Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Juhász Vilmos

    író, újságíró, szerkesztő

    1922-ig Haas Vilmos; Juhász Vilmos Patrick


    Született: 1899. augusztus 21. Budapest
    Meghalt: 1967. szeptember 29. New York

    Család

    Sz: Haas Ernő (†1914), Grün Vilma. F: 1924-től Christianus Mária (1898–1993). Fia: Juhász Ferenc (1925–1977) nyelvész, Juhász László (1929–) irodalomtörténész és Juhász József (1938–) pszichológus.

    Iskola

    A budapesti Markó utcai Reálgimnáziumban éretts. (1917), a Pázmány Péter Tudományegyetem ÁJTK-n és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem BTK-n tanult, Szegeden bölcsészdoktori okl. (1933), művelődéstörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947).

    Életút

    Az Ujság munkatársa (1933–1942), egyúttal a Dante Kiadó, a Pantheon Kiadó és az Új Idők Kiadó munkatársa, majd az Új Idők igazgatója (1935–1945). A Szabad Szó külpolitikai rovatának szerkesztője (1945–1948) és a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1947–1948). Elhagyta Magyarországot, Ausztriában (1949–1950), majd Rómában élt, ahol a szentévben megrendezte az egyháztörténeti kiállítás közép-európai részét (1950–1951). Az USA-ban telepedett le (1951), a New York-i Columbia Egyetem lektora, majd a magyar irodalom- és művelődéstörténet előadó tanára (1950–1967). A Szabad Európa Bizottság Sajtóosztályán a magyar ügyek előadója.



    A budapesti Markó utcai Reálgimnáziumban Benedek Marcell (1885–1969) osztályában tanult, gyermekkori barátai közül nézetei fejlődésében döntő szerepet játszott Sárközi György (1899–1945), Szabolcsi Bence (1899–1973) és a Szedő testvérek. Szedő László (1899–) és Szedő Dénes (1902–1983) – Szerb Antal (1901–1945) Utas és holdvilág c. regényének modelljei – később szerzetesi fogadalmat tettek, s az ő hitük, valamint felesége, Christianus Mária hatására érdeklődése a vallásfilozófia felé fordult. Első, feltűnést keltő népszerű dolgozatai Az Ujságban jelentek meg, majd Szabolcsi Bence ajánlására Győző Andor, a kor népszerű kiadója megbízta a Pantheon Kiadó gondozásában megjelenő földrajzi és kultúrtörténeti kötetek szerkesztésével.

     

    Kivételesen sokoldalú tehetség és rendkívül termékeny szerző volt. Útleírások és filozófiai tanulmányok mellett kortárs angol, francia és német nyelvű lektűröket tolmácsolt, történelmi regényeket és életrajzi monográfiákat írt és szerkesztett. Az 1930-as évek végétől számos politikai elemzése, publicisztikája jelent meg, amelyek közül kiemelkedik Nyersanyagháború (1939) c. munkája, amely meggyőzően bizonyította, hogy a tengelyhatalmak nem nyerhetik meg a világháborút. Németország, Olaszország és Japán nyersanyaghiánnyal küzdő országok és korlátozottak az energiaforrásaik: Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen kiszolgáltatva, ennek a szövetségnek. A mű rendkívüli jelentőségű volt, a nemzeti ellenállás (nem kommunista) résztvevői igen gyakran hivatkoztak a könyv megállapításaira. A zsidótörvényeket katolikus hitével összeegyeztethetetlennek tartotta, a katolikus hitre áttértek védelmére megalakult Szent Kereszt Egyesület egyik kezdeményezője.

     

    Későbbi írásai közül kiemelkedik még a Nagy hódítók (1942) c. történelmi monográfiája. A népszerű ismeretterjesztő kiadvány könnyed stílusban mutatja be a világtörténelem nagy hódítóit a „szumír-akkád” birodalomtól Napóleon államáig. A hódítók kivétel nélkül mind diktátorok voltak, akik mindannyian egy gyilkos eszme szolgálatában álltak; jóllehet kezdetben nagy sikereket érhettek el, de az általuk létrejött birodalom igen rövid idő alatt összeomlott. Juhász Vilmos nem említi meg a kortárs történelem hódítóit, de a sorok között egyértelműen kimutatható politikai állásfoglalása és humanista hitvallása. Az ország német megszállása idején illegalitásba vonult, mentette az üldözötteket, egyes adatok szerint letartóztatták, munkatáborba is hurcolták.



    A II. világháború után elvállalta a Szabad Szó és a katolikus Vigilia szerkesztését, jelentős szerepet vállalt az új katolikus demokratikus mozgalmak megszervezésében. Sík Sándorral (1889–1963) több katolikus szellemű kiadványt szerkesztett, amelyek közül a legismertebb A szeretet breviáriuma (1947) c. antológia. A Mindszenty József (1892–1975) elleni kampány idején kiállt a meghurcolt hercegprímás mellett, nemsokára azonban neki is menekülnie kellett. Egy amerikai diplomata segítségével, kalandos körülmények között hagyta el az országot, Bécsben és Salzburgban, majd Rómában élt, végül New Yorkban telepedett le, ahol a Columbia Egyetem vállalt lektori, ill. előadói állást. Meghatározó személyiségként egyik megfogalmazója volt a magyar emigráció művelődési programja kidolgozásának. Kutatóként magyar és angol nyelvű összefoglaló műveket jegyzett a XX. századi magyar történelemről, a modern magyarországi katolicizmusról, korjelző hitéleti kérdésekről. Tanulmányozta Bartók Béla (1881–1945) és Márai Sándor (1900–1989) munkásságát, mindkettőjük életútját példaképként mutatta be a magyar szellemi ellenállásnak. Élete végéig műfordítóként is tevékenykedett. Az emigrációban elsősorban magyar szépirodalmat tolmácsolt angol nyelven, ill. külföldön élő magyar írók műveiből szerkesztett antológiákat.

    Szerkesztés

    A Vigilia c. katolikus folyóirat alapító szerkesztője (1935), majd társszerkesztője (1946–1948). A salzburgi Sorsunk c. folyóirat főszerkesztője (1949), a római Katolikus Szemle (1949–1950), az East Europe (1952-től) és a The New Hungarian Quaterly c. folyóiratok szerkesztője (1960-tól).

    Főbb művei

    F. m.: Dosztojevszkij, az ember. (Szintézis. I. Tanulmányok a szellemi tudományok köréből. Szerk. Nagy Sándor. Bp., 1926)
    Hősök, tudósok, emberek. Az utolsó hetven év története. 1860–1930. I–II. köt. Kovács Györggyel. (Bp., 1932–1933)
    Olaszország. Föld, nép, kultúra. 1 térképpel. (A világ népei. 1. Bp., 1933)
    Svájc. 1 térképpel. (A világ népei. 2. Bp., 1933)
    Japán és gyarmatbirodalma. 1 térképpel. (A világ népei. 3. Bp., 1933)
    Ausztrália. 1 térképpel. (A világ népei. 4. Bp., 1933)
    Spanyolország és Portugália. 1 térképpel. (A világ népei. 5–6. Bp., 1933)
    Amerikai Egyesült Államok. 1 térképpel. (A világ népei. 7–8. Bp., 1934)
    Európa és a magyar kérdés. (Napkelet, 1934)
    A fejedelem. I–II. köt. Kovács Györggyel. (Sorsok és emberek. Bp., 1935)
    Az inkák birodalma. (Bp., 1936)
    Fráter György. (Mai magyarok régi magyarokról. Bp., 1936)
    Tibet. (Bp., 1936)
    Az aranyföld hajósai. (Bp., 1936)
    Nyersanyagháború. 12 színes táblamelléklettel, térképpel és szövegképekkel, kihajtható mellékletekkel. A táblákat Bortnyik Sándor és Kner Albert készítette. (Bp., 1939; 2. jav. kiad. 1940)
    Felvidék! A visszaszerzett és a még visszavárt Felvidék története, mai élete, kultúrája, földrajza, néprajza és műemlékei. 4 táblával, 2 térképmelléklettel. (Bp., 1939)
    Világtörténet. 24 térképpel. (A Pantheon ismerettára. Bp., 1941)
    Nagy hódítók. 12 térképpel. (Az emberi alkotás regényei. 2. Bp., 1941)
    Az atomkorszak új világa. (Dante új könyvtár. Bp., 1946)
    Kis magyar történelem. (Róma, 1950)
    Christianity and the Technical Civilization. (Fribourg, 1950)
    Nationalism, Patriotism, Federalism. (Paris, 1951)
    Persecution of Churches behind the Iron Curtain. (New York, 1952)
    Church and Society in Hungary. (Miffin, [New York], 1952)
    Blueprint for a Red Generation. (New York, 1952)
    The Development of Catholicism in Hungary in Modern Times. (New York, 1953)
    Márai Sándor a száműzetésben. – Bartók Béla világnézete. 1–2. (Hírünk a világban, 1953)
    Man behind Iron Curtain. (New York, 1954)
    Bartók Béla, az ember. (Hírünk a világban, 1955)
    Bartók Béla amerikai évei. (Kis Magyar Könyvtár. 6. New York, 1956; angolul: Bartók’s Years in America. Washington, 1959)
    A szabadságharc követelései. (Tanulmányok a magyar szabadságharcról. Bp., 1956; New York, 1957; angolul: New York, 1957)
    The Catholic Church in Hungary in the Post–Stalinist Era. (New York, 1959)
    Tömeg és elit. (Új Látóhatár, 1959)
    Magyar irodalmi lemezek. (Washington, 1963)
    Hungarian Social Science Reader. 1945–1963. (München, 1965)
    Apák helyett. A mai magyar irodalom egy aspektusáról. (Új Látóhatár, 1965)
    A forradalom követelései. (Aurora Könyvek. Tanulmányok a magyar forradalomról. Szerk. Borbándi Gyula. München, 1966)

     

    szerk.: Új Lexikon. I–VI. köt. Szerk. Dormándi Lászlóval. (Bp., 1936–1937)
    A régi és az új Európa atlasza. Szerk. (Bp., 1939)
    Történeti atlasz Európa korszakos változásairól. Szerk. 9 térképpel. (Bp., 1939)
    Saint-Simon: XIV. Lajos udvara. Szemelvények. Ford., vál. és a kísérő tanulmányt írta. (Officina Könyvtár. 3. Bp., 1941)
    Machiavelli, Niccolo: A fejedelem. – Nagy Frigyes: Antimachiavelli. Szemelvények. Ford., vál. és a kísérő tanulmányt írta. (Officina Könyvtár. 7–8. Bp., 1942; 2. kiad. 1944; új kiad. 1991)
    Marco Polo: A nagy kán birodalmában. Szemelvények. Ford., vál. és a kísérő tanulmányt írta. (Officina Könyvtár. 27–28. Bp., 1943)
    A szeretet breviáriuma. Szerk. Sík Sándorral. (1–2. kiad. Bp., 1947; 3. kiad. 1991; 4. kiad. 1994; 5. kiad. 2002)
    Révai kétkötetes lexikona. Főszerk. I–II. köt. (Bp., 1947–1948)
    Tizenhárom magyar remekmű. Elbeszélések. Vál., szerk. (Washington, 1955)
    Flashes in the Night. A Collection of Stories from Contemporary Hungary. Szerk. Rothberg, A.-val. (New York, 1957)
    Új égtájak. 1956 óta idegenben élő költők antológiája. Szerk. Gömöri Györggyel. A bevezetést Határ Győző írta. (Washington, 1969)
    Bartók’s Years in America. A bevezetőt Menuhin, Yehudi írta. (Bibliotheca Mikes International. The Hague, 2006)

     

    ford.: Houben, Heinrich: A Déli Sark meghódítása. Ford. 8 táblával. (Bp., 1935)
    Houben, Heinrich: Az Északi Sark felfedezése. Ford. 8 táblával. (Bp., 1935)
    Schrenzel: Abesszínia, Afrika Kánaánja. Ford. Kőszegi Imre. A kultúrtörténeti függeléket írta J. V. (Bp., 1935)
    Fallada, Hans: Farkas a farkasok között. Regény. I–II. köt. Ford. (Bp., 1938)
    Gumpert, Martin: Dunant. A Vörös Kereszt regénye. Ford. (Bp., 1939)
    Cary, Joyce: Varázslók – hercegek – katonák. Regény. Ford. (Bp., 1939)
    Prawdin, Michael: Őrült Johanna. Történeti regény. Ford. J. V., a bevezetőt írta Balla Antal. (Korok és hősök regényei. Bp., 1939)
    Salten, Felix: Bambi gyermekei. Történet az erdőről és lakóiról. Ford. J. V. Pinner, Erna képeivel. (Bp., 1940)
    Rawlings, Marjorie Kinnan: Penny paradicsoma. Regény. (Bp., 1940)
    Werfel, Franz: Az elsikkasztott mennyország. Regény. Ford. (Bp., 1940; 2. kiad. 1944)
    Dreiser, Theodor: A pénz királya. A szenvedély trilógiája. Regény. I–III. köt. (Bp., 1940–1941)
    Forester, Cecil Scott: Földi paradicsom. Regény. Ford. (Bp., 1941)
    Wellman, Paul Iselin: A férfi és a nő. Egy nagy szerelem regénye. Ford. (Bp., 1941)
    Priestley, John Boyton: Csak daloljon a nép. Regény. Ford. (Bp., 1941)
    Priestley, John Boyton: Angyalok utcája. Regény. Ford. (Bp., 1941)
    Brehm, Bruno: Szelíd erőszak. Regény. Ford. (Bp., 1941)
    Salten, Felix: Renni. Egy szanitéckutya története. Regény. Ford. (Bp., 1941)
    Prokosh, Frederick: Valahol a világban. Regény. Ford. (Bp., 1941)
    Russell, Oland D.: A Micui ház. Regény. Ford. (Bp., 1942)
    Forester, Cecil Scott: Őfelsége kapitánya. Regény. Ford. (1–7. kiad [!] Bp., 1942–1943)
    Stuart, Francis: A nagyúr. Regény. Ford. (Bp., 1943)
    Stanley, Henry Morton: Hogy találtam meg Livingstone-t? Útleírás. Ford. 6 táblával és 1 térképpel. (Officina Könyvtár. 71–74. Bp., 1944)
    Lytton, Edward Bulwer: A diktátor. Regény. Ford. (Bp., 1945)
    Davies, Joseph E.: Moszkvai jelentés. Ford. (1–2. kiad. Bp., 1945)
    Werfel, Franz: Az elsikkasztott mennyország. Regény. Ford. (Új kiad. Bp., 1986)
    Forester, Cecil Scott: Őfelsége kapitánya. Regény. I–II. köt. Ford. (Denevér Könyvek. Bp., 1990)
    Dreiser, Theodor: A pénz királya. A szenvedély trilógiája. Regény. I–III. köt. (Új kiad. Bp., 1994).

    Irodalom

    Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
    Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. (New York, 1961)
    Czigány Lóránt: J. V. (Irodalmi Újság, 1967. 18–19.)
    Vasváry G.: J. V. (Új Európa, 1967)
    Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
    Amerikai magyarok életrajzi lexikonja. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003).

    Megjegyzések

    Wikipédia eltérő születési adata: aug. 2.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu