Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Számvald Gyula

    honvédtiszt, könyvkereskedő, könyvkiadó

    Stahel, Julius H. 


    Született: 1827. november 5. Szeged
    Meghalt: 1912. december 4. New York
    Temetés: 1912. december 6. Washington
    Temetési hely: Arlingtoni Nemzeti Temető

    Család

    Sz: Számvald András királyi számvevőtiszt, Nagy Borbála. Édesanyja még az 1820-as években elhunyt, édesapja újra nősült. Nevelőanyja: Ágoston Aloysia (†1865). Testvére: Számvald Hermine (1826–); féltestvére: Számvald Ferdinánd Béla (1832–) és Számvald Stefánia Antónia (1835–). F: 1853-tól Zeilinger Emma, Zeilinger Károly katonatiszt leánya. 

    Iskola

    A szegedi (1837–1838) és a pesti piarista gimnáziumban tanult (1838–1845?). 

    Életút

    Tanulmányai befejezése után katonáskodott (1845–1846?), majd Emich Gusztáv pesti könyvkereskedésében eladó (egyes adatok szerint névleg a cég társtulajdonosa, 1846–1848). A forradalom és szabadságharc idején a Közcsendi Bizottmány és az Egyenlőségi Társulat tagja (1848. márc.–ősze), a nemzetőrség megszervezése után honvédnak állt, Guyon Richárd (1813–1856) hadtestparancsnokságán szolgált, a felvidéki Branyiszkói-hágónál vívott csatában súlyosan megsebesült (1849. febr. 5-én; felépülése után főhadnagyként harcolt tovább). A világosi fegyverletételt (1849. aug. 13.) követően Németországba távozott, valószínűleg részt vett a badeni felkelésben, majd Berlinben és Lipcsében alkalmi foglalkozásokat vállalt: újságokat tudósított és tanítóskodott (1849–1851). Emich Gusztáv közbenjárására hazatért, ismét a könyvkereskedésben tevékenykedett és önálló könyves vállalatot indított (1851–1856). Miután csődbe jutott elmenekült Pestről, Hamburgban, Berlinben, majd Londonban élt (1856–1859). 



    New Yorkban telepedett le, ahol a Belletrische Zeitung és az Illustrated News munkatársa (1859–1861). Az amerikai polgárháború kitörésekor a 8. New York-i – zömében német anyanyelvűekből álló – önkéntes gyalogezredben szolgált (1861. máj.–1865. febr. 8.). Részt vett az első Bull Run-i ütközetben (1861. júl. 21.; ezredessé léptették elő: 1861. aug.), majd vezérőrnagyi rangban rábízták a fővárost védő nehéztüzérség megszervezését (1861. nov. 12.). Shenandoah Valley védelmének irányítója (a Cross Keyes-i ütközetben, 1862. jún. 8.), utóbb részt vett a második Bull Run-i csatában is (1862. aug. 28–30.). A Potomac-hadsereg XI. hadosztályának vezetője (1863. jan.-tól), legnagyobb hőstettét azonban a virginiai Piedmontnál hajtotta végre: lovassága élén egy ún. halálrohammal eldöntötte a csata sorsát (1864. jún. 5.). Az ütközetben súlyosan megsebesült: bal karja szétroncsolódott, csak hosszas gyógykezeléssel jött rendbe, felépülése után már nem térhetett vissza a harctérre. A Közép Hadszíntér katonai bíróságának elnöke (Baltimore-ban, 1864. nov. 17.–1865. jan. 6.; leszerelt: 1865. febr. 8.). Az Egyesült Államok jokohamai (1865–1869), oszakai és hiogói konzulja (1877–1884), sanghaji főkonzulja (1884–1885); közben egy csatornahajózási vállalat igazgatója és az USA nyugati államai bányászati kutatásainak felügyelője. Élete utolsó éveiben a New York-i Equitable Life Insurance Company életbiztosítási társaság főtisztviselője (cége képviseletében 1900-ban és 1902-ben is „körülutazta a földgolyót”, hogy a társaság távol-keleti üzleteit szervezze). 



    Az 1840-es évek egyik jelentős könyvkereskedője, aki Emich Gusztáv (1814–1869) nemzeti könyvesboltjában, mint alkalmazott kezdte pályafutását. A belvárosi Kígyó téren (ma: Ferenciek tere) működött „új- és ódonkönyvkereskedés” és könyvkiadó részben Számvald agilitásának köszönhetően nemsokára a hazai irodalmi élet vezéralakjainak egyik legnépszerűbb találkahelyévé vált. A kereskedést sűrűn látogatta Vörösmarty Mihály, báró Eötvös József, báró Kemény Zsigmond és Jókai Mór is. Számvald jó barátságba került Petőfi Sándorral (1823–1849), valószínűleg az ő közbenjárására kötött szerződést Emich Gusztáv a költő első összes verseinek gyűjteményes kiadására. A sors furcsasága, hogy az első „Petőfi összes” pontosan egy évvel a forradalom kirobbanása előtt jelent meg (1847. márc. 15-én, 3000 példányban!). A kalandos körülmények között előkerült és jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) őrzött dokumentumot Számvald Gyula, mint társtulajdonos jegyezte.

     

    Első emigrációjából hazatérve üzleti kapcsolata Emich Gusztávval még szorosabbá vált: Emich formálisan eladta üzletét Számvaldnak (1850. szept. 29-én, a tulajdonoscserét a váltótörvényszék is bejegyezte; Számvald még 1852/53-ban is Emich csendestársa volt!). Könyvkereskedése mellett folytatta Emich könyvkiadói elképzeléseit is: nevéhez fűződik a Szépirodalmi Lapok, a Hölgyfutár és a Délibáb c. folyóiratok megjelentetése (jóllehet az impresszumokon Számvald „forradalmi előélete” miatt csak Emich Gusztáv nevét tüntethették fel!). A sikerek hatására Számvald úgy döntött, hogy önállósítja magát (újabb érdekesség, ismét a forradalom emléknapján, 1854. márc. 15-án Emich Gusztáv visszavette tőle a könyvkereskedést). Számvald Gyula önálló vállalata elsősorban kortárs népszerű magyar szerzőket Jókait, Beöthy Lászlót, Bérczy Károlyt, Tóth Endrét és Vas Gerebent adott ki, valamint nevéhez fűződik Vajda János (1827–1897) első művének, a Béla királyfinak megjelentetése (1854–1855). Alapítója volt továbbá a Csengery Antal és Kemény Zsigmond által megindított A Magyar Nép Könyve c. sorozatnak és a bécsi Magyar Sajtó c. folyóiratnak (1854–1855). A hazai társadalmi élet egyik meghatározó személyisége, az Európa Szálló nevezetes táncvigalmának szervezője volt (1855), s az otthonába megtartott irodalmi estélyek is a kor jelentős eseményeivé váltak. Számvald Gyula azonban váratlanul csődbe ment (1856. szept. 27.), valószínűleg nemzeti buzgalma okozta vesztét. Nemzeti kiadványokat adott ki, amelyeket nem tudott finanszírozni, adósságaira hamis váltókat hozott forgalomba. A legnagyobb titokban külföldre szökött, Amerikában új névvel új életet kezdett, magyarországi családjával és barátaival minden kapcsolatot megszakított! 

    Emlékezet

    Szegeden született, iskoláit is itt kezdte el. Édesapja második házassága után családja Pestre költözött. A könyvkiadással is foglalkozó Emich Gusztáv 1842-ben, a fedett átjáróval rendelkező, újszerű, kétemeletes üzletház, a Brudern-ház (= Párisi udvar) első emeletén bérelt lakást, a könyvüzlet ugyanitt, a földszinten működött. A könyvkereskedés 1852-ben költözött át az ún. Lauffer-házba (= Váci utca 7.). Számvald Gyula önálló nyomdája előbb a belvárosi Úri utca (= Petőfi Sándor utca) 8.-ban, végül utolsó pesti éveiben a szintén belvárosi Egyetem utca (= Károlyi utca) 2-ben működött (1855–1856). Petőfi Sándor Számvald Gyulának írta Egy könyvárus emlékkönyvébe c. versét (1848. jan.). Számvald adta ki Vajda János Béla királyfi c. költői beszélyét hat énekben (1854–1855). Vajda a bécsi Magyar Sajtó c. lapban nyilvánosan köszönte meg Számvald kiadói mecénásságát.

     

    New Yorkban már csak Julius H. Stahel néven szerepelt, ill. német nyelvű írásait gyakran ein Deutsch-Ungar álnéven jegyezte. New Yorkban, egy szállodai szobában hunyt el, utóbb gránit obeliszkkel díszített sírja a washingtoni Arlingtoni Nemzeti Temetőben látható. Vagyona nagy részét gazdasszonyára, Claudine L. Hammelre hagyta. Kitüntetéseit és iratait, Pivány Jenő amerikai magyar könyvtáros közbenjárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Magyar Országos Levéltárnak ajándékozta. Pontos születési adatait Lugosi Döme derítette ki, munkásságával Pivány Jenő és Vasváry Ödön foglalkozott. 

    Elismerés

    Congressional Medal Honour (az egyik legnagyobb amerikai katonai kitüntetés, 1893). 

    Irodalom

    Irod.: Pivány Jenő: Hungarians in the American Civil War. (Cleveland, 1913)
    Vasváry, Edmund: Lincoln’s Hungarian Heroes. (Washington, 1939)
    Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban. (Bp., 1964)
    Kórász Mária: „Örökké emlékezetünkben maradnak.” Szegedi negyvennyolcasok az amerikai polgárháborúban. (Szeged [folyóirat], 1998)
    Várdy Béla: Magyarok az Újvilágban. (Bp., 2000)
    Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
    Sánta Gábor: Szeged belvárosától az arlingtoni temetőig. Stahel-Számvald Gyula fordulatos élete. (Vasváry Collection Newsletter, 2006)
    Stahel-Számvald Gyula, Lincoln szegedi hőse. (www.delmagyar.hu 2014). 

    Megjegyzések

    Lexikonok téves születési adata: 1825. nov. 5.! Szegedi anyakönyvi adata szerint 1827. nov. 5-én született, jóllehet későbbi önéletírásai is az 1825-ös születési adatot adják meg! Két évvel korábban azonban csecsemőkorában elhunyt azonos nevű testvére született. 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu