Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Czukrász Róza

    műfordító, pedagógus

    Tomcsányi Jánosné 


    Született: 1863. február 8. Kolozsvár
    Meghalt: 1945. november 1. Érd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Temetés: 1945. november 2. Érd
    Temetési hely: Érdi Köztemető

    Család

    Sz: Czukrász János (1828–1910) cipész, Schwartz Anna. F: 1899-től Tomcsányi János (1873–1935) műfordító. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Kolozsvárott és Bukarestben végezte, a kolozsvári leányiskolában tanult tovább, majd a kolozsvári állami tanítóképző intézetben tanítói képesítést szerzett (1880). 

    Életút

    Nem sikerült tanítónőként elhelyezkednie; Páncélcsehin, a Jakobi-család nevelője (1880–1884), a kolozsvári római katolikus elemi iskola tanítónője (1884–1899), a mátyásföldi állami elemi iskola tanítónője (1899–1908), c. igazgatója (1908–1909). 



    Már négyéves korában, a karácsonyra kapott képes ábécéből és a kor népszerű álmoskönyvéből megtanult olvasni; öt évesen, engedéllyel, megkezdhette elemi iskolai tanulmányait. Hét évesen, nagynénjénél, a bukaresti német nyelvű leányiskolában tanult, majd visszatért Kolozsvárra, ahol a helyi leányiskolában, végül a tanítóképezdében folytatta és fejezte be tanulmányait. Házi tanítónőként elvállalta a kolozsvári evangélikus kollégium diákjainak korrepetálását, miután tanítványai magánvizsgái kiemelkedően sikerültek, eredményeire a Kolozs Megyei Tanítóegylet is felfigyelt: a kolozsvári római katolikus elemi iskolában tanítónői álláshoz jutott. Kezdetben a szépírástanítás népiskolai oktatásának reformját vizsgálta, nemsokára azonban érdeklődése az írás–olvasás tanításának módszertana felé fordult.

     

    Magánúton megtanult franciául, s beszerezte a legismertebb francia pedagógiai segédkönyveket, köztük Augustin Grosselin (1800–1878) alapvető művét a fonomimikai módszerről (= olvasástanítás kézmozdulatok segítségével, elsősorban hallássérültek számára). Czukrász Róza a módszer magyarországi első ismertetője és bevezetője: átvette Grosselin elképzeléseit, s azokat megpróbálta a magyar olvasástanítás hagyományaival összeegyeztetni. A fonomimikai módszert először az 1890-es években népszerűsítette kolozsvári osztályában, majd bemutató tanításokat tartott Aranyosmaróton, Baján, Budapesten, Léván, Szegeden és más helyeken. A tanítási „lecketerveit“ kölcsönkérő tanítónők már a századfordulón igen sok helyen Czukrász Róza módszere alapján tanítottak (elsősorban Kolozsvárott és környékén, valamint a Kalocsavidéki Tanítóegyletben), jóllehet a század elején nagy pedagógiai vita tört ki a fonomimika hívei és ellenzői között (a Népnevelők Lapjában, a Néptanodában és a Népoktatásban). Fonomimikai könyve és a módszer alapján készített ábécés- és olvasókönyve a magyar pedagógiai irodalom klasszikusai, ábécéskönyvéből 1950-ig tanultak a kisgyermekek! A fonomimikát később is sikerrel alkalmazta: a módszer alapján nyelvgyakorló kézikönyveket és egyéb segédkönyveket állított össze. Nyugdíjba vonulása után férje műfordítói tevékenységét segítette, ill. maga is szívesen tolmácsolt elsősorban kortárs román és francia szépirodalmat, valamint pedagógiai szakmunkákat. 

    Emlékezet

    Férje halála után Kispestről Érdre költözött, ott is hunyt el. Sírját felszámolták! Az MTA felkérésére megírta pedagógiai visszaemlékezéseit, amelyet az MTA Kézirattára őrzött. 

    Elismertség

    A Société pour l’Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrièrés bronz- (1901) és aranyérme (1927); az MTA Wodianer-díja (1906). 

    Szerkesztés

    Család és Iskola (1888–1899) és a Néptanoda c. lapok munkatársa (1899–1900). Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás c. ifjúsági lapba (1909-től). 

    Főbb művei

    F. m.: Testgyakorlatokkal egybekötött olvasástanítás. (Család és Iskola, 1896)
    Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához. 5 melléklettel. (Bp., 1899; 2. jav. kiad. 1901; 3. jav. és bőv. kiad. 1903; 4. kiad. 1905; 5. kiad. 1907; 6. kiad. 1911; 7. kiad. 1918)
    Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint. (Bp., 1904) A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában. (Kalocsa, 1903)
    A magyar gyermek első könyve. Magyar ABC és olvasókönyv. A phonomimikai módszer szerint összeáll. Tomcsányiné Cz. R. A szövegképeket Györgyfy György, a címlapot Basch Mihály rajzolta. (Bp., 1903; 2. kiad. 1909; 3. kiad. 1913; 16. kiad. 1926; legújabb átd. kiad. 1941)
    Nyelvgyakorló feladatok a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1908)
    Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1908)
    Az olvasástanítás módszerének fejlődése. (Léva, 1910)
    A fonomimikai módszer Magyarországon. (Bp., 1934)
    Hogyan dolgoztam én fel a fonomimikát? (Az Országos Gárdonyi Társaság Évkönyve az 1940. évre. Bp., 1940). 

    Irodalom

    Irod.: Iván László: Tomcsányiné Cz. R., a magyar fonomimika megteremtője. (Könyv és Nevelés, 1999). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu