Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Schermann Szilárd

    biológus, botanikus


    Született: 1895. január 25. Igló, Szepes vármegye
    Meghalt: 1977. július 18. Budapest
    Temetés: 1977. július 26. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Régi Vas megyei evangélikus családból származott. Sz: apja (1854–1942) tanító, majd az iglói evangélikus főgimnázium ének-zene- és testneveléstanára, Marcsek Anna 1930-tól nős. Fia: Schermann Péter (1931–) és Schermann Ákos (1944–); leánya: Schermann Erika (1933–). 

    Iskola

    Az iglói evangélikus főgimnáziumban éretts. (1913), a budapesti tudományegyetemen biológia–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1920) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1921); közben az I. világháborúban a kassai hadifogoly-megfigyelő állomáson majd az újpesti katonai kórházban szolgált (1915–1918). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). 

    Életút

    A budapesti Trefort utcai Gimnázium (1919), a kecskeméti református gimnázium mb. tanára (1919–1920), a Madártani Intézethez szolgálatra berendelt r. tanár és az Aquila c. folyóirat szerkesztője (1921–1923). A Vetőmagvizsgáló Állomás, ill. a Vetőmagkutató Intézet szaknapidíjas kutatója (1923–1926), kísérletügyi asszisztense (1926–1940), szaktitkára, kutatómérnöke (1940–1952), tud. főmunkatársa (1952–1958). 



    Növényrendszertannal, mezőgazdasági növénytannal, florisztikai alapkutatásokkal foglalkozott, tudományos pályafutásának kezdetén értékes növénygyűjtőutakon is részt vett a Magas Tátrában (növénygyűjteményét nyugdíjba vonulása után a Kertészeti Főiskola Növénytani Tanszékének ajándékozta, 1958-ban). A Vetőmagvizsgáló Állomás munkatársaként jelentős szerepet játszott a vetőmag-vizsgálati szabályzatok, a vetőmag-minősítés és -forgalombahozatal új szabályozásának kidolgozásában, ill. egységesítésében. Kidolgozta továbbá az évről-évre vezetett intézeti vizsgálati anyag feldolgozásának és értékelésének új módszerét. A hazai szabályozások összehangolása után kezdeményező tevékenységet fejtett ki a Magvizsgálók Nemzetközi Szervezetében (ISTA) a vetőmag-összehasonlító és -származásvizsgálatok és egyéb nomenklatúra-kérdések nemzetközi egységesítésében, az ezzel kapcsolatok szabványok elkészítésében. Főműve, a Magismeret(1966) a vetőmagvak típusrendszerének összefoglalása, a magjellegek szerepe és leírása rendszertani keretben, s az ezen alapuló határozókulcsok kialakítása; nemzetközileg is nagy visszhangot kiváltott munka, a szakirodalom klasszikusa. A növényhatározók mintájára a világon az elsők között kísérelte meg a magvak és magértékű termések rendezését, határozókulcsokba foglalását nem a növénymorfológia és -rendszertan, hanem a vetőmagvizsgálat igényei alapján. Műve közel 2000 fajt írt le, valamennyi faj magját és magértékű termését teljesen új és eredeti típuscsoportokba osztva 



    Több népszerű kiadványt is írt a természetjárásról, a természetvédelemről és a turizmusról, ill. ornitológiai dolgozatokat is közölt. Egyéb írásai közül kiemelkedik a Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein (1937) c. munkája, ami a hazai turisztikai irodalom igen értékes alkotása. A mű azon túl, hogy feldolgozta az akkor hatvanéves Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) történetét rendkívül részletes történeti, geológiai és növénytani leírást közölt a Kis Kárpátokról, a Fehér Kárpátokról, a Nyugati Beszkidekről, a Kis Fátráról, a Nagy Fátráról, az Alacsony Tátráról, a Gömör-tornai Karsztról, a Szepesgömöri Érchegységről, valamint az Erdély határán végigvonuló hegyvidékekről egészen a radnai havasokig. Különösen a Magas-Tátrát és annak feltárását mutatta be részletesen, de a belső vulkáni övezetbe sorolt Mátra, Börzsöny és Cserhát ismertetésével egészen a főváros határáig terjesztette ki nagymonográfiáját. 

    Szerkesztés

    A Kárpáti Lapok szerkesztője (1925–1928), a Turistaság és Alpinizmus társszerkesztője (1926). 

    Főbb művei

    F. m.: mezőgazdasági írásai: Az Allium genus Rhizirrhideum szekciójának magyarországi fajai. Egy. doktori értek. (Bp., 1921)
    „Keményhéjú” vetőmagvak. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
    Tudnivalók a vetőmagról és a vetőmagvizsgáló intézetek igénybevételéről. Összeáll. Sch. Sz. (A budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet kiadványa. Bp., 1944)
    Tanulmányok a vetőmagvizsgálat köréből. 1. A répamag használati értéke. (Növénytermelés, 1953)
    Tanulmányok a vetőmagvizsgálat köréből. 2. Adatok a gabonafélék és pázsitfűfélék csírázásának menetéhez. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Vetőmagtermesztésünk a vetőmagvizsgálat tükrében. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
    Hetvenöt esztendő a jobb vetőmag szolgálatában. Összeáll. Sch. Sz. (Az Országos Vetőmagfelügyelőség kiadványa. Bp., 1956)
    A magvak morfológiai típusrendszere. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1964)
    Rada István Tamás: Őrlő- és hántolóiparok. A botanikai kiegészítéseket írta Sch. Sz. Egy. tankönyv. (Bp., 1955)
    Magismeret. Monográfia. I–II. köt. A benyújtott doktori értek átd. változata. 100 illusztrációval. (Bp., 1966)

     

    turisztikai írásai: A magyar turistaság élete és alkotásai. Az Országos Magyar Turista Kiállítás ismertetője. (Bp., 1931)
    Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein. A Magyarországi Kárpát Egyesület felkérésére írta Sch. Sz. Karafiáth Jenő előszavával. Monográfia 80 képpel és 2 térképpel. (Bp., 1937)
    A Tisza forrásvidékének kis turistakalauza. (A Magyar Turista Élet kiadványai. 1. Bp., 1939; 2. kiad. 1940; 3. kiad. 1944)
    Kassa és a Kassai hegyek kalauza. Monográfia 63 képpel, 2 térképpel. (Bp., 1944)

     

    madártani írásai: Chernelházi Chernel István élete és működése. Almásy Györggyel és Csörgey Titusszal. 1 táblával. (Aquila, 1921; és külön: Bp., 1921)
    A madarak vonulása az Alpokon keresztül. (Természettudományi Közlöny, 1922)
    Megemlékezés Chernel Istvánról. (Vasvármegye, 1922. ápr. 16.)
    A kakuk életmódjának vitás részletei. (Természettudományi Közlöny, 1923)
    Jelentés a Madártani Intézet könyvtárának állapotáról. (Aquila, 1923)
    A kócsag pusztulása, védelme és tenyésztése. (Természettudományi Közlöny, 1924)
    Egy magyar mérnök a kolumbiai kócsagtelepekről. (A Természet, 1925). 

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Kárpáti Zoltán: Sch. Sz.: Magismeret. I–II. köt. (Botanikai Közlemények, 1967). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu