Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Kalmár Zoltán

    biológus, mikológus


    Született: 1912. április 12. Budapest
    Meghalt: 1999. május 25. Budapest

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1934), madártanból bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), a biológiai tudományok kandidátusa (1955), doktora (1992). 

    Életút

    A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattára Madártani Osztályának gyakornoka (1935–1937); közben Ausztriában állami ösztöndíjas (1937). Az Országos Chemiai Intézet gyakornoka, kísérletügyi adjunktusa (1937–1941), a Növénytani Osztály osztályvezető főmunkatársa (1941–1948), egyúttal a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara Állatorvosi Osztály Növénytani Laboratóriuma (1939–1945), ill. az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdasági Növénytani Intézete egy. adjunktusa (1946–1950). A Gyógynövénykísérleti Intézet Gomba Osztályának alapító vezetője (1949–1951), az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tud. munkatársa (1951–1954), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) tud. főmunkatársa és főmérnöke (1954–1969), a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola Növénytani Tanszéke tanszékvezető főisk. tanára (1969–1975). A Hallei és a Lipcsei egyetem vendégprofesszora (1961-től). Az Akadémiai Kiadó külső szerkesztője (1958–1987). A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemen (KÉE) a mikológia előadó tanára (1970-től). C. egy. tanár. 



    Gombarendszertani kutatásokkal, a kalaposgombák magyarországi előfordulási viszonyainak vizsgálatával, a kalaposgombák és az erdei fák között fennálló táplálkozás-élettani kapcsolatok feltárásával foglalkozott. Megkezdte a kalaposgombák egy-egy nemzetségének revízióját és áttekinthető határozókulcsainak elkészítését, nemzetközileg is az elsők között kezdeményezte a növénykórtani mikológiai, az élelmiszer-mikológiai, a humánpatogén és az állatorvosi kórokozó gombák egységes nomenklatúráját. Nevéhez fűződik a több mint harmincezer gomba-előfordulási adatot tartalmazó Magyarországi Gombakataszter összeállítása, ill. az ehhez szükséges adatgyűjtési hálózat megszervezése. Különösen jelentős tudománynépszerűsítő tevékenysége, számos gombászati szakkönyv szerzője és szerkesztője. Az iskolán kívüli gombaszakértői középszintű és felsőfokú tanfolyamok hazai rendszerének kialakítója, a mikológiai alapismeretek általános és középiskolai tananyagban való szerepeltetésének kidolgozója, az ezzel kapcsolatos segédeszközök összeállítója. Pályája elején több népszerű ornitológiai dolgozatot, madármegfigyelést közölt. 

    Elismertség

    Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Mikológiai Szakosztálya, ill. a Mikológiai Társaság alapító elnöke (1962–1991), örökös tb. elnöke (1991-től). A tárcaközi Gombaszakoktatási Bizottság (1955–1985). A TIT Gombászati Szakköre alapító elnöke (1954–1962). 

    Szerkesztés

    Magyar Gombászati Lapok főszerkesztője (1944–1947), a Mikológiai Közlemények (1962–1988), a Búvár (1963–1969), a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola Évkönyve szerkesztője, felelős szerkesztője (1970–1975). 

    Főbb művei

    F. m.: A madár mellcsont-taraja [Crista sterni] és a repülés. Egy. doktori értek. 2 táblával. (Bp., 1935)
    Az állatföldrajz problémái. (Búvár, 1936)
    A mérgesgomba és a gombamérgezés. – A gombaismeret haszna. (Búvár, 1938)
    A csiperkegomba mesterséges terjesztése. (Bp., 1939)
    Fontosabb szénanövények és mérgező növények gyakorlati ismertetése. Egy. jegyz. (Bp., 1941)
    A fontosabb szálas takarmánynövények és mérgező növények. (Bp., 1942)
    A magyar fűszernövények. – A magyar tea. (Búvár, 1942)
    A hazai galócák. (Természettudományi Közlöny. Pótfüzetek, 1944)
    Őzlábgombák. – Csiperke. (A Természet, 1944)
    A lemezes- és a csövesbélésű gombák új határozókulcsa. (Botanikai Közlemények, 1946)
    Gombaismeret. Az állami gombaszakértői tanfolyam jegyzete. (Bp., 1947)
    Magyarország kalaposgombáinak meghatározó kézikönyve. Bohus Gáborral, Ubrizsy Gáborral. Ill. Lakatos Mária. (Bp., 1951)
    Kalaposgombáink mykorrhiza kapcsolatai. (ATE Erdőmérnöki Karának Évkönyve, 1951)
    A kalaposgombák és a fás növények mykorrhiza kapcsolatainak kertészeti vonatkozásai. (ATE Kertészeti Karának Évkönyve, 1951)
    Magyarország nagygombáinak határozó kézikönyve. Többekkel. (Magyarország virágtalan növényeinek határozó kézikönyve. Bp., 1953)
    Az Agaricaceae és a Boletaceae családokba tartozó gombafajok előfordulási és elterjedési viszonyai Magyarország területén. Kand. értek. (Bp., 1955)
    Ehető és mérges gombáink. Monográfia. Makara Györggyel. 32 táblával. Ill. Kondor Árpád. (Bp., 1955; 4. átd. kiad. 1973; 5. kiad. 1984)
    A Budapesti Gombászati Szakkörről. (Akvárium és Terrárium, 1956)
    Erdő-mező gombái. Monográfia. Bohus Gáborral. 24 táblával. Ill. Lakatos Mária. és Takács Edit. (Bp., 1956; 2. átd. és jav. kiad. 1961)
    Az ehető gombák jelentőségének növekedése. (Az OMMI Évkönyve, 1957)
    Magyarország ritka kalaposgombái. (Az OMMI évkönyve, 1959; és külön: Bp., 1959)
    A kalaposgombák magyarországi ökológiai viszonyai. (Acta Biologica, 1959)
    Veszélyes mérgező gombáink. – A gombák erdei fáink „élettársai.” – Fából nőtt csiperke. (Akvárium és Terrárium, 1959)
    Jó gombák és felhasználásuk. A receptek összeállításában közreműködött Kalmárné Görgényi Anna. 2 táblával. Ill. Takács Edit. (Bp., 1960)
    A gombaellenőrzés megszervezése Magyarországon. (Az OMMI Évkönyve, 1961)
    Gyümölcsfáink nagygomba kártevői. (Kertészet és Szőlészet, 1962)
    Az Országos Erdészeti Egyesületben megalakuló Mikológiai Szakosztály jelentősége és feladatai. – Eltérő gombapéldányok rendszertani elbírálása. (Mikológiai Közlemények, 1963)
    A gombák növényföldrajzi jelentősége. (Mikológiai Közlemények, 1964)
    A kalaposgombák új rendszerezéséről. – A gombamérgezések leküzdésének 20 éve hazánkban. – A tejpereszke terjedése Magyarországon. (Mikológiai Közlemények, 1965)
    A kalaposgombafajok gyakorisága Magyarországon. (Mikológiai Közlemények, 1966)
    Új, értékes gombafaj Magyarországon. Pluteus petasatus. – Új gyógymód a gyilkosgalóca-mérgezések ellen. (Mikológiai Közlemények, 1967)
    Gombagyűjtési útmutató. (Bp., 1967; 2. átd. kiad. 1982)
    Egyes kalaposgombafajok ökológiai tulajdonságának rendszertani jelentősége. – Az óriás álpereszke [Leucopaxillus macrocephalus] előfordulása Budapest közelében. (Mikológiai Közlemények, 1968)
    A gombák csodás világa. Monográfia. 18 táblával. (Természet és mezőgazdaság. Bp., 1968; szlovák nyelven: Bratislava, 1972)
    Istvánffi Gyula-emlékülés. – Schuster Viktor. (Mikológiai Közlemények, 1970)
    A gombák spóraképzésének és ivaros szaporodásának érdekességei. (Búvár, 1970)
    Mikrobiológia. Főisk. jegyz. (Hódmezővásárhely, 1970 és Kaposvár, 1972)
    Kártevő és hasznos gombák az állattenyésztésben. (Mikológiai Közlemények, 1971)
    Gombák tudósa: Szemere László. – Az élelmiszer- és fermentációs ipari hasznos és káros mikrogombák. (Mikológiai Közlemények, 1972)
    Ismerjük meg a mérgező növényeket! Haraszti Edével. 30 táblával. (Bp., 1972)
    Gombák. Ill. Huller Ágoston. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1972; 5. kiad. 1990)
    A gyilkos galóca méreganyagának kutatási eredményei. (Mikológiai Közlemények, 1973)
    Állattan. Főisk. jegyz. (Hódmezővásárhely, 1973; 2. kiad. 1975)
    Lepkék. Ill. Csépe Magdolna. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1973; 5. kiad. 1992)
    Véleménykülönbségek a gombák rendszerezésében. (Mikológiai Közlemények, 1974)
    Mérgező penészgombák. – Kiegészítő megjegyzés a mikroszervezetek táplálkozástípusaihoz. – A gombák helye az élővilágban anyagcseréjük alapján. (Mikológiai Közlemények, 1976)
    Mikes József. (Mikológiai Közlemények, 1977)
    A gombaismeret terjesztésének és a gombaárusítás ellenőrzésének megszervezése Magyarországon. (Mikológiai Közlemények, 1978)
    Gombatermesztés kertben. – Gombák postabélyegen. – Rákelőidéző anyag a redős papsapkagombában. (Mikológiai Közlemények, 1979)
    Új tudományos kutatási eredmények a napraforgó-peronoszpóra elleni küzdelemben. – Miért nem növények a gombák? – Új kutatási eredmények a csiperkegomba tárolhatóságára vonatkozóan. – A vízi gombák jelentőségéről. – Gálffy Zoltán. Konecsni Istvánnal. – Id. Kékedi Tibor. (Mikológiai Közlemények, 1980)
    A gombák világa. (Bp., 1982)
    A házigomba testvérfaja. (Mikológiai Közlemények, 1982)
    A laskagomba nemzetség fajkérdéseinek tisztázásáról. (Mikológiai Közlemények, 1984)
    Rendszertani véleménykülönbségek a nagy papsapkagomba körül. (Mikológiai Közlemények, 1986)
    Gombagyűjtési útmutató. (Bp., 1987)
    Makara György. (Mikológiai Közlemények, 1987)
    Konecsni István. (Mikológiai Közlemények, 1988)
    Gombászkönyv. Ehető és mérges gombák. Makara Györggyel, Rimóczi Imrével. (Bp., 1989; 5. átd. kiad. 1998)
    Növények-e a gombák? – Gombarendszertani problémák. – Hollós László emlékezete. (Mikológiai Közlemények, 1990)
    Félévszázados mikológiai tevékenységem részletes ismertetése. Tudományos tevékenység összefoglalása. (Bp., 1991)
    A mikológia fejlődése az elmúlt száz év alatt. (Botanikai Közlemények, 1991)
    Gombakalauz. (Bp., 1992)
    Clusius emlékezete. – A Mikológiai Társaság megalakulásának rövid története. A Társaság 30 éves fennállása alkalmából. (Mikológiai Közlemények, 1992)
    Magyar mikológusok a XVII–XIX. században. (Mikológiai Közlemények, 1993)
    Gombagyűjtés. Hogyan kerülhetők el a gombamérgezések? (Bp., 1995)

     

    ornitológiai írásai: Mandulatörő nagy fakopáncs. (A Természet, 1933)
    Bombycilla garrulus adatok 1932–1933 teléről. (Kócsag, 1933)
    Magányos meggyvágó. – A budapesti csókákról. – Nyaktekercs mesterséges fészekodúkban. (A Természet, 1934)
    Nyaktekercs második költése. (Aquila, 1934)
    Kárókatona. (A Természet, 1936)
    Egy ittmaradt fecske. – A balkáni kacagógerle Budafokon. (A Természet, 1937)
    Madárfészek. (Búvár, 1937)

     

    írásai a Magyar Gombászati Lapokban: Új gomba-előfordulási adatok Kárpátaljáról. – A galócagombák határozótáblázata. – A selyemgomba rendszertani helye. – Iismerjük meg gombáinkat! (1944)
    A lila galóca hovatartozása. – Lemezesgomba-adatok a Kárpátmedence Tornense flórajárásából. – A párducgalóca. – Egy új csengettyűgombafaj hazánkból: a tűzpiros csengettyűgomba. (1945)
    A csiperkenemzetség [Palliota] európai fajai. (1946)
    Tájékoztató a magyar gombászat újabb fejlődéséről. – Az őzlábgombák [Lepiota] új határozókulcsa. (1947). 

    Irodalom

    Irod.: Vetter János: K. Z. (Mikológiai Közlemények, 1999)
    Emlékezés K. Z.-ra. – Balázs Sándor: Gondolatok K. Z. munkásságáról. – K. Z. szakirodalmi munkássága. (Mikológiai Közlemények, 2002)
    Pálfalviné Hajdú Eszter: Híres gombászok – K. Z. (Magyar Gombász, 2006)
    A Gombász Emlékhely emléktáblái. K. Z. (Magyar Gombász, 2013). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu