Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fábri Zoltán
    Fábri Zoltán emlékezete 1.
    Szabó Magda
    Szabó Magda emlékezete 2.
    Szabó Magda emlékezete 3.

    Fazekas Mihály

    író, költő, botanikus


    Született: 1765. december Debrecen
    Meghalt: 1823. február 23. Debrecen
    Temetés: 1823. február 25. Debrecen
    Temetési hely: Nagyerdei Temető

    Család

    Születési adata nem ismert, valószínűleg 1765 karácsonyán látta meg a napvilágot, az 1766. jan. 6-a a keresztelés időpontja. Régi, vélhetően nemesi református családból származott. Nagyapja: legid. Fazekas Mihály (†1788) városi esküdt. Sz: id. Fazekas Mihály gyógykovács, Nagy Mária. Testvérei közül három leány élte meg a felnőttkort: Diószegi Sámuelné Fazekas Mária (†1773), Komáromi Pálné Fazekas Sára (†1775) és Fazekas Éva (†1779). Unokatestvére: Fazekas István (†1827) bihardiószegi református lelkész. 

    Iskola

    A debreceni kollégiumban, hatosztályos latin nyelvű iskolában tanult (1776–1781), majd egy évig a debreceni református teológiai akadémia hallgatója (1781–1782). Tanulmányait abbahagyta, katonának állt (1782). A kollégiumi tanárai közül a maga is költő Varjas János (1721–1786) botanikus és Sinai Miklós (1730–1808) későbbi református püspök volt rá legnagyobb hatással. 

    Életút

    A Galíciában, Krakkó közelében, Oleszkóban (= Olesko) állomásozó I. császári huszárezred önkéntese (1782-től); közhuszár (1782–1784), káplár, őrmester, alhadnagy (1784–1788), hadnagy (1788–1796), főhadnagyként szerelt le (1796). II. József császár és magyar király (uralkodott: 1780–1790) seregében a törökök ellen harcolt: ezrede benyomult Moldvába (1788. márc. 15.), részt vett a botosányi (= Botosani) ütközetben, Kocim vára ostromában (1788. márc.–szept.; vitézségéért hadnaggyá léptették elő). A császári hadsereg később egyesült Alekszandr Szuvorov generális orosz csapatával és jelentős győzelmet aratott a török erők felett Foksánynál (= Focsani, 1789. aug.-ban. A foksányi csatában súlyosan megsebesült: ellőtték bal hüvelykujját, keze élete végéig csonka maradt. Ezrede később kisegítő csapatként jelen volt az újabb osztrák-orosz–török háborúban (1790), részt vett a napóleoni háborúkban (Franciaországban, Dél-Németalföldön, német városállamokban, 1793–1796). Leszerelése (1796. júl. 15.) előtt főhadnaggyá léptették elő, mégis visszavonult Debrecenbe, gazdálkodni.

     

    Debrecenben, birtokának élt és kertje művelése mellett verselgetett és jelentős szerepet játszott a helyi közéletben. A debreceni kollégium pénztárosa (1806–1823), egyúttal a város pénztárosa (1806-tól), városi esküdt és a városi polgárőrség kapitánya (1807-től). Saját kis birtokán új, okszerű gazdálkodást kísérletezett ki, sógorával, Diószegi Sámuellel (1761–1813) kiadta a Magyar füvészkönyvet (1807), amely az első, Linné rendszerén alapuló magyar növényhatározó volt, s jelentős szerepet játszott a hazai botanikai szaknyelv kialakulásában. 



    Bár már gyermekkorában írt verseket, komolyabban szépirodalommal csak katonai pályafutása elején kezdett el foglalkozni. Ezredében, kisszánthói Dobozy Lajos (1769–1842) buzdítására írta első, fennmaradt költeményét (Feltette hatalmas császárunk), amelyet Dobozy el is küldött a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztőségébe (megjelent: 1789. dec. 29.). Első írásai hadi élményeiről szóló tizenkettős verssorokban, páros rímekben írt históriás énekek voltak a magyar huszár hősiességéről, különösen a foksányi diadalról, méltatva br. Mészáros János (1737–1801) óbester érdemeit. Fazekas akkor katonáskodott, amikor Európában igen sok háborús konfliktus alakult ki: orosz–török háborúk és a forradalmi Franciaország elleni hadi cselekedetek: a háború később is fontos témája maradt költészetének, a katonaságtól négy költeménnyel búcsúzott (a legismertebb: Katonai búcsúének, 1796).

     

    Munkássága azonban mégis leszerelése után, Debrecenben bontakozott ki (1796–1805), amikor Földi János (1755–1801) és Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) buzgalmára sorra írta költeményeit, de élete végéig a „verselgetés” csak egy volt sok tudományos és közéleti tevékenysége mellett. Nem törekedett versei kiadására, életében nem jelent meg kötete, vagy ha mégis gyakran név nélkül vagy csak F. M. kezdőbetűi alatt; versei is időben elszórtan, rapszódikusan keletkeztek: legtöbb műve barátai biztatására született, Földi (1801), majd Csokonai halála (1805) után gyakorlatilag felhagyott az irodalommal. 



    Csokonai valószínűleg 1792-ben kötött életre szóló barátságot Fazekassal, az ő hatását mutató versei (Az érzékenységek énekben; A kétségbeesett szerelem) az életmű fontos alkotásai. Kettejük barátságát jelzi továbbá Csokonai verse (Főhadnagy Fazekas úrhoz) és Fazekas válaszverse (Csokonai Vitéz Mihály nevenapjára) és megemlékezése (Csokonai Vitéz Mihály halálára). Kazinczy Ferenc, Csokonai halála után Fazekas Mihályt bízta meg a költő munkásságának összegyűjtésével és kiadásával. A sírfelirat körül kirobbant, évekig tartó Árkádia-perben Fazekas képviselte Kazinczyval szemben Debrecen város álláspontját, a perrel kapcsolatos, név nélkül megjelent írásai a Hazai és Külföldi Tudósításokban jelentek meg (1806–1807).

     

    A természettudós Fazekas Mihály lírájának jelentős részét tette ki az évszakok váltakozásait és a természet változásait megfigyelő költeményei, amelyek közül a Nyári esti dal (1823) a 19. századi magyar líra egyik kiemelkedő alkotása. Természetlírája a berzsenyis ódai hangot vegyíti az anakreóni könnyedséggel. A költő keresztrímeket alkalmaz (= minden második sora rímel), egészen különleges rímpárokkal (tenger élő – felcserélő; fénye súlyán – szűre ujján; csendes este – vére teste stb.) s a feltűnően gyakori ‘l’ hangok kellemessé formálják a vers hangzásvilágát. A versben közeli (miniatűr) képeket és távoli jelenségeket is bemutat, a perspektívák váltakozása sajátos ritmust, hullámzást ad a soroknak.

     

    Legismertebb művét, az 1804-ben írt Lúdas Matyi c. „eredeti magyar regét” valószínűleg moldvai táborozása idején hallhatta csángó magyaroktól. A kéziratot 1805-ben juttatta el Kazinczy Ferenchez, aki azonban nem válaszolt Fazekasnak. Évekig nem foglalkozott a népi komédiával, ám az mégis szerzői név nélkül, kéziratokban csakhamar ismertté vált. Az egyik másolat megtetszett Kerekes Ferenc (1784–1850) bécsi egyetemi hallgatónak, későbbi debreceni matematikus professzornak, aki kiadta az anonim művet (1815-ben). Fazekas levélben tiltakozott Kerekes Ferencnél a „híre nélküli” kiadás ellen: az illegálisan megjelentetett mű azonban arra sarkallta a szerzőt, hogy ismét foglalkozzon legismertebb alkotásával. A komédia második, ám első hitelesnek tekintett változatát már Fazekas dolgozta át, s szintén Bécsben jelentette meg (még mindig nem a neve alatt, hanem F. M. kezdőbetűivel, 1817-ben). A furfangos parasztfiú, aki sérelmét háromszorosan fizetteti meg urával – vándormotívum. A négy „levonásból” álló, hexameterekben írt rege legfőbb értéke a narráció változatossága, a beszédmód közvetlensége és a kompozíció átgondoltsága. Valószínűleg a történetnek nem sok köze van a felvilágosodás divatos eszméihez, Petőfi későbbi forradalmi hevületéhez: minden bizonnyal, csak az erkölcsi felháborodás, az igazságtalanság miatt érzett elégtétel vezette Matyit a tettlegességhez. A morális bosszú pedig természetesen nem vetette fel a közjogi állapotok megváltoztatását, viszont Döbrögi olyannyira megbűnhődött, hogy a verések hatására végül is jó útra tért. A Lúdas Matyi a magyar gyermekirodalom megbecsült részévé, klasszikusává vált, jóllehet – akárcsak számos más ifjúsági klasszikus – ez sem volt eredetileg gyermekirodalmi mű. 

    Emlékezet

    Leszerelése után, élete végéig Debrecenben élt és tevékenykedett, ott is hunyt el; temetésén Budai Ézsaiás mondott gyászbeszédet. A Debreceni Nagyerdei Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Életében nem jelent meg kötete, első, összes, addig ismert költeményeit Lovász Imre adta ki (1836). Első életrajzírója Mátray Lajos volt (1888), aki több ismeretlen művét is összegyűjtötte. A későbbi kutatók közül kiemelkedik Tóth Rezső és Kovács Máté, majd Julow Viktor (1919–1982), az ő nevéhez fűződik Fazekas Mihály összes műveinek kritikai kiadása (1955). A Lúdas Matyi 1945 után vélt osztályharcos jellege miatt rendkívüli népszerűségnek örvendett, a furfangos paraszti hős, aki megleckézteti, elnáspángolja a kegyetlen és korlátolt földesúr Döbrögit a korszak ikonikus hősévé, már-már forradalmi szimbólummá vált. A Lúdas Matyiból készült az első, egész estét betöltő színes magyar mozifilm (1950), s szinte évről-évre újabb és újabb bemutatókat láthattak a korabeli ifjúsági színházakban. Az utóbbi években azéletmű más műveire és a Lúdas Matyi más értelmezéseire hívta fel a figyelmet Bécsy Ágnes, Szilágyi Márton és Mészáros György.

     

    Egykori lakóháza (Debrecen, Piac utca 58.) homlokzatán Tóth András szobrászművész – a költő Tóth Árpád apja – hat jelenetből álló emléktáblája áll (1898), szintén Tóth András alkotása a debreceni (Benczúr Gyula utca 20.) emlékoszlop is (1904). Az első füvészkönyv szerzői (Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel) tiszteletére a pesti tudományegyetem füvészkertjében kőoszlopot állítottak (1865). Debrecenben, a Fazekas Mihály Gimnázium bejáratában (Berky Nándor alkotása, 1958), a Református Kollégium főhomlokzatán (Csúcs Ferenc alkotása, 1968) szintén domborműve látható. A botanikus Fazekast ábrázolja egy másik debreceni szobra (Nagyerdő, Medgyessy sétány, Szoborpark; Rácz Edit alkotása, 1975). A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium (Józsefváros, VIII. kerület, Horváth Mihály tér 8.) lépcsőházában is látható szobra (Pikler István alkotása, 1980). 

    Szerkesztés

    A Debreczeni Magyar Kalendáriom szerkesztője (1819–1828). 

    Főbb művei

    F. m.: Magyar Füvészkönyv, melly a’ két Magyar Hazában található növényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. I–II. köt. I. köt. Egyhímesek – sokhímesek. II. köt. Kétfőbbhímesek – lopvanőszök. Diószegi Sámuellel. (Debrecen, 1807)
    Tsillag óra, melyből a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri megtudhatja, hány óra és fertály légyen. (Debrecen, 1826)
    F. M. versei. öszveszedte Lovász Imre. (Pest, 1836)
    F. M. összes versei. Sajtó alá rend. és a bevezetést írta Tóth Rezső. (Régi Magyar Könyvtár. 17. Bp., 1900)
    Gr. Gvadányi József és F. M. művei. Sajtó alá rend. és a bevezetést írta Négyesy László. (Magyar Remekírók. Bp., 1904)
    F. M. összes verse. Illyés Gyula bevezető tanulmányával. (Bp., 1948)
    F. M. összes művei. I–II. köt. Kritikai kiad. Szerk. Julow Viktor és Kéry László. (Bp., 1955)
    F. M. összes művei. Szerk. Julow Viktor és Kéry László. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1955)
    F. M. válogatott versei. Vál., az előszót írta Csanádi Imre. (A magyar költészet gyöngyszemei. Bp., 1955)
    F. M. öszes költeményei. Szerk. Julow Viktor. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., 1976)
    F. M. művei. Versek, elbeszélések, műfordítások. Szerk. Julow Viktor. (Bp., 1982)
    Magyar Füvészkönyv, melly a’ két Magyar Hazában található növényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. Hasonmás kiad. (Bp., 1988)
    Verseghy Ferenc, Földi János és F. M. válogatott művei. Vál. Vargha Balázs és Julow Viktor. (Magyar Remekírók. Bp., 1989)
    F. M. művei. Szerk. Julow Viktor. Jakabffy Tamás előszavával. (Bukarest, 1989)
    Gvadányi József és F. M. válogatott művei. Sajtó alá rend. Mezei Márta. (A magyar költészet kincsestára. Bp., 1995)
    F. M. összes művei. Sajtó alá rend. Julow Viktor és Kéry László. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1995)
    Esmerkedés a csillagos éggel. Válogatás F. M. csillagászati írásaiból. (Főnix Téka. 13. Debrecen, 2008)
    Csokonai Vitéz Mihály és F. M. válogatott versei. (Klasszikus magyar líra. 14. Bp., 2008)
    F. M. kisebb költeményei. (Bp., 2009). 


    A Lúdas Matyi önálló kiadásai: L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Kiadta Kerekes Ferenc. Név nélkül. (Bécs, 1815)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Kiadta Márton József. F. M. kezdőbetűkkel. F. S. Göbwart négy, egészoldalas metszetével. (2. megjobbított kiad. Bécs, 1817)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Az 1815. évi kiadás szövegével és A megcsalatott férj c. székely népballadával. (Debrecen, 1861)
    Fazekas Mihály Lúdas Matyija. Sajtó alá rend., a szerző életrajzát írta Mátray Lajos. (Szatmár, 1891)
    L. M. (A magyar költészet kincsesháza. Bp., 1895)
    L. M. komikai elbeszélés. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Tóth Rezső. (Olcsó Könyvtár. 1060. Bp., 1898)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Divéky József fametszeteivel. (Tevan Könyvtár. 17. Békéscsaba, 1917; hasonmás kiad. Gyoma, 1978)
    L. M. Komikai elbeszélés. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Módly Dezső. (A Magyar Jövő Toldi Könyvtára. Bp., 1922; 2. kiad. 1924)
    L. M. Kéky Lajos bevezetésével. (Magyar Klasszikusok – Élő Könyvek. Bp., 1928 és uez: Olcsó Könyvtár. 2106. Bp., 1928)
    L. M. – Magyar Füvészkönyv. Szemelvények. Diószegi Sámuellel. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Péntes Antal és Havas István. (Arany Könyvtár. 5. Bp., 1938)
    L. M. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Karácsony Sándor. Ill. Szoboszlai Mata János. (Exodus Füzetek. 4. Debrecen, 1939; 2. kiad. 1941; 3. kiad. 1942)
    L. M. és más költemények. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Kovács Máté. (Magyar Klasszikusok. 8. Bp., 1941)
    Der Gänse-Hiaz. A L. M. német nyelvű kiadása. Ford. Guilleaume Árpád. (Bp., 1944)
    L. M. Egy eredeti magyar mese négy felvonásban. Sajtó alá rend. Paku Imre. Szőnyi Gyula rajzaival. Ifj. kiad. (Bp., 1948)
    L. M. Komikai elbeszélés. Baróti Dezső előaszavával. (Bp., 1948)
    Mateias Gascarul. A L. M. román nyelvű kiadása. Ford.: Todor, Avram. Az előszót írta Szemlér Ferenc. (Bucuresti, 1949)
    L. M. A bevezető tanulmány Illyés Gyula munkája. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 7. Bp., 1950)
    L. M. Komikai elbeszélés. Pándi Pál bevezetésével. (Bp., 1950)
    L. M. és kisebb költemények. A bevezetést Gál László írta. (Noviszád, 1950)
    Zbojnik Matyi. A L. M. cseh nyelvű kiadása. Ford. Lichtenstein, Jan és Eisner, Pavel. Illyés Gyula előszavával. Ill. Machaj, Vladimir. (Praha, 1954)
    L. M. Elbeszélő kötemény. A bevezetést Dávid Gyula írta. Ill. Grecenco, V. (Bukarest, 1955)
    L. M. Elbeszélő költemény. Az utószót írta Sas Andor. Ill. Machaj, Vladimir. (Iskolai Könyvtár. Bratislava, 1956)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Ifj. kiad. Egykorú színes illusztrációkkal. (Bp., 1957)
    L. M. Elbeszélő költemény. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1962; 3. kiad. 1976; 4. kiad. 1978; új kiad. 2002 és 2006)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Színes, nyomott metszetekkel. Ill. Reich Károly. Bibliofil kiad. (Bp., 1966)
    Mateias Gascarul. A L. M. román nyelvű kiadása. Ford.: Muresanu, Rosalin. Ill. György Mihály. (Bucuresti, 1966)
    L. M. Elbeszélő költemény. Az utószót írta Faragó József. Ill. György Mihály. (Bukarest, 1966)
    L. M. és egyéb írások. A bevezetést írta és a függeléket összeáll. Rohonyi Zoltán. (Tanulók Könyvtára. 121. Kolozsvár, 1973)
    Matt, le gardeur d’oies. Une histoire de Hongrie. Ford. Léger, David. Illyés Gyula előszavával. Ill. Reich Károly. (Paris, 1976)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Ill. Reich Károly. (Kner Minikönyvek. Bp., 1977)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. (Populart Füzetek. 44. Bp., 1993)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Az 1817-ben Bécsben megjelent mű hasonmás kiadása. (Bp., 1994)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Bibliofil kiad. (Szentendre, 1999)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Az utószót írta Szilágyi Márton. Ill. Takács Ildikó. (Bp., 2000)
    L. M. Elbeszélő költemény. Ill. Groebner, Dominique. (Bp., 2000)
    L. M. – Válogatott művek. Szerk., az utószót írta Szilágyi Márton. (Millenniumi Könyvtár. 42. Bp., 2000. 2. kiad. 2003; 3. kiad. 2006)
    L. M. Költemények és prózai írások. (Corvin Klasszikusok. 18. Déva, 2002)
    L. M. Elektronikus dokumentum, CD-Rom. (Bp., 2002)
    L. M. Elbeszélő költemény. Almási Katalin rajzaival. (Bp., 2002)
    L. M. és más történetek. Sajtó alá rend., a bevezetést írta Kovács Máté. Hasonmás kiad. (Klasszikusok Kincsestára. 8. Bp., 2002)
    L. M. Elektronikus dokumentum, hangfelvétel és CD-Rom. Elmondja O. Szabó István. (Bp., 2004)
    L. M. Deák Ferenc rajzaival. (Mozaik Minikönyvtár. Szeged, 2005; 2. kiad. 2010)
    L. M. – Debreczeni magyar kalendáriom. (Talentum Diákkönyvtár. Bp., 2010)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. (Pécs, 2011)
    L. M. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Az 1817-ben Bécsben megjelent mű hasonmás kiadása. (Bp., 2014)

     

    fontosabb színművei: Balogh István: L. M. Tüneményes énekes vígjáték. A zenéjét szerzette: Szerdahelyi József. (Bem.: Nemzeti Színház, 1838. dec. 27.; kiadta: Bayer József: Régi Magyar Könyvtár. IX. Bp., 1898)
    Feld Mátyás: L. M. és az elnáspángolt nagyságos úr. Tündérrege. (Bem.: Gyermekszínház, 1904. jan. 14.)
    L. M. Népszínmű. F. M. tréfás verse alapján írta Erdélyi Gyula, zeneszerző: Pálmáss Olivér. (Bp., 1930; 2. kiad. 1937; 3. kiad. 1940)
    Móricz Zsigmond: L. M. Régimódi komédia 2 részben és 7 képben. (Bem.: Madách Színház, 1946. febr. 14.; megjelent: Athenaeum Zsebkönyvtára. Bp., 1947)
    L. M. Színmű 4 felvonásban. F. M. nyomán írta Móricz Zsigmond, a zenéjét szerezte Vincze Ottó. (Bem.: Úttörő Színház, 1951. dec. 1.)
    L. M. kalandjai. Daljáték F. M. verses elbeszélése nyomán. Színpadra alkalmazta Cserháti Lajos, a zenét szerezte Dévény Jenő. (Bp., 1948)

     

    filmfeldolgozásai: L. M. A forgatókönyvet írta Szinetár György, rendezte: Nádasdy Kálmán és Ranódy László, címszereplő: Soós Imre. (Bem.: 1950. febr. 28.; ez volt az első, egész estét betöltő színes magyar film!)
    L. M. Rajzfilm. F. M. műve alapján írta Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József. rendezte: Dargay Attila. (1976; bem.: 1977. ápr. 7.). 

    Irodalom

    Irod.: Mátray Lajos: F. M. élete és munkái felfedezett ismeretlen verseivel. (Debreczen, 1888)
    Sebestyén Gyula: F. M. Lúdas Matyija. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
    Tóth Rezső: F. M. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897; és külön, egy kötetben: Bp., 1897)
    Balkányi Kálmán: F. M. mint természetvizsgáló. (Természettudományi Közlöny, 1905)
    Barcsa Mihály: Adat F. M. életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
    Hetyey József: Magyar irodalomtörténeti tanulmányok. F. M. (Kaposvár, 1936)
    Molnár Ágnes: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. (Bp., 1939)
    Kovács Máté: F. M., a költő élményvilága. (Emlékkönyv Pap Károly főiskolai – akadémiai és egyetemi tanár – működésének 30. évfordulójára. Írták barátai és tanítványai. Szerk. Péterffy László. (Debrecen, 1939)
    Kovács Máté: F. M., a rokokó költő. (Irodalomtörténet, 1941 és külön: A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai. VIII. 3. Debrecen, 1940)
    Kardos Albert: F. M. és Földi János sógorsága. (Debreceni Szemle, 1941)
    Nagy János: A Magyar Füvész Könyv nemi növénynemei Diószegi Sámuel és F. M. munkájában. Közölt nemi nevek nyelvi ismertetése. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1944)
    Kiss Sándor: F. M. levele Kerekes Ferenchez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    Julow Viktor: F. M. Monográfia. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiadványa. Nagy Magyar Írók. Bp., 1955)
    Pálfalvi Etelka: F. M. rengeteg erdő-jének forrásáról. (Magyar Nyelv, 1962)
    Julow Viktor: Lúdas Matyi évezredei. F. M. művéről. (Alföld, 1966)
    Szilágyi Ferenc: F. M. ismeretlen verse. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
    „Boldog, ki fákat ültet”. Fazekas-breviárium. Szerk. Papp János, vál., az előszót írta Szilágyi Ferenc. (Bp., 1973)
    Julow Viktor: Mihály Fazekas’ Unknown Latin Epitaph. (Acta Classica, 1974)
    Allodiatoris Irma: F. M. (Természet Világa, 1975)
    Tenke Sándor: F. M. (Theologiai Szemle, 1978)
    Kovács Sándor Iván: „Már az ég boltját sikeretlen ércznek képzelénk.” Magyarázat F. M. verssorához. (Irodalomtörténet, 1980)
    Julow Viktor: F. M. (2. átd. és bőv. kiad. 1982)
    Bíró Ferenc: Főhadnagy Fazekas úr. F. M. 1766–1828. (Irodalomtörténet, 1992)
    Balázs Sándor: F. M.: Lúdas Matyi. Kísérlet egy újabb megközelítésre. (Irodalomtörténet, 1994)
    F. M. Általános és középiskolások számára. Összeáll. Lakatos Ilona. (Nagyjaink. Debrecen, 1997)
    Debreceni Attila: A „kötött ihletek” költője. (Tiszatáj, 1998)
    Bécsy Ágnes: Költők „a titok szent kárpitja” körül. A neoklasszicizmus magyar irodalmából. F. M. (Liget, 2001)
    Bécsy Ágnes: Egy jó költő a neoklasszicizmus magyar irodalmából. F. M. (Pillanatkép a hazai irodalomtudományból. Szerk. Kenyeres Zoltán és Gintl Tibor. Bp., 2002)
    Szilágyi Márton: Kegyelem és erőszak. F. M. Lúdas Matyija. (Alföld, 2002)
    Mészáros György: Beavatás, liminalitás és struktúra. F. M. Lúdas Matyijának újraolvasása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2007)
    Málnási Ferenc: „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” 245 éve született F. M., a felvilágosodás költője. (Édes Anyanyelvünk, 2011). 


    Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Hegedűs Gyula: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról. (Bp., 1976). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (13), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (893), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu