Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Kiss István

    biológus, algológus


    Született: 1910. november 23. Pusztaföldvár, Békés vármegye
    Meghalt: 1990. április 18. Szeged

    Család

    Paraszti családból származott. Sz: Kiss István, Horváth Erzsébet gazdálkodók. Testvére: Kiss Béla (1918–) mezőgazdasági mérnök, kandidátus és Deák Mihályné Kiss Erzsébet. F: 1942-től Moravecz Vilma tanítónő. Fia: Kiss István (1943–) biológus, genetikus, az MTA doktora és Kiss Vilmos. 

    Iskola

    Az orosházi felső mezőgazdasági iskolában éretts. és különbözeti vizsgát tett (1929), a Szegedi Tanárképző Főiskolán biológia–kémia–földrajz szakos polgári iskolai tanári (1933) és tanítóképző-intézeti tanári okl. (1936), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen botanikából bölcsészdoktori okl. szerzett (1939), a biológiai tudományok kandidátusa (1959). 

    Életút

    A Szegedi Tanárképző Főiskola Mezőgazdaságtani Tanszéke tanársegéde (1935–1936), a Kőszegi (1936–1939), a Lévai (1939–1942), a Pápai Tanítóképző Intézet r. tanára (1942–1949). A Szegedi Tanárképző Főiskola, ill. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszéke, ill. Növénytani és Állattani Tanszéke tanszékvezető r. tanára, ill. tanszékvezető főisk. tanára (1949. szept. 8.–1976. dec. 31.). A Természetvédelmi Hivatal tud. felügyelője (1952–1972), a Kiskunsági Nemzeti Park szaktanácsadója (1972–1990). 



    Magyarországi szikesek algológiai és hidrobiológiai vizsgálatával foglalkozott, több mint 150 szikes tó algavilágát tárta fel, 80 új algataxont írt le. Alapvetően új eredményeket ért el növényi mikroszervezetek produkcióbiológiai, bioklimatológiai és meteorobiológiai kutatása terén, elsők között tárt fel összefüggéseket a növényi mikroszervezetek tömegprodukciós jelenségei és az időjárási viszonyok között. Különösen értékesek a magyarországi környezetvédelmi területeken végzett vizsgálatai, a hazai szikes tavak új szikes tájcsoportjait feltáró alapkutatásai.

     

    A II. világháború végén a komáromi 6. gyalogos hadosztályban katonai szolgálatot teljesített (1944 nyara–1945 tavasza), szovjet hadifogságban volt (1945–1948). Hadifogsága idején, a Grúz SZSZSZK területén, a Kaukázus flóráját tanulmányozta: több mint 700 növényfajt tartalmazó herbáriumot is készített. 

    Elismertség

    Az MTA Hidrológiai Főbizottsága (1957-től) és Mikrobiális Genetikai Bizottsága tagja (1972-től). A Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöke, t. elnöke (1952–1990), a Magyar Hidrológiai Társaság alapító tagja.

     

    A Nemzetközi Limnológiai Egyesület tagja (1961-től). 

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1973).

     

    Akadémiai Jutalom (1951). 

    Főbb művei

    F. m.: Békés vármegye szikes vizeinek mikrovegetatioja. Egy. doktori értek. is. (Folia Cryptogamica, 1938)
    Bioklimatológiai megfigyelések az Eudorina elegans vízvirágzásában. (Acta Botanica Szegediensis, 1942)
    Adatok Kőszeg környékének algavegetációjában. (Dunántúli Szemle, 1942)
    Alkati és fejlődéstörténeti vizsgálatok a Phacus genusban. (Annales Biologicae Universitatis Szegediensis, 1950)
    Meteorobiológiai vizsgálatok a mikroszervezetek víz- és hóvirágzásában. (MTA Biológiai és Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1951)
    Néhány növényi mikroszervezet, baktérium és klorobaktérium tömegprodukciójának meteorobiológiai elemzése. (Annales Biologicae Universitatis Szegediensis, 1951)
    Tovább élő plazmarészecskék képződése a Scenedesmus sejtek hyperfragmentációs szétesése révén. (Annales Biologicae Universitatis Szegediensis, 1952)
    A növényi mikroszervezetek időérzékenysége. (Az Időjárás, 1953)
    Az amitotikus sejtosztódás új formájáról. (Biológiai Közlemények, 1954)
    A nem sejtes élőanyag időérzékenységéről. – Az aerob és az anaerob jellegű légzés vizsgálatának szerepe az időérzékenység kutatásában. – A talaj növényi mikroszervezeteinek élete és az időjárás. (Az Időjárás, 1955)
    Meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezeteken. (Hidrológiai Közlöny, 1955)
    A szinoptika felhasználása a biológiai kutatásokban. (Az Időjárás, 1956)
    Das Entstehen von Zellen aus Plasmateilchen pflanzlicher Mikroorganismen. (Acta Biologica, 1956)
    Egy Kirchneriella faj sejtjeinek nagymérvű fragmentációval történő szaporodásáról. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
    Időérzékenységi jelenségek ellenőrző vizsgálata a növényi mikroszervezetek életében. – A növényi mikroszervezetek „időérzékenységének” újabb ellenőrző vizsgálata. (Az Időjárás, 1957)
    A Balatonból 1934-ben leírt vízvirágzás meteorobiológiai elemzése. (Annales Instituti Biologici, 1957)
    A faj biológiai realitása és változékonysága néhány növényi mikroszervezet körében. – A Spirulina platensis planococcus halmazairól és Microcystis jellegű állapota kérdéséről. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
    A növényi mikroszervezetek tömeges felszaporodásának meteorobiológiai vizsgálata. 1930–1957. I–II. köt. 74 táblával. Kand. értek. (Szeged, 1958)
    Időjárás-élettani vizsgálatok emberen és növényi mikroszervezeteken. Benkő Sándorral és Csapó Gáborral. (Az Időjárás, 1958)
    A „talajvirágzás” szinoptikus meteorobiológiai vizsgálata. (Agrokémia és Talajtan, 1959)
    A növényi mikroszervezetek tömeges felszaporodása – tömegprodukciója – mint bioindikátor-jelenség. (Biológiai Közlemények, 1959)
    A Kardoskút-puszta központi Fehér-tó mikrovegetációja. – Adatok a Szeghalom környéki szikes vizek mikrovegetációjához. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959)
    A rizs barnulásos betegségének – bruzóne – problémája és az időjárás. (Az Időjárás, 1959)
    Synoptische meteorobiologische Analyse des Massenproduktion einiger pflanzlichen Mikroorganismen (Acta Biologica, 1959)
    Az öregedés jelenségei a photoautotroph egysejtű növények körében. (Biológiai Közlemények, 1960)
    Az inequalis sejtosztódás új formája és a plazma nagymérvű granulálódása a Nautococcus-félék körében. – A szőkehalmi Sós-tavak mikrovegetációjának vizsgálata. – A meggy [Prunus cerasus L.] levelének néhány fejlődési rendellenességéről. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
    Verschiedene Formen der inäqualen Zellteilung bei einzelligen Pflanzenarten. (Acta Biologica Universitatis Szegediensis, 1960)
    Az orosházi szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata. – A „tályog gyökér” előfordulása Orosháza határában. (A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, 1960)
    Az Ankistrodesmus-félék nagymérvű variabilitásáról, különös tekintettel a csomószerűen kiszélesedő – nodosus – sejtek képződésére. – A sejtek egyenlőtlen osztódásának gyakorisága a növényi mikroszervezetek világában. – A Chlorella-ciklus fellépése a Kirchneriella és az Ankistrodesmus egyedi fejlődésében. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961)
    A hófelületek vegetációs színeződéséről. (Az Időjárás, 1961)
    A Synoptic Meteorological Analysis on Plant Microorganisms with Special Reference to the Form Variation of Lepocinclis fusiformis. (Acta Botanica, 1961)
    Alkalmazott növénytan. I–II. köt. Főisk. jegyz. (Bp., 1962)
    A polimorfizmus fellépése és a sejtek abnormis kialakulása egy Chlorococcales-tömegprodukcióban. – A meteoropathia egy igen feltűnő esetének bioszinoptikus elemzése Maucha Rezső korábbi vizsgálata alapján. – Az emberi eosinophil sejtek számbeli ingadozásának és a növényi mikroszervezetek tömeges felszaporodásának szinoptikus meteorobiológiai vizsgálata. Benkő Sándorral és Csapó Gáborral. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962)
    A sejtek abnormis fejlődése a Kirchneriella obesa alakkörében. – Az egyenlőtlen sejtosztódás szerepe a Phacus Wettsteinii Drez. alak- és felépítésbeli variabilitásában. – Vízfeltörések vizsgálata az Orosháza környéki szikes területeken, különös tekintettel a talajállapot és a növényzet változására. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
    Szinoptikus meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezetek tömegprodukcióiban Orosháza környékén. (A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, 1963)
    Az Adonis volgensis lelőhelyei és népies gyógyászati vonatkozásai Magyarországon. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964)
    Néhány dél-alföldi szikes tó dinamikus egyensúlyának eltolódása az elsődleges termelés irányába. – Az algák fakultatív kryobiontizmusának vizsgálata. Fakultatív kryobiontikus tömegprodukciók Szegeden. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965)
    Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. – Az Ankistrodesmus braunii és az Ankistrodesmus pseudobranii n. sp. variabilitása. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1966)
    Növényrendszertani praktikum. Szerk. Végh Joachimnével és Vöröss László Zsigmonddal. (Bp., 1967; 4. kiad. 1972 és évente utánnyomások: 1973–1980)
    Ősgyepmaradvány az orosházi Nagytatársáncon. – Vízfeltöréses – forrásos – talajfelületek vizsgálata a Dél-Alföld szikes területein, különös tekintettel a mikrovegetáció tömegprodukciós kialakítására. – A Botrydiopsis tömegprodukciós előfordulásai a Dél-Alföldön. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968)
    Az előadások és gyakorlati foglalkozások viszonya a botanikai tárgyak oktatásában. (A tanárképzés módszertani füzetei, 1968)
    Tömegprodukciókat alkotó új Gongrosia-változat az alföldi szikes talajok vízfeltöréses felületeiről. – Trachelomonas és Srombomonas fajok a Dél-Alföld szikes területeiről. – Szikes területek alga-tömegprodukciós jelzései a foltos regradáció vízfeltöréses folyamatáról. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1969)
    A kakasszéki szikes tó mikrovegetációja. – Egy bugaci szikes tó vegetációs színeződést előidéző alga-tömegprodukciójáról. – Újabb adatok a Kardoskút-pusztaközponti Fehér-tó algavegetációjához. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1970)
    A Nádor-völgy vízminőségi helyzete. (Hidrológiai Tájékoztató, 1970)
    A vízfeltörések szerepének vizsgálata a szikes talajok foltos tarkaságában, különös tekintettel az alga-tömegprodukciók és a vegetációs kép kialakulására. – Szikes területek felpúposodásának és padkásodásának vizsgálata, tekintettel a növényzeti kép és az algavegetáció kialakulására. – A „meteorpapiros” és az alatta kialakuló Cyanophyta-tömegprodukciók vizsgálata a Szeged környéki, a dél-alföldi és a Duna–Tisza közi szikes tavakban. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1971)
    A vízfeltörések szélsőségesen módosult alga-tömegprodukciós formái a Békés-csanádi löszhát szikes területein. – Szikes tavak, mocsarak és a szikfok néhány sókedvelő növényének algatársulásokkal fellépő szintbeli anomáliája. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1972)
    Botanikai vonatkozású mozaikok a régi főiskola biológus hallgatóinak életéből. – A hazai szikes vizek további feltárásának és hasznosításának néhány kérdése a makro- és mikrovegetáció kutatása szempontjából. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1973)
    Három Bugac környéki szikes tó mikroflórájának és mikrovegetációjának összehasonlító vizsgálata. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1974)
    Környezetfejlesztési tanulmányterület kialakítása az Általér vízgyűjtőjében. (Vízgazdálkodás és Környezetvédelem, 1974)
    A puszta természetvédelmi területei. A tatársánci ősgyep. Sterbetz Istvánnal. (A Békés megyei múzeumok közleményei, 1975)
    Mass Production Occurence of the Botrydium Species in the Inundation Areas of the Tisza and Maros in the Environs of Szeged. (Tiscia, 1975)
    A Fülöpháza környéki szikes tavak, a Szappanos-szék, a Zsíros-szék, a Hattyús-szék és a Kondor-tó mikroflórájának és mikrovegetációjának összehasonlító vizsgálata. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1975)
    Magyarország szikes tavaiban végzett hidrológiai és algológiai vizsgálataim áttekintése. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976)
    Magyarország szikes tavainak áttekintése szikes tájcsoportok szerint. (Hidrológiai Tájékoztató, 1976)
    A pusztaföldvári Nagytatársánc és a rajta levő ősgyep természetvédelmi, tudományos és közművelődési jelentősége. (Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv, 1976)
    A vízminőség-szabályozás lehetőségei a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. (Hidrológiai Tájékoztató, 1977)
    Investigation of the Water Blooms of Eudorina elegans in the Dead Arm of the River Tisza at he Community Mártély. – Variability of Scenedesmus ecornis [Ralfs] Chod. in the Dead Arm of the River Tisza at Körtvélyes. (Tiscia, 1977)
    A szabadszállási szikes tavak algaflórájának és egyes taxonok ozmotikus károsodásának vizsgálata. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1978)
    Occurence of Synura uvella Ehr. var. Tiszaensis n. var. in the Dead Arm of the River Tisza Near Lakitelek. – Algological Investigation in the Dead Tisza at Lakitelek-Tőserdő. – Effect of the Anthropogenous Pollution on the Tisza and Its Tributaries. Horváth Imrével és Marián Miklóssal. (Tiscia, 1978)
    Szikes alga-tömegprodukció az „időérzékenység” rejtélyének újabb megközelítése felé. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1979)
    Seltene Strombomonas-Arten aus den Toten-Armen der Tisza [Theiss] – am mittleren und oberen Flusslauf. – Algological Investigations in the Dead Arms of the River Tisza at Tiszaalpár and Tiszaug. (Tiscia, 1979)
    Vízfeltörések szerepe a szikes talajok „tarkasága” kialakításában. (Botanikai Közlemények, 1979)
    A vízminőség helyzete és védelmének feladatai Tolna megyében. (Hidrológiai Tájékoztató, 1979)
    Vízminőség Fejér megyében. (Magyar Vízgazdálkodás, 1980)
    Környezetvédelmi vonatkozások az algák szervesanyag-értékesítő képessége és az algaindikáció területén. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1981)
    The Algal Floraland Its Seasonal Aspects in the Körtvélyes and Mártély Backwaters of the Tisza. (Tiscia, 1982)
    Szikes vizek, szikes talajok algológiai vizsgálata a Nyírség és a Hajdúság területén. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1983)
    Microcystis Type Planococcus State of Anabaena in the Transitory Alkalinized Tisza River. – The Role of Seasonal, Edaphic and Biotic Factors in the Development of Phytoplankton Communities in the Cibakháza Backwater of the Tisza. (Tiscia, 1983)
    Új algák elnevezése Békés megyéről, Orosházáról és Orosháza határában levő területekről. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1983)
    Az algák szervesanyag-hasznosító képességének figyelembe vétele a biológiai vízminősítés és a környezetvédelem érdekében. (Botanikai Közlemények, 1984)
    Algological Investigations in the Waters of the Tisza Basin at Alpár. (Tiscia, 1984)
    The Development of Striking Algal Mass Productions at the Alpár Basin Region of Tisza Valley. (Tiscia, 1985)
    A légköri ionizácó szerepe az alga-tömegprodukciók kialakulásában. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1985)
    A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás minőségének alakulása. Többekkel. (Vízügyi Közlemények, 1985)
    Ecological Studies on Zooplankton Species Important for Fish Farms. 1–2. (Miscellanea Zoologica Hungarica, 1985–1987)
    Az Alpári-medence algáinak tanulmányozása a környezetvédelem érdekében. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1988)
    A pusztaföldvári Harangos-ér vízfeltörései. (Hidrológiai Közlöny, 1989)
    A vízfeltörések formái és szerepük a szikes területek kialakulásában. (Hidrológiai Közlöny, 1990). 

    Irodalom

    Irod.: A Szegedi Tanárképző Főiskola centenáriumi évkönyve. 1873–1973. (Szeged, 1973)
    Vágás István: K. I. (Hidrológiai Közlöny, 1990)
    Dózsa J.: K. I. (Tiscia, 1990)
    Ács Éva–Kovács Katalin–Padisák Judit: In memoriam K. I. (Botanikai Közlemények, 1993)
    A Szegedi Tanárképző Főiskola évkönyve. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin és Pitrik József. (Szeged, 1998)
    A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
    Schmidt Antal–Vörös Lajos: Száz éve született K. I. algológus, a szikes puszták kutatója. (Acta Biologica Debrecina, 2010). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu