Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Kiss József

    költő, szerkesztő

    Kis József; Klein József 


    Született: 1843. november 30. Mezőcsát, Borsod vármegye
    Meghalt: 1921. december 31. Budapest

    Család

    Sz: Klein István (†1862) szegény zsidó kántortanító, Behrmann Mária egy, a pogromok elől Magyarországra menekült litvániai zsidó kántortanító leánya. F: Bermann Róza, Kóbor Tamás (1867–1942) író testvére. Édesanyja Be(h)rmann Mária testvére volt Bermann Mórnak, Kóbor Tamás és Bermann Róza édesapjának. Fia: Kiss Ottó fotóművész; Kiss Jenő Sándor író, újságíró; Kiss Géza, ill. Kiss Erzsébet és Kiss Edit. Kiss Jenő Sándor unokája: Kiss Gerendás Judit költő, műfordító. 

    Iskola

    Szülei Tiszacsegére (Hajdú vm.) költöztek (1846–1850), majd Serkén (Gömör vm.) éltek (1850–1853), ahol apja ún. regálebérlőként, kocsmárosként dolgozott. Gyermekkorában a falu református lelkészének, az MTA-tag Almási Balogh Sámuelnek (1796–1867) híres könyvtárában ismerkedett meg a klasszikus magyar és német költők műveivel. Szülei kezdetben magánúton, házi tanítóval taníttatták, majd Miskolcon héber tanulmányokat folytatott (1854–1857). A rimaszombati gimnáziumban (1857–1861), majd a debreceni református kollégium gimnáziumában tanult tovább (1861–1862); édesapja halála miatt azonban félbeszakította tanulmányait (1862). 

    Életút

    Mátészalkán, Okányban, Németkeresztúron, Pásztón, Borosjenőn (1862–1867) és Dévaványán vándortanító (1867–1868). A zsidóság emancipációjának hírére Pestre utazott, ahol saját költségén kiadta első verseskötetét (Zsidó dalok, 1868). Pesten, a Deutsch-féle nyomda korrektora (1868–1870), a Képes Világ c. lap szerkesztője (1871. jan. 1.–1873. szept. 30.). A temesvári izraelita hitközség jegyzője (1875–1882), a budapesti Magyar–Francia Biztosító Társaság tisztviselője (1882–1889). A Hét c. folyóirat alapító szerkesztője (1890–1921).



    Pályája kezdetén, Petőfi Sándor (1823–1849) és Arany János (1817–1882) költeményeinek hatására, elsősorban romantikus balladákat írt; első verseskötetének (Zsidó dalok, 1868) megjelenése nem csupán költői pályája, hanem életútja szempontjából is jelentős. A kötet sikerének hatására a Deutsch Testvérek Nyomda- és Könyvkiadóvállalata váltakozó feladatokkal és munkakörökben (pl. korrektor, szerkesztő, lektor stb.) foglalkoztatta. Kortársaival ellentétben – jóllehet szerkesztői munkája is igen jelentős – mégsem lett újságíró, miután Simon Judit c. balladája országosan ismertté tette nevét (a magyar irodalom számára Toldy Ferenc fedezte fel, 1875-ben).

     

    Balladáinak sajátos hangulatát a falusi zsidóság életéből merített témák adták, gyakran felhasználva a zsidó folklór hagyományait. Művei az Arany János-féle népi balladák sajátos világát idézik, kiegészítve a zsidóság mindennapjait befolyásoló megfigyelésekkel. Az emancipáció örömmámorában rajongó verseket írt a hazafiságról, a magyar tájról és a magyar emberekről. A zsidóság teljes emancipációjának egyik legjelesebb magyarországi képviselője; a 19. század végén felerősödő antiszemita megnyilvánulások elől hol sértődöttségbe, hol öniróniába menekült. Később, verses elbeszéléseiben a népiességgel szakítva nagyvárosi témákhoz fordult (Mese a varrógépről, 1884). A zsidóság sorsához romantikus azonosulással (Jehova, 1887), vagy önironikus játékossággal (Legendák a nagyapámról, 1911) kapcsolódott. Verseit olykor belenyugvó rezignáció (Strófák, 1889), máskor a megújulást sürgető szolidaritás (Tüzek, 1896) hatotta át. Szerelmi költészetének legszebb versei feleségéhez (Nehéz órán, 1876), majd kései szerelméhez szóltak (Ó, miért oly későn? 1884). Sokszínű költészete a magyar és a zsidó falusi és városi folklór lírai és realisztikus elemeit egyesítette. A századfordulón, költészetében megjelentek a szimbolizmus, a szecesszió és az impresszionizmus stílusjegyei, verseinek zeneisége Ady Endre (1877–1919) költészetét készítette elő. Már a kortársak is a legnagyobb magyar zsidó költőnek tartották: hosszú munkássága idején – többek között – Ady Endre, Babits Mihály, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc írt róla laudációkat, kisebb-nagyobb köszöntő írásokat.

     

    Szerkesztőként A Hét c. társadalmi, irodalmi és művészeti lapot a Nyugat megindulásáig a magyar irodalom legfontosabb fórumává tette. A lap a liberális városi polgárság és a nagyvárosi ember életszemléletét és érzésvilágát tükrözte. Kiss József célja a nyugati, elsősorban kortárs francia irodalom magyarországi megismertetése volt, elegáns irodalmi stílusban. Szépirodalmi rovatában elsősorban Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán és Justh Zsigmond írásait közölte; Krónika c. rovatával új publicisztikai műfajt teremtett. 



    Első regénye (Budapesti rejtelmek, 1874) Szentesi Rudolf néven jelent meg. Az 1873. év végén a Deutsch Testvérek Nyomda- és Könyvkiadó Vállalata váratlanul megszüntette a Kiss József által szerkesztett Képes Világ c. lapot, s helyette elindította a Képes Regénytár c., havonta háromszor megjelenő regénysorozatot. A Képes Regénytárban csak „Szentesi Rudolf” művei jelentek meg: a Budapesti rejtelmek mellett kiadták Mary Elizabeth Braddon (1835–1915) angol írónő Éva leánya c. munkáját (Kiss József fordításában, 1875-ben). A Budapesti rejtelmek nagy feltűnést keltő folytatásos tárcaregény-sorozat az új főváros mindennapjainak kalandregénye, egy polgárosodó világváros szociológiailag pontos látlelete. Később prózai írásai közül Jokli (1925) c. elbeszélése emelkedik ki. A Szentesi Rudolf mellett még az Ádám Géza álnevet is használta (első versei ezen a néven jelentek meg a Fővárosi Lapokban, 1873–1876). 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Salgótarjáni úti izraelita temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). A Nyugatban Kosztolányi Dezső búcsúztatta. Mezőcsáton született, hároméves koráig élt ott (1843–1846). Szülőházát 1987-ben lebontották: a rajta elhelyezett emléktábláknak (1924-ben és 1963-ban) nyoma veszett! Nevét vette fel a mezőcsáti Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár, valamint a mezőcsáti Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. A városban utca is őrzi emlékét. Kisgyermekkorában Tiszacsegén élt (1846–1850), emlékeit őrzi A Tisza-parton c. költeménye. Néhány évig családja Serkén élt (1850–1853), ahol Almási Balogh Sámuel támogatta. Vándortanítói évei alatt Pásztón gyűjtötte a helyi zsidó közösség hagyományait, balladái motívumainak egy részét pásztói tapasztalatai alapján írta meg (Dal a szegény Arjéről, 1860-as évek). 1868-ban Pestre költözött, majd Budakeszin élt. Budakeszin írta a Budapesti rejtelmeket (1873–1874). Később Budapesten, a Ferencvárosban (IX. kerület, Üllői út 44.) lakott (1882–1884; 1883-ban, egy rövid ideig, Reviczky Gyulával együtt!). Utóbb a Józsefvárosba (VIII. kerület) költözött: előbb a József körút 19.-ben (1902–1905), majd a Népszínház utca 22-ben élt (1907–1921). Ez utóbbi házban hunyt el, 1921. dec. 31-én; a kapu alatt emléktábla őrzi emlékét. Születésének 100. évfordulóján az Országos Magyar Zsidó Múzeum (1943), 160. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM, 2003) rendezett emlékkiállítást. A Simon Judit c. balladájából drámát írt Selke, Herbert (Der Kuss des Judith Simon; Danzig, 1907), a Gedővár asszonya c. balladáját megzenésítette Hetényi (Heidelberg) Albert. A Simon Juditból filmet készített Mérei Adolf (1916). 

     

    Munkásságának első feldolgozója Rubinyi Mózes volt (1926), aki posztumusz köteteit is sajtó alá rendezte. Az életmű későbbi kutatói közül kiemelkedik Komlós Aladár (1892–1980), aki 1945 után elsőként ismerte fel jelentőségét a Nyugatot megelőző nemzedék költői közül (jóllehet munkái közül leggyakrabban csak az 1905-ös orosz forradalmat köszöntő Knyáz Potemkint idézték különböző antológiák.) Az 1980-as évektől Scheiber Sándor (1913–1985) közölt ismeretlen adatokat életéből és működéséből, valamint Zsoldos Jenővel közösen több levelét is közzétette. Az utóbbi években Ács Gábor foglalkozott életművével.

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság (r.: 1914), a Vörösmarty Társaság tagja (r.: 1918). 

    Szerkesztés

    A Magyarország és a Nagyvilág (1870–1875), a Koszorú munkatársa (1881–1882). A Magyar Zsidó Szemle állandó munkatársa (1890–1921). 

    Főbb művei

    F. m.: Két Mikes. Ballada. (Vasárnapi Ujság, 1856)
    Kakas Márton. Siralmas história 1529-ből. (Vasárnapi Ujság, 1857)
    Zsidó dalok. Versek. (Pest, 1868)
    Budapesti rejtelmek. Eredeti regény nyolcz kötetben. Első rész: A lélekvásárlók. I–V. köt. Második rész: Milliomok ura. I–III. köt. Szentesi Rudolf néven. A nyolc kötet három kötetben. (Képes Regénytár. Pest, 1874; németül: Die Geheimnisse von Budapest. Roman aus der Gegenwart. I–II. köt. Bp., 1879)
    K. J. költeményei. 1868–1876. (Bp., 1876)
    K. J. költeményei. 1868–1881. (2. bőv. kiad. Bp., 1882)
    Gedővár asszonya. Ballada. (Pesti Hírlap, 1882. 201.)
    K. J. költeményei. 1868–1882. (3. bőv. kiad. Bp., 1882; 4. kiad. 1886; 5. kiad. 1890)
    Mese a varrógépről. Verses regény. Baditz Ottó illusztrációival. Bordázott gerincű, félbőr kötésben, színes metszésű lapélekkel, bibliofil kiadásban is. (1–2. kiad. Bp., 1884; 3. kiad. 1889; németül: Lied von der Nähmaschine. Leipzig, 1884)
    Ó, miért oly későn. Versek. (Bp., 1884)
    Mesék a hó alól – jó gyermekek számára. (Bp., 1885; 2. kiad. 1887)
    Gedichte. K. J. költeményei. Német nyelven. Ford. Neugebauer László. (Leipzig, 1887)
    Ünnepnapok. Versek a zsidó ünnepekről. Egészvászon kötésben, aranyozott lapszélekkel. Cserna László rajzaival. (Bp., 1888; 2. kiad. 1889)
    K. J. újabb költeményei. 1883–1889. (Bp., 1891)
    K. J. összes költeményei. Selyemhímzésű kötésben. Bibliofil díszkiadás. 20 heliogravure műmelléklettel, 12 autotípikus színes carton műmelléklettel és 30 szövegközti rajzzal. (Bp., 1897)
    Jehova. Gedichte. K. J. költeménye. Ford. Rosenberg Emanuel. (Bp., 1897)
    Kiss József összes költeményei. Olcsó kiad. (Bp., 1899; 2. kiad. 1900; 3. kiad. 1903; 4. kiad. 1908; 6. bőv. olcsó kiad. 1922)
    Levelek hullása. Versek. Falus Elek szövegközti és egészoldalas rajzaival. A bekötési tábla Courtens festménye nyomán készült. (Bp., 1908)
    Legendák a nagyapámról. Versek. Vadász Miklós rajzaival. A költő arcképével. (Bp., 1911)
    K. J. összes költeményei. I–II. köt. (Bp., 1914)
    K. J. háborús versei. Ill. Váradi Albert. (Bp., 1915; 2. bőv. kiad. 1916)
    Avar. Versek. (Bp., 1918; 2. kiad. 1919)
    Esteledik, alkonyodik. K. J. versei. 1918–1920. (Bp., 1920)
    K. J. összes költeményei. I–II. köt. 1898–1913. (Bp., 1920)
    Ünnepnapok. Versek a zsidó ünnepekről. Egészvászon kötésben, aranyozott lapszélekkel. Cserna László rajzaival, a szerző előszavával. (Új kiad. Bp., 1921)
    Utolsó versek. 1920–1921. (Bp., 1924)
    Jokli. Elbeszélés. Klein Mór rajzaival. (Menóra Könyvek. 1. Bp., 1925)
    Legendák a nagyapámról. Első teljes kiad. Bibliofil kiad. A bevezetést írta Kiss Jenő Sándor. (K. J. gyermekei kiadása. Bp., 1926)
    K. J. összes költeményei. I–III. köt. (Bp., 1930)
    K. J. költeményei. A magyar ifjúság számára szerk. és a bevezetést írta. Rubinyi Mózes. (Bp., 1931)
    K. J. költeményei. Születése századik évfordulója emlékére kiadta és szerk. Smith, Milton. (A Joseph Kiss Memorial kiadványa. New York, 1954)
    K. J., Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő válogatott művei. Vál., szerk. Komlós Aladár. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1955)
    K. J. válogatott művei. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1959)
    Tüzek. K. J. vál. versei. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. Komlós Aladár. (Bp., 1961; 2. kiad. 1972)
    Zsidó dalok. Versek. Hasonmás, bibliofil számozott kiad. Szerk. Berza László, az utószót írta Scheiber Sándor. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének kiadványa. Bp., 1983)
    Meg tudnék halni. K. J., Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő válogatott versei. (Populart Füzetek. 83. Bp., 1995)
    Az ár ellen. K. J. válogatott versei. Szerk. Kepets András. (Zsidó klasszikusok. Olcsó zsidó könyvtár. Bp., 1997)
    Fuochi. Tüzek. K. J. versei olasz nyelven. Ford. Corradi Musi, Carla. (Rimini, 2000)
    K. J. válogatott versei. (Bp., 2001)
    K. J. összegyűjtött versei. (Bp., 2001)
    Az ár ellen. Vál. költemények. Vál. és szerk. Kováts Dániel. Tellinger István rajzaival. (Poétai gyűjtemény. 2. Miskolc, 2001)
    Válogatott versek. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Komlós Aladár. (Múlt és Jövő Könyvek. Bp., 2001)
    K. J. összegyűjtött versei. Sajtó alá rend. Hegedős Mária. (Bp., 2001; 2. kiad. 2002)
    K. J. háborús versei. Szerk. Kovács Andrásné, Marton Jenőné és Simor András. (Táncsics-sorozat. A Táncsics Mihály Gimnázium könyvei. 18. Bp., 2002)
    Budapesti rejtelmek. Regény. Szentesi Rudolf néven. (Bp., 2007)

     

    ford.: Braddon, Mary Elizabeth: Éva leánya. I–III. köt. Regény. Ford. Szentesi Rudolf néven. (Képes Regénytár. Bp., 1875). 

    Irodalom

    Irod.: Oláh Gábor: K. J. (O. G.: Írói arcképek. Bp., 1910)
    Gyulai Pál: K. J.: Mese a varrógépről. (Gy. P.: Bírálatok. 1861–1903. (Bp., 1911)
    Szabolcsi Lajos: K. J. eposza. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1912)
    Ady Endre: K. J. ünnepén. (Nyugat, 1913)
    Kozma Andor: K. J. jubileuma alkalmából. (Budapesti Szemle, 1914)
    Elek Oszkár: K. J. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1915)
    Kosztolányi Dezső: K. J. (Nyugat, 1922)
    Rubinyi Mózes: K. J. élete és munkássága. Monográfia. (Bp., 1926)
    K. J. és kerek asztala. A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései. (A Kiss József Prózai Munkáinak Kiadóvállalata kiadása. Bp., 1934)
    Voinovich Géza: K. J. emléke. (Budapesti Szemle, 1937)
    Komlós Aladár: Honnan merítette K. J. zsidó balladahőseit? (Irodalomtörténet, 1944)
    Scheiber Sándor: K. J. ismeretlen verse Thék Endre pesti asztaloshoz. (Budapest [folyóirat], 1947)
    Krúdy Gyula: K. J. Tanulmányok. (K Gy.: Írói arcképek. I. Bp., 1957)
    Sándor László: K. J. Fincziczky Mihályhoz intézett levelei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    K. J.-levelek. Közli Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Komlóssy Ákos: K. J. és Juhász Gyula költészetének rokon vonásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Ignotus: K. J. és kerekasztala. (Ignotus válogatott írásai. Bp., 1969)
    Somlyó Zsuzsa: K. J. ismeretlen kéziratai. – Scheiber Sándor: K. J.-reminiszcencia József Attilánál. (Irodalomtörténet, 1971)
    László Zsigmond: K. J. versművészete. – Zsoldos Jenő: Korai fejezetek K. J. életéből. (MIOK Évkönyv. Bp., 1971/72)
    Ó mért oly későn? Levelek K. J. életrajzához. Közreadja Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő. A bevezetést írt Seifert Géza. 5 táblával. (A MIOK kiadványa. Bp., 1972)
    Zsoldos Jenő: K. J. regényének első kiadása és a Deutsch testvérek irodalmi-művészeti intézete. (Magyar Könyvszemle, 1973)
    Imre László: K. J. verses regényei. (Studia Litteraria, 1975)
    Scheiber Sándor: Levelek K. J. életrajzához. (Irodalomtörténet, 1977)
    Péter László: A Knyáz Potemkin. (P. L.: Odessza és a magyarok. Szeged, 1978)
    Imre László: K. J. verses regényének előzményei és forrásai. (Múzeumi Kurír, 1980)
    Levelek K. J. temesvári korszakához. Sajtó alá rend., bevezető tanulmányt írta Scheiber Sándor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
    Mezei József: A „kerekasztal” nagymestere, K. J. (Irodalomtörténet, 1984)
    Róka Jolán: K. J., a publicista. (Magyar Nyelvőr, 1986)
    Kartal Zsuzsa: Arcok a magyar zsidó irodalomból. K. J., a népnemzeti költő. (Szombat, 1991)
    Szakonyi Eszter: A zsidó folklór K. J. verseiben. (Új Horizont, 1996)
    Császtvay Tünde: A Hét bagoly esete a magyar irodalomban. (Budapesti Negyed, 1997)
    Ács Gábor: Adalékok K. J. pályakezdésének vitatott kérdéseihez. (Studia Litteraria, 2000)
    Ács Gábor: K. J. összegyűjtött versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002)
    „A költészet magasztos templom.” K. J.-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Irodalmi Múzeum, 2003)
    Ács Gábor: K. J. irodalmi indulása. (Budapesti Negyed, 2008). 


    Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. (Miskolc, 1969)
    Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. (Bp., 1997)
    Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu