Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Kalmár György

    közgazdász, újságíró


    Született: 1926. november 28. Budapest
    Meghalt: 2002. augusztus 15. Budapest

    Család

    Sz: Kalmár László drogista segéd, Danielisz Márta. F: 1. Gödrös Erzsébet gyógypedagógus. Fia: Kalmár János (1952–) és Kalmár András (1970–); leánya: Kalmár Katalin (1958–). 2. Dogossy Katalin. Fia: Kalmár Péter. 

    Iskola

    A budapesti (= óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n angol–magyar szakon tanult (1945–1947 és 1950), tanulmányait nem fejezte be. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1976).

    Életút

    Az Anonymus Nyomda nyomdásza (1947–1948), a Magyar Nap c. lap munkatársa (1948), a Magyar Rádió (MR) munkatársa, szerkesztője (1948–1956); közben a Rádió Pártbizottságának titkára (1954). A Népszabadság szerkesztője (1957–1976); ghánai (1961–1964), indiai tudósítója (1966–1969), az Új Tükör főszerkesztő-helyettese (1976), az MTV főmunkatársa (1976–1992), szabadfoglalkozású újságíró, a Panoráma, A Hét c. politikai tévéműsorok és a Népszabadság külső munkatársa, ill. az MTV Világkép és Helló világ c. műsorok szerkesztője (1992-től). Az MTA Afroázsiai Kutatócsoportja, ill. az MTA Világgazdasági Kutatóintézet India Kutatócsoportja tud. munkatársa (1974-től). 



    Újságíróként kezdett el a fejlődő országok, elsősorban Fekete-Afrika, majd India gazdasági problémáival, az afrikai szocializmus sajátosságaival foglalkozni. Négy évet élt Ghánában, s ez alatt nyomon követte egy újonnan függetlenné váló trópusi afrikai ország mindennapjait. Hazatérése után néhány évvel kinevezték a Népszabadság indiai tudósítójává, bejárta az indiai szubkontinens országait, s sorra jelentette meg gazdasági és politikai elemzéseit és rendkívül népszerű útikönyveit, valamint riportkönyveit Indiáról és Pakisztánról. Bognár József (1917–1996) akadémikus felkérésére bekapcsolódott az MTA Világgazdasági Kutatóintézete munkájába, ahol megszervezte az India Kutatócsoportot. Számos jelentős írást közölt az indiai fejlődés sajátosságairól és az afrikai függetlenségi mozgalmakról. Monográfiát írt Mahátmá Gandhiról és Indira Gandhiról. 

    Elismerés

    Rózsa Ferenc-díj (1964), Magyar Lajos-díj (1999). 

    Főbb művei

    F. m.: Jó napot Moszkva! Útiélmények. 12 táblával. (Bp., 1958)
    A bécsi kapu. Útirajz. (Bp., 1961)
    Kivel tart Ghana? (Társadalmi Szemle, 1962)
    Afrika egysége. (Társadalmi Szemle, 1963)
    Az „afrikai szocializmus” és a szocializmus Afrikában. (Társadalmi Szemle, 1964)
    Arany Ghana. Útleírás. (Bp., 1964)
    Mi van az afrikai államcsínyek mögött? (Társadalmi Szemle, 1966)
    A Niger partján. 40 táblával. (Világjárók. 57. Bp., 1967)
    Új helyzet Indiában. – Az indiai kommunista mozgalom helyzetéről. (Társadalmi Szemle, 1967)
    Nagyon sok világ. A „Harmadik Világ” kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1969)
    Mi a hinduizmus? Egy szemtanú benyomásai. (Világosság, 1969)
    Merre tartanak a fejlődő országok? (Napjaink kérdései. Bp., 1970)
    Nigéria – háború után, béke előtt. (Társadalmi Szemle, 1970)
    Mi a kaszt? (Világosság, 1970)
    India választott. (Társadalmi Szemle, 1971)
    Pakisztán: tragikus tanulságok. (Világosság, 1971)
    India. Nyugalom és nyugtalanság. 12 táblával. (Ország–Világ. Bp., 1971; 2. bőv. kiad. 1973)
    Indira Gandhi. Kismonográfia. 8 táblával. (Bp., 1972)
    Banglades születése. (Társadalmi Szemle, 1972)
    Az ifjúság politikai beilleszkedése. (Társadalmi Szemle, 1973)
    A felrobbant ország. Pakisztán-Bengália. 40 táblával. (Világjárók. 93. Bp., 1974)
    Banglades szabadsága. (Valóság, 1975)
    India alternatívái. (Világosság, 1975)
    Ghána útjai. Az „érintetlen Afrika” mítosza. – Az ősi közösségek felbomlása. – A munkásosztály a trópusi Afrikában. (Bp., 1976)
    A gazdasági-társadalmi struktúra változásai a trópusi Afrikában – a ghanai példa tükrében. Kand. értek. (Bp., 1976)
    „Álmaim Indiája.” (Valóság, 1979)
    Mi a gandhizmus? (Tanulmányok a fejlődő országokról. 104. Bp., 1980; angolul is)
    Isten érinthetetlen gyermekei. Kaszt és osztály a mai Indiában. (Világosság, 1980)
    Mahátmá Gandhi. Álom, politika, valóság. Monográfia. (Bp., 1982)
    Vázlat az ázsiai agrárkérdésről. (A fejlődő országok múltja és jelene. I–II. köt. Szerk. Tarbai Gizella. Bp., 1984)
    Az indiai válság. (Valóság, 1985)
    Tudományos munka az Általános Közgazdasági Karon. (Egyetemi Szemle, 1985)
    Indira Gandhi. Kismonográfia. 12 táblával. (2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1985; bolgárul: Szófia, 1985; lengyelül: Warszawa, 1989)
    Szöulból jelentem. Riportkönyv. 12 táblával. (Bp., 1988)
    Lázadó nemzetek, vérző kisebbségek. Tanulmányok. (Bp., 1990)
    Jöjjön velünk Indiába! Riportkönyv. Stalter Györggyel. (Bp., 2000)

     

    ford.: Berlinguer, Enrico: Válogatott beszédek és írások. Ford. Göbölyös Gáborral, Vincze Istvánnéval. (Bp., 1976)
    Kim Woo Choong: Ezért lettem milliomos. Ford., az előszót írta. (Bp., 1992). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu