Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Házy Erzsébet
    Kormos István
    Kormos István és Vackor
    Szepes Mária
    Szepes Mária emlékezete

    Kézdi Balázs

    orvos, pszichológus, pszichiáter


    Született: 1938. január 3. Nagykanizsa, Zala vármegye
    Meghalt: 2010. december 31. Pécs

    Család

    Sz: Kézdi József posta műszaki főtanácsos, Baksa Mária. F: 1. Barics Gabriella gyógyszerész. 2. Balikó Márta dr. 

    Iskola

    A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1956), a POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1962), pszichiáter szakorvosi vizsgát tett (1966), az orvostudományok kandidátusa (1979), habilitált (1997). 

    Életút

    A POTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika alorvosa (1962–1966), a Baranya Megyei Tanács Kórház és Rendelőintézet Mentálhigiéniai Intézetének megszervezője és vezetője (1966–1980), egyúttal a megye pszichiáter szakfőorvosa (1972-től). A pécsi S. O. S. Élet Sürgősségi Telefonszolgálat vezetője (1975–2000), a Szigetvári Kórház Mentálhigiéniai Részlege, ill. Pszichiátriai és Pszichoterápiás Osztálya osztályvezető főorvosa (1980–1988). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE), ill. a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Személyiség-, Fejlődés- és Klinikai Pszichológiai Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1988–1998), egy. tanára (1998. júl. 1.–2006), emeritusz professzora (2006-tól) és a Humán Fejlesztési és Tanárképző Intézet igazgatója (1989–1995). 



    Orvosi pszichológiával, szociálpszichiátriával, szuicidológiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a skizofréniás betegek kórlefolyását vizsgálta, ill. az elmebetegekkel kapcsolatos attitűdök kutatása terén ért el jelentősebb eredményeket. A telefonos lelki segélyszolgálatok egyik magyarországi elindítója, elsők között mutatott rá azok jelentőségére a krízishelyzetek megoldásában.

     

    Később érdeklődése a magyarországi öngyilkosságok történeti és kulturális okainak feltárása felé fordult, ezzel kapcsolatos műve (A negatív kód. Kultúra és öngyilkosság, 1995) alapvető jelentőségű a nemzetközi szuicidológiai irodalomban. Elsők között elemezte a hazai önsorsrontó magatartásmódokat és -típusokat, próbált összefüggéseket találni a magyarországi kulturális hagyományok és az öngyilkosságok között. Az öngyilkosságok kulturális-kommunikációs sajátosságaiból vezette le továbbá az öngyilkosságok diszkurzív elméletét, amelynek lényege, hogy az öngyilkosságra készülő bizonyos diskurzusokat próbál kialakítani a környezetével, ám az ezeket a jeleket nem érti. Tudományszervezői tevékenysége is értékes: nevéhez fűződik a pszichológia szak elindítása a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Szigetvári Kórházban híres Pszichoterápiás Osztályt létesített. 

    Emlékezet

    Emlékére, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete Kézdi Balázs-díjat alapított. 

    Elismertség

    Az MTA Pszichológiai Bizottsága és a Doktori Tanács tagja. A Magyar Pszichiátriai Társaság alapító vezetőségi tagja, a Magyar Rehabilitációs Társaság és a MOTESZ Szociálrehabilitációs Szövetsége vezetőségi tagja. A Pannonia Pszichiátriai Egyesület örökös vezetőségi tagja (2004-től).

     

    A Deutsche Gesellschaft für Suicidprophylaxe tagja (1979-től). 

    Elismerés

    Markusovszky-díj (1978), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002), Apáczai Csere János-díj (2005). 

    Főbb művei

    F. m.: Klinikai tapasztalatok egy új neurolepticummal, a Luvatrennel. Czopf Józseffel. (Ideggyógyászati Szemle, 1966)
    A beteg dilemmája. (Valóság, 1969)
    Optimizmus vagy pesszimizmus? (Valóság, 1970)
    Betegség, betegségtudat, betegszerep. (A Baranya Megyei Tanács Kórházának Évkönyve, 1972)
    Kísérletek az elmebetegekkel szembeni attitűdök tanulmányozására. Empirikus vizsgálat négy társadalmi csoportban. Többekkel. (Szociológia [folyóirat], 1972)
    Az elmebetegekkel kapcsolatos beállítódás. Egy szociológiai felmérés alapjai. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972)
    Az ideg- és elmegyógyászat egészségnevelési vonatkozásai. (Orvosi munka és egészségnevelés. Szerk. Lelkes Miklós. Bp., 1974)
    A pszichiátriai gondozás hatékonyságának vizsgálata skizofrén betegek körében. Szilvágyi Katalinnal. (Népegészségügy, 1974)
    A mentálhigiéné jelentősége az iskolai szexuális nevelésben. (Magyar Tudomány, 1975)
    A családi szerepstruktúrák és a skizofrénia prognózisának összefüggései. Jeges Sárával és Szilvágyi Katalinnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1976)
    A telefon: eszköz és módszer. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1976)
    Lélektani krízisek és pszichoterápiás megközelítésük. Szilárd Jánossal. (Ideggyógyászati Szemle, 1977)
    A krízis-intervenció szerveződése telefonon keresztül. (Orvosi Hetilap, 1977)
    A családi szerepstruktúrák hatása a skizofrénia kimenetelére. Kand. értek. (Pécs, 1978)
    A sürgősségi telefonszolgálatok helye és szerepe társadalmunkban. (Valóság, 1978)
    A lélektani krízisek és pszichoterápiás megközelítésük. Szilárd Jánossal. (Ideggyógyászati Szemle, 1979)
    A családi rendszer modellezése skizofrének csoportterápiájában. Simon Angyalkával és Szilvágyi Katalinnal. – Az anya–gyermek–beteg kapcsolat két formája és hatásuk a skizofrénia kimenetelére. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
    A szenvedélybetegség terápiás megközelítése integrált szociálpszichiátriai rendszerben. – Open door. Metafora és realitás. (Alkohológia, 1984)
    A lelki egészség fogalmáról. (Családi Lap, 1984)
    A lélektani krízis és a szuicidum összefüggései. – Beszámoló a pécsi S. O. S. Élet Sürgősségi Telefonszolgálat tízéves működéséről. 1975–1985. (Társadalmi beilleszkedési zavarok. 4. Szerk. Kolozsi Béla és Münnich Iván. Bp., 1985)
    Pszichológiai és pszichopatológiai szabályszerűségek az öngyilkossági folyamatban. (Az öngyilkosság a szociálpszichiátria szempontjából. Szerk. Buda Béla és Füredi János. Bp., 1986)
    Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. (Janus, 1987)
    A tagadás igenlése. (Kortárs, 1987)
    The Complex Analysis of Deviant Behaviour in Hungary. (Negation and Suicide. Bp., 1989)
    Öngyilkosság, nyelvi kommunikáció, kultúra. Benyújtott doktori értek. (Pécs, 1990)
    Módszerkombinációk krízisparadigmában. Gál Bélával és Szabó Péterrel. – Krízisparadigma mint szervezőelv. (A pszichoterápia műhelyei. Szerk. Buda Béla és Füredi János. Bp., 1990)
    Kultúra és önpusztítás. (Műhely, 1991)
    Karácsonyi identitászavarok. (Vigilia, 1992)
    Önpusztítás és lelki egészség. (Devianciák Magyarországon. Szerk. Münnich Iván és Moksony Ferenc. Bp., 1994)
    A negatív kód. Kultúra és öngyilkosság. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1995)
    Család és iskola. (Iskolakultúra, 1995 és Pszichoterápia [folyóirat], 1995)
    A „legnagyobb magyar” mint negatív kód. Adatok a magyar szuicidalitás történeti aspektusához. (Szenvedélybetegségek [folyóirat], 1995)
    Korlátok és határok. A szuicidum prevenció hatékonyságvizsgálatainak értelmezési problémái. (Szenvedélybetegségek [folyóirat], 1997)
    A pszichiátriai szakértelem az egyházban. (Vigilia, 1998)
    Iskolai mentálhigiéne. Tanulmányok. A bevezetést írta és a kötetet szerk. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
    Szindbád hazamegy. Miért éppen Márai…? (Pszichoterápia [folyóirat], 1999)
    Kultúra és mentálhigiéné. (Kultúra és Közösség, 1999)
    Jel, kontextus. Az öngyilkosság diszkurzív elmélete. (Szenvedélybetegségek [folyóirat], 2000)
    Új távlatok a klinikai pszichológiában. Szerk. Kállai Jánossal. (Szöveg és lélek. 4. Bp., 2003)
    A diszkurzív szuicidológiáról. (Polihistória. Köszöntők és tanulmányok Buda Béla 70. születésnapja alkalmából. Bp., 2009). 

    Irodalom

    Irod.: Autonómia és identitás. Tanulmányok K. B. 70. születésnapjára. Szerk. Péley Bernadette és Révész György. Pécs, 2007)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
    Stark András: In memoriam K. B. (Pécsi Szemle, 2011)
    Bereczkei Tamás: K. B. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2011). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (932), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu