, az MTA tagja nem a fia! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu