Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Légrády Erzsébet

    gyógyszerész

     

    (Budapest, 1874. november 15. – Budapest, 1959. november 15.): gyógyszerész.

     

    Közismert, hogy Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő, az azonban jóval kevéssé ismert, hogy ki volt az első magyar gyógyszerész doktornő? A nők gyógyszerészi pályára történő kiképzését, alkalmazását először a Gyógyszerészi Hetilap vetette fel (1893. szeptember 17-én). Az eszmét a női emancipáció hazai képviselője, a Mária Dorothea Egyesület kezdeményezte, amelynek elnöke, gróf Csáky Albinné levelet írt Wlassics Gyula vallás- és közoktásügyi miniszternek, amelyben kérte a nőknek (orvosi és) gyógyszerészi pályán történő alkalmazását.

     

    A nők gyógyszerésszé való kiképzését ellenzők azonban két nagyon komoly érvet vetettek fel a maguk igaza mellett: az egyik a nők alapképzettségével függött össze, a másik pedig a legkülönfélébb erkölcsi előítéletekkel és megfontolásokkal. Az erkölcsi kifogások és aggodalmak már a nők gyakornoki idejével kapcsolatban megfogalmazódtak. Az egyetemre beiratkozó hallgatóknak hároméves gyakornoki időt kellett igazolniuk, amely gyakornoki időt gyógyszertárakban töltötték el. A gyakornok fizetést és ellátást is kapott a gyógyszerésztől, azaz együtt élt a gyógyszerésszel és családjával. Az ilyen gyakornoki idő letöltését elképzelhetetlennek tartották a nők esetében. Igen súlyos ellenérv volt továbbá az, hogy a gyógyszerészhallgatók esetében is érettségi vizsgához kötötték a felvételit (1883. évi XXX. törvénycikk 15. §), illetve hat polgári osztály elvégzése után a gimnázium hatodik osztályának megfelelő latin nyelvismeretről kellett igazolást bemutatni, ugyanakkor a miniszter engedélyét is be kellett szerezni. A századfordulón azonban leánygimnáziumok még nem léteztek.

     

    A Magyarországi Gyógyszerészegylet a női gyógyszerészek foglalkoztatásával kapcsolatban erősen megosztott volt. A gyógyszerésztársadalom egy jó része úgy gondolta, hogy először a felsőfokú gyógyszerészképzést kell megújítani. A gyógyszerészképzés egyik gondja ugyanis az volt, hogy nem volt önálló gyógyszerészkar a tudományegyetemeken: a jövő gyógyszerészei részben a bölcsész-, részben az orvosi karon pallérozódtak. Ennél is nagyobb problémának bizonyult az, hogy a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészmestereket képeztek úgy, hogy azok tantervében még csak nem is szerepelt a gyógyszerkészítés tudománya! A nők képzését ugyanakkor elősegítette az a gazdasági kényszer, hogy kevés volt a gyógyszerész, még kevesebb a gyógyszerészsegéd, s egyre több gyógyszertár alakult. A női gyógyszerészek kiképzésével ráadásul megoldódott a gyógyszertárak öröklésének kérdése is. Végül is a budapesti tudományegyetem, a minisztérium és a gyógyszerészegylet hosszas – itt nem részletezendő – egyeztetése után 1895-től a gyógyszerészjelölt hölgyek előtt is megnyíltak az egyetemek kapui.

     

    Az első gyógyszerésznőt Magyarországon Thinagel Szerafin személyében a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen avatták gyógyszerésszé (1903. június 18-án). Ugyanebben az évben, néhány hónappal később, 1903. augusztusban Légrády Erzsébet (négy társnőjével együtt) a budapesti tudományegyetemen sikeres gyógyszerész gyakornoki vizsgát tett.

     

    Légrády Erzsébet édesapja Légrády Tivadar újságíró, a Légrády testvérek egyike, a Pesti Hírlap társalapítója volt. A budapesti, Veres Pálné által alapított V. kerületi felső leányiskolában tanult, a fentebb részletezett okok miatt azonban a Markó utcai fiúgimnáziumban érettségizett. Gyakornoki vizsgája letétele után, ugyancsak 1903-ban beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsész-, majd orvosi karára – gyógyszerész hallgatónak (önálló gyógyszerésztudományi kar továbbra sem létezett!). Két év múlva, 1905-ben mind az öt gyógyszerészhallgató hölgy, nők közül elsőként átvehette a budapesti tudományegyetem gyógyszerész diplomáját (említsük meg a többi négy hölgy nevét is: Bokor Anna, Haumann Olga, Horváth Erzsébet és Murányi Vera). „Doktori vizsgálatig” azonban már csak Légrády Erzsébet jutott. Lengyel Béla professzor mellett, az egyetem II. számú Kémiai Intézetében dolgozta ki értekezését. A legelső „doktor kiasszonyt” a gyógyszerészi pályán 1906. jún. 3-án avatták doktorrá.

     

    Az első magyar gyógyszerész doktornő későbbi pályájáról még annyit tudunk, hogy 1913-ban, a Hágában rendezett XI. Nemzetközi Gyógyszerész Kongresszuson ő is „representálta” a magyarországi gyógyszerészetet, azaz minden bizonnyal ő az első tudós hölgy, aki Magyarországot nemzetközi tudományos konferencián képviselhette! Különösen nagy figyelmet keltett Hágában az első gyógyszerész doktornő előadása a magyarországi női gyógyszerészekről. Légrády Erzsébet azonban nemcsak Hágában, hanem egész életében is harcolt a nők egyenjogúsításáért, a nők tudományos elismertetéséért. Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének alapító tagja volt (1916-ban).

     

    1916-tól 1928-ig, az 1876-ban alapított Isteni Gondviselés Gyógyszertár tulajdonosaként tevékenykedett. A gyógyszertár, amelyet a köznyelv csak „Légrády Erzsébet Patikája” néven ismert, a Király utca 86. szám alatt működött. A Magyar Gyógyszerésztudományi Egyesület az első magyar gyógyszerész doktornő kimagasló munkájának elismeréseként Jakabházy-emlékéremmel tüntette ki. Légrády Erzsébet a 85. születésnapján halt meg, de nem ezért élt teljes életet…

     

    Fontosabb művei: A fémeknek a fotográfus-lemezre való hatásáról. Egy. doktori értek. (Bp., 1906);

    Levél a hágai kirándulásról. (Gyógyszerészi Hetilap, 1913. 50.).

     

    Irodalom: Bánóné Fleischmann Mariann–Zalai Károly: A gyógyszerészi gyakorlat és tudomány első női művelői Magyarországon. (Gyógyszerészet, 1975);

    Bánó Tiborné–Zalai Károly: Az első magyar gyógyszerésznők. (Élet és Tudomány, 1975. 15.);

    Szabó Katalin: Nők a gyógyszerészi pályán. (Lege Artis Medicinae, 2000).

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Pályakép

    Megjelenés: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu