Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 62. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Ady vezérversei. Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1977)
A könyvkereskedelem. 1867–1945. Kollin Ferenccel. Könyvesbolti eladó szakmunkásképző tanfolyam jegyzete. (Az MKKE kiadványa. Bp., 1979)
  Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., Argumentum Kiadó, 2000)
Egy fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Bp., Gondolat Kiadó, 2004).

F. m.: tanulmányai, kisebb írásai, kritikái: Ady versszerkezeteinek néhány kérdése. (Irodalomtörténet, 1960. 4.)
Ady Endre az irodalomról. Szerk. Varga József és Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1961. 4.)
Thomas Mann: A Doktor Faustus keletkezése. Egy regény regénye. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
Das erste Band der Briefe Thomas Mann. (Acta Litteraria, 1963. 2-3.)
A modern zene emberképe. (Népszabadság, 1969. okt. 23.)
Hatvany Lajos: Emberek és könyvek. (Irodalomtörténet, 1973. 4.)
Thomas Mann és kiadója levelezésük tükrében. (A Könyv, 1973. 4.)
Szerelem és forradalom. Két életszféra egységesülése Ady költészetében. (Irodalomtörténet, 1974. 2.)
Ki írta a „Névtelen sorok”-at? Ady vagy Babits? (Irodalomtörténet, 1975. 3.)
Ady ismeretlen verse: Az Isten dicsérete. (Új Írás, 1977. 7.)
Thomas Mann feljegyzései első budapesti felolvasásáról. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténet, 1977. 2.)
Ady és Csinszka levelei Baróti Marikához. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténet, 1977. 4.)
Feljegyzések és levelek a Nyugatról. Sajtó alá rend. Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1978. 3.)
Thomas Mann és Magyarország. (Kortárs, 1978. 3.)
Ady-e vagy Steinfeld Nándor? (Irodalomtörténet, 1979. 1.)
Budapesti lapok Thomas Mann naplóiból. (Új Írás, 1979. 2.)
Békevágy és emberhez méltó élet. A háborús élmény Ady költészetében. („Akarom, tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Budapest, 1977. dec. 7–9. Előadások. Szerk. Csáky Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 4.)
Egy világirodalmi klasszikus honosítása. Thomas Mann és Magyarország. (Nagyvilág, 1981. 10.)
Thomas Mann két, magyar irodalmi vonatkozású levele 1913-ból. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 4.)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. (Hungarológiai Értesítő, 1982)
Thomas Mann naplóinak ötödik kötete. (Nagyvilág, 1983. 3.)
Ki volt a „bájos Zsóka asszony”? (Magyar Nemzet, 1985. júl. 6.)
14 600 Thomas Mann levél. (Nagyvilág, 1988. 12.)
A Kafka-klán. (Nagyvilág, 1989. 5.)
Thomas Mann naplója elé. (Nagyvilág, 1989. 12. és 1990. 12.)
Vitázó megjegyzések Ady Endre összes versei kritikai kiadásának második kötetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990. 5-6.)
A nagybeteg Kafka levelei elé. (Nagyvilág, 1991. 9.)
Franz Kafka olvasmányai. (Nagyvilág, 1992. 3.)
Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Kovalovszky Miklós. III–IV. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993. 3.)
Tonio Kröger utolsó szerelme. (Holmi, 1993. 7.)
Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Kovalovszky Miklós. V. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 3-4.)
Ady és Mylitta. (Irodalomtörténet, 1996. 3-4.)
Bepillantás Thomas Mann műhelyébe. „A megtévesztett” keletkezése, valamint törölt és átírt részek a novellából. (Nagyvilág, 1996. 3-4.)
Thomas Mann naplóinak utolsó kötetéről. (Nagyvilág, 1996. 5-6.)
Ismeretlen Ady-vers az erdélyi az erdélyi román betörésről. A „földönfutók” országútja. (Élet és Irodalom, 1997. nov. 28.)
Utóhangok Thomas Mann első budapesti látogatásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 3-4.)
Franz Kafka és Felice Bauer találkozik. Stach, Reinerrel. (Holmi, 1999. 8.)
Az „igazi” és a „valódi.” Thomas Mann fogalmi ellentétpárja József Attilának az írót üdvözlő költeményében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 3-4.)
Thomas Mann: Werke – Briefe – Tagebücher. (Helikon, 2004. 1-2.).

F. m.: szerk.: Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. Láng Józseffel. (Magyar Remekírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
Ady Endre összes költeményei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Láng Józseffel. (Nagy klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Ady Endre költeményei. I–II. köt. Összegyűjtötte és a szöveget gondozta Láng Józseffel. A versek első megjelenésének bibliográfiai adataival. Számozott, bőrkötéses bibliofil kiadásban is. (Bp., 1982
2. jav. kiad. 1989)
Ady Endre költeményei. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Bp., Helikon Könyvkiadó, 1983)
Ady Endre költeményei. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (A magyar líra klasszikusai. Bp., 1992
2. kiad. 2000)
Ady Endre: Válogatott versek. Vál. és a jegyzeteket összeáll. Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1993
új lenyomatok: 1994-től évente)
Ady Endre összes versei. I–II. köt. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Századvég Klasszikusok. Bp., 1994
Osiris Klasszikusok. 2. jav. kiad. 1997
3. jav. kiad. 1998 és 2001
4. jav. kiad. 2004 és 2006
5. jav. kiad. 2020)
Ady összes versei. I–III. köt. Szerk., az utószót írta Láng Józseffel. (A magyar költészet kincsestára. 36–38. Bp., 1995).

F. m.: ford.: Mann, Thomas: Naplók. I–II. köt. I. köt. 1918–1921. II. köt. 1933–1939. Vál., az utószót írta Mádl Antal. Ford. Soltész Gáspárral. (Emlékezések. Memoria mundi. Bp., Európa Könyvkiadó, 1988–2002)
Weidhaas, Peter: Hídverés könyvvel. Egy német kulturális menedzser számadása. Ford. Sch. P. (A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Bp., 1998)
Mann, Thomas: Napló. 1940–1955. Válogatás. Vál., az utószót írta Mádl Antal. Ford. Sch. P. (Bp., Európa Könyvkiadó, 2002).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Adler Samu huszár hadnagy eljegyzése Fisch Etelka kisasszonnyal, Debrecenben. (Hölgyek Lapja, 1881. 22.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
Elhunyt Adler Farkasné. (Budapesti Napló, 1904. aug. 6.)
Acsády Ignác meghalt. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 18.)
Elhunyt Adler Samu. (Pesti Napló–Népszava, 1909. febr. 12.)
Elhunyt Adler Farkas. (Az Újság–Pesti Hírlap, 1911. jan. 14.)
Elhunyt Schweitzer Ignác. (Pesti Hírlap, 1927. nov. 13.)
Albert Gábor: Gondolat és líra. Beszélgetés Ady-kutatókkal. [Láng Józseffel és Schweitzer Pállal.] (Magyar Nemzet, 1977. ápr. 30.)
Erdei Gyula: Az Adler család. (Új Élet, 1983. 19.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Hírlap, 2005. márc. 4.).

Irod.: műveiről: Vezér Erzsébet: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Népszabadság, 1969. máj. 20.)
Vasy Géza: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Irodalomtörténet, 1970. 3.)
Bessenyei György: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 1-2.)
Falus Róbert: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Népszabadság, 1980. aug. 19.)
Mátyás István: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Népszava, 1980. aug. 24.)
Tábor Ádám: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Élet és Irodalom, 1981. 4.)
Tamás Attila: Sch. P.: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Irodalomtörténet, 1981. 4.)
Vitályos László: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Hungarológiai Értesítő, 1982)
Szénási Zoltán: Sch. P.: Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003. 2-3.)
Witte Cecília: Sch. P.: Egy fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Magyar Hírlap, 2004. jún. 19.).

Irod.: lexikonok: Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-JHY?i=381&wc=92QM-FMQ%3A40679401%2C51795801%2C44190201&cc=1452460 (Adler Farkasné Fisch Eszter halotti anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S21-SL?i=237&wc=92Q2-929%3A40678301%2C60592401%2C1077264005&cc=1452460 (Acsády Ignác halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303422 (Adler Samu gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TXG-P45?i=162&wc=92QM-N3D%3A40679401%2C51795801%2C41074801&cc=1452460 (Adler Samu halotti anyakönyve, 1911)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303326 (Adler Farkas gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-GQ8?i=299&wc=92QM-N3D%3A40679401%2C51795801%2C41074801&cc=1452460 (Adler Farkas halotti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYH4-QZ?i=105&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADY5K-9F6Z (Schweitzer Miklós és Adler Lívia házassági anyakönyve, 1929)