Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Jermy Tibor

    biológus, entomológus


    Született: 1917. január 31. Lőcse, Sáros vármegye
    Meghalt: 2014. szeptember 23. Budapest
    Temetés: 2014. október 27. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Jermy Sándor (1870–1949), a lőcsei Államépítészeti Hivatal mérnöke, Gruber Margit. F: 1950-től Szörényi Margit. 

    Iskola

    Középiskoláit Pécsett és Budapesten végezte, a budapesti Toldy Ferenc Főreáliskolában éretts. (1935). A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – természetrajz–kémia szakos középiskolai tanári okl. (1940) és bölcsészdoktori abszolutóriumot szerzett (1942), ún. sub laurea Almae Matris doktori címet nyert (1947). A biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1974). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.). 

    Életút

    Az Országos Szőlő- és Borgazdasági Intézet gyakornoka, segédvegyésze (1940–1942), vegyésze, kísérletügyi adjunktusa (1942–1948); közben a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, szovjet hadifogságban volt (1942–1947). A Növényegészségügyi Szolgálat kísérletügyi adjunktusa (1948–1949), a Növényvédelmi Kutatóintézet kutatóbiológusa (1949–1952), tud. munkatársa (1952–1960), tud. főmunkatársa és az Állattani Osztály vezetője (1960. szept. 1.–1968. dec. 31.), az Intézet igazgatója (1969. jan. 1.–1977. dec. 31.).

     

    Az Agrártudományi Egyetem (ATE) és a Kertészeti Egyetem előadója (1959-től). A wageningeni Agricultural University (1971), a washingtoni Yakima Agricultural Research Laboratory vendégkutatója (1978–1979). 



    A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1948–1949). 



    Autoökológiai és etológiai kutatásokkal, elsősorban a kártevő rovarok biológiájával, az ellenük való védekezés kérdéseivel foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén, az akkor először megjelent burgonyabogár, valamint a tömegesen fellépett bagolylepkefajok biológiáját, az ellenük való védekezés módszereinek hatékonyságát kutatta (1947–1949). A mezőgazdasági kártevő rovarok elleni védekezés tökéletesítése az alkalmazott rovartan elméleti alapjainak kiszélesítésével is járt: tapasztalatai alapján megszervezte az országos fénycsapdahálózatot (1954), amely világviszonylatban is egyedülálló adatokat szolgáltatott bizonyos rovarfajok rajzásáról. A fénycsapdahálózat adatai jelentősen hozzájárultak a magyarországi kísérleti rovarökológiai és rovaretológiai kutatások elindításához. Különböző rovarfajokon végzett kísérletei igazolták a fotoperiódus döntő szerepét az ún. diapauza kiváltásában, továbbá a fényirány-tájékozódás meglepő fejlettségét és populációdinamikai sajátosságait. Ezen kutatások a környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen inszekticidek helyettesítésére alkalmas, szelektív védekezési módszerek kidolgozásának elméleti alapjait vetették meg. Nevéhez fűződik továbbá a rovarok elleni védekezés önpusztító (autocid) módszerének kidolgozása. Kutatási területei még: a növények és növényevő rovarok közötti kölcsönhatás feltárása; különböző rovarfajok táplálkozásspecificitása; a fitofág rovarok és a növények közötti kölcsönhatás evolúciós vizsgálata. 

    Emlékezet

    Az MTA 85. születésnapja tiszteletére ünnepi ülést tartott (2002. febr. 14-én). 

    Elismertség

    Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya elnökhelyettese (1980–1987), elnöke (1987–1990). Az MTA Növényvédelmi Bizottsága (1960-tól), Zoológiai Bizottsága (1962-től), Ökológiai Bizottsága tagja. A Magyar Rovartani Társaság választmányi tagja (1961-től), elnöke (1969–1971), örökös választmányi tagja (1977-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Növénytermesztési Társasága vezetőségi tagja (1960-tól), a MAE Növényvédelmi Társasága elnöke (1969–1977), tb. elnöke (1977-től). A Magyar Biológiai Társaság alelnöke, Ökológiai Szakosztálya elnöke. Az Országos Növényvédelmi Szakbizottság tagja.

     

    A European Society for Nuclear Methods in Agriculture tagja (1972-től), az International Committee for the International Centre of Insect Physiology and Ecology megfigyelő tagja (1971-től). Az Amerikai Filozófiai Társaság (= American Philosophical Society) külföldi tagja (1990-től), a Brit Ökológiai Társaság (= British Ecological Society) tb. tagja (1992-től). 

    Elismerés

    Kiváló újító (1950), Munka Érdemérem (1958), Munka Érdemrend (ezüst, 1970; arany, 1977).

     

    Ford-ösztöndíj (USA, 1966–1967), Horváth Géza-emlékérem (1975), Frivaldszky Imre-emlékplakett (1976), Állami Díj (Király Zoltánnal és Matolcsy Györggyel, 1983), Akadémiai Aranyérem (1993).

     

    A Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) díszdoktora (1993). 

    Szerkesztés

    Az Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, az Acta Zoologica Hungarica és az Entomologia Experimentalis et Applicata c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Rendszertani tanulmány a magyarországi plesioceratákról. Diplopoda. Egy. doktori értek. is. 12 táblával. (Matematikai és természettudományi közlemények. Bp., 1942)
    A széndioxid-asszimiláció vizsgálata radioaktív szénnel. (Természettudományi Közlöny, 1941)
    Magyarországi megfigyelések a kolorádóbogáron. (MTA Biológiai és Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1951)
    Az amerikai fehér szövőlepke néhány fürkészlégy élősködőjéről. – A fokhagymapille. – A babzsizsik táplálékfogyasztása. (Planta Hungarica, 1952)
    A Szelényi–Viktorin-féle rovartoxikológiai módszer kiértékelési részének egyszerűsítése és a leromlás szemléletes ábrázolása. Nagy Barnabással. – A gabonaálszú előfordulása Magyarországon. (Növényvédelem, 1952)
    A raktározott burgonyát pusztító gyászszúnyog. (Újabb eredmények a szántóföldi növényvédelem terén. Bp., 1953)
    A fekete búzalegyekről. (Planta Hungarica, 1953)
    Az amerikai burgonyabogár elleni korszerű védekezés. (Természet és Technika, 1953)
    Über einige Raupenfliegen der Hyphantria cunea Drury. – Beiträge zur Kenntnis der schwarzen Getreideblumenfliegen. (Acta Agronomica, 1953)
    Újabb eredmények a burgonyabogár-kutatás terén. Sáringer Gyulával. (A növényvédelem időszerű kérdései, 1954)
    Száz esztendős kártevő: a burgonyabogár. (Élet és Tudomány, 1954. 48.)
    A burgonyabogár – Leptinotarsa decemlineata Say. Monográfia. Sáringer Gyulával. (Bp., 1955)
    Vegyi védekezés vagy biológiai védekezés? – A burgonyabogár elleni védekezés biológiai nehézségei. Sáringer Gyulával. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
    Növényvédelmi problémák megoldásának cönológiai alapjai. (Állattani Közlemények, 1956)
    Die Rolle der Photoperiode in der Auslösung der Dispause des Kartoffelkäfers und des amerikanischen weissen Bärenspinnes. Sáringer Gyulával. (Acta Agronomica, 1956)
    A burgonyabogár. (Agrártudomány, 1956)
    A termelésbiológia növényvédelmi vonatkozásai. – Adatok a Hyphantria cunea Drury hernyóiban élősködő fürkészlegyek ismeretéhez. – A fotoperiódus hatása a burgonyabogár diapauzájára. Sáringer Gyulával. (Planta Hungarica, 1957)
    A biocönózisok egyensúlyának kérdéséhez. (Állattani Közlemények, 1957)
    Védekezés a burgonyabogár ellen. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
    Korszerű védekezés a burgonyabogár ellen. (Élet és Tudomány, 1957. 25.)
    Még egyszer a burgonyabogárról. (Élet és Tudomány, 1957. 28.)
    A burgonyagyökérfonál-féreg és az ellene való védekezés. Témadokumentáció. (Bp., 1958)
    Az őszi búza állattársulásai. Szelényi Gusztávval. (Állattani Közlemények, 1958)
    Ein Beitrag zur produktionsbiologischen Betrachtung der terrestrischen Biozönosen. (Acta Zoologica, 1958)
    A burgonya és a zöldségfélék kártevői. (A szántóföldi növényvédelem fontosabb tudnivalói. Bp., 1958)
    A burgonyakártevők biológiája és a kártevők elleni védekezés. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
    A szárazföldi biocönózisok termelésbiológiai vizsgálatának néhány kérdéséről. (Állattani Közlemények, 1959)
    A burgonyabogár magyarországi tápnövényei. Sáringer Gyulával. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
    A burgonyabogár elleni védekezés Magyarországon. – A burgonyabogár ökológiájával kapcsolatos újabb kutatások. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1959)
    Kártevő rovarok rajzásának vizsgálata fénycsapdákkal. (A növényvédelem időszerű kérdései, 1961)
    Néhány szervetlen só rejektív hatása a burgonyabogár imágóira és lárváira. – A fritlégy 1959. évi kártétele a kukoricán, Magyarországon. (Planta Hungarica, 1961)
    Eine neue Rhagoletis-Art [Diptera: Trypetidae] aus den Früchten von Berberis vulgaris L. – On the Nature of the Oligophagy in Leptinotarsa decemlineata Say. Coleoptera: Chrysomelidae. (Acta Zoologica, 1961)
    Fitofág rovarok tájékozódása a fény iránya alapján. (Állattani Közlemények, 1961)
    A burgonyabogár elleni védekezés néhány időszerű kérdéséről. (Magyar Mezőgazdaság, 1961)
    Preliminary Observations on the Natural Enemies of Perillus bioculatus F. in Hungary. (Folia Entomologica, 1962)
    Növényeink veszedelmes ellenségei: a fonálférgek. (Magyar Mezőgazdaság, 1962)
    A burgonyabogár. (Búvár, 1962)
    A kísérletes rovartani kutatások és feladatai Magyarországon. (Folia Entomologica, 1963)
    Atkaölőszerek összehasonlító laboratóriumi vizsgálata. Abol-Elghar, M. R.-rel. (Növénytermelés, 1964)
    Az almafa különböző pontjainak hőmérsékleti viszonyai, különös tekintettel az almamoly egyedfejlődésének sebességére. (Planta Hungarica, 1964)
    Feeding Inhibitors and Food Preference in Chewing Phytophagous Insects. (Entomologia Experimentalis et Applicata, 1966)
    Biológiai védekezés a növények kártevői ellen. Monográfia. (Bp., 1967)
    Experiments on the Factors Governing Dispause in the Codling Moth. – Laboratory Experiments to Control the Cockchafer by the Sterile Male Technique. Nagy Barnabással. – Antifeeding Effect of Some Systemic Compounds on Chewing Phytophagous Insects. Matolcsy Gy.-vel. (Acta Phytopathologica, 1967)
    Induction of Specific Food Preference in Lepidopterous Larvae. Hanson, F. E.-vel és Dethier, V. G.-vel. (Entomologia Experimentalis et Applicata, 1968)
    Antifeeding Effect of Some Substituted Phenoxy Compounds on Chewing and Sucking Phytophagous Insects. Gáborjányi R.-rel, Matolcsy Györggyel, Sáringer Gyulával. (Acta Phytopathologica, 1968)
    A biológiai védekezés lehetőségei hazánkban. (Növényvédelem, 1969)
    Biological Background and Outlook of the Antifeedant Approach to Insect Control. (Acta Phytopathologica, 1971)
    Az ökológiai és etológiai kutatások helyzete és problémái. (Állattani Közlemények, 1971)
    A peszticidek és a bioszféra. Egy ökológus töprengései. (Állattani Közlemények, 1972)
    Állattani kutatások. A Növényvédelmi Kutatóintézet 25 éve. Nagy Barnabással és Reichart O.-val. (Planta Hungarica, 1972)
    A növényevő rovarok táplálékspecializációjának etológiája. Doktori értek. (Bp., 1972)
    On the Host Plants Distribution of the Codling Moth in Hungary with Special Regard to the Sterile Release Method. Nagy Barnabással. (Acta Phytopathologica, 1972)
    A babzsizsik petéinek életképessége steril és fertilis hímekkel való párzás sorrendjétől függően. Szentesi Árpáddal. (A növényvédelem korszerűsítése, 1973)
    Mathematical Method for the Determination of Sterile Insect Population Competitiveness. Dobrovolszky A.-val és Szentesi Árpáddal. (Acta Phytopathologica, 1973)
    Die Bedeutung der Lichtfallen für die Faunistik und die angewandte Entomologie. (Folia Entomologica, 1974)
    Genetikai védekezési módszer a növények kártevői ellen. Nagy Barnabással. (Biológiai növényvédelem. Bp., 1975)
    Az integrált védekezés fogalma és hazai alkalmazása. – Az agrárterületek néhány ökológiai problémájáról. (Növényvédelem, 1975)
    The Host-Plant Relation to Insect Behaviour and Reproduction. Szerk. (Symposia Biologica Hungarica. 16. Bp., 1976)
    Az autocid módszer ökonómiai elemzése, különös tekintettel az almamolyra. Balázs Klárával, Nagy Barnabással. (Planta Hungarica, 1976)
    Az iparszerű termelési rendszerek legfontosabb növényvédelmi kérdései. Nagy Barnabással. (Növényvédelem, 1976)
    Inhibition of Oviposition in the Been Weevil. Muschinek Gy.-vel és Szentesi Árpáddal. (Acta Phytopathologica, 1976)
    Etológia. A rovarok viselkedése és a növényvédelem. Tóth Miklóssal. (Élet és Tudomány, 1976)
    A szárazföldi ökoszisztémák hazai kutatásának néhány kérdéséről. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1977)
    Biológiai egyensúly pro és kontra. (Búvár, 1977)
    Az autocid módszer ökonómiai elemzése, különös tekintettel az almamolyra. Balázs Klárával és Nagy Barnabással. (Planta Hungarica, 1977)
    Rovaretológia és növényvédelem. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. máj. 9.; megjelent: MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1978)
    The Role of Inhibitory Stimuli in the Choice of Oviposition Site by Phytophagous Insects. Szentesi Árpáddal. (Entomologia Experimentalis et Applicata, 1978)
    Rovarhormonok és feromonok gyakorlati alkalmazásának perspektívái. Tóth Miklóssal és Varjas L.-lel. (Kémiai Közlemények, 1978)
    Az agroökoszisztéma-kutatás néhány elvi kérdéséről. (Állattani Közlemények, 1979)
    Kis etológia. Többekkel. (Gondolat Zsebkönyvek. Bp., 1980)
    Autökológia. – A kártevők népesség mozgalma. Gradológia. (Kertészeti kártevők. Szerk. Balás Géza és Sáringer Gyula. Bp., 1982)
    Multiplicity of Insect Antifeedants in Plants. (Natural Products for Innovative Pest Management. Oxford–New York, 1983)
    A biológiai védekezés múltja, jelene és jövője. (Biológiai ismeretterjesztés. Bp., 1984)
    Evolution of Insect/Host Plant Relationships. (American Naturalist, 1984)
    Szelényi Gusztáv, az ökológus. – In memoriam Szelényi Gusztáv. (Folia Entomologica, 1984)
    A rövidtávú illatorientáció szerepe a burgonyabogár tápnövény keresésében szabadföldön. Horváth J.-vel és Szentesi Árpáddal. (Növényvédelem, 1986)
    Gondolatok a koevolúcióról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. márc. 11.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987)
    The Role of Experience in the Host Selection of Phytophagous Insects. (Perspectives in Chemoreception and Behaviour. New York, 1987)
    A növényvédelmi állattan kézikönyve. Szerk. Balázs Klárával. (Bp., 1988)
    Host Plant Finding in Phytophagous Insects. The Case of the Colorado Potato Beetle. Horváth J.-vel és Szentesi Árpáddal. (Entomologia Experimentalis et Applicata, 1988)
    Prospects of the Antifeedant Approach to Pest Control – A Critical Review. (Journal of Chemical Ecology, 1990)
    Method for Screening Female Sex Pheromone Extracts of the Colorado Potato Beetle. Butt, B. A.-val (Entomologia Experimentalis et Applicata, 1991)
    The Network on Insect-Plan Interactions of the European Science Foundation. (Acta Phytopathologica et Entomologica, 1991)
    Az állatok populációdinamikája. Monográfia. Kozár Ferenccel és Samu Ferenccel. (Bp., 1992)
    Dudich Endre, az ember. (Magyar Tudomány, 1995)
    Niche Relations in Vicia-Inhabiting Bruchus spp. Szentesi Árpáddal és Takács V.-vel. (Entomologia Experimentalis et Applicata, 1995)
    Insect-Plant Biology. From Physiology to Evolution. Monográfia. Schoonhoven, L. M.-mel és van Loon, J. J. A.-val. (London, 1998)
    Leguminosae-fajokon élő magfogyasztó rovar-guildek: közösségszerkezet és kölcsönhatások. Szentesi Árpáddal. (A közösségi ökológia frontvonalai. Szerk. Fekete Gábor. Bp., 1998)
    Befolyásolja-e a fénycsapda a rovarok egyedsűrűségét a természetben? (Növényvédelem, 1998)
    A preferencia értékelésének problémái. Szentesi Árpáddal. (Állattani Közlemények, 1999)
    On the Leguminous Host Plants of Seed Predator Weevils. Podlussány Attilával és Szentesi Árpáddal. (Acta Zoologica, 2001)
    Anthomyiidae [Diptera] Species New to Hungary. Többekkel. (Folia Entomologica, 2001)
    Állattani kutatások a Növényvédelmi Kutatóintézetben. 1880–2002. Nagy Barnabással. (Állattani Közlemények, 2002)
    A tonkini óriás-zsizsik felbukkanása hazánkban. Szentes Árpáddal. (Növényvédelem, 2002)
    The Message of János Balogh, the Ecologist and the Science Politician. Papp Lászlóval. (Acta Zoologica, 2003)
    Within Field Movement of Overwintered Colorado Potato Beetle. A Patch-based Approach, Schmera D.-vel és Szentesi Árpáddal. (Journal of Applied Entomology, 2007)
    Sáringer Gyula. (Magyar Tudomány, 2009 és Folia Entomologica, 2009). 

    Irodalom

    Irod.: Sáringer Gyula: A 90 éves dr. dr. h. c. J. T. akadémikus köszöntése. (Növényvédelem, 2007). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu