Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Nyáry Pál, nyáregyházi
    Schodelné Klein Rozália
    Teleki Blanka, honpolgár
    Teleki Blanka, széki gr.
    Vasvári Pál honférfiú

    Ady Endre: Korrobori

    1. A cikk Ady életében nem jelent meg, a szöveget először a Nyugat közölte, 1924. jan. 3-án. Az eredeti autográf kézirat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tulajdonában van.


    Az írás Ágoston Péter A zsidók útja c. könyvével, ill. a Huszadik Század c. folyóirat részben erre válaszoló 1917-es, a zsidókérdéssel foglalkozó ankétjával függ össze. Egyes vélemények szerint Ady tárcája e körkérdésre adott válasza volt. Ady egyéb írásaiból azonban kiderült, hogy szándékában állt válaszolni a neki is elküldött kérdőívre, ám hozzászólása csonka, azaz befejezetlen maradt, ez az írása azonban nem ilyen: Ady elküldte azt a Nyugatnak, ám a folyóirat máig ismeretlen okból mégsem közölte. A dolgozat pedig nem a költő hagyatékából került elő, hanem a Nyugat ún. kéziratmappájából, a kiadatlan írások közül.

    Nem tudjuk, hogy Ady mit írt a Huszadik Század megkeresésére, s az az írás miért maradt befejezetlen? Ady Lajos ismert művében (Ady Endre, 1923) úgy vélte, hogy Ady akkori, élőszóban kifejtett állásfoglalását sokan antiszemitának és sovinisztának vélték, s a csalódott költő végül is nem fejezte be írását, viszont belekezdett egy másik dolgozatba, amelyben igyekezett világosabban kifejteni véleményét, törekedve arra, hogy senkinek az érzékenységét se sértse meg. Ez persze nem magyarázza meg azt, hogy a második írása (valójában az első befejezett műve) miért nem jelenhetett meg?


    2. De hát mi is az a korrobori és hogy kerül ide a magyarság vs. zsidóság viszonya? A korrobori (= corroboree) az ausztrál Baining-törzs (Gazella Félsziget, Új-Britannia, Pápua Új-Guinea) legényavatási ceremóniája, amelynek lényege, hogy a törzs nőtagjai zenére lejtett rituális táncaikkal erotikus izgalomba hozzák a törzs fiatal férfi tagjait. A nagy zsivajjal, lármával járó rendezvény szinte mindig valóságos szexuális táncorgiává fajul. A táncot Richard Parkinson (1844–1909) dán utazó írta le először, aki 1882-ben járt a Gazella Félszigeten. A 20. század elején kialakult és ismertté vált a korrobori másik jelentése a ‘zajos, táncos összejövetel’, a szó egyébként etimológiailag összefügg a dzsembori (= jamboree) kifejezéssel. Ady mindig hajlott a miszticizmusra: ha véleményét élesen szerette volna kifejteni szívesen élt meglepő hasonlatokkal; ritkán használt, a közbeszédben nem vagy alig ismert fogalmakkal (ld.: A duk-duk affér, Új Idők, 1908. nov. 15. A duk-duk egy melanéziai titkos „szabadkőműves” társaság volt…)


    3. A korrobori a magyarság és a zsidóság termékeny összeolvadásának metaforája. Ady már Nagyváradra kerülésekor, szerkesztőként találkozott asszimilált és érzéseiben magyarrá vált zsidó szerkesztőkkel, s többször is hangot adott annak a gondolatának, hogy néhány százezer eleven, agilis, tanulékony zsidónak a magyarságba olvadása igenis hasznossá válhat a magyarság számára. „A tehetséges, de nehézkesebb, lassúbb vérű turáni milliók” vérkeveredése akár új népet is produkálhat.

    Úgy vélte, hogy a magyarság gyűlölve-vágyva ropja szerelmi táncát, a zsidóság pedig kitalálta Budapestet, s mindazt, ami az országban európai és mutatós. Mert magyarság már régen nincs, míg atyáink még így-úgy magyarok voltak ugyan, ám elfelejtették megcsinálni a magyarságot. Többször visszatér a tánc-allegóriához: a magyarság tánca azonban csak egyéni vitustánc (= szabálytalan akaratlan rángatózás, mozgászavar), vagy részeg haláltánc, egy kihalóban lévő fajta utolsó jajveszékelése. Mert mi, magyarok már kevesen vagyunk: erejüket kiélt uralkodó osztályok, későn felszabadult nyomorult parasztok és haszontalan fajtákkal öszvéresedett polgárok. S a végén az elnémetesedett és elszlávosodott „korcs-magyarok” rárohannak a magyarság nevében muzsikálókra és összetapossák hangszereiket…

    A korrobori az egyetlen világosság még, ami előcsalhatna valami nem szégyellnivaló fotográfiát rólunk, magyarokról. A magyarság csak egy megkötött, eltiport, ám most szabadjára engedett néppel termékenyülhet meg. A püspök, a mágnás, s más nobilitások csak akkor prosperálnak, ha zsidók. Ady előtípusát látja – pontosabban látni véli – egy új, a korrobori által kiváltott népnek. A magyarság dilemmáinak megoldása lehet ez a korrobori (= fajkeveredés), előtípusa egy remekbe szabott népnek, példaképe lehet a Balkán-fajták közé ékelt korcs-magyarok számára.


    4. A Siralmak Könyvében, a hagyományok szerint Jeremiás próféta (= Jeremiás Siralmai) öt gyászénekben siratja el Jeruzsálem és a Templom i. e. 587-es elpusztulását. Az öt gyászénekből négy 22–22 sorból, a 3. gyászének pedig 3x 22 sorból áll. A héber ábécé huszonkét betűből áll, a 22–22 soros versek pedig a héber ábécé betűivel kezdődnek – ábécésorrendben. Jeremiás az átélt borzalmakból fakadó mélységes gyászában Isten irgalmáért könyörög, mert csak az Úr bocsáthat meg a bűnösöknek és a bűnös népeknek is. Ady a 4. fejezetből idéz, amely Sion korábbi dicsőségét és mostani, sajnálatra méltó helyzetét említi. A Templom és Szentélye elpusztult, épületei és falai a földdel váltak egyenlővé. Míg hajdan bőség és virágzás volt, most éhség és szenvedés uralkodik, s mindez a város bűnös tetteiért történhetett meg.

    A reformáció első prédikátorai, köztük az Ady által is megemlített Farkas András (egyetlen fennmaradt műve Az zsidó és magyar nemzetről c. verses krónikája, 1538) a magyar és a zsidó nép történetét vetette egybe, s arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságnak is – miként az ótestamentumi zsidóságnak – bűneiért kell viselnie romlását és balsorsát. Jeremiás keserveiből, azaz a jeremiádokból azonban megingathatatlan bizalom is árad a Mindenható felé. Ezzel a bizalommal fordult Ady az asszimilálódó zsidóság felé, mert úgy gondolta, hogy azok a magyarság segítségére jöttek. Ha a két népnek ez a vágyott összekeveredése nem történik meg, akkor viszont az következhet be, amellyel Jeremiás próféta a zsidók ellenségeit (elsősorban az edomitákat) fenyegette meg. Mint ismert, az edomiták részt vettek Jeruzsálem feldúlásában, Edóm azonban később elpusztult, s az Úr ítéletét épp Izrael fiai hajtották végre: Edóm pusztulása = Izrael reménysége; a zsidóság viszont a magyarság reménysége a pusztulás ellen.



    „Örülj és vígadozz, Edóm leánya, a ki Uz földjén lakozol, mert még Te rád is rád kerül a pohár, megrészegedel és meztelenkedel.”

    „Eltörültetik a te álnokságod, oh Sion leánya, nem fog téged száműzni többé; meglátogatja a te álnokságodat, Edóm leánya fölfedi a te bűneidet.”

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (931), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu