Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Jedlik Ányos
    Jedlik Ányos és a táncoló asztalok
    Lyka Károly
    Madách Imre emlékezete 1.
    Madách Imre emlékezete 2.

    Andorka Rezső , vitéz

    honvéd tábornok, diplomata

    Andorka Rudolf; 1927-ig Fleischhacker Rudolf 


    Született: 1891. november 8. Sopron
    Meghalt: 1961. március 30. Budapest
    Temetés: 1961. április 6. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Evangélikus családból származott. Anyai dédapja: Bókay (Bock) János (1822. máj. 18. Igló – 1884. okt. 20. Bp.): orvos, gyermekgyógyász. Apai nagyapja: Fleischhacker Károly Frigyes (1820. júl. 22. Sopron – 1893. júl. 16. Ágfalva, Sopron vm. Temetés: 1893. júl. 18. Ágfalva): evangélikus lelkész, a soproni evangélikus egyházmegye esperese. Anyai nagyszülei: Keill Rezső, Andorka Mária.

    Sz: Fleischhacker Mór Fridolin (1856. febr. 27. Ágfalva – 1900. jún. 6. Sopron): a soproni állami főreáliskola tanára, Keill Ilona (†1911. márc. 25. Sopron. Temetés: 1911. márc. 27. Sopron, evangélikus temető). F: verebélyi Verebélÿ Judit (1908–), Verebélÿ Tibor (1875–1941) orvos, sebészprofesszor, az MTA tagja és Bókay Nadine (†1957. okt. 8. Bp.) leánya. Fia: Andorka Rudolf (1931–1997) szociológus, az MTA tagja; leánya: Bezzegh Tiborné Andorka Nadine. Magyarosításakor anyai nagyanyja családnevét vette fel! 

    Iskola

    Soproni hadapródiskolát, majd Ludovika Akadémiát végzett, hadnaggyá avatták a budapesti 1. honvéd gyalogezredhez (1911), laibachi vezérkari tanfolyamot (1917), budapesti Hadiakadémiát végzett (1921); a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1921). 

    Életút

    Csapatszolgálatot teljesített, majd alakulatával és a 306. honvéd gyalogezreddel az I. világháború különböző harcterein küzdött (1911–1917), vezérkari tisztként több beosztásban szolgált (1917–1918). A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben Stromfeld Aurél segédtisztjeként részt vett a felvidéki hadjáratban (1919. máj.–jún.), a proletárdiktatúra bukása után belépett a Nemzeti Hadseregbe; a Fővezérség Nyilvántartó Osztályának munkatársa (1919. aug.). Revalban (= Tallinn) a szovjet–magyar hadifogolycsere intézőbizottság tagja (1921. dec.–1922. aug.), a prágai magyar követségen ún. rejtett katonai attasé (1923–1925). Rövid budapesti szolgálat (1925–1927) után Varsóban katonai attasé (1927–1931), majd Rőder Vilmosnak, a Honvéd Vezérkar Főnökének szárnysegédje és a budapesti Hadiakadémián a nemzetközi jog r. tanára (1931. máj. 1.–1934. máj. 1.). A Honvédelmi Minisztérium (HM) VI-2 Osztályának helyettes vezetője (1934–1936), a HM Elnökség B. Csoportjának vezetője (1936–1937), a HM VI-2 Osztályának vezetője (1937. aug. 1.–1939. máj. 1.), szolgálaton kívül helyezték és tábornokká nevezték ki (1939. máj. 8.). I. osztályú tanácsosként Magyarország madridi követe (1939–1941. ápr.); gr. Teleki Pál öngyilkossága (1941. ápr. 3.) után lemondott tisztségéről, és nyugdíjaztatását kérte. A II. világháború után a Vasútforgalmi Vállalat tisztviselője (1945–1949). 



    A II. világháború idején az angolszász orientáció híve volt. Nyugdíjaztatási kérelme után az angol követ felajánlotta neki, hogy Londonban kapcsolódjon be egy ellenkormány megalakításába. Ő ezt visszautasította, ugyanakkor magánkihallgatáson óva intette Horthy Miklós kormányzót egy Szovjetunió elleni hadba lépéstől. Meggyőződéses demokrataként élesen szembehelyezkedett a náci Németországgal, a fasizmussal szemben minden demokratikus erő összefogását hirdette (eljutott a szociáldemokratákkal és kommunistákkal való együttműködésig is: Schönherz Zoltán mellett tanúskodott tárgyalásán, 1942-ben.). Németellenes nézetei miatt az ország megszállása után a Gestapo az elsők között tartóztatta le (1944. márc. 22.), Mauthausenbe hurcolták, ahonnan súlyos betegen tért haza (1945. jún.).

     

    A II. világháború után semmilyen közszereplést sem vállalt, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) azonban egy házkutatás során letartóztatta (1949), hosszú hónapokig az Andrássy út 60-ban raboskodott, ahol a kihallgatások során többször kegyetlenül bántalmazták, majd tárgyalás és ítélet nélkül a kistarcsai internáló táborba vitték, lakását elkobozták, családját kitelepítették Besenyszögre (1951). Háborús és népellenes cselekedetekért utóbb börtönre ítélték (a váci börtönben raboskodott: 1953. szept.; betegsége miatt szabadon engedték: 1954; a Legfelsőbb Bíróság perújrafelvétel után rehabilitálta: 1956. dec.). 



    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréten – fiával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Röviddel Spanyolországba kerülése előtt kezdett el naplót írni (1938-tól 1944-ig, német fogságáig vezette feljegyzéseit). Füzeteit letartóztatása után az ÁVH elkobozta, nyomozati anyagához csatolta, s azt később sem kapta vissza. Lőrincz Zsuzsa levéltáros találta meg naplója egy részét, s adta ki (A madridi követségtől Mauthausenig címmel, 1978-ban). 

    Emlékezet

    A nemzeti ellenzék összefogását sürgető írásai rendszeresen megjelentek a Magyar Nemzetben (1941–1944), a Magyarországban (1941–1944) és a Magyar Újságban (1942–1944).

    Főbb művei

    F. m.: A madridi követségtől Mauthausenig. A. R. naplója. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta, a szöveget gondozta Lőrincz Zsuzsa. (Bp., 1978). 

    Irodalom

    Irod.: Kovács Judit: Az Andorka család. (Magyar Nemzet, 1991. 124.)
    Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll., szerk. Pritz Pál. (Bp., 1994)
    Vathy Zsuzsa: Ha minden ember megteszi. (Európai Utas, 1996)
    Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
    Magyarország a második világháborúban. Lexikon. A–Zs. Főszerk. Sipos Péter, szerk. Ravasz István. (Bp., 1997)
    Harsányi Iván: La diplomacia húngara sobre los grupos de poder del primer franquismo. 1938–1939. (Acta Hispanica, 2000)
    Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés. 1938–1945. Lexikon és adattár. (Bp., 2001). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (71), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (24), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (110), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (154), grafikus (67), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (913), irodalomtörténész (268), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (171), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (170), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu