Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Keszthelyi Zoltán

    költő, író, műfordító


    Született: 1909. december 1. Keszthely, Zala vármegye
    Meghalt: 1974. június 10. Budapest

    Iskola

    Magánúton éretts., majd a II. világháború után, a Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1948). 

    Életút

    Budapesten szövőgyári munkás, hivatalnok, majd a Reggeli Újság sportriportere (1930–1933), a Népszava munkatársa (1933–1942). A II. világháború után a Fővárosi Könyvtár munkatársa (1945–1948), egyúttal a Kortárs főmunkatársa (1947–1948), a Népművelési Központ előadója (1948–1949), szabadfoglalkozású író (1949-től). Az 1930-as évektől részt vett az illegális munkásmozgalomban, a II. világháború alatt a nemzeti ellenállás tagja. 



    Első verseskötetéről (Árkon-bokron át, 1936) Radnóti Miklós (1909–1944) írt kritikát (A Nyugatban, 1936-ban). Radnótihoz, a költő haláláig szoros barátság fűzte: Radnóti Keszthelyi hatására kezdett el antik formákban verselni. Keszthelyi Zoltán ugyanis a nagy műgonddal készített, klasszikus versmértékű művek mesterévé, a magyar líra különleges hangulatú képviselőjévé vált. Az 1940-es években Angliában élt, ahol alkalmi munkákból tartotta fenn magát, egyúttal kiválóan megtanult angolul, ismeretterjesztő tanulmányokat írt a szigetországról és élményeiről rendszeresen tudósította a Népszavát. A II. világháború utáni versesköteteivel a szocializmus átalakulásba vetett őszinte, naiv hitét fejezte ki, már elismert költőként szinte minden irodalmi folyóirat szívesen közölte Az építés dicséretét (1949) hirdető, klasszikus műfajú, himnikus költeményeit. Munkássága az 1950-es évek közepére megtorpant, 1953 után líráját a fokozódó kiábrándultság jellemezte. Ezekben az években elsősorban gyermekverseket, ifjúsági színműveket. „tündérmesét” írt, leporellókat szerkesztett. A személyi kultusz éveiben és 1956-ban is kitartott kommunista hite mellett, ám tisztában volt a törvénytelenségekkel, amelyeket – úgy gondolta – saját lelkesítő verseivel, maga is elősegített. Újabb versei elégikusabbakká, filozofikusabbakká váltak (Visszatért évek, 1960). Élete végén klasszikus versmértékű zsoltárokat írt.

     

    Prózai művei lényegesen elmaradnak lírai alkotásai mögött. Mivel évekig sportújságíróként tevékenykedett, első elbeszélései a labdarúgás világából származnak. Későbbi novellái általában önéletrajzi ihletésűek, hősei magára maradt, sokat tűrő és szenvedő emberek, a Horthy-korszak tragikus panoptikuma (Nevenincs utca, 1965).

     

    A 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb műfordítójaként elsősorban kortárs és klasszikus angol költőket tolmácsolt. Angliai tartózkodása idején lefordította Shakespeare szonettjeit (1943), a műfordítás Szabó Lőrinc (1900–1957) munkáival azonos értékű! Shakespeare mellett Walt Whitman (1819–1892) költeményeit, valamint Howard Fast (1914–2003) regényeit is ő ültette át magyar nyelvre. A műfordítás elméletével és Radnóti Miklós munkásságával is foglalkozott. Többször felkérték Radnóti válogatott műveinek kiadására, szöveggondozására. 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). 

    Elismertség

    A Petőfi Társaság tagja (1948-tól). 

    Elismerés

    József Attila-díj (1951, 1954, 1958). 

    Főbb művei

    F. m.: Árkon-bokron át. Versek. (Bp., 1936)
    Téli falu. Versek. (Bp., 1941)
    Anglia. Ismeretterjesztő tanulmány. (Az SZDP kiadványa. Bp., 1942)
    Írország. Ismeretterjesztő tanulmány. (Az SZDP kiadványa. Bp., 1942)
    A versfordítás művészete. (Szocializmus [folyóirat], 1946)
    Őszi csillagok. Vál. versek. (Bp., 1948)
    Az építés dicsérete. Versek. (Bp., 1949)
    Vasvári Pál. Ifjúsági regény. 2. táblával. (Bp., 1950)
    A boldog vár. Versek. (Bp., 1951)
    A mi erdőnk. Gyermekversek. (Bp., 1951)
    Jávorkút. K. Z. verse. Leporelló. Ill. Szepes Magda. (Bp., 1951)
    Legényke. Elbeszélő költemény. (Bp., 1952)
    Város, falu, erdő. K. Z. versei gyerekeknek. Ill. Szilvásy Nándor. (Bp., 1953)
    Szépül a föld. Vál. versek 1930–1953. (Bp., 1954)
    Repülő levélke. Verses képeskönyv. Leporelló. Ill. Szegő Gizi. (Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., 1955)
    Dalos Pista. Tündérmese. Ill. Fazekas Lajos. (Kispajtások Mesekönyve. Bp., 1956)
    Ki versben őriz. Régi és új versek. (Bp., 1956)
    Halljátok… Versek. (Bp., 1957)
    Hegyen-völgyön. Gyermekversek. Róna Emy rajzaival. (Bp., 1957)
    Futball és egy pár cúgos cipő. Elbeszélések. Szász Endre rajzaival. (Bp., 1957; 2. kiad. 1959)
    Én mondom tovább. Versek. (Bp., 1958)
    Visszatért évek. Verses tündérjáték, versek. (Bp., 1960)
    K. Z. válogatott versei. (Bp., 1961)
    Nyár volt. Versek. (Bp., 1963)
    Nevenincs utca. Regény. Ill. Gáll Gyula. (Bp., 1964; 2. kiad. 1965)
    Feltámadt nyár. Versek. (Bp., 1965)
    Manchesteri közjáték. Regény. Ill. Jenkovszky Iván. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1967)
    Az ősz gyertyái. Versek. (Bp., 1968)
    Holnap folytatódik. Regény. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1969)
    Futólépésben. Elbeszélések. (Bp., 1971)
    Ébredj öröm! Versek. (Bp., 1972)
    A halászószemű ember. Elbeszélő költemény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1973)
    Megváltozott világ. Regény. (Bp., 1974)
    Hitet fogadtam a leírt betűkkel. Vál. versek. Vál., sajtó alá rend. Sebes Katalin, az utószót írta Vészi Endre. (Bp., 1982)

     

    ford.: Shakespeare szonettjei K. Z. fordításában. A borítót és a könyvdíszletet Fery Antal tervezte. (Bp., 1943)
    Baum, Vicki: Cahouchu. I–II. köt. Regény. Ford. (Bp., 1946)
    Walt Whitman költeményei. Ford. (Bp., 1947)
    Linklater, Eric: Az állhatatos tengerész. Regény. Ford. Ill. Toncz Tibor. (Bp., 1948)
    Fast, Howard: A szabadság útja. Regény. Ford. (Bp., 1949)
    Fast, Howard: Az utolsó határ. Regény. Ford. (Bp., 1949; 2. kiad. 1950)
    Fast, Howard: Amerikaiak. Regény. Ford. (Bp., 1950)
    Vigodszkaja, Emma: Veszedelmes szökevény. Regény. Ford. Zoltán Lajossal. (Bp., 1950)
    Hősök. Elbeszélések. (A Néphadsereg Kiskönyvtára. 5. A HM Politikai Főcsoportfőnökség kiadványa. Bp., 1950)
    Marsak, Szamuil: Békeőrség. Versek. Ford. Verejszkij, Oreszt rajzaival. (Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., 1951)
    Hrubin, Frantisek: Szedjünk, szedjünk virágot! Gyermekversek. Ford. Ill. Homolka, O. (Bp., 1952)
    Fast, Howard: Clarkton. Regény. (Bp., 1955)
    Fast, Howard: Az utolsó határ. Regény. Ford. Ill. Végh Dezső. (Olcsó Könyvtár. 3. kiad. Bp., 1955)
    Sandburg, Carl August: Válogatott versek. Ford. K. Z., a kísérő tanulmányt írta Lutter Tibor. (Bp., 1958)
    Shakespeare: Szonettek. Ford. és az utószót írta. (Bp., 1959)
    Mindenki énekel. K. Z. műfordításai. (Bp., 1959)
    Shakespeare: Szonettek. Ford. K. Z. (A líra gyöngyszemei. Szeged, 2000; 2. kiad. 2003)

     

    szerk.: Radnóti Miklós válogatott versei. Vál. K. Z. (A magyar költészet gyöngyszemei. Bp., 1956; 2. bőv. kiad. 1962). 

    Irodalom

    Irod.: Radnóti Miklós: K. Z.: Árkon-bokron át. Versek. (Nyugat, 1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Sőtér István: K. Z. (S. I.: Tisztuló tükrök. Bp., 1966 és Gyűrűk. Bp., 1980)
    Garai Gábor: Búcsú K. Z.-tól. (Új Írás, 1974)
    Hegedűs Géza: Arcképvázlatok. Száz magyar író. (Bp., 1980)
    Alföldy Jenő: „Üsmersz?” K. Z. (Ezredvég, 1988)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. (Bp., 1989)
    Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu