Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Katona Szabó István

    író, szerkesztő

    1957-ig Szabó István 


    Született: 1922. november 10. Kézdivásárhely
    Meghalt: 2013. február 6. Gödöllő, Pest megye
    Temetés: 2013. február 21. Gödöllő
    Temetési hely: Dózsa György úti Temető

    Család

    F: Bódis Erzsébet (1923–2013) iparművész. Leánya: Katona Szabó Erzsébet (1952–) Ferenczy-díjas textilművész.

    Iskola

    Elemi iskoláit és négy gimnáziumot szülővárosában végezte, a marosvásárhelyi református kollégiumban éretts. (1943). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen közgazdaság szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1947). 

    Életút

    Kolozsvárott és Óradnán inas, Nagyszebenben szövőgyári munkás (1937–1939). A Világosság c. lap munkatársa (1945), a bánffyhunyadi gimnázium helyettes tanára (1947–1948), a Falvak Népe c. lap szerkesztője (1948–1958); közben főszerkesztő-helyettes is (1950–1952). A Művészet c. folyóirat szerkesztője, főszerkesztő-helyettese (1958), az Új Élet főszerkesztő-helyettese (1959–1967), kulturális rovatvezetője (1967–1983).

     

    Áttelepült Magyarországra (1986). A gödöllői Remsey Művészeti Alapítvány (1991-től), a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány ügyvezető elnöke (1995-től). Az Összmagyar Testület elnökhelyettese (1988-tól), a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke (1995-től), a Magyar Érdekvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke (1997-től). Az MDF országgyűlési képviselőjelöltje (1994). 



    A Magyar Népi Szövetség (MNSZ) országos intézőbizottságának tagja (1945–1946), a Móricz Zsigmond Kollégium alapító elnöke (diákigazgató, 1945–1947). 



    Pályafutása elején megismerkedett Móricz Zsigmonddal (1879–1942), akinek személyes biztatására kezdett el írni: első dolgozatai a Kelet Népén kívül az Ifjú Erdélyben, a Magyar Út és a Magyar Erő, valamint a Március c. lapokban jelentek meg. Részt vett a szárszói találkozón (1943-ban), megismerte – többek között – Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Veres Pétert és Szabó Pál. A II. világháború után megalapította a Móricz Zsigmond Kollégiumot. Tiltakozott az Erdély határainak módosítását ellenző és a kisebbségi jogokat feladó marosvásárhelyi kiáltvány ellen (1945. nov. 17.). A Falvak Népe c. lapban szociográfiákat, riportokat és elbeszéléseket írt (első elbeszélései A dinnyecsősz címmel jelentek meg, 1955-ben). Írásai a korabeli szocializmus ellentétein kívül a korra jellemző ideologikus művek voltak, de a cenzúra lehetőségein belül igyekezett a kisebbségi magyarság sorskérdéseit is napirenden tartani. Legismertebb regénye a három kiadást is megélt és román nyelvre is lefordított Borika (1959). Az Új Életben kisprózai alkotásokon kívül elsősorban irodalom- és művészeti kritikákat közölt, összeállította és hosszú folytatásokban ismertette az Erdélyben élő és alkotó legjelentősebb kortárs művészek és színészek életrajzát, valamint igen jelentős honismereti dolgozatokat adott ki Marosvásárhely és Kalotaszeg (Észak-Erdély) múltjáról, ill. bemutatta a fontosabb erdélyi alkotók szülőhelyeit. A jogtalanul letartóztatott és meghurcolt Bözödi György (1913–1989) melletti kiállása miatt leváltották főszerkesztő-helyettesi tisztéből, és évekig nem jelenhettek meg önálló kötetei.

     

    Áttelepülése után közéleti publicisztikai írásokkal jelentkezett, az erdélyi magyarságnak kisebbségi helyzetét, túlélési stratégiáit vizsgálta az egész magyarsághoz való tartozás sajátosságainak figyelembe vételével. Több önéletrajzi kötetet és visszaemlékezést jegyzett, megírta Marosvásárhely 20. századi történetét, számos írásában küzdött az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatási intézmények visszaállításáért. Magyar Érdekvédelmi Szövetséget szervezett az Erdélyben és más határon túli területeken elkobzott intézmények, egyházi iskolák és magánszemélyi vagyonok visszaadása érdekében. 

    Elismerés

    NÉKOSZ Emlékérem (1976), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Emlékérme (az egyetem alapításának 125. évfordulóján, 1997), Báthory István-díj (2006), a Magyar Nemzetért (ezüstérem, 2008), a Magyarok Világszövetsége Emlékfája (Pusztaszer, 2008). 

    Főbb művei

    F. m.: Virágzó élet. Palocsay Rudolf életrajza. Szabó István néven. (Bukarest, 1955)
    A dinnyecsősz. Elbeszélések. Szabó István néven. (Bukarest, 1955)
    Farkasjárás. Elbeszélések. (Bukarest, 1957)
    Borika. Regény. Az utószót Hajdú Zoltán írta. (Bukarest, 1959; Kincses Könyvtár. 2. kiad. 1963; románul: Bucuresti, 1964)
    A harmadik kakasszó. Kisregény. (Bukarest, 1963)
    Vesztett szerelem. Regény. (Bukarest, 1967)
    Bartis Ferenc: Konok szeretet. Versek. Az előszót írta K. Sz. I. (Forrás. Bukarest, 1970)
    Szakítás. Regény. (Bukarest, 1972)
    Borika. Regény. – Leánypróba. Farkasjárás. Megbékélés. Elbeszélések. (Bukarest, 1974)
    Színházi kislexikon. (A Hét évkönyve. 1982. Színjátszó személyek. Bp., 1982)
    Lapok az „Észak-erdélyi Köztársaság” történetéből. 1–2. (Hitel, 1989)
    A nagy remények kora. Erdélyi demokrácia. 1940–1944. Visszaemlékezés. I–II. köt. (Tények és tanúk. Bp., 1990)
    Marosvásárhelyi változások. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai. 3. Marosvásárhely és vártemploma. Bp., 1990)
    Európa és a romániai kisebbség. (Napjaink, 1990)
    A megtévesztettek. Életem Erdélyben. Visszaemlékezés. I–II. köt. I. köt. Gyűlöletben születtem. II. köt. Lélekharangok. (Az Összmagyar Testület kiadványa. Bp., 1992–1993)
    Marosvásárhelyi változások. (Századvégi tanulságok. 4. Bp., 1993)
    Baloldali diktatúrák Európában. A baloldali diktatúrák utóélete. (Századvégi tanulságok. 5. Bp., 1993)
    Móricz Zsigmondról – fél évszázad múltán. (Rangrejtett fejedelem. Emlékezések M. Zs.-ról. Szerk. Czine Mihály. Bp., 1993)
    Tímár Máté: Napáldozatja előtt. Regény. Az előszót írta K. Sz. I. (Bp., 1994)
    Székely vész. Történelmi színjáték. (A Híd Antikvárium kiadványa. Gödöllő, 1995)
    Habsburg Ottó 1956-ról. (Erdélyi Magyarság, 1995)
    Marosvásárhelyi krónika. 1900–1990. (Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány és a Tessedik Sámuel Alapítvány kiadványa. Bp., 1996)
    Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. Szerk. Faragó Józseffel és Incze Miklóssal. (A Bolyai Egyetemért Alapítvány kiadványa. Bp., 1996)
    Egy elfelejtett nemzeti hős. Báró Atzél Ede. (Erdélyi Magyarság, 1996)
    Emlékkönyv a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem – 1872–1944 – létesítésének 125. évfordulója alkalmából. Szerk. K. Sz. I. A bibliográfiát összeáll. Sebestyén Kálmán. (A Bolyai Egyetemért Alapítvány kiadványa. Bp., 1997)
    Az MNSZ marosvásárhelyi kiáltványa. 1945. nov. 17. (Múltunk, 1997)
    Egy év. Rádiónapló a magyar nemzet külföldi megítéléséről. I–II. köt. (Bp., 1998)
    Röpirat a kolozsvári magyar egyetem ügyében. (Bp., 1999)
    A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. Szerk. Többekkel. (A Bolyai Egyetemért Alapítvány kiadványa. Bp., 1999)
    Mi történt Erdélyben? 1918–2000. Közüggyé vált magyar történelem. (Bp., 2000)
    Három találkozás Németh Lászlóval. (Korunk, 2001)
    Életem Erdélyben. (2. kiad. Bp., 2002)
    A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete Bolyai Egyetemért Alapítványa az erdélyi magyar egyetemért. 1995–2002. Dokumentumok. Szerk. (Bp., 2002)
    Pusztuló magyarság. Cikkek, tűnődések. 2001–2003. A Magyar Égtájak c. periodikum melléklete. (Bp., 2003)
    Új kártalanítási törvényekért. Dokumentumok. Szerk. (A Magyar Érdekvédelmi Szövetség kiadványa. Gödöllő, 2005)
    A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem igazi arca. 2006–2007. Szerk. (A Bolyai Egyetemért Alapítvány kiadványa. Bp., 2007)
    A nagy hazugságok kora. Életem Erdélyben. I–II. köt. I. köt. 1948–1968. II. köt. 1968–1989. (Pomáz, 2012–2013)
    Visszatérés. Részlet az Ítél a történelem c. önéletírásból. (Vigilia, 2013)

     

    tankönyvei: Olvasókönyv és nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya számára. Kálmán Viktóriával és Takács Sárával. Ill. Z. Porzsolt Borbála. (Bukarest, 1962; 2. kiad. 1964; 4. kiad. 1967; 7. kiad. 1970; 12. kiad. 1972; új kiad. 1982). 

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazekas István. (Bp., 1989)
    Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita és Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
    K. Sz. I. 75 éves. Dokumentumok. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Pál Árpád. (Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány kiadványa. Bp., 1997)
    Erdélyi magyar ki kicsoda. (Bukarest–Nagyvárad, 2000 és 2010). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu