Katona János
Katona János

2024. május 13. Hétfő

Katona János

gépészmérnök

Születési adatok

1912. április 20.

Győr

Halálozási adatok

1977. augusztus 22.

Budapest

Temetési adatok

1977. szeptember 7.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Katona Mór (†1922) jogász, ügyvéd, Kopf Flóra. F: Szabó Anikó dr. irodalomtörténész. 

Iskola

A budapesti Eötvös József Reálgimnáziumban éretts. (1929), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1934), a műszaki tudományok kandidátusa (1957), doktora (1963). 

Életút

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár üzemmérnöke (1934–1937), a Minőségellenőrzési Osztály, majd a Kísérleti Osztály vezetője (1937–1940), a II. világháború alatt munkaszolgálatos (1940–1944). A II. világháború után ismét az Egyesült Izzó munkatársa, a gyár újjáépítésének egyik irányítója (1945–1946), az általa újra megszervezett Minőségellenőrzési és Szerkesztési Osztály vezetője (1946–1948), a gyár külföldi fiókjainak vezetője (1948–1949). A Telefongyár Fejlesztési Főosztályának vezetője és a gyár főkonstruktőre (1950–1953), a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI) Alkatrész Laboratóriuma tud. munkatársa (1953–1955), tud. osztályvezetője, tud. főosztályvezetője (1955–1974). A BME előadó tanára (1959–1974), c. egy. tanára (1974–1977). A Karl-Marx-Stadt-i Műszaki Egyetem vendégprofesszora (1970–1977). 

Elektroncsövek statikus és dinamikus mérőmódszereinek fejlesztésével foglalkozott Számos új rövidhullámú adó-vevőkészüléket és újtípusú telefonkészüléket tervezett. Jelentős eredményeket ért el a híradástechnikai alkatrészek (ellenállások, kondenzátorok, potenciométerek) kutatása terén. 

Emlékezet

Budapesten, a Lipótvárosban (V. kerület Aulich utca 3.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. 

Elismertség

Az MTA Híradástechnikai Bizottsága tagja.

 

Az MTESZ elnökségi tagja, a Híradástechnikai Egyesület Alkatrész-szakosztályának elnöke. 

Elismerés

Puskás Tivadar-emlékérem (1967), Virág–Pollák-díj (1969). 

Főbb művei

F. m.: Az elektroncsövek fejlődésének újabb irányai. (Elektrotechnika, 1948)
Ellenállások frekvenciafüggése. (Mérés és Automatika, 1954)
Ellenállások vizsgálata. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Kondenzátorok vizsgálata. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Réteg- és tömörellenállások feszültségfüggése. – Ellenállások zaja. (Magyar Híradástechnika, 1955)
Elektrolitikus kondenzátorok. Kand. értek. (Bp., 1956)
Eredményeink az elektrolitikus kondenzátorok fejlesztésében. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956 és külön: Bp., 1956)
A híradástechnikai és műszertechnikai ellenállások újabb fejlődésének irányai. 1–2. (Magyar Híradástechnika, 1956)
Elektrolitikus kondenzátorok méretezése. (Magyar Híradástechnika, 1958)
Methods for Increasing the Specific Capacity of Electrolytic Capacitors. (Acta Technica, 1959)
A híradástechnikai alkatrészek újabb fejlődési irányai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1960)
Eredményeink híradástechnikai alkatrészek kutatása területén. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960 és külön: Bp., 1960)
Kondenzátorok és ellenállások élettartam-vizsgálatai. (Magyar Híradástechnika, 1960)
Alumínium anódájú, félvezető katódájú kondenzátorok. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1962)
Híradástechnikai alapanyagok és alkatrészek. (Bp., 1966)
Elektronikai alkatrészek és berendezések megbízhatósági vizsgálata. Passzív elektronikai alkatrészek megbízhatósága. Balogh Alberttel és Bráda Ferenccel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1968)
Vékony- és vastagréteg integrált áramkörök technológiája. (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. V. 130. Bp., 1972)
Szigetelő alapú integrált áramkörök konstrukciója és technológiája. (Bp., 1972)
A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet jubileumi évkönyve. 20 éves a HIKI. 1953–1973. A szerkesztőbizottság vezetője K. J. (Bp., 1973). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1977. szept. 4.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője