Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Fedor Ágnes

    író, újságíró

    Fischer Eszter Terézia; Grosser Jenőné; Wesselényi Miklósné 


    Született: 1909. december 31. Orosháza, Békés vármegye
    Meghalt: 1990. december 24. Budapest
    Temetés: 1991. január 25. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Fischer Sándor (1872. márc. 23.) földhaszonbérlő, Bauer Ilona (1884. júl. 2.). F: 1. 1929–1932: Grosser Jenő, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatója. Fia: Geszti Pál (1930–1988) újságíró, a Magyar Hírlap kulturális rovatvezetője. Elvált. 2. 1945–1980 br. Wesselényi Miklós (1911–1980) újságíró, szerkesztő, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója; br. Wesselényi Miklós (1796–1850) dédunokája. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Orosházán végezte, majd a Notre Dame de Sion Nővérek szerzetes kongregáció budapesti nyelvtanfolyamán francia nyelvtanítói képesítést szerzett (1928). Később Rajki József orosházi iparos iskolájában és Jaschik Álmos budapesti rajziskolájában is tanult (1932–1933). 

    Életút

    A Pesti Napló belső, a Színházi Élet, a Délibáb és az Esti Kurír külső munkatársa (1934–1939). A II. világháború után a Haladás c. napilap munkatársa, párizsi tudósítója és párizsi sajtóattasé, egyúttal a Képes Világ és a Kis Újság munkatársa is (1945–1949), az 1950-es években elsősorban gyermek- és ifjúsági regényeket és mesejátékokat írhatott. A Nők Lapja (1957–1960), a Neue Zeitung munkatársa (1960–1963), a Magyar Nemzet munkatársa, főmunkatársa (1963–1970-es évek). 



    Pályája kezdetén művésznek készült: Orosházán szobrászatot, Budapesten mintarajzot tanult. Wesselényi Miklós hatására végleg Budapestre költözött, az 1930-as években sorra közölték írásait, „lírai riportjait” és sajátos hangú színi kritikáit a liberális polgári napilapok. A zsidótörvények miatt elbocsátották állásából, nem publikálhatott (1939-től), jóllehet néhány írását név nélkül, Wesselényi közbenjárására közölte a Magyar Nemzet, valamint néhány meséje is megjelent. Az ország német megszállása után Wesselényi mentette ki az orosházi gettóból, s ő bujtatta a szovjet csapatok megérkezéséig. 



    Valójában irodalmi pályafutása csak 1945-ben kezdődött: Sárga nárcisz (1945) c. kötetében megrendítően szép verseket közölt a magyar zsidósághoz tartozásáról. A kötet különös szerkesztésű: az 1930-as évek végétől 1945-ig a hazai zsidóság történetével kapcsolatos eseményeket kommentál egyéni hangú, lírai költeményekkel. Legismertebb regénye a Különös karnevál (1947) önéletrajzi ihletésű. Naplója alapján írta meg Wesselényi Miklós iránt érzett szerelmének valós történetét, részletesen ábrázolva a hajdani Orosháza ismert személyiségeit, a helyi hatalmi harcok szereplőit. Stílusa fanyar humorú, gyakran cinikus, nem ritkán pikírt, mondatszerkezetei érzelmekkel telítettek, megfigyelései pengeélesek. Későbbi írásaiban, publicisztikáiban is gyakran állapította meg, hogy nem az üldözők vérszomja a legfélelmetesebb, hanem a tisztességes emberek közönye, érdektelensége és együttérzésük hiánya. Ez Orosházán is sajnos sűrűn előfordult, a Különös karnevál c. regénye kegyetlen őszinteséggel leplezte le a kortársak felelősségét, nem véletlen, hogy a mű megjelenése igen nagy vihart váltott ki helyben. Míg a Sárga nárcisz c. verseskötet a zsidó üldözöttség egyik első, igen korai lírai ábrázolása, a Különös karnevál az elsők között szól a magyar irodalomban, 1945 után a vidék felelősségéről az elpusztított magyar zsidók sorsában. Fedor Ágnes rövid, termékeny alkotói korszaka az 1950-es években ismét megtört: ezúttal, mint arisztokrata feleség került tiltó listára. Akárcsak az 1940-es évek elején, közel tíz év múlva is csak elsősorban ifjúsági regényeket, meséket és „vidám jeleneteket” írhatott. A kádári konszolidáció első éveiben néhány lektűrrel jelentkezhetett és rendkívül népszerű vidám illemkönyveket írt. Jelentősebb művekkel az 1970-es években tért vissza a hazai irodalmi életbe. Történelmi regényeket és női portrékat írt, amelyek közül a Karola és kora (1972) emelkedik ki. Egy divatos grafológusnő vidám történetei egyre komorabbak, abszurdabbak és groteszkebbek lesznek. A különleges jelenetek az 1930-as évek arisztokrata, polgári és művészvilágának bizarr panteonja. Versek és prózai alkotások mellett néhány forgatókönyvet, sanzont és színművet is írt. Kovács Judittal írt tévéjátéka, a Menekülés a börtönbe az Eurovízió Nagydíját nyerte el (Cannes-ban, 1962-ben). Özvegy menyasszonyok c. novellájából Gertler Viktor rendezett filmet (1964). Keramikusként is dolgozott. 

    Emlékezet

    Orosházán született (szülőháza: Rákóczi út 52.), majd Budapestre költözött. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). A holokauszt hatvanéves évfordulóján, Orosházán ismét kiadták Különös karnevál c. regényét (2004-ben). 

    Elismerés

    MÚOSZ Aranytoll. 

    Főbb művei

    F. m.: Négy gyerek meg egy oroszlán. – Urka, a szökevény. – Maxi majom. Ifjúsági regény, elbeszélés, vers. Gábor Éva rajzaival. (Bp., 1943)
    Sárga nárcisz. Egy marék vers. 1939–1945. A címlap és a rajzok Sinkó Károly munkája. (1–2. kiad. Bp., 1945)
    Vidéki asszonyok. Elbeszélés. (Modern írók dekameronja. Szerk. Pünkösti Andor. Bp., 1946)
    Nincs mit felvennem! Az öltözködés illemtana. Radó Zsuzsával. (Bp., 1947)
    Különös karnevál. Regény. A borító Hámori György munkája. (Bp., 1947)
    Béke-mesejátékok. Gyermekszínjátszók és bábosok számára. Tóth Eszterrel. Ill. Szepes Magda és Tankó Béla. (Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., 1951)
    Állatóvoda. Mesék. Ill. Cselényi József. (Bp., 1956; 2. felújított kiad. 1979)
    A primadonna feltámadása. Regény. (Vasárnapi regények. 2. Bp., 1957)
    Vidám illemtan kezdőknek és haladóknak, 12 leckében. Kovács Judittal, Osvát Katalinnal. Ill. Kaján Tibor. (Bp., 1958; 2. bőv. kiad. 1965)
    A királynő számlái. Jelenet. (Balgaságok dicsérete. Szerk. Szendrő Ferenc és Tiszay Andor. Bp., 1961)
    Katalin nagymama lesz. Jelenet. (Magyar ünnepek. Irodalmi műsoranyag ünnepi alkalmakra. Bp., 1961)
    A lila ruhás nő. – Züzü. – Anna és Irma. (Múzsák és modellek. Lányok évkönyve. 1961. Bp., 1961)
    Lakat. Elbeszélés. (Születésnapi ajándék. Elbeszélések gyerekeknek gyerekekről. Szerk. Elek István. Bp., 1961)
    Caroline d’Esclapont. – Ami a festett kép mögött van. (Lányok évkönyve. 1963. Bp., 1963)
    Mári. – „Én csak nézek és mintázok.” – Lux Anna. Női portrék. (Lányok évkönyve. 1964. Bp., 1964)
    Karola és kora. Regény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1972)
    Három dráma rámában. Három történelmi kisregény: Lux Anna. – A királyfi anyja ismeretlen. – A lila ruhás hölgy. (Bp., 1980)
    Életveszélyes nagymamakép. Regény és visszaemlékezés. (Bp., 1985)
    Állatóvoda. Mesék. Ill. Balogh Péter. (3. kiad. Bp., 1995)
    Különös karnevál. Regény. Megjelent a holokauszt 60. évfordulóján. Sajtó alá rend., szerk. az utószót írta Bárdos Zsuzsa. Előszó: Faludy György. (Orosháza, 2004)

     

    színműve: Férjhez adjuk anyukát! Zenés vígjáték. Hegedűs Tiborral. (Bem.: Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1959. nov. 7.)

     

    ford.: Balzac: Sivatagi szenvedély. (Balzac: A Nucingen-ház és más elbeszélések. Bp., 1957)
    Cziffra György: Ágyúk és virágok. Visszaemlékezés. Ford. Herczeg Györggyel. (Memoár könyvek. Bp., 1983; 2. kiad. 1984)
    Balzac: Sivatagi szenvedély. (Balzac: Sivatagi szenvedély. Vál. kisregények és elbeszélések. Szerk. Tabák András. Bp., 1986). 

    Irodalom

    Irod.: Doboss Gyula: A jósnő esetei. (Élet és Irodalom, 1973. 30.)
    Hegedűs Géza: A jelenlevő F. Á. (Magyar Hírlap, 1980. jún. 22.)
    Hegedűs Géza: A borzalmak derűje. (Magyar Hírlap, 1985. okt. 21.)
    Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1990. dec. 27.)
    Kovács Judit: F. Á. halálára. (Magyar Nemzet, 1990. dec. 27.)
    Molnár Gál Péter: Ági. (Népszabadság, 1990. dec. 27.). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu