Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Lőrincze Lajos
    Lőrincze Lajos
    Lőwy Árpád, egy (szem)érmes költő a századelőn
    Papp László. A Ringek Ura

    Lyka Károly

    művészettörténész, szerkesztő, botanikus


    Született: 1869. január 4. Pest
    Meghalt: 1965. április 30. Budapest
    Temetés: 1965. május 6. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Görög eredetű családból származott. Sz: Lyka János (1841–1934) építész, Novák Terézia. F: 1898-tól Minich Ida (1866–1940) festőművész, Tóth László (1869–1895) festőművész özvegye. Nevelt leánya: Moll Szilárdné Tóth Jerne. 

    Iskola

    Szüleivel együtt, hatéves korától Nyitrán élt (1875–1887), a nyitrai piarista gimnáziumban éretts. (1887). Rajzolni édesanyja tanította, majd első rajztanára Panczer Ferenc nyitrai festő és fényképészmester volt. Münchenben Hollósy Simon iskolájában tanult (1887–1888), a müncheni képzőművészeti akadémián Gabriel von Hackl, majd Ludwig von Herterich hallgatója, valamint eljárt Richard Muther művészettörténeti és Moritz Carrière esztétikai előadásaira (1888–1891), tanulmányait azonban anyagi nehézségei miatt félbe kellett szakítania (1891), utóbb Nápolyban, a helyi nemzeti múzeumban művészettörténetet tanult (1892). A művészettörténeti tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). 

    Életút

    Festőművésznek készült, Nyitrán arcképfestéssel foglalkozott, majd illusztrációkat készített a Magyar Genius c. folyóirat számára (1887–1892). Olaszországban telepedett le, Nápolyban, majd Rómában élt, a Pesti Napló állandó olaszországi munkatársa, egyúttal a lap megbízásából bejárta Firenzét, Milánót, Torinót, Velencét és Szicília északi részét (1892–1896). A magyarországi egyházpolitikai küzdelmek idején Rómából tudósította lapját a hazai eseményekről (1894–1895), Kossuth Lajos halála idején Torinóban (= Turin) tartózkodott, ahonnan naponta több híres táviratot küldött haza. Hazatérése után, Budapesten, a Pesti Napló belső munkatársa, a külföldi és képzőművészeti rovat vezetője (1896 tavaszától), de rövidesen az egész szerkesztőséggel együtt ő is kilépett (1896). Az általuk megalapított új napilap, a Budapesti Napló munkatársa, politikai vezércikkírója és képzőművészeti rovatának szerkesztője (1896. aug.–1914), egyúttal az Új Idők szerkesztőségi munkatársa is (1896–1914). A Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. r. tanára (1914–1936) és igazgatója (1920–1921), ill. rektora (1921–1922). 

     

    Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1927–1932). 



    A 20. századi magyar művészettörténet-írás egyik legjelentősebb személyiségeként magyar és egyetemes művészettörténettel is foglalkozott. Korszak-monográfiáiban elsőként szintetizálta a magyarországi művészetek történetét, népszerű írásaival, a legfontosabb alkotókat bemutató munkáival, alapvetően hozzájárult a művészettörténet széles körökkel való megismertetéséhez. Művészeti írásaiban elsősorban Hippolyte Taine (1828–1893) módszerét alkalmazta. Művészetkritikusként küzdött a nagybányai festők és a magyar impresszionista festőművészet elismertetéséért. A művészettörténet mellett – Magyarországon az elsők között – művészetszociológiai kutatásokkal is foglalkozott. Réti Istvánnal (1872–1945) együtt átszervezte a magyarországi művészképzést. Műfordítóként, a századfordulón néhány kortárs olasz és francia lektűrt is tolmácsolt. 



    Botanikusként a kakukkfüvek nemzetségét vizsgálta, több új, a Thymus-nemzetséghez tartozó fajt, taxont (= alfajt), változatot és formát azonosított. Eredményeit Jávorka Sándor is felhasználta a Magyar flóra (1925) c. monográfiájában. Közel 1300 példányból álló Thymus-herbáriumát a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta (1934-ben, ma is a Növénytárban őrzik.)

     

    Néhány botanikai és természettudományi írását az Új Időkben Számadó János néven jegyezte, egyéb írásai, publicisztikái Krónikás álnéven is megjelentek. A család korábban Lÿka néven írta a nevét. 

    Emlékezet

    Budapesten, a Béla király úti Lyka-villában élt és tevékenykedett. Tiszteletére, 75. születésnapján emlékkönyvet adtak ki (Petrovics Emil szerkesztésében, 1944-ben), 85. születésnapjára újabb tanulmánykötetet adtak ki (1954-ben). Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti temetőben, a művészparcellában nyugszik (a síremlék Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Mellszobra a margitszigeti művészsétányon áll (a szobrot, még Lyka Károly életében, 1943-ban Pátzay Pál készítette; 1977-ben állították fel, a szobrot 1997-ben ellopták, jelenleg a másolat látható). Budapesten, a Rákosligeten (XVII. kerület) utcát neveztek el róla. Nevét vette fel a Lyka Károly Országos Középiskolai Művészettörténeti Verseny. Irodalmi hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára és az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete őrzi. 

    Elismertség

    Az MTA Képzőművészeti Bizottsága meghívott tagja (1933–1944). A Kisfaludy Társaság (r.: 1924), a Szinyei Társaság (t.: 1935), a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagja (t.: 1939). A Magyar Exlibris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete alapító tagja (Arady Kálmánnal, 1932). 

    Elismerés

    A Kisfaludy Társaság Lukács Krisztina Díja (1906), az MTA Marczibányi Jutalma (1941), Kossuth-díj (1952 és 1964). 

    Szerkesztés

    Művészet c. folyóirat alapító szerkesztője (1902–1917). Az Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler (Thieme–Becker) magyar szócikkeinek szerzője (1906–1947). 

    Főbb művei

    F. m.: Festészeti divatok. (Fővárosi Lapok, 1890)
    A rajztoll humoristái. – Szellemek forradalmai. (Fővárosi Lapok, 1891)
    Munkácsy. (Élet [folyóirat], 1891)
    A modern művészet bölcselete. 1–2. (Athenaeum, 1892)
    Jankó Elemér. (Magyar Hírlap, 1892. márc. 3.)
    A legújabb művészeti törekvések. 1–2. (Athenaeum, 1893)
    A modern praerafaelista művészet. (Athenaeum, 1894)
    A siciliai agrárforradalom. (Budapesti Szemle, 1894)
    Katakomba-hangulatok. (Rudolf Emlékalbum. Bp., 1897)
    A művészetek népszerűsítése. (Magyar Iparművészet, 1898)
    Magyar renaissance. (Művészeti Tudósító, 1898)
    Magyar műkincsek. – Az újabb művészeti irányok. (Műcsarnok, 1899)
    Művészeti címlapok. (Magyar Iparművészet, 1899)
    A munkásember bútora. – Zsolnay Vilmos. (Magyar Iparművészet, 1900)
    Liezen-Mayer Sándor. (Műcsarnok, 1900)
    Modern iparművészet s a közönség. (Magyar Iparművészet, 1901)
    A budapesti Nemzeti Színház új palotája. – A Nemzeti Salon válsága. László Fülöp esete. (Műcsarnok, 1901)
    Ipar és Művészet. (Politikai Hetiszemle, 1904)
    Vaszary János. (Művészeti Krónika, 1904)
    Kis könyv a művészetről. (Bp., 1904; 2. kiad. 1908; 3. kiad. 1920; 4. kiad. 1927; 5. kiad. 1944)
    Mednyánszkyról. (Művészeti Krónika, 1905)
    A képírás újabb irányai. A Kisfaludy Társaság által Lukács Krisztina-díjjal jutalmazott pályamű. (Bp., 1906; 2. kiad. 1922)
    A képzőművészet és iparművészet határai. (Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai. Bp., 1907)
    Mik a tudnivalók a képzőművészet területén? (Népművelés, 1907)
    A székesfőváros iparrajziskolája. (Magyar Iparművészet, 1908)
    Thorockai Wiegand Ede újabb munkái. (Magyar Iparművészet, 1909)
    A művészet könyve. A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése. (A Műveltség Könyvtára. VII. Bp., 1909; 2. kiad. 1910)
    Az érem- és plakett-művészet stílusa. (Az Éremkedvelők Egyesülete kiadványa. Bp., 1910)
    Stílus és naturalizmus. (Alexander Emlékkönyv. Bp., 1910)
    A művészet eredetének problémája. (Huszadik Század, 1910)
    Hogyan kell műtárlatot nézni? (Egyházi Műipar, 1910)
    Modern iparművészeti törekvések. (Magyar Iparművészet, 1911)
    Üzlet a művészetben. – Székely Bertalan művészete. (Magyar Figyelő, 1911)
    Lázár Béla: Tizenhárom magyar festő. Az előszót írta. (Bp., 1912)
    Egyházi fémmunkák. (Magyar Iparművészet, 1912)
    A mi múzeumaink. – Vas vármegye kincsesládájából. (Magyar Figyelő, 1912)
    Egy pár színes cserépdarab. Ligeti Miklós majolikái. (Magyar Iparművészet, 1913)
    A malonyai park. – A táblabíró-világ festészete. – Iskola-ábrándok. (Magyar Figyelő, 1913)
    Rózsa Miklós: A magyar impresszionista festészet. L. K. előszavával. (Bp., 1914)
    Díszítő szobrászat. (Magyar Iparművészet, 1914)
    A művészi temető. (Magyar Iparművészet, 1915)
    Moiret Ödön néhány művéről. (Magyar Iparművészet, 1916)
    A szobrászmunka útja. (Magyar Iparművészet, 1917)
    Tudnivalók az iparművészet terén. (Magyar Iparművészet, 1919)
    Képzőművészetek. (A bolsevizmus Magyarországon. Szerk. Gratz Gusztáv. Bp., 1920)
    Magyar képírás. (A festőművészet története. Bp., 1920 függelék; és külön: Bp., 1920)
    Maróti Géza. (Magyar Iparművészet, 1920)
    Magyar művészet. A külföldön bemutatandó magyar reprezentatív kiállítás első ciklusának katalógusa. Szerk. (Bp., Nemzeti Szalon, 1920)
    Benczúr Gyula. L. K. beszéde B. Gy. emlékére. (Bp., 1921)
    Madarász Viktor élete és művei. Kismonográfia. 16 táblával. (Magyar Pantheon. II. Bp., 1922)
    Hamis bútor. (Magyar Iparművészet, 1922)
    A táblabíróvilág művészete. I–IV. köt. Monográfia. A négy kötet két kötetben. (Bp., 1922; 2. átd. és bőv. kiad. 1939–1940; 3. kiad. 1981)
    Lechner Ödön. L. K. előadása a Magyar Tudományos Akadémián. (Bp., 1924)
    Szőnyi István. (Ars Una, 1924)
    A magyar aktkiállítás albuma. Összeáll. Majovszky Pállal és Petrovics Elekkel. 35 táblával. (A Művészet kiadása. Bp., 1925)
    Magyar Parnasszus. Gara Arnold rézkarcai. Számozott, bibliofil kiadás, félbőr kötésben. A bevezetést írta. (Bp., 1926)
    Michael von Munkácsy. Kismonográfia. 17 táblával. (Das moderne Ungarn. Eine Biographienserie. Malerei. Wien–Bp., 1926)
    Új grafikánk. (Magyar Iparművészet, 1926)
    A mai művészet. (Művészeti Szalon [Kolozsvár], 1926)
    Iskola és iparművészet. (Magyar Iparművészet, 1927)
    Monet. (Művészeti Szalon [Kolozsvár], 1927)
    Tizenkét önarckép. Tizenkét rézkarcoló művész önarcképe. A bevezetést írta. (Bp., 1928)
    Iparművészeti tárgyak gyűjtése. – Moiret néhány művéről. (Magyar Iparművészet, 1928)
    Zichy Mihály emlékezete. (Budapesti Szemle, 1928)
    Megemlékezés Beöthy Zsoltról. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1928)
    Művészet és vidék. (Műgyűjtő, 1928)
    Egy német építész utazása Magyarországon, 1737-ben. (Budapesti Szemle, 1929)
    Művészeti jelszavak. (Művészeti Szalon [Kolozsvár], 1929)
    Nagybánya bölcsőjénél. (Művészeti Szalon [Kolozsvár], 1930)
    A Szentendrei Festők Társasága I. kiállításának katalógusa. (Bp., Nemzeti Szalon, 1930)
    A művészetek története. A legfontosabb emlékek és mesterek ismertetése. I–II. köt. (Bp., 1931; 2. bőv. kiad. 1929; 3. bőv. kiad. 1944)
    Erdélyi kismesterek. (Művészeti Szalon [Kolozsvár], 1931)
    Tíz tájkép. Tíz rézkarcoló művész tájképe. A bevezetést írta. (Bp., 1932)
    Hat év magyar építőművészete. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1932)
    Miháltz Pál: Egy élet regénye képekben. 44 eredeti linóleummetszettel. Az előszót írta. Bibliofil kiadás, japán fűzéssel. (Bp., 1933)
    Képek, szobrok. (Bp., 1934)
    Nyilasy Sándor-emlékkiállítás. L. K. beszéde a kiállítás 1934. május 19-i megnyitóján. (Bp., 1934)
    Gáborjáni Szabó Kálmán könyvjegyei. A bevezetést írta L. K. (A Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének kiadványa. Bp., 1934)
    Petrovics Elek és a Szépművészeti Múzeum. (Napkelet, 1935)
    Rudnay Gyula rézkarcai. A bevezetést írta. (Bp., 1936)
    Magyar építészet, szobrászat, festészet. (Magyarország és Lengyelország. Magyar–lengyel kapcsolatok a történelemben, kultúrában és gazdasági téren. Bp., 1936 lengyel nyelven is)
    A Szinyei Merse Pál Társaságnak az Ernst Múzeum fennállásának 25. évfordulójára és néhai Ernst Lajos emlékére rendezett kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Petrovics Elek, a katalógust szerk. L. K. (Az Ernst Múzeum kiadványa. Bp., 1937)
    A magyar tanyák festője. Koszta József jubiláris kiállítása az Ernst Múzeumban. (Pesti Hírlap, 1937. jan. 10.)
    Kis krónikák. L. K. tárcái az Új Időkben. (Szép Könyvek. 7. Bp., 1938)
    A művészet. (A mai világ képe. I. köt. Bp., 1938)
    Révész Kornél: Ex librisek. Tizenkét rézkarc. A bevezetést írta. (A Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete kiadványai. Bp., 1938)
    Madách és szobrászai. (Pesti Hírlap, 1938. márc. 9.)
    Szent István festői. (Pesti Hírlap, 1938. máj. 24.)
    Magyar mesterek. Monográfia. (Bp., 1941)
    Bíró József: Erdély művészete. L. K. előszavával. (Erdélyi Írások. Bp., 1941)
    A munkácsi Árpád-szobor regénye. Krónikás álnéven. 4 táblával. (Munkács, 1942)
    Az otthon művészete. (Magyar Művelődéstörténet. V. köt. Bp., 1942; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
    Nemzeti romantika. (Bp., 1942; 2. kiad. 1982)
    Nagy István képei. 32 táblával. (L’Art Hongrois. 3. Bp., 1944)
    Közönség és művészet a századvégén. Monográfia. 16 táblával. (Bp., 1947; 2. kiad. 1982)
    Magyar művészélet Münchenben. Monográfia. 16 táblával. (Bp., 1951; 2. kiad. 1982)
    Munkácsy. Kismonográfia. 16 táblával. (Bp., 1952)
    Festészeti életünk a millenniumtól az I. világháborúig. 1896–1914. Kismonográfia. 16 táblával. (Bp., 1953; 2. kiad. 1983)
    Réti István: A nagybányai művésztelep. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Aradi Nóra, előszó L. K. 40 táblával. (Bp., 1954)
    Paál László. (Természet és Társadalom, 1954)
    Szobrászatunk a századfordulón. 1896–1914. Kismonográfia. 16 táblával. Az életrajzi adatokat összeáll. Rónay Mária. (Bp., 1954; 2. kiad. 1983)
    Budapest szobrai. Összeáll. Gábor Endre, a bevezető tanulmányt írta L. K. Fotó: Borsos Imre és Petrás István. (Bp., 1955)
    A XIX. század nagy magyar mesterei. Reprodukciók. Az albumot szerk., a bevezetőt írta. (Bp., 1956)
    Festészetünk a két világháború között. Visszaemlékezések. Sajtó alá rend. Körner Éva. 80 táblával. (Bp., 1956; 2. kiad. 1984)
    Nagy magyar művészek. 16 táblával. A fotókat Petrás István készítette, szómagyarázatok, névmutató: Nagy Tibor. (Az Élet és Tudomány Kiskönyvtára. 3. Bp., 1957)
    Michelangelo. Kismonográfia. 22 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 4. Fotó: Petrás István. Bp., 1957; 2. kiad. 1962; 3. kiad. 1976; 4. kiad. 1982)
    Izsó Miklós levelei. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. Soós Gyula, a bevezetőt írta L. K. (Magyar művészek levelei 1. A Múzeumok Központi Propaganda Irodája kiadványa. Bp., 1958)
    Leonardo da Vinci. Kismonográfia 18 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 6. Bp., 1958; 2. kiad. 1961; 3. bőv. kiad. 1970; 4. kiad. 1975)
    Raffaello. Kismonográfia 23 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 14. Bp., 1959; 2. kiad. 1962; 3. bőv. kiad. 1967; 4. kiad. 1983; oroszul: Bp., 1962)
    Rembrandt. Kismonográfia 25 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 37. Bp., 1962)
    Munkácsy. Kismonográfia 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 49. Új kiad. Bp., 1964)
    Kis könyv a művészetről. Sajtó alá rend., az utószót írta D. Fehér Zsuzsa. (Új kiad. Bp., 1964; 6. kiad. 1967; 7. kiad. 1971)
    A művészetek története. A legfontosabb emlékek és mesterek ismertetése. Monográfia. 128 táblával. (4. kiad. Bp., 1964)
    Vándorlásaim a művészet körül. Visszaemlékezések. 16 táblával. (Bp., 1970)
    A művészetek története. Monográfia. Az előszót írta Végh János. (Képzőművészeti Zsebkönyvtár. 3. 5. kiad. 1977)

     

    életműsorozata: Magyar művészet. 1800–1850. A táblabíróvilág művészete. Szerk. Bartholy Eszter. (Bp., 1981)
    Magyar művészet. 1850–1867. Nemzeti romantika. Szerk. Bartholy Eszter. (Bp., 1981)
    Magyar művészet. 1867–1896. Magyar művészélet Münchenben. Szerk. Bartholy Eszter. (Bp., 1982)
    Magyar művészet. 1867–1896. Közönség és művészet a századvégen. Szerk. Bartholy Eszter. (Bp., 1982)
    Magyar művészet. 1896–1914. Festészeti életünk a millenniumtól a századfordulóig. Szerk. Tészabó Júlia. (Bp., 1983)
    Magyar művészet. 1896–1914. Szobrászatunk a századfordulón. Szerk. Tészabó Júlia. (Bp., 1983)
    Festészetünk a két világháború között. Visszaemlékezések. Szerk. Körner Éva. (Bp., 1984)

     

    ford.: Mantegazza, Paolo: A férjhezmenés művészete. Ford. Nyitray Józseffel. (Bp., 1894)
    Copple, François: A bűnös. I–II. köt. Regény. Ford. (Egyetemes Regénytár. Bp., 1897)
    Ohnet, Georges: Páris királya. Regény. Ford. (1–2. kiad. Egyetemes Regénytár. Bp., 1898; Új kiad. I–III. köt. 1912)
    D’Annunzio, Gabriele: A tűz. Egy nagy művésznő szerelmi regénye. Ford. (Bp., 1900; Athenaeum Könyvtár. 19. 2. kiad. 1913)

     

    írásai a Művészetben: Az Erzsébet-emlékmű. – Székely Bertalan új kartónjai. – Szecessziós stílus, magyar stílus. (1902)
    Stilizáló művészet. – Képrombolás. – Családi házak. – A rajz. – Mednyánszky stílusa. (1903)
    A falucska temploma. – Strobentz Frigyes. – Rajzműveltség. – A kép lelke. (1904)
    Szimbolikus rajzok. – Zemplényi Tivadar. – Modern művészet. – Szociálista művészet. – Fényes Adolf. (1905)
    Sírkövek. (1906)
    Művészeti politikánk. (1907)
    Kiállítási bajok. – Művészettörténet a középiskolában. (1908)
    A polgári osztály képírása és szobrászata. – Médiumrajzok. Klein Miksa. (1909)
    Biedermeier a küszöbön. – Bosznay István – Simai Imre. (1910)
    Nádler Róbert. – A Székesfőváros és a művészetek. – Radnai Béla (1911)
    Réti István. – Falfestés. – Nagybánya jubileuma. – Pentelei Molnár János. (1912)
    A neoimpresszionisták stílusa. – Kubista álmok. – Karlovszky János. (1913)
    Ybl emlékezete. – Lechner Ödön. – Schickedanz Albert. – Háború és művészet. (1914)
    Az aktról. – Croce esztétikája. – A Felvidék falvainak újjáépítése. ­– Az Esterházy-képtár története. Roskovics Ignác. (1915)
    Madarász Viktor. (1917)
    Hollósy Simon. (1918)

     

    a Magyar Művészetben: A nagybányaiak küldetése. – Kéméndy Jenő. – Bezerédi Gyula. (1925)
    Hauszmann Alajos. (1926)
    Fényes Adolf új képei. – Rippl-Rónai József. (1927)
    Tardos Krenner Viktor. – Alpár Ignác. – Endre Béla. (1928)
    Strobentz Frigyes. – Lechner Ödön. – Olgyay Viktor. – Gara Arnold. (1929)
    Kisfaludy Károly, a festő. – A székesfehérvári Kepes-gyűjtemény. (1930)
    A Szinyei Merse Társaság harmadik kiállítása. (1931)
    Új művészeti politika. – Árkay Aladár. – Gulácsy Lajos. – Rerrich Béla. – Baumhorn Lipót. (1932)
    Lotz Károly emlékezete. – Kacziány Ödön. – Antal Sándor. ­ Adatok építészetünk történetéhez: Pollack Mihály szekszárdi műve, Pollack Ágoston és Landherr András zsinagóga építései. Egy magyar építész család, Fülöp József, a füredi színház első tervezője. (1933)
    Jegyzetek Medgyessy Ferenc művészetéhez. – Petrovics Elek húsz éve. – Derkovits Gyula. (1934)
    Egy elfelejtett magyar festő: Tóth László. – Elfelejtett magyar festők: Szakál Albert, Szontagh Géza. – In memoriam Manno Miltiades. – Éber László. (1935)
    Nemzeti romantika. (1942)

     

    botanikai írásai: Kritikus és új magyar Thymus-alakok. 1–2. (Botanikai Közlemények, 1922–1925)
    Thymus L. – Kakukkfű. (Jávorka Sándor: Magyar flóra. Bp., 1924)
    Párhuzamos alakok a közép-európai Thymusok körében. (Magyar Botanikai Lapok, 1926)
    Jávorka Sándor–Csapody Vera: Magyarország virágos növényei. Könyvismertetés. (Magyar Művészet, 1929)
    Néhány újabb Thymus-alakról. (Magyar Botanikai Lapok, 1930)
    Rapaics Rajmund: A magyarság virágai. Könyvismertetés. (Magyar Művészet, 1933). 

    Irodalom

    Irod.: Márffy Oszkár: L. K.: A művészet könyve. (Katholikus Szemle, 1910)
    Hekler Antal: L. K.: A művészet könyve. (Archaeologiai Értesítő, 1910)
    Divald Kornél: L. K.: A táblabíró világ művészete. (Katholikus Szemle, 1922)
    Farkas Zoltán: L. K. művészettörténete. (Nyugat, 1931)
    Divald Kornél: L. K.: A művészetek története. (Katholikus Szemle, 1931)
    Farkas Zoltán: L. K. hetvenéves. – L. K. művészettörténete. (Nyugat, 1939)
    Petrovics Elek: L. K. (Napkelet, 1939)
    Vayer Lajos: L. K.: A táblabíró világ művészete. (Századok, 1940)
    Vayer Lajos: L. K.: Nemzeti romantika. (Századok, 1943)
    L. K. Emlékkönyv. Művészettörténeti tanulmányok. Művei bibliográfiájával. Szerk. Petrovics Elek. 48 képtáblával. (Bp., 1944)
    Varga József: L. K.: Vándorlásaim a művészet körül. (Kortárs, 1971)
    Művészettörténeti tanulmányok L. K. 85. születésnapjára. Művei – 1944–1953 – bibliográfiájával. A könyvészetet összeáll. B. Gönczi Éva. (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Bp., 1954)
    M. Kiss Pál: 60 év a művészeti nevelés szolgálatában. A pedagógus L. K. (Köznevelés, 1963)
    Lengyel Géza: A fiatal L. K. – Kisdéginé Kirimi Irén: L. K. (Művészettörténeti Értesítő, 1964)
    Németh Lajos: A kilencvenöt éves L. K. üdvözlése. (Új Írás, 1964)
    Perneczky Géza: Tíz esztendő a magyar képzőművészeti kritika hőskorából. Portré L. K.-ról és Fülep Lajosról. (Művészettörténeti Értesítő, 1965)
    L. K., Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Masits László. (A Bihari Múzeum Évkönyve. 1978. Berettyóújfalu, 1980)
    Barcsay Jenő: L. K.-ra emlékezve. (Magyar Nemzet, 1982. 106.)
    Boros Judit: A tizenkilencedik század művészete. L. K. négy monográfiájáról. (Hungarológiai Értesítő, 1983)
    Fülep Lajos és L. K. kapcsolatának néhány dokumentuma. (Magyar Tudomány, 1985)
    Sumonyi Zoltán: Barcsay Jenő L. K.-ról és Kassák Lajosról. (Új Aurora, 1986)
    Zádor Anna: L. K.-ról. (Új Művészet, 1994)
    Dancs Mária: L. K. emlékezete. (Honismeret, 1994)
    Király Erzsébet: „Az álnok tükör.” L. K. önarcképéről. (Művészettörténeti Értesítő, 1994)
    Egy erdélyi művészettörténész munkássága leveleinek tükrében. Bíró József levelei L. K.-hoz. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Sas Péter. (Ars Hungarica, 1995)
    Marosi Ernő: Programok a magyar művészettörténet-írás számára. (A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Bp., 1999)
    Kováts Dezső–Sinkó Katalin: L. K. (Magyar múzeuma arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Sármány-Parsons Ilona: A műélvezet művészetének magyar tanítómestere. („…az élet tanítómestere“ Ünnepi tanulmányok Gyapay Gábor 80. születésnapjára. Szerk. Nagy Balázs, Szálka Zsuzsanna és Szende Katalin. Bp., 2004)
    Kováts Dezső: Egy botanizáló művészettörténész. (Gyógyszerészet-történet, 2005)
    Szűcs György: L. K. („Emberek és nem frakkok.” A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai. I. köt. Bp., 2006)
    Sümegi György: L. K. Nagy Istvánról. (Kutatások az Eötvös József Főiskolán, 2008). 


    Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    Művészeti lexikon. Szerk. Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1934)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Kortárs művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2001)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    Diószegi György Antal: Adalékok a magyarországi görög Lyka-nemzetség történetéhez. Kézirat. (Bp., 2012). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (13), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (890), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (89), muzeológus (80), nagybirtokos (62), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu