Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Komját Aladár

    költő, író, szerkesztő, műfordító

    Korach Aladár 


    Született: 1891. február 11. Kassa
    Meghalt: 1937. január 3. Párizs

    Család

    Sz: Korach Fülöp, Singer Berta. Apja adótiszt volt, akit Gölnicbányáról Letenyére, majd Fiumébe helyeztek. Testvére: Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja és Kenyeres Júlia újságíró, szerkesztő. F: Komját Irén (1895–1982) újságíró, szerkesztő. 

    Iskola

    A budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1909–1911). 

    Életút

    Gyermekkorában hosszabb ideig Fiumében élt (1899–1907), tanulmányai megszakítása után Fiumében bírósági tisztviselő (1911–1913), Budapesten ügyészségi alkalmazott (1913–1914), majd a Tudor Akkumulátorgyár bérelszámolója (1914).

     

    Az I. világháború alatt bekapcsolódott a háborúellenes szervezkedésekbe és a munkásmozgalomba, majd Kassák Lajos (1887–1967) A Tett és a Ma c. folyóiratainak munkatársa (1915–1916), Kassákkal való szakítása után tevékenyen részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalapításában (1918). Az Internacionálé, a párt ideológiai folyóiratának szerkesztője és kiadója (Hevesi Gyulával, 1918. nov.–1919), a Tanácsköztársaság alatt az Írói Direktórium tagja (1919), a bukás után Olaszországba emigrált (1920). Olaszországban többször letartóztatták, majd kitoloncolták (1921). Bécsben, az Egység c. irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője (Uitz Bélával, 1921–1922), Berlinben a Kommunista Internacionálé tájékoztató lapja, az Inprekorr szerkesztője (1925-től). Többször járt Moszkvában (1930-as évek), részt vett a harkovi írókongresszuson (1931). Bázelban élt (1935–1936), majd a párizsi német nyelvű kommunista lap, a Rundschau szerkesztőjeként tevékenykedett (1936–1937). 



    Morális meggyőződésből jutott el a kommunizmusig, ő volt az első tudatosan vállalt kommunista költő. Első versei még a szecesszióban oly divatos magatartás hangulatképei, század eleji melankolikus dallamok. Ady verseinek hatására azonban hamar eljut egyfajta forradalminak gondolt magatartáshoz: Dózsa vér c. verséért elkobozták a Népszavát (1913. márc.). Nemsokára Kassák Lajos hívévé szegődött, több szabadverset és avantgárd művet alkotott, úgy vélte a forradalmisághoz előbb a hagyományos költői szerkezeteket kell szétfeszíteni. Szabadverseinek formavilága azonban idővel leegyszerűsödött, műveit és kisebb prózai írásait a közérthető agitáció szolgálatába állította. Posztumusz kötetében (Megindul a föld, 1937) ódákban fejezte ki véleményét a század legfontosabb eszméiről. Számos művét szavalókórusok és énekkarok számára írta, közülük a legismertebb a Nemzetközi brigádok indulója (Madrid határán…).

     

    Kritikáiban gyakran állást foglalt a szocialista irodalomról, a pártos művészet kérdéseiről; négy nyelven számos elméleti cikket írt és szerkesztett. Elsők között vélte tisztázni a szocialista realizmus fogalmát, álláspontját híres vitában védte meg a harkovi írókongresszuson (1931-ben). 

    Emlékezet

    Utolsó éveiben Párizsban élt, új verseskötetén dolgozott, amikor váratlanul összeesett és meghalt. A Père Lachaise-i Temetőben nyugodott, hamvait hazahozták: 1966-ban a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Pantheonban (= Kerepesi úti Temetőben) helyezték el. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Hagyatékát özvegye, Komját Irén gondozta.

     

    Költészetét valójában csak 1956 után kezdték felfedezni és a kulturális propaganda szolgálatába állítani (jóllehet első válogatott művei már 1949-ben megjelentek). Halálának 20. (1957), majd 25. évfordulóján újra kiadták válogatott, ill. összegyűjtött verseit (sőt a Magyar Klasszikusok sorozatban való megjelenése az életmű kanonizálódásának egy szakaszát jelenthette volna…). Szabó György, majd Király István nevezte el az első magyar kommunista költőnek, aki forradalmi fejlődés után jutott el az avantgárdtól a szocialista realizmusig. Míg az 1960-as–1970-es években elsősorban kommunista elkötelezettségét méltatta, az 1980-as évektől inkább avantgárd munkásságát és Kassákkal való kapcsolatát vizsgálta a magyarországi irodalomtörténet. Az utóbbi évtizedekben életútját nem vizsgálták, munkássága jórészt feltáratlan. 

    Főbb művei

    F. m.: Kiáltás. Versek. (Bp., 1917)
    Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, K. A. és Lengyel József lyrai antológiája. (A Ma folyóirat kiadása. Bp., 1917)
    Szabadulás. Antológia. Szerk. György Mátyással, Lengyel Józseffel, Révai Józseffel. (Bp., 1918)
    Új Internationale. Versek. (Vörös Könyvtár. 8–9. Bp., 1919)
    Mindent akarunk. Versek. (Sarló és Kalapács Könyvtára. Szépirodalmi sorozat. 5. Moszkva, 1931)
    Megindul a föld. Versek. 1932–1936. 3 táblával. Posztumusz kiadás kiadói papírborítóban. (Paris, 1937)
    Válogatott versek. Összeáll. és a bevezetést írta Keszi Imre. (Bp., 1949)
    K. A. összegyűjtött művei. Összeáll., sajtó alá rend. Hegedűs Éva. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Hegedűs Éva, a bevezetést írta Komját Irén, az idegennyelvi szöveget ford. Gábor György. 6 táblával. (Bp., 1957)
    K. A. válogatott művei. Sajtó alá rend. Komját Irén. A bevezető tanulmányt Király István írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1962)
    Két világ mesgyéjén. Vál. versek. Vál., sajtó alá rend., az utószót írta Waldapfel József. Ill. Reich Károly. Számozott, bibliofil kiadvány. Bőr kiadásban, 450 példányban. (Bp., 1962)
    Versek. A kísérő tanulmányt Méliusz József írta. (Bukarest, 1962)
    Életre köszöntő. Vál. versek. Vál., a szöveget gondozta Komját Irén. (Bp., 1966; 2. kiad. 1987). 

    Irodalom

    Irod.: K. A. – K. A. hagyatékából. (Korunk, 1937)
    Nagy Péter: K. A. (Társadalmi Szemle, 1947)
    Szemelvények K. A. bátyjának írt leveleiből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)
    Hegedűs Éva: K. A. Bibliográfiai kísérlet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
    Szabó György: K. A. költészete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
    József Farkas: K. A. összegyűjtött művei. (Kortárs, 1958)
    Szabó György: K. A. költészetének fordulójáról. (Kortárs, 1959)
    Király István: Az első magyar kommunista költő. K. A. költői fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1960)
    Vers-perek Magyarországon. K. A.: Megindul a föld. (Magyar Könyvszemle, 1962)
    Szabó György: K. A. válogatott művei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Tasnádi Attila: K. A. emlékezete. (Kortárs, 1966)
    Aczél Géza: K. A. avantgárdizmusa. (Alföld, 1977)
    Komját Irén: Egy költői életmű gyökerei. K. A. verseinek keletkezéstörténete. Az utószót Sőtér István írta. (Bp., 1981). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu