Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Király György

    irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító


    Született: 1887. december 1. Ómoravicabánya, Krassó-Szörény vármegye
    Meghalt: 1922. április 26. Budapest

    Család

    Sz: Király György (†1905) honvédtiszt, százados, Szredkovits Etelka. Testvére: Király Ilona, Király Etelka és Király Gizella. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Oravicabányán, Pancsován és Pozsonyban végezte, a pozsonyi r. k. főgimnáziumban éretts. (1905), a budapesti (1905–1908) és a berlini tudományegyetemen tanult (1908–1909), genfi, lausanne-i és párizsi könyvtárakban kutatott (1909); a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1909) és magyar–német–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1910). 

    Életút

    A budapesti egyetemi könyvtár könyvtáros tisztje (1909–1910). A budapesti IV. kerületi (= belvárosi) főreáliskola (= Eötvös József Gimnázium) óradíjas (1910–1912), r. (1912–1919), egyúttal a budapesti iparostanonc-iskola r. tanára (1913–1919). A Tanácsköztársaság alatt, a budapesti tudományegyetemen, a régi magyar irodalomtörténet r. tanára (1919. máj. 3.–aug. 1.), a bukás után megfosztották katedrájától és középiskolai tanári állásától is (1919. okt. 3.). A Nyugat főmunkatársa és a gyomai Kner Nyomda bibliofil kiadványainak szerkesztője (1920–1922). 



    Pályafutását novellistaként kezdte (első novelláit, halála után a Nyugat közölte, 1922-ben). Egyetemi tanulmányai idején érdeklődése Katona Lajos (1862–1910) biztatására a régi magyar irodalom, elsősorban Balassi Bálint (1554–1594) és Mikes Kelemen (1690–1761) munkássága, valamint a magyar ősköltészet felé fordult. Egyetemi doktori értekezését Mikes Kelemen leveleinek forráselemzésével védte meg, a szakmai siker hatására a korabeli magyar irodalmi művek filológiai vizsgálatát tűzte ki élete legfontosabb feladatának. Alapvetően új eredményeket ért el a 16–18. századi magyar irodalom ismert ókori forrásainak feltárása terén, mintaszerű filológiai dolgozatokban tisztázta – többek között – az ókori Trója-legenda magyarországi elterjedését, a középkori Margit-legenda forrásait, valamint Nagy Sándor (= Világbíró Sándor) mondáinak hatását a középkori magyar irodalmunkban. Élete utolsó éveiben megfosztották katedrájától és tanítani sem engedték. A Nyugat főmunkatársaként mégis jelentős irodalomszervezői és kritikusi tevékenységet fejtett ki, valamint ő szerkesztette a gyomai Kner-nyomda könyvművészetileg korszakos jelentőségű bibliofil kiadványait, amelyeket filológiailag is igen kiváló tanulmányokkal látott el.

     

    Ezekben az években adta ki a hun mondavilággal kapcsolatos nézeteit, továbbá a kuruckori balladákra vonatkozó dolgozatait. Különösen nagy vihart kavartak a magyar őstörténetre, a hun–magyar mondákra, mint kései kompilációkra vonatkozó megállapításai (A magyar őstörténet, 1921). Az 1920-as évek elején megjelent őstörténeti kismonográfiája és egyéb tanulmányai a kor tudományos közéletének jelentős eseményei voltak. A korszakkal foglalkozó tudósok közül szinte mindenki megszólalt Király György nézeteire reagálva (a Nyugat szerkesztői kiálltak védelmében, a másik oldalról különösen sokat vitázott vele Hóman Bálint).

     

    Műfordítóként elsősorban kortárs francia, angol és amerikai irodalmat tolmácsolt. Az ő fordításában jelent meg – többek között – Oscar Wilde (A canterville-i kísértet) Maupassant (Erős, mint a halál) és Robert Louis Stevenson (A kincses sziget) néhány klasszikus regénye. Pedagógusként, a Tanácsköztársaság alatt tervezetet dolgozott ki az irodalomtörténet tanítására (1919, az egy évvel később saját költségén kiadott állásfoglalás fontos pedagógiai dokumentum). Néhány írása Szörényi Balázs álnéven jelent meg. 

    Emlékezet

    Oravicabányán született, középiskoláit Pozsonyban végezte, ahol tanította őt – többek között – Dohnányi Frigyes, Dohnányi Ernő apja; egyetemi tanárai közül Heinrich Gusztávot, Katona Lajost és Riedl Frigyest tartotta mesterének. Tanulmányai befejezése után Budapesten telepedett le, az Erzsébetvárosban (VII. kerület, Nefelejcs utca) élt és tevékenykedett. Budapesten hunyt el, a Kerepes úti temetőben nyugszik. Tevékenységével Kenyeres Ágnes foglalkozott, az ő gondozásában jelent meg tanulmánykötet (A filológus kalandozásai címmel, 1981-ben). 

    Szerkesztés

    Kétnyelvű Klasszikus Könyvtár szerkesztője (I–LII. Trócsányi Zoltánnal, 1919–1921). 

    Főbb művei

    F. m.: A Törökországi Levelek forrásaihoz. Egy. doktori értek. is. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1909)
    Mikes Kelemen levélformája. (Irodalomtörténet, 1913)
    Vörösmarty Volt tanítványaimhoz c. költeménye. (Irodalomtörténet, 1915)
    A Margit-legenda és rokonai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915 és külön: Bp., 1915)
    A kuruc balladák hitelességének kérdése. (Budapesti Szemle, 1915)
    A trójai háború régi irodalmunkban. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917 és külön: Bp., 1917)
    Laskai János verses levele a Charicleáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
    Ilosvai elveszett históriás éneke. – Balassi Bálint In Somnium c. költeménye. (Irodalomtörténet, 1917)
    A modern irodalom tanítása a középiskolában. (Magyar Paedagogia, 1917 és külön: Bp., 1917)
    Héliodórosz irodalmunkban. (Budapesti Szemle, 1918)
    Világbíró Sándor mondája régi irodalmunkban. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918 és külön: Bp., 1918)
    Jegyzetek Amade László költeményeihez. – Két Boccaccio-novella XVI. századi irodalmunkban. (Irodalomtörténet, 1918)
    Babits Mihály: Irodalmi problémák. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918)
    Tudományos feladataink az irodalomtörténeti kutatások terén. Összeáll. (Bp., 1920)
    Kosztolányi Dezső: Négy fal között… (A Hét, 1920. 36.)
    A magyar ősköltészet. Monográfia. (Ethika Könyvtár. VII. Bp., 1921)
    A pesti irodalom. – A Magyar Tudományos Akadémia tündöklése és nyomorúsága. – Shakespeare szonettjei. Szabó Lőrinc műfordításairól. (Független Szemle, 1921)
    Móricz Zsigmond. (Irodalmi miniatűrök. I–III. köt. Szerk. Benedek Marcell. Bp., 1921–1923)
    Kosztolányi Dezső: A véres költő. – Babits Mihály: Nyugtalanság völgye. (Független Szemle, 1922)
    A fehér megváltó. Szörényi Balázs álnéven. (Aurora, 1922)
    A filológus kalandozásai. Tanulmányok. Vál., sajtó alá rend. Kenyeres Ágnes. (Bp., 1981)

     

    írásai a Nyugatban: Babits Dantéja. 1–4. – Kaffka Margit. – Szabó Dezső: Tanulmányok és jegyzetek. – Kárpáti Aurél: A búsképű lovag. – Zrínyi és a reneszánsz. (1920)
    Riedl Frigyes. – A magyar–hun monda. Még egyszer a hun monda. – Thomas Mann: A Buddenbrook-ház. – Bouvard és Pécuchet. – Bánk bán évfordulóján. – Kner könyvei. – Légy jó mindhalálig. – Hadúr nevében. – Kosztolányi novellái. (1921)
    A ’48-as forradalom legendája. – Két Ady-antológia. Végszó az Ady-antológia ügyében. – Egy új nyugatos költő: Gyöngyösy László. – Móricz Zsigmond németül. – Negatívumok a magyar hun mondák kérdésében. – Fehér Gézával. (1922)
    K. Gy.-emlékszám: K. Gy. ifjúkori írásaiból. (1922. 10.)
    Kádár Kata balladája. – Babits Mihály – az örök nyugtalanság költője. Kiadatlan cikkek K. Gy. irodalmi hagyatékából. (1924)

     

    szerk.: a Kner Klasszikusok sorozatban: Őszi harmat után. Istenes, vitézi és virágénekek, mellyeket Balassi Bálint és egyéb neves s névtelen poéták munkáiból, a XVI., a XVII. és a XVIII. századokból összegyűjtötte K. Gy. (Kner Klasszikusok. 1. Gyoma, 1921)
    Koszorú a magyar költészet tavasz virágaiból. Faludi Ferenc, Ányos Pál, Bacsányi János, Dayka Gábor [et al] műveiből összeáll., szerk., az utószót írta K. Gy. (Kner Klasszikusok. 3. Gyoma, 1921)
    Lilla. Anthológia Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből. Vál., szerk., az utószót írta K. Gy. (Kner Klasszikusok. 4. Gyoma, 1921)
    Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban. Az utószót írta K. Gy., a fametszésű díszeket rajzolta Kozma Lajos. (Kner Klasszikusok. 5. Gyoma, 1921)
    Merengőhöz. Anthológia Vörösmarty Mihály költeményeiből. Vál., szerk., az utószót írta K. Gy. (Kner Klasszikusok. 6. Gyoma, 1921)
    Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy. V. M. kisebb hőskölteményei. Vál., szerk., az utószót írta K. Gy. (Kner Klasszikusok. 7. Gyoma, 1921)
    Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Színjáték 5 felvonásban. Vál., szerk., az utószót írta K. Gy. (Kner Klasszikusok. 8. Gyoma, 1921)
    Aurora. Anthológia a magyar költészet fénykorából. Vál., szerk., az utószót írta K. Gy. (Kner Klasszikusok. 11. Gyoma, 1921)

     

    egyéb bibliofil Kner-kiadványai: Egy özvegyasszonyról és egy katonáról való história, mellyet egyéb régi trufákkal, azaz mind víg és szomorú történetekkel egybegyűjtötte K. Gy. Ill. Kozma Lajos. 4 táblával. Számozott, bibliofil kiad. (Gyoma, 1920)
    Az miasszonyunk Szűz Mária csodáiról való hét legenda… egy néhány szenteknek rövid históriájával. Összeáll. K. Gy., ill. Kozma Lajos. 4 táblával. Számozott, bibliofil kiad. (Gyoma, 1920)
    Heltai Gáspár: Egy nemes emberről és az ördögről való história, mellyet egyéb fabulákkal egyetemben kiszedegetett és ím újra napfényre bocsáttatott K. Gy. Ill. Kozma Lajos. 4 táblával. Számozott, bibliofil kiad. (Gyoma, 1920)
    Monumenta literarum. A világirodalom kisebb remekművei legkiválóbb műfordítóink új műfordításaiban. I–XXIV. köt. Szerk., sajtó alá rend. K. Gy. Gyűjtőmappában, a könyvdíszeket tervezte Kozma Lajos. (Gyoma, 1921–1922; hasonmás díszkiadás. Sajtó alá rend. Horváth Tibor és Petőcz Károly. Bp., 1982)

     

    ford.: Cervantes: Cornélia. Elbeszélés. 1–3. Ford. K. Gy. (Budapesti Szemle, 1918)
    Daudet, Alphonse: Ifjabb Fromont és idősebb Risler. Regény. Ford. K. Gy. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1919)
    Régnier, Henri de: Az éjféli nász. Ford. K. Gy. (Világirodalmi Könyvtár. 3. Bp., 1920)
    Stevenson, Robert Louis: A kincses sziget. Ifjúsági regény. Ford. K. Gy. Ill. Herman Lipót. (Bp., 1920)
    Zola, Émile: Párizs gyomra. Regény. Ford. K. Gy. (Bp., 1920)
    Stevenson, Robert Louis: A bűvös palack. Elbeszélés. Ford. K. Gy. (Genius Könyvtár. 20. Bp., 1920)
    Régnier, Henri de: Aki félt a szerelemtől. Regény. Ford. K. Gy. (Wien–Leipzig, 1920?)
    Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet. Regény. Ford. K. Gy. (Genius Könyvtár. 1–2. Bp., 1920. 2. kiad. 1925)
    Stevenson, Robert Louis: John Nicholson viszontagságai. Regény. Ford. K. Gy. (Olcsó Regény. 15. Bp., 1921)
    Mathers, Helen: A révész. Regény. Ford. K. Gy. (Bp., 1921)
    Poe, Edgar Allan: Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai. – A Morgue utcai gyilkosság. Kisregények. Ford. K. Gy. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1921)
    Maupassant, Guy de: A Tellier-ház. Regény. Ford. K. Gy. (Bp., 1921; 2. kiad. 1925; 3. kiad. 1931)
    Maupassant, Guy de: Erős, mint a halál. Regény. Ford. K. Gy. (Bp., 1922)
    Reade, Charles: Oltár és tűzhely. I–II. köt. Regény. Ford. Mikes Lajossal. (Nagy írók – nagy írások. II. 5. Bp., 1922–1923)
    Maupassant, Guy de: Napsütésben. Útirajz. (Bp., 1924)
    Stevenson, Robert Louis: A kincses sziget. Ifjúsági regény. Ford. K. Gy. (A kaland klasszikus mesterei. Bp., 1944)
    Daudet, Alphonse: Ifjabb Fromont és idősebb Risler. Regény. Ford. K. Gy. A bevezető tanulmányt Hegedűs Géza írta. (Bp., 1956)
    Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet. Regény. Ford. K. Gy. Ill. Rogán Miklós. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1958)
    Maupassant, Guy de: Erős, mint a halál. Regény. Ford. K. Gy. A bevezető tanulmányt Nagy Péter írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1960)
    Maupassant, Guy de: Erős, mint a halál. Regény. Ford. K. Gy. Az utószót Lengyel Balázs írta, ill. Lóránt Lilla. (Kincses Könyvek. 2. kiad. Bp., 1964)
    Maupassant, Guy de: Erős, mint a halál. Regény. Az utószót Bajomi Lázár Endre írta. Ford. K. Gy. (A világirodalom remekei. Bp., 1970)
     

    Irodalom

    Irod.: Turóczi-Trostler József: K. Gy. emléke. (Bp., 1922)
    K. Gy.-emlékszám. (Nyugat, 1922)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
    Bóka László: K. Gy. emlékezete. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1963)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu