Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Keve András

    biológus, zoológus, ornitológus

    1942-ig Kleiner Endre 


    Született: 1909. november 10. Budapest
    Meghalt: 1984. március 30. Budapest
    Temetés: 1984. április 20. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kleiner Gyula, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tisztviselője, Wagner Mária, Wagner János (1813–1904) építész unokája, Ifj. Wagner János építész leánya. Testvére: Mezey Gézáné Kleiner Margit. F: 2. Rátz Erzsébet. Fia: Keve András; leánya: Bánhidy Attiláné Keve Diana. Nevelt fia: Neszmélyi György és Neszmélyi Attila. 

    Iskola

    A budapesti piarista gimnáziumban éretts. (1927), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi (1932) és bölcsészdoktori okl. (1935), a madártan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1946), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953). 

    Életút

    A budapesti Madártani Intézet napidíjasa (1932–1939), asszisztense (1939–1940), kísérletügyi adjunktusa (1940–1942), főadjunktusa (1942–1947) és egyúttal könyvtárosa (1927–1940); tud. munkatársa (1947–1954), tud. főmunkatársa (1954–1973). A Természettudományi Múzeum Állattárának nyugdíjas munkatársa (1974–1984). A tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet munkatársa (1941–1942), a bécsi Természettudományi Múzeum vendégkutatója (1942–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1946–1950), a Mezőgazdasági Múzeum mb. vezetője (1948–1949). 



    A 20. század egyik legjelentősebb magyar ornitológusaként, elsősorban a Balaton és a Duna madárvilágával, a magyarországi madárvilág mikroszisztematikájával, egyes madárfajok terjeszkedésével (pl.: balkáni fakopáncs, balkáni gerle stb.) foglalkozott. Az ún. vízimadár-szinkronmegfigyelések első hazai megszervezője, összeállította a magyarországi madarak névjegyzékét (= Nomenclator avium Hungariae, 1960). Jelentős szerepet játszott a magyarországi természetvédelmi és madárvédelmi jogszabályok előkészítésében. Számos népszerű tudományos ismeretterjesztő mű szerzője és szerkesztője. Jelentős dolgozatokat közölt továbbá a tudományos madártan hazai történetéről, valamint Herman Ottó (1835–1914) ornitológiai munkásságáról. Írásai Kleiner Endre és Keve-Kleiner András néven is megjelentek. 

    Emlékezet

    Budapesten (Belváros, V. kerület Veres Pálné utca 9.; 1954–1984 között) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 100. évfordulóján, lakóházát emléktáblával jelölték (2009-ben). Nevét vette fel a budapesti Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár. Tiszteletére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Keve András-emlékérmet alapított (1994-ben). 

    Elismertség

    A Magyar Madártani Egyesület alapító tagja (1974-től), majd örökös tagja. 

    Elismerés

    Pro Natura Emlékérem (1977), Petényi Salamon János-emlékérem (1984). 

    Főbb művei

    F. m.: A sárga billegető Magyarországon előforduló fajtái. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1935)
    Madártani megfigyelések Dél-Franciaországban. (Állattani Közlemények, 1939)
    A földrajzi fajták elhatárolása. (A Magyar Biológiai Intézet munkái. Tihany, 1941)
    Egyidejű madártani megfigyelések a Dunántúl vizeinél, 1941 őszén. Vasvári Miklóssal. (A Magyar Biológiai Intézet munkái. Tihany, 1941)
    Az 1941. évi madártani Balaton-kutatás főjelentése. Összeáll. Pátkai Imrével és Vertse Alberttel. (A Magyar Biológiai Intézet munkái. Tihany, 1942)
    Ornithologische Mitsommer-Beobachtungen am Békés-Pass. – Eine für Ungarn neue Rohrammer-Rasse. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1943)
    Biotop, revir, élettér, életkör. (Állattani Közlemények, 1943)
    Az európai bölény és a második világháború. – A repülés mesterei. (Természettudomány, 1947)
    A barnakánya, mint halpusztító. (Halászat, 1948)
    A fürj gazdasági jelentősége. Kaszab Zoltánnal és Zsák Zoltánnal. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1953)
    A balkáni fakopáncs terjeszkedése. (Állattani Közlemények, 1956)
    Aves. – Madarak. Magyarország madarainak határozója, leírása és életmódjuk rövid ismertetése. Többekkel. (Magyarország állatvilága. 21. Bp., 1958)
    Adatok Mozambik állatvilágához. (Állattani Közlemények, 1958)
    Az egyidejű (szinkron) madártani kutatás feladatai és néhány eredménye. Beretzk Péterrel és Schmidt Egonnal. (Állattani Közlemények, 1959)
    Magyarország madarainak névjegyzéke. – Nomenclator avium Hungariae. Összeáll. (A Madártani Intézet kiadványa. Bp., 1960)
    A balkáni fakopáncs Magyarországon. (Vertebrata Hungarica, 1960)
    Herman Ottó, a zoológus és ornitológus. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1960)
    The Ring Ouzel in Hungary. Pátkai Imrével. (Acta Zoologica, 1961)
    Vasvári Miklós, Vönöczky-Schenk Jakab és Dorning Henrik emlékezete. 4 táblával. (Állattani Közlemények, 1961)
    Die taxonomische Stellung der Habichte in Ungarn. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1961)
    A csigaforgató vonulása a Kárpát-medencében. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1962)
    Jahreszeitliche Veränderung im Bestand der Rohrammer-Populationen in Ungarn. Beretzk Péterrel és Marián Miklóssal. (Acta Zoologica, 1962)
    Csörgey Titusz és Breuer György emlékezete. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1963)
    Herman Ottó a Dunántúlon. (Vasi Szemle, 1964)
    A vízityúk alfajainak rendszertani kérdése. – Ritka madárfajok faunisztikai jelentőségének újabb megítélése. (Állattani Közlemények, 1966)
    Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1966)
    Das Eichelhäher. – Garrulus glandarius. Monográfia. (Die Neue Brehm-Bücherei. 410. Wittenberg, 1969)
    Das Vogelleben der mittleren Donau. Monográfia. (Studia Biologica. 7. Bp., 1969)
    Hungarian Ornithologists and Bird-Collectors Abroad and Overseas. Sámuel Nicolette-tel. (Opuscula Zoologica, 1969)
    Magyarország zöldikéinek rendszertani kérdései. Beretzk Péterrel és Marián Miklóssal. – A madarak habitat áttörése. (Állattani Közlemények, 1969)
    A Keszthelyi-hegység és a Kisbakony madárvilága. Monográfia. (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei. 6. A Bakonyi Múzeum kiadványa. Veszprém, 1970)
    Keszthely és környékének madárvilága. Monográfia. Sági Károly Jenővel. (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei. 7. A Bakonyi Múzeum kiadványa. Veszprém, 1970)
    Herman Ottó. Kismonográfia. Farkas Gyulával és Kósa Lászlóval. 1 táblával. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1971)
    Vasvári Miklós kis-ázsiai jegyzettöredékei. (Vertebrata Hungarica, 1971)
    Emlékezés Vönöczky-Schenk Jakabra. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1971)
    Chernel István szerepe a madártani kutatások alakulásában. (Vasi Szemle, 1972)
    A Balaton guvat-féléi. (Állattani Közlemények, 1972)
    Madarak. Ismeretterjesztő képeskönyv. Ill. Csépe Magdolna. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1972; 2. kiad. 1975; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1981)
    Uránia állatvilág. V. köt. Madarak. Ford. és a magyar kiadást szerk. K. A. 24 táblával. (Bp., 1972; 2. kiad. 1978)
    Vasvári Miklós. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1972/73. Szeged, 1974 és külön: Szeged, 1974)
    A halászsas Magyarországon. Beretzk Péterrel. (Állattani Közlemények, 1973)
    Beretzk Péter emlékezete. (Állattani Közlemények, 1974)
    Xantus János délkelet-ázsiai gyűjtőútjainak madártani eredményei. Horváth Lajossal. (Vertebrata Hungarica. 1976)
    Gondolatok a madarak urbanizációs kérdéséhez. (Állattani Közlemények, 1976)
    A Balaton-felvidék madárvilága. Monográfia. Tapfer Dezsővel. 1 térképpel. (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei. 11. A Bakonyi Múzeum kiadványa. Zirc, 1978)
    Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1978)
    Vizsgálatok a magyarországi karvalyokon. – Bíró Lajos madártani gyűjtőútjairól. (Állattani Közlemények, 1978)
    Kiegészítések a madarak urbanizációjáról szóló tanulmányomhoz. (Állattani Közlemények, 1979)
    Megemlékezés Vezényi Árpádról és dél-amerikai gyűjtőútjáról. (Állattani Közlemények, 1980)
    Madártani adatok a Déli-Bakonyból, valamint a Bakonyaljáról. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1981)
    Megemlékezés Madarász Gyuláról. (Állattani Közlemények, 1981)
    A Balaton szárcsaállományának összefüggése a rendelkezésre álló táplálékkal. – Scherzenlechner Sebestyén mexikói madárgyűjtéséről. (Állattani Közlemények, 1982)
    Nomenclator avium Hungariae. – Magyarország madarainak névjegyzéke. (Biológiai tanulmányok. 11. Új kiad. Bp., 1984)
    Adatok a Balaton és környéke madárfaunájához. (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984)
    Magyar kutatók madártani gyűjtései a XIX. és a XX. században Brazíliában. (Állattani Közlemények, 1984)
    Madarak. 2. Ismeretterjesztő képeskönyv. Ill. Csépe Magdolna. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1984; 2. kiad. 1991)

     

    írásai a Természettudományi Közlönyben és a Természet Világában: Strucctenyésztés. (1938)
    A flamingók Európában. (1939)
    Hazánk fácánállománya és a természetvédelem. – Annami fácántyúk. – Madarak etetése és a napraforgó. (1940)
    A hófajd. – A császárlúd. (1941)
    Balkáni gerle vagy kacagógerle? (1942)
    A vándorgalamb. (1943)
    Az ötvenéves kir. m. Madártani Intézet. (1944)
    Madarak a városban. (1972)
    Madártelepítés. (1973)
    A madártani kutatások új módszerei. (1974)

     

    az Aquilában: A szajkók kóborlása Magyarországon, 1939–1940 telén. – Rendszertani tanulmányok a Kárpátok medencéjének varjúféléin és azok fajtakörein. 3. A csóka. – Coloeus monedula L. – Megfigyelések a balkáni kacagógerle újabb elterjedéséről. (1942)
    A balkáni kacagógerle térhódítása Magyarországon, az utolsó évtizedben. – A közel-keleti léprigók rendszertanának ideiglenes áttekintése. – A kék fu szereplése a magyar ornithofaunában. – Új szajkó Délkelet-Bulgáriából. (1943)
    A balkáni gerle újabb térfoglalása és újabb adatok ökológiájához. – Az 1946. évi baromfipusztulás madártani tanulságai. – Vékonycsőrű víztaposó, lócsér és pehelyréce a kisbalatoni rezervátum területén. – A flamingó Magyarországon. – A búbospacsirta és a háború. – Újabb fészkelő fajok a Kisbalatonban. (1947)
    A feketególyák költése és vonulása 1949-ben, Somogyban. – Magyarország parti liléi. – A szerecsensirály ismét megjelent a Balatonnál. – A dalmát nádisármány Magyarországon. Szijj Józseffel. – A kerecsensólyom különös fészkelése a Balatonon. – Fecskekatasztrófa a Balaton mellett, 1949-ben. (1951)
    A madarak csigatáplálékai. – A lilebíbic magyarországi példánya és a magyar unicumok sorsa. – Magyarország és a Kárpát-medence nagysirályai. Pátkai Imrével. – Madártani jegyzetek a kunkápolnási pusztáról. – A kis légykapó a Keszthelyi-hegységben. (1955)
    A fenyőszajkó mozgalmai Magyarországon, az 1952/53–1954/55-ös telek idején. (1957)
    A pólingok gazdasági jelentősége és a hazai populációk rendszertani helyzete. Többekkel. (1958)
    A balkáni gerle téli költése. – Fecskék késői költése. Szőcs Józseffel. – Pásztormadár Magyarországon. 1951–1958. (1959)
    A fattyúszerkő a Kisbalatonon. – Beretzk Péter és Vasvári Miklós levelezése. (1961)
    A magyarországi héják rendszertani helyzete. Pátkai Imrével. (1963)
    Variációs tanulmányok a házi verében. (1965)
    A dél-nyugati szajkó a magyar faunában. (1967)
    Aythynae- és Merginae-fajok előfordulása és vonulásuk évi ciklusai a Balatonon. (1968)
    A Balaton úszórécéi. (1970)
    A Balaton sirályai. – A nagy őrgébics Magyarországon. Beretzk Péterrel. (1972)
    A madarak eltérő viselkedési formái különböző földrajzi területeken. – A csüllő Magyarországon. (1974)
    Adatok a Kis-Balaton madárvilágához. 1–2. (1975–1976)
    A díszfák szerepe Budapest madáréletében. (1980)
    A bukórécék jelentősége a Balaton életében. (1983)
    Adatok a magyar madártan történetéből. 1300–1944. (1994)

     

    az Élővilágban: A „magyar madár” – a gólya. (Élővilág, 1957)
    Petényi Salamon János, a magyar ornitológia úttörője. (1961)
    A madarak ivadékgondozása. – Hogyan tájékozódnak a madarak? (1962)
    A ragadozómadarak gazdasági jelentősége. (1963)

     

    a Búvárban: Miért gyűrűzünk madarakat? (1963)
    A gólyakutatás korszerű célkitűzései. (1968)
    A madarak elhullásának szerepe az evolúciós kutatásokban. (1969)
    Hány madár él a Földön? (1971)
    A madarak és a közlekedés. – Kipusztultnak vélt, de újra „felfedezett” madarak. (1972)
    Madarak mint környezetvédelmi indikátorok. (1973)
    A madarak és a technika. (1975). 

    Irodalom

    Irod.: K. A. 70 éves. (Aquila, 1979)
    Marián Miklós: K. A. (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984)
    Schmidt Egon: K. A. (Puszta [folyóirat], 1984)
    K. A. (Soosiana, 1984)
    K. A. (Búvár, 1984)
    Kiss Éva: Keve (Kleiner) András. – Pintér István: In memoriam K. A. (Soosiana, 1985)
    Jánossy Dénes: K. A. Művei bibliográfiájával. (Aquila, 1985)
    Hajdú Péter: K. A.: Nomenclator avium Hungariae. – Magyarország madarainak névjegyzéke. (Nyelvtudományi Közlemények, 1986)
    Endes Mihály: Fényképalbum: K. A. (Calandrella, 1994)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Bankovics Attila: K. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Rékási József: Adatok K. A. levelezéséhez. (Aquila, 2005)
    Schmidt Egon: Száz éve született K. A. (Madártávlat, 2009)
    Gyurácz József: K. A. (Cinege. Vasi madártani tájékoztató, 2009)
    Schmidt Egon: Egyik volt a legnagyobbaknak. Száz éve született K. A. (Vadon [folyóirat], 2009)
    Magyar Gábor: Emléktábla K. A. lakóhelyén. (Aquila, 2010). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu