Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bessenyei Ferenc emlékezete 2.
    Bessenyei György, nagybesenyői
    Lutter Tibor
    Madas András
    Madas László

    Károly Sándor

    nyelvész, nyelvtörténész


    Született: 1920. augusztus 11. Budapest
    Meghalt: 1994. január 25. Budapest

    Iskola

    A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen magyar szakos polgári iskolai tanári okl. (1943), középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1956), doktora (1968). 

    Életút

    A budapesti polgármesteri hivatal tisztviselője és a budapesti középiskolák előadója (1945–1950). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Nevelésügyi Főosztálya főelőadója (1950–1951), az MTA–TMB-n Pais Dezső aspiránsa (1951–1954). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1954–1964), a Strukturális Csoport, ill. a Strukturális Nyelvészeti Osztály osztályvezető tud. főmunkatársa (1965–1972), tud. tanácsadója (1972–1978). A JATE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1978. júl. 1.–1990. dec. 31.), emeritusz professzora (1991-től); közben a Magyar Nyelvészeti Tanszék egy. tanára is (1986–1988). A Göttingeni (1969) és a Bukaresti Egyetem vendégprofesszora (1972–1974). 



    Magyar történeti nyelvtannal, szószerkezettannal, a mondattan általános kérdéseivel, leíró és történeti szemantikával foglalkozott. A szövegtani kutatások egyik magyarországi továbbfejlesztőjeként alapvetően új eredményeket ért el nyelvtörténeti szövegek szintaktikai és jelentéstani vizsgálata, ill. az ún. anaforikus grammatikai eszközök szövegtani elemzése terén. Nevéhez fűződik – többek között – a Jókai Kódex történeti mondattani és a Bécsi Kódex nyelvtörténeti és morfológiai feldolgozása. Különösen értékesek a huszita mozgalom magyarországi művelődéstörténeti, valamint az első magyar bibliafordítások nyelvtörténeti jelentőségét vizsgáló munkái. 

    Elismertség

    Az MTA Általános Nyelvészeti Bizottsága titkára (1964–1970), tagja (1970–1990). A Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti Szakosztálya elnöke (1970–1990). A Suomalainen–Ugrilainen Seura tagja (1968–1990). 

    Elismerés

    Akadémiai Díj (1964), Révai Miklós-emlékérem (1973). 

    Szerkesztés

    Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1964–1969). 

    Főbb művei

    F. m.: A Jókai-kódex mondattana. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Szeged, 1944; megjelent: Bp., 1947)
    A nyelvtudomány kérdései Sztálin elvtárs megvilágításában. (Köznevelés, 1951)
    A ‘szórendi szimmetria’ a Jókai-kódex nyelvében. (Magyar Nyelv, 1953)
    Ragtalan tárgy határozói igenév mellett. (Magyar Nyelv, 1954)
    Igeneveink szórendjéről. – Első bibliafordításunk szellet szava. – Magyar történeti mondattani tanulmányok és közlések 1945-től 1954-ig. (Magyar Nyelv, 1955)
    Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában. Monográfia és kand. értek. is. (Nyelvtudományi Értekezések. 10. Bp., 1956)
    Az értelmezős szerkezetek helyesírásáról. (Magyar Nyelvőr, 1956)
    Az értelmezői mellékmondat. Rácz Endrével. – Elkülönítő–kiemelő szerepű névutóink történetéhez. – John Ries szintagma-elméletének értelmezéséhez. (Magyar Nyelv, 1957)
    Erdei vadak, égi madarak. Csanádi Imre verseinek nyelvéről. – A csuklik-féle ikes igék ragozása, képzése. (Magyar Nyelvőr, 1957)
    Régi szövegek közlésmódja. (Irodalomtörténet, 1957)
    Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban. (Nyelvtudományi Értekezések. 16. Bp., 1958; újraközlése: A mai magyar nyelv. Cikk- és tanulmánygyűjtemény. 2. Összeáll. Keszler Borbála. Bp., 1977)
    Az egyszerű mondat szerkezeti egységei. – A magyar történeti mondattan új kézikönyve. (Magyar Nyelvőr, 1958)
    Néhány adalék az összetett szavak történetéhez. – A mind, minden és az is hangalak-történetéhez. (Magyar Nyelv, 1960)
    Terjengősség, dagályosság hivatalos nyelvünkben. Zsembery Istvánnal. – Az egyszerű mondat szerkezeti egységeinek tanításához. – A Történeti Nyelvtani Adattár tervmunkálataival kapcsolatos kérdések. (Magyar Nyelvőr, 1960)
    A minden -n-je. A minden és a mind régi használatának összehasonlítása alapján. (Magyar Nyelv, 1961)
    Közös ritmikai elemek Vajda János és Ady költészetében. (Irodalomtörténet, 1961)
    Nyelv és társadalmi valóság egy regény tanúvallomása alapján. (Magyar Nyelvőr, 1961)
    A mondatfajták osztályozásának lehetséges szempontjai. – Az értelmező jelzős szerkezet fogalma és fajtái. – Az értelmező jelzői mellékmondat. (A mai magyar nyelv rendszere. 2. Mondattan. Szerk. Tompa József. Bp., 1962)
    Jelentésmegoszlás a fon szó családjában. A fondor, fodor, fonnyad és fanyalog etimológiája. (A szótárírás elmélete és gyakorlata A magyar nyelv értelmező szótárában. Szerk. Országh László. Bp., 1962)
    A mint kötőszó előtti vessző kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1962)
    Tesnière szintaxisa és a szintaxis néhány kérdése. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 1. Bp., 1963)
    A magyar nyelv történetének főbb szakaszai. (A kultúra világa. VII. köt. Bp., 1964)
    Az alany és az állítmány elemzéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1964)
    A Bécsi Kódex nyelvtana szótárszerű feldolgozásban. Szerk. (Grammatica Hungarica Codicis Vindobonensis Lexica Morphologica. Bp., 1965)
    Egy morfológiai szerkezettan vázlata. A mai magyar köznyelv és a Bécsi Kódex nyelvállapotának összevetése alapján. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 3. Bp., 1965)
    A huszita mozgalom és a magyar írásbeliség. (Tanulmányok a csehszlovák és a magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1966)
    A lexikológiai egységek fejezete a generatív grammatikában. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 4. Bp., 1966)
    Berzsenyi nézetei a nyelvről és a poézisről. – A cs és k hang szerepe hangfestő szavainkban. (Magyar Nyelv, 1966)
    Bevezetés az általános és magyar jelentéstanba. Doktori értek. (Bp., 1967)
    A magyar intranzitív-tranzitív igeképzők. Egy részrendszer strukturális-funkcionális és történeti vizsgálata. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 5. Bp., 1967)
    Az Új Magyar Nyelvtörténeti Szótár szerkesztési elvei. 1–2. Berrár Jolánnal. (Magyar Nyelv, 1967)
    A mai prágai iskola. (Magyar Nyelvőr, 1968)
    Előkészítő dolgozatok a magyar nyelv generatív nyelvtana témakörből. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 6. Szerk. is. Bp., 1969)
    Két fejezet a magyar szójelentéstan történetéből. (Tanulmányok a magyar és a finnugor nyelvtudomány köréből. 1850–1920. Szerk. Szathmári István. Bp., 1970)
    Általános és magyar jelentéstan. Monográfia. (Bp., 1970; olaszul: Napoli, 1970)
    Idegennyelv – anyanyelv. A nyelvészet és a nyelvoktatás kölcsönhatása. Szerk. Babos Ernővel. (Bp., 1970)
    A mondat szemantikai-logikai és morfémastruktúrája összefüggésének egyfajta elemzése. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 7. Bp., 1970)
    A nyelvi produktivitás jelentősége. (Acta Linguistica, 1970)
    A szójelentéstani kutatások újabb tizenkét éve. 1957–1968. 1–2. – A generatív nyelvtan gondolatának fejlődése és hatása. (Magyar Nyelv, 1970)
    A generatív nyelvtan kapcsolata a produktivitás és a szinonimika vizsgálatával. (Magyar Nyelv, 1971)
    The Grammatical System of Hungarian. (The Hungarian Language. Szerk. Benkő Loránd és Imre Samu. Bp., 1972)
    Nyelvtörténet és kommunikáció. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 8. Bp., 1972)
    A huszitizmus és a magyar bibliafordítás. (Létünk, 1972)
    Laziczius Gyula szellemi hagyatékából. Nyelvi eszköz, nyelvi művelet – nyelvi mű, nyelvi alakulat. (Magyar Nyelv, 1976)
    Laziczius utolsó nyelvészeti tevékenysége. (Nyelvtudományi Közlemények, 1976)
    Ady prózája és lírája. (Magyar Nyelvőr, 1977)
    Gombocz Zoltán és Jelentéstana. (Magyar Nyelv, 1977; németül: Zoltán Gombocz und seine Bedeutungslehre. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1978)
    Fejezetek a magyar nyelv történetéből. (Tanulmányok a nyelvről. Szerk. Takács Etel. Bp., 1978)
    A nyelvi produktivitás jelentősége. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1978)
    Anyanyelvi műveltségünk helyzete és a nyelvművelés. (Kortárs, 1978)
    A szöveg és a jelentés szerepe kommunikációs szemléletű nyelvészeti törekvéseinkben. (A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Szerk. Szathmári István. Bp., 1979)
    Az általános nyelvészet szerepe a nyelvszakosok nevelésében és intenzívebb tudományos képzésében. (Felsőoktatási Szemle, 1979)
    Szavak, szerkezetek morfológiai tagoltságának változásai és a jelentés. (Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Bp., 1980)
    Nyelvi magatartásformák változásai társadalmi fejődésünk újabb szakaszában. (Az 1970-es évtized a magyar történelemben. Szerk. Stier Miklós. Bp., 1980)
    A Magyar Szinonimaszótár és a szinonimitás.– Szemléleti és módszerbeli változások a XX. század magyar nyelvtudományában. (Magyar Nyelv, 1980)
    Mondat és megnyilatkozás. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1980)
    Tudós magatartások néhány nyelvészportré tükrében. Szemelvények a magyar nyelvtudomány történetéből. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 13. Bp., 1981)
    Az élő Mészöly Gedeon. (Magyar Nyelv, 1981)
    Anyanyelvi nevelés a középiskolában. – Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. (Magyar Nyelv, 1982)
    Modern magyar iskolai nyelvtan – Romániában. (Magyar Nyelvőr, 1982)
    Gombocz szintaxisa és Klemm mondattana. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1983)
    Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. Szerk. Berrár Jolánnal. (Bp., 1984)
    Meaning and the Changes of Morphological Articulation of Words and Construction. Synthetic and Analytic Types of Changes in Hungarian. (Acta Linguistica, 1984)
    Fokos-Fuchs Dávid mondattani munkássága. (Nyelvtudományi Közlemények, 1985)
    A hazai mondattani kutatások és európai hátterük. 1880–1950. (Magyar Nyelv, 1985)
    A Szabács viadala szöveggrammatikai jellemzői. – Szövegtan és erkölcsi nevelés. (Magyar Nyelv, 1987)
    Gombocz Zoltán rendszerelmélete a jelentéstanban és a szintaxisban – ahogy ma látjuk. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991)
    A szó – kórkép és gyógygondolat. (Országépítő, 1993)
    Kései ómagyar kori emlékek szöveggrammatikája. (A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/2. köt. Bp., 1995). 

    Irodalom

    Irod.: Rácz Endre: K. S.: Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban. (Magyar Nyelvőr, 1960)
    Sebestyén Károly: Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. Szerk. Berrár Jolán és K. S. (Magyar Nyelvjárások, 1984)
    Nyíri Antal: K. S. köszöntése. – Takáts Károlyné: K. S. munkássága. 1947–1985. Bibliográfia. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1985)
    Kálmán Béla: Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. Szerk. Berrár Jolán és K. S. (Magyar Nyelvőr, 1986)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Büky László: K. S. hetvenéves. (Magyar Nyelvőr, 1991)
    Péter Mihály: K. S. hetvenéves. (Magyar Nyelv, 1991)
    Büky Béla: K. S. (Magyar Nyelv, 1994)
    K. S. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 2. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 2006). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (71), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (25), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (67), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (917), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (305), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (172), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (176), könyvtáros (63), közgazdász (170), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (681), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (199), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (43), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu