Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Hopp Lajos

    irodalomtörténész


    Született: 1927. január 13. Zombor, Bács-Bodrog vármegye
    Meghalt: 1996. június 8. Budapest
    Temetés: 1996. június 20. Budapest
    Temetési hely: Újpest Megyeri Temető

    Család

    Sz: Hajdú Gizella. Apja (†1957) kötélverő kézműves volt. Öten voltak testvérek. F: 1959-től Richter Aranka optikus.

    Iskola

    Dombóvárott éretts. (1946), az ELTE BTK-n – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951), az irodalomtudományok kandidátusa (1965), doktora (1987).

    Életút

    Az MTA Könyvtára folyóirattárosa (1951–1952), az MTA–TMB előadója (1952–1954), az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya szakelőadója (1954–1956). Az MTA Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1956–1969), tud. főmunkatársa (1969–1972), a 18. sz.-i Osztály vezetője (1972–1980), főosztályvezetője (1980–1996). Az ELTE Eötvös Kollégiuma (1967–1969), az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke (1967–1974) és Lengyel Filológiai Tanszéke előadó tanára (1979-től). A Bukaresti Egyetem vendégdocense (1971–1972). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Magyar–Lengyel Kulturális Vegyes Bizottság hungarológiai és polonisztikai munkacsoportjának vezetője (1985–1989).

    Régi magyar irodalommal, elsősorban 17–18. sz.-i magyar irodalomtörténettel, a korai felvilágosodás magyar művelődéstörténetével, II. Rákóczi Ferenc fejedelem (uralkodott: 1704–1711) és Mikes Kelemen (1690–1761) irodalmi munkásságával és a Rákóczi-kor irodalmi hagyományaival, a magyar–francia–lengyel kapcsolatok történetével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyarlengyel politikai irodalmi hagyományok feltárása, a barokk kor művelődéstörténetének vizsgálata terén. A Mikes Kelemen munkái kritikai kiadásának szerkesztője (I–VI. köt., 1966–1989) kiadta továbbá II. Rákóczi Ferenc vallomásait, valamint a magyarországi iskolai színjáték forrásait és irodalmát.

    Emlékezet

    Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Katona József utca 35.), az Újpesti (Budapest IV. kerület) Temetőben nyugszik. Mikes Kelemen halálának 250. évfordulóján Hopp Lajos emléktábláját is felavatták (a törökországi Rodostóban [= Tekirdag]], 2011. okt. 22.). Szintén ezen alkalomból az MTA Irodalomtudományi Intézete nemzetközi tudományos tanácskozást és Humboldt-kollégiumot rendezett (az MTA Székházában, 2011. okt. 12–15.), valamint az Illyés Gyula Archívum kamarakiállításon mutatta be Illyés Gyula Mikeshez fűződő kapcsolatát és Hopp Lajos Mikes-kutatásait.

    Elismertség

    Az MTA Összehasonlító Irodalmi Bizottsága tagja (1962–1963), Irodalomtudományi Bizottsága tagja (1964–1976) és titkára is (1964–1970). Az MTA Művelődéstörténeti Bizottsága tagja, 18. sz.-i Munkabizottsága társelnöke és Textológiai Munkabizottsága tagja (1980-tól). Az MTA–TMB Irodalmi Szakbizottsága tagja (1976–1980). Association Internationale de la Littérature Comparé (1964-től) és a Société Internationale d’Études du 18e Siècle tagja (1975-től).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1978; arany). Akadémiai Díj (1993).

    Szerkesztés

    A Helikon Világirodalmi Figyelő szerkesztőbizottságának tagja (1963–1971), felelős szerkesztője, ill. társszerkesztője (1971-től).

    Főbb művei

    F. m.: A francia klasszicizmus levélműfaja. (Világirodalmi Figyelő, 1958)
    Németh László és a „régi magyarság.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
    A Törökországi Levelek műfaji problémái. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    Mikes Kelemen könyvtára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Egy lengyel emlékirat a Rákóczi-emigrációról. (Világirodalmi Figyelő, 1961)
    Mikes Kelemen utolsó levelei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
    Le genre épistolaire du baroque et du classicisme. (Acta Litteraria, 1962)
    A francia összehasonlító iskola. (Világirodalmi Figyelő, 1963)
    A Rákóczi-kor irodalmának francia forrásai. (Magyar Tudomány, 1963)
    Hermányi Dienes József ismeretlen levelei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Le genre épistolaire hongrois et ses rapports européens. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
    Originalité ou imitation dans les lettres de Turquie. (Acta Litteraria, 1965)
    Korszerű főúri és nemesi törekvések. Kand. értek. (Bp., 1965)
    A Mikes-hagyomány és a XVIII. század végi nemzeti irodalmi mozgalom. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Mikes javító tolla nyomában. (Magyar Nyelvőr, 1967)
    A balkáni országok népi-történeti hagyományai XVIII. századi magyar írók műveiben. (Helikon, 1967; franciául: Acta Litteraria, 1967)
    A Törökországi Levelek és a Perzsa Levelek. – Mikes Kelemen, a műfordító (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
    Vay Ádám és a Rákóczi-emigráció Lengyelországban. Szathmári Király Ádám lengyelországi útinaplója. (A Vajai Vay Ádám Múzeum Évkönyve, 1969)
    Lengyel vonatkozású irodalmi emlékek a Rákóczi-korból. (Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. is. Többekkel. Bp.–Warszawa, 1969)
    Mikes Kelemen francia fordításai. (Eszmei és irodalmi találkozások. Szerk. Köpeczi Béla, Sőtér István. Bp., 1970)
    Özvegy Bercsényi Miklósné Kőszeghy Zsuzsi levele Jaroslawból Rodostóba. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
    Egy magyar „praeceptor classicus” nyomtatványai Danckában. 4 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1970)
    Kelemen Mikes, l’auteur des Lettres de Turqui. (Acta Litteraria, 1971)
    A lengyelországi Rákóczi-emigráció. (Filológiai Közlöny, 1972)
    A lengyel–magyar hagyományok újjászületése. Kismonográfia. 8 táblával. (Modern filológiai füzetek. 14. Bp., 1972)
    Zágon – Párizs – Rodostó. (Utunk [Kolozsvár], 1972)
    Mikes és a korai felvilágosodás. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
    Mányoki Ádám, fejedelmi képíró. Születésének 300. évfordulójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Jancsó Elemér művei a felvilágosodásról. (Helikon, 1973)
    Mikes és világa. Tanulmányok. 6 táblával. (Bukarest, 1973)
    A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti füzetek. 80. Bp., 1973)
    „Misia vagy Bolgárország” régi magyar krónikásai. (Filológiai Közlöny, 1974)
    A magyarországi polonisztika. (Helikon, 1974)
    Ibrahim Müteferrika, a török könyvnyomtatás megalapítója. (Magyar Könyvszemle, 1974)
    Adaptáció és irodalomszemlélet Mikes műveiben. („Sorsotok előre nézzétek…” A felvilágosodás és a magyar kultúra. Szerk. Köpeczi Béla, Sziklay László. Bp., 1975)
    Thököly lengyel ügyeiről. (Thököly-emlékünnepség. A fejedelem halálának 270. évfordulójára. 1975. okt. 18. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1975)
    A Rákóczi Művei kritikai kiadása megindulásáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
    Az író Rákóczi. (Köznevelés, 1976. márc. 19. és Látóhatár, 1976)
    Rákóczi utolsó kiáltványa. (Tiszatáj, 1976)
    Rákóczi kori hungaricum az Ossolineumban. – 500 éves a lengyelországi könyvnyomtatás. (Magyar Könyvszemle, 1976)
    Rákóczi és Mikes a törökországi emigráció előtt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976 és Rákóczi-tanulmányok. Bp., 1980)
    Az új népszerű Mikes-kiadás helyesírási problémái. Kelemen Józseffel. (Magyar Nyelvőr, 1977)
    A francia színház a XVIII. században. (Helikon, 1977)
    Rákóczi és a török könyvnyomtatás. Abrahamowicz, Zygmunttal. (Magyar Könyvszemle, 1977 és Rákóczi és a török könyvnyomtatás kezdetei címmel. Rákóczi-tanulmányok. Bp., 1980)
    25 éves a varsói Magyar Filológiai Tanszék. (Helikon, 1978)
    Ráday Pál, a publicista. (Magyar Könyvszemle, 1978 és Ráday Pál Emlékkönyv. Szerk. Esze Tamás. Bp., 1980)
    Lengyel Filológiai Tanszék alakult az ELTE-n. (Helikon, 1979)
    A szabadságharc és emigráció irodalmi törekvései. (Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Szerk. Benda Kálmán. Bp., 1980)
    A francia felvilágosodás morálfilozófiája. Brit moralisták a XVIII. században. – A Contrat social fogadtatása és interpretációja Magyarországon és Kelet-Európában. (Helikon, 1981)
    Faludi prózája a XVIII. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
    Régi magyar krónikások bolgár földön. (Tanulmányok a bolgár–magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára. Szerk. Dobrev Csavdar, Juhász Péter, Mijatov Petar. Bp., 1981)
    Az „antemurale” és a „bona vicinitas” elve Báthory halála után. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983 és Literatura, 1983 és külön is: Reneszánsz füzetek. 64. Bp., 1983)
    A lengyel irodalom befogadása Magyarországon. 1780–1840. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti füzetek. 108. Bp., 1983)
    Zabytki literackie ruchu za wolnosc Rákócziego a Polska. Monográfia. (Kraków, 1983)
    A Thököly-kor és az irodalomtörténet-írás. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
    A XVIII. század magyar irodalmi kultúrájának kutatása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
    Sobieski és a „magyar malkontentusok” a barokk politikai irodalmi hagyományban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
    Mikes kiadatlan szépirodalmi munkája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985)
    A magyarországi polonisztika. 1971–1980. Kiss Gy. Csabával. (Helikon, 1985)
    A magyar–lengyel hagyomány eszméi és változásai a barokk udvari irodalomban. Doktori értek. (Bp., 1985)
    Mikes-fordítások Rákóczi rodostói könyvtárából. Könyv és társadalom a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1986)
    A felszabadító háborúk tükröződése a lengyel irodalomban. A bécsi diadaltól Buda visszavívásáig. 1683–1686. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
    A magyar–lengyel múltszemlélet előzményeiről. (Hungaro–Polonica. Tanulmányok a magyar–lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből. Emlékkönyv Waclaw Felczak 70. születésnapjára. Szerk. Kiss Gy. Csaba, Kovács István. Bp., 1986)
    Bél Mátyás Buda visszavívásáról. (Helikon, 1987)
    Az „antemurale” publicisztikája Báthory törökellenes terveinek kialakulása előtt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
    Les Lumières en Pologne et en Hongrie. (Bp., 1988)
    Mikes Kelemen Fleury-fordításai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
    Mikes Kelemen és Claude Fleury. (Filológiai Közlöny, 1991)
    Rákóczi temetései és sírjai. (Élet és Tudomány, 1991. 18.)
    Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar–lengyel hagyományban. Monográfia. (Humanizmus és reformáció. 19. Bp., 1992)
    A magyar–lengyel múltszemlélet előzményei. Politikai és kulturális hagyományok Báthory Istvánig. Monográfia. Slaski, Jannal. (Bp., 1992)
    Mikes Kelemen egyénisége. – Mikes-családtörténet. (Irodalom, történelem, folklór. Mikes Kelemen születésének 300. évfordulójára. A budapesti Mikes-konferencián elhangzott előadások. 1990. okt. 29–30. Szerk. Pintér Márta Zsuzsannával, Tüskés Gáborral. Debrecen, 1992)
    Sobieski Esztergom alatt. Egykorú irodalmi emlékek tanúsága nyomán. (A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve, 1994)
    Törökországból nincs visszatérés. (Élet és Tudomány, 1994. 49.)
    A bujdosó Rákóczi. – A Törökországi Levelek első kiadása. (Magyar Könyvszemle, 1995)
    A megújult iskoladráma-kutatás iránya. (Irodalomtörténet, 1995)
    Mikes leveleskönyvének első kiadása. (Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 1995)
    Könyvtörténet és forráskutatás. (Magyar Könyvszemle, 1996)
    Emigráció – száműzetés – bujdosás. Rákóczi és Mikes. (Hitel, 1996)
    Zágoni Mikes Kelemen. Kismonográfia. (A Mikes Alapítvány kiadványa. Csíkszereda, 1996)
    Mikes Kelemen. Életút és pályakezdet. Monográfia. Szerk., a képeket vál. Tüskés Gábor. (Historia litteraria. 7. Bp., 2000)
    A fordító Mikes Kelemen. Monográfia. Szerk., a képeket vál. Tüskés Gábor, a névmutató összeáll. Tóth Magdolna. (Historia litteraria. 12. Bp., 2001)
    szerk.: Mikes Kelemen: Törökországi levelek és misszilis. levelek. 13 táblával. (M. K. összes művei. I. köt. Bp., 1966)
    Mikes Kelemen: Épistolák. (M. K. összes művei. II. köt. Bp., 1967)
    Mikes Kelemen: Mulatságos napok és más fordítások. (M. K. összes művei. III. köt. Bp., 1970)
    Mikes Kelemen: Az ifjak kalauza. 10 táblával. (M. K. összes művei. IV. köt. Bp., 1970)
    Rákóczi emlékezete. 1676–1976. Korabeli Rákóczi-nyomtatványok hasonmás díszkiadása. Születésének 300. évfordulójára közzéteszi az MTA Irodalomtudományi Intézete XVIII. századi Osztálya. Összeáll. H. L. Bibliofil kiadvány. (A Magyar Iparművészeti Főiskola Typo-grafikai Tanszékének kiadványai. Bp., 1976)
    A kuruc küzdelmek költészete. Vál., sajtó alá rend. 13 táblával. (Bp., 1977)
    Mikes Kelemen művei. Vál., szerk. (Magyar Remekírók. Bp., 1978)
    Rákóczi Ferenc, II.: Vallomások és emlékiratok. Ford. Szepes Erika, Vas István. Vál., szerk., a szöveget gondozta. (Magyar Remekírók. Bp., 1979; 2. kiad. 1985)
    Mikes Kelemen: Mulatságos napok. Sajtó alá rend, az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1980)
    Rákóczi-tanulmányok. Szerk. Köpeczi Bélával, R. Várkonyi Ágnessel. 13 táblával. (Bp., 1980)
    A magyarországi iskolai színjáték forrásai és irodalma. I–VII. köt. Szerk. (Bp., 1984–1994)
    Pouget, Francis Aimé: Catechismus formájára való közönséges oktatások. I–II. köt. Ford. Mikes Kelemen. Szerk. H. L. (M. K. összes művei. V/1–2. köt. Bp., 1986)
    Mikes Kelemen: Az idő jól eltöltésének módja. Szerk., a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1987)
    A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Szerk. Küllős Imolával, Voigt Vilmossal. (Bp., 1988)
    Mikes Kelemen: Az idő jól eltöltésének módja és más keltezetlen fordítások. 10 táblával. (M. K. összes művei. VI. köt. Bp., 1989)
    Mikes Kelemen: Törökországi levelek. Sajtó alá rend. a szöveget gondozta. 2 táblával. (Bp., 1990)
    Rákóczi Ferenc Fohászai. – Aspirationes principis Francisci II. Rákóczi. – Aspirations du prince François II. Rákóczi. A latin szöveget Déri Balázs, a francia szöveget Kovács Ilona gondozta, a tárgyi jegyzeteket H. L. írta. Ford. Csóka Gáspár és Déri Balázs. (Archiv Rákóczianum. 3. Osztály. Írók. 4. – II. Rákóczi Ferenc művei. 4. Bp., 1994).

    Irodalom

    Irod.: Kiss Gy. Csaba: H. L.: A lengyel–magyar hagyományok újjászületése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Gyenis Vilmos: H. L.: A lengyel–magyar hagyományok újjászületése. (Helikon, 1973)
    Kiss Gy. Csaba: H. L.: A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. (Helikon, 1975)
    Várkonyi Ágnes, R.: H. L.: A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
    Bán Imre: H. L. két Mikes-könyve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
    Nagy László Kálmán: H. L. A lengyel irodalom befogadása Magyarországon. 1780–1840. (Helikon, 1985)
    Csapláros István: H. L.: A lengyel irodalom befogadása Magyarországon. 1780–1840. (Irodalomtörténet, 1985)
    Tüskés Gábor: H. L.: Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar–lengyel hagyományban. (Magyar Könyvszemle, 1994)
    Molnár István, D.: H. L.: Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar–lengyel hagyományban. (Slavica, 1995)
    Molnár István, D.: H. L.–Slaski, Jan: A magyar–lengyel múltszemlélet előzményei. Politikai és kulturális hagyományok Báthory Istvánig. (Slavica, 1995)
    Halálhír. (Magyar Hírlap, 1996. jún. 11.)
    Kókay György. H. L. (Magyar Könyvszemle, 1996)
    Szörényi László: H. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996)
    Erdélyi Ilona, T.: H. L. (Helikon, 1996)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu