Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Juba Adolf

    orvos, neurológus


    Született: 1909. április 8. Budapest
    Meghalt: 1961. december 21. Gyula, Békés megye
    Temetés: 1961. december 23. Gyula
    Temetési hely: Szentháromság Temető

    Család

    Sz: Juba Adolf Gyula (1864–1928) orvos, polorékai Poloreczky Jolán felsőleányiskolai tanárnő. Leánya: Juba Eszter.

    Iskola

    A bp.-i Szent István Gimnáziumban éretts. (1926), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1934), elme- és ideggyógyász szakorvosi vizsgát tett (1935), a szervi idegbajok, különös tekintettel az agyszövettani elváltozásokra tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1942), az orvostudományok kandidátusa (1954), doktora (1960).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar Ideggyógyászati Klinika gyakornoka (1932–1934), egy. tanársegéde (1935–1944) és magántanára (1942–1944); miután megtagadta az egyetemmel Németországba való kitelepítését ún. SAS-behívóval, mint póttartalékost Breslauba (= Wroclaw), majd Hallébe szállították (1944–1945). Hazatérése után a Kaposvári Kórház elme- és ideggyógyász osztályvezető főorvosa (1947–1949), a Lipótmezői Állami Elmegyógyintézet főorvosa (1949), a Gyulai Kórház Elme- és Idegosztálya osztályvezető főorvosa (1949–1951), a Kórház igazgató főorvosa (1951–1961). Albániában, a magyar kormány által hivatalosan kiküldött ideggyógyász szaktanácsadó (1954–1955). A forradalom idején a gyulai kórház munkástanácsa igazgatói állásából elmozdította (1956. okt. 29-én; visszahelyezték: 1957. febr. 5-én).

    Idegszövettannal, elsősorban a központi idegrendszer kór- és kórszövettanával, látóidegpályák morfológiájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a vírusos agyhártyagyulladás diagnosztikája és az idegrendszer daganatos megbetegedéseinek patológiai feltárása terén, elsők között vizsgálata a kullancsencephalitis magyarországi elterjedését. Tudományos munkásságának jelentős része a Benedek Lászlóval (1887–1945) közösen írt esettanulmányok és közös szövettani kísérleteik adatközlései.

    Emlékezet

    Tudományos pályafutását Budapesten kezdte, majd Kaposvárott, végül Gyulán működött. Gyulán hunyt el, a Szentháromság Temetőben nyugszik.

    Elismerés

    Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Kiváló orvos (1956).

    Főbb művei

    F. m.: Über die Entstehung der Hassalchen Körperchen. Mihalik P.-vel. (Zeitschrift für Anatomie und Entwicklungsgeschichte, 1929)
    Beiträge zur Anatomie der Rami communicantes. (Zeitschrift für Anatomie und Entwicklungsgeschichte, 1930)
    Beiträge zum Kleinhirmanteil der Pyramidenbahn. (Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankheiten, 1931)
    Weiters Untersuchungen über die Entwicklung der Hortegaschen Mikroglia. Sántha Kálmánnal. (Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankheiten, 1933)
    Über die Entwicklung der Mikroglia mit besonderer Berücksichtigumng der Zytogenese. (Zeitschrift für Anatomie und Entwicklungsgeschichte, 1934)
    Adatok a polyradiculitisek szövettanához. (A Magyar Pathológusok Társasága IV. Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1934)
    Beiderseitiger Fasc. arcuatus bulbi mit einseitiger Degeneration an der Seite der secundären Pyrmaidendegeneration. (Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankheiten, 1935)
    Hirnanatomische Untersuchungen bei einseitiger peripherer Blindheit und Neuritis retrobulbaris chronica alcoholica. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1935)
    Landryartige Polyradiculoganglionitis bei einem 39 jährigen geistig normalen Menschen. (Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 1937)
    A Parkinson-kór kórszövettana, különös tekintettel az akaratlagos mozgás zavaraira. Szatmári S.-sel. (Orvosi Hetilap, 1937)
    A myelitisekről. (A Magyar Pathológusok Társasága Füzetei, 1937)
    Acute multiple Sklerose mit Höhlenbildung. (Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 1938)
    Kamrarendszer-részaránytalanság, hallóideg-kiesés kiterjedt Recklinghausen-féle megbetegedés esetében. Kulcsár Ferenccel. – A Winiwarter–Buerger-féle érmegbetegedésről. Benedek Lászlóval. (Gyógyászat, 1938)
    A „gyökér-ideg” jelentősége emberi tetanusinfektióban. Benedek Lászlóval. – Agyvelőgyulladással társult polyganglioneuritis. Benedek Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1938)
    A Korsakow-psychosis bonctani substratumáról. Benedek Lászlóval. (Gyógyászat, 1939)
    A sclerosis multiplex és az encephalomyelitis disseminata. (A Magyar Pathológusok Társasága Füzetei, 1938)
    Myelitis necroticans subacuta – Foix-Alajouanine – esete. (Orvosi Hetilap, 1939)
    Die Einwirkung von Insulten auf die Tiefenreflexe bei quaternärer Neurolues. Benedek Lászlóval. (Psychiatrisch-Neurologische Wochenschrift, 1940)
    Korsakow-syndroma, a központi idegéleti szabályozás zavarai és a hypothalamus. Benedek Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1940)
    Adatok a Korsakow-tünetegyüttes bonctanához. Benedek Lászlóval. (Orvostudományi Közlemények, 1940)
    A „felszálló polyradiculoneuritis”-ről. Benedek Lászlóval. (Gyógyászat, 1940)
    A gliomák szöveti szerkezete, különös tekintettel a csoportosítás lehetőségeire. Benedek Lászlóval. – Diffúz központi schwannosis és központi neuroma. Benedek Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1941)
    Korsakow-tünetegyüttes a köztiagy daganatai esetén. Benedek Lászlóval. – A mikrogliomáról. Benedek Lászlóval. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
    Raynaud-tünet sklerodermiában, Morvan-szerű fekélyesedéssel és arcsorvadással. Benedek Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1941. 19.)
    Meningeoma szövetkultúrák argentophil rácsrostrendszerről. (Orvosi Hetilap, 1941. 51.)
    A tetanus kórszövettana. Benedek Lászlóval. – A lipiodol granuloma. Benedek Lászlóval. – Összetett status dysraphicus tünetcsoport. – A meningeomák származása és osztályozása. Benedek Lászlóval. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
    Összetett hyperkinesis respiratoros tic-ekkel. Benedek Lászlóval. – A delírium és a Korsakow-tünetegyüttes kapcsolatáról. (Gyógyászat, 1942)
    Zenei jellegű érzékcsalódások lehangoltság esetében. (Orvosi Hetilap, 1942. 31.)
    A lokalizálható lelki tünetekről. (Orvosi Hetilap, 1942. 33.)
    Kórlélektani jelenségek therápiás röntgenbesugárzás után. Benedek Lászlóval. – A tetracor-görcs után beálló kórlélektani tünetegyüttesek. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
    Meningematosis a Recklinghausen-megbetegedésnél. Benedek Lászlóval. (Gyógyászat, 1943)
    Tapasztalatok az elektroschock-kezeléssel, a budapesti elmeklinika anyagán. Angyal Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1943. 27.)
    Juxtamedullaris dermois cysta. Bakay Lajossal, Benedek Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1943. 27.)
    Új adat a nyaki borda tünetegyütteséhez. Klinkó Dezsővel. (Gyógyászat, 1944)
    Nagyagyi góctünetek – ujj-agnosia, látási agnosiák – az elektroschock után. – Multiplex meningeoma esete. Benedek Lászlóval, Bakay Lajossal. (Gyógyászati Közlemények, 1944)
    Az idegrendszer daganatai a szövettenyészetben. 1–2. Benedek Lászlóval. – A Guillain–Barré-féle tünetegyüttes rendszertani vonatkozásai. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
    A Guillain–Barré-féle tünetegyüttes átmeneti alakjai. Üdényi Nándorral. (Orvosi Hetilap, 1944. 44.)
    A hasadásos elmebaj és az epilepsia együttese. (Orvosi Hetilap, 1944. 52–53.)
    A szövődményes meningitis serosa epidemicáról. Udvardi Ödönnel. (Orvosok Lapja, 1947)
    Műtéttel befolyásolt focalis epilepsia esetek. Szabó Zoltánnal. (Orvosok Lapja, 1948)
    A szövődményes vírus-meningitis kórszövettana. Prievara Jánossal. (Népegészségügy, 1948)
    Az elektroschock után fellépő phylogenetikus regressio. Péterfai Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1948. 10–11.)
    Az ujj-agnosia és az atypusos anosoniák szerkezetéről. (Orvosi Hetilap, 1948. 27.)
    Tapasztalatok a Rolando-barázda táji kéregkimetszések kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1948. 33.)
    A leukotomia alkalmazása elmebajokban. Péterfai Jánossal, Szabó Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1948. 38.)
    A Forster–Kennedy-féle syndromáról. Kerek Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1949. 9.)
    A lymphocytär vírus meningitis kórszövettana. Péterfai Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1949. 10.)
    A leukotomia alkalmazása különleges kórlélektani syndromákban: kényszer-élmény, depersonalisatio. (Orvosi Hetilap, 1950. 5.)
    Az epilepsiás görcskészség befolyásolása vízelvonással. Péterfai Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1950. 7.)
    Az idegrendszer heveny fertőzéses megbetegedései. (Orvosi Hetilap, 1950. 8.)
    A hazai meningitis serosa járványról. Koch Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1950. 43.)
    A petro-aphenoidealis syndromáról, három eset kapcsán. Zétény Győzővel. (Orvosi Hetilap, 1950. 51.)
    A myelitis necroticans kérdése. – Parietalis tünetegyüttesek – Gerstmann-syndroma, szemléleti kórságok – a feltételes reflextan tükrében. (Ideggyógyászati Szemle, 1951)
    Felnőttkori ponto-balbo-cervicalis poliomyelitisek. (Orvosi Hetilap, 1952. 6.)
    A primaer infectiosus polyradiculoneuritis egyes kérdései. (Ideggyógyászati Szemle, 1953)
    Koponyatrauma utáni schizoform psychosis. (Orvosi Hetilap, 1953. 7.)
    A hazai vírus-meningoencephalitisek kérdése. (Orvosi Hetilap, 1953. 43.)
    Homlokagyi aphasia- és agraphia-syndromák a feltételes reflextan tükrében. (Orvosi Hetilap, 1954)
    A meningitis serosa epidemica Magyarországon, különös tekintettel a lymphocitás choriomeningitis és a kullancsencephalitis jelentőségére. Kand. értek. (Gyula, 1954)
    A hemiballismus. Dobi Sándorral. (Ideggyógyászati Szemle, 1955)
    A Sturge–Weber-féle betegség műtéti gyógyításáról. Szandtner Györggyel, Zétény Győzővel. (Orvosi Hetilap, 1955. 12.)
    Adatok a hazai kullancsencephalitis klinikai képéhez. (Orvosi Hetilap, 1955. 45.)
    Influenzához társuló heveny meningo-encephalitisek. (Orvosi Hetilap, 1956. 28.)
    Choriomeningitis lymphocytica. Pintér Miklóssal. (A gyakorló orvos könyvtára. 162. Újabb fertőző betegségek. Szerk. Petrilla Aladár. Bp., 1957)
    Adatok a corp. subthalamicon Luysii összeköttetéseihez és pathológiájához. (Ideggyógyászati Szemle, 1957)
    A meningitis serosa epidemica Békés megyében. (Népegészségügy, 1957)
    Idegrendszeri mykosis. Histoplazma capsulatum okozta meningo-encephalitis esete. (Orvosi Hetilap, 1957. 19.)
    A kullancsencephalitis hazai eseteinek klinikai képe és kórszövettana. (Orvosi Hetilap, 1957. 23.)
    Die Histopathologie der mit einheimischen Virus verursachten experimentellen Zeckenencephalitis. (Acta Morphologica, 1959)
    A corpus subthalamicum Luysii összeköttetései és ezek pathológiája. Doktori értek. (Gyula, 1959)
    Klinisches Bild und Histopathologie der im Komitat Békés beobachteten Zeckenencephalitis. (Acta Medica, 1959)
    A Békés megyei kullancsencephalitis késői tünetei. (Orvosi Hetilap, 1959. 20.)
    Über die subakute sklerosierende Leukoencephalitis. (Acta Medica, 1960)
    Pathologie des Ballismus. Monográfia. Dobi Sándorral. (Bp., 1965).

    Megjegyzések

    A kandidátusi értekezés nyilvános vitája 1954. jún. 3-án volt (az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Semmelweis Kultúrtermében, Bp. V. ker. Nádor u. 32.; opponensek: Környey István és Ivánovics György akadémikusok.). Vélhetően ez volt az első magyarországi megvédett orvosi kandidátusi értekezés!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu