Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Bendefy László

    geológus, történész

    1934-ig Benda László 


    Született: 1904. augusztus 17. Vasvár, Vas vármegye
    Meghalt: 1977. augusztus 13. Budapest
    Temetés: 1977. augusztus 25. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Család

    Sz: Bendefy (Benda) László pedagógus, iskolaigazgató (1881–1906), Barabás Irén (1882–1942) tanítónő. Testvére: Benda István (1906–1925), Bendefy (Benda) Sándor (1910–1998) MÁV-főtiszt és Bendefy Tibor (1920–1943), magyar kir. repülőhadnagy, Jasionkán (Lengyelország) hősi halált halt (1943. dec. 1-jén). F: Sikor Magdolna. F: Sikor Magdolna. Fia: Bendefy István (1929–) vegyészmérnök. 

    Iskola

    A szentgotthárdi állami gimnáziumban éretts. (1922), a József Műegyetemen mérnöki okl. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen geológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1929), a műszaki tudományok kandidátusa (1958), a földtudományok doktora (1972).

    Életút

    A Vas Vármegyei Múzeum Ásvány- és Őslénytárának őre (1924–1928), a Pestmegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat mérnöke és a MÁV Igazgatóság artézikút-szakértője (1928–1929). A Magyar Kir. Állami Földmérés 10. sz. szegedi földmérési felügyelőségének hidrogeológiai tanácsadója (1929–1931), a budapesti Háromszögelő Hivatal segédmérnöke (1931–1941), mérnöke (1941–1946). A Pénzügyminisztérium (PM) Jövedéki Mélykutatás–Kincstári Bányászati Ügyosztályának vezetője (1946–1950), az Országos Földméréstani Intézet Országos Felsőrendű Szintézis vezetője (1949–1959). A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUK) főmunkatársa, egyúttal az Országos Vízügyi Főigazgatóság Geodézia Felügyeletének csoportvezető főmérnöke (1959–1971), tud. tanácsadója (1971-től).



    Geokinetikai, hidrogeológiai és geodézia-történeti kutatásokkal, ill. a magyar föld és a magyar nép korai történetével foglalkozott. Az első magyarországi kútkataszter összeállítója (1929). Sóshartyán I. (1946) és II. (1948) mélyfúrás vezetőjeként világviszonylatban is a legelső jódos-brómos gyógyvíz feltárója. Felsőcsatár és Vaskeresztes községek határán az egyetlen magyarországi talkumbánya felfedezője (1949). Feldolgozta a magyarországi földmérés történetét, összeállította a magyar geodéziai bibliográfiát. Az Országos Levéltárban 23 000, addig ismeretlen kéziratos térképet és 6 000 térképtervet tárt fel, egyúttal rendezte az MTA kéziratos térképgyűjteményét is (Fallenbüchl Zoltánnal, 1965–1971). Rendezte továbbá Fuchs Károly több mint 12 000 íves német nyelvű kéziratos hagyatékát, megtalálta és rendezte a golopi Vay-család elpusztultnak hitt levéltárát. Történetíróként Rómában és a vatikáni levéltárban elsősorban a keleti magyarságra és Julianus barátra vonatkozó adatok után kutatott. Több műve Bendefy-Benda László néven jelent meg. 

    Emlékezet

    Budapesten (Kissvábhegy, XII. kerület Székács utca 17., majd Krisztinaváros, XII. kerület Maros utca 36.) élt és tevékenykedett; az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

     

    Halála után Szombathelyen és Vasvárott utcát neveztek el róla, szülőházán és a vasvári iskola falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Róla nevezték el továbbá a vasvári Bendefy László Városi Könyvtár és Művelődési Házat (1998), ahol emlékszobáját is elhelyezték. A könyvtárban található Bendefy László valamennyi, nyomtatásban megjelent munkája. A különgyűjtemény egyúttal kutatóhely is a Bendefy munkásságával megismerkedni szándékozóknak. Születésének 100. évfordulójára egyhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a vasvári Bendefy László Városi Könyvtárban (2004. szept.). Az ismeretlen Julianus (1936) c. könyve megjelenése után, kezdeményezésére készült el a budai Várban ma is látható Julianus-szobor (Antal Károly alkotása, felavatták: 1937. jún. 27-én).

    Elismertség

    A Magyarhoni Földtani Társaság tagja (1922-től), az Általános Földtani Szakosztály társelnöke (1969-től). A Magyar Geodéziai és Kartográfiai Egyesület tb. elnökségi tagja (1969-től), a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Magyar Geofizikusok Egyesülete alapító tagja. A Magyar Hidrológiai Társaság (1966-tól), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja (1970-től).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1966).

     

    Pro Urbe Aranyérem, Lázár Deák-emlékérem (1971), MTESZ Díj (1976).

    Szerkesztés

    Az Acta Sabariensia szerkesztője (1933-tól).

    Főbb művei

    F. m.: A baltavári őslénytani ásatások 70 éves története. 1856–1926. (Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum kiadványai. 1. Szombathely, 1927)
    Az Arktisz és az Antarktisz hőse. Roald Amundsen harca harminc éven át a fehér halál birodalmával. (Pesti Napló, 1928. aug. 5.)
    A Vashegy-csoport geológiája. Egy. doktori értek. is. (Acta Sabariensia. 1. Szombathely, 1929)
    Morfológiai megfigyelések a Vashegy-csoportban. (Földrajzi Közlemények, 1929)
    A magyar Alföld őstörténete. I–II. köt. A két kötet egybekötve. (Acta Sabariensia. 2–3. Kaposvár, 1929)
    Prehisztorikus lelőhelyek és a Duna árvízmagassága. (Hidrológiai Közlöny, 1930)
    Az éleskavicsok keletkezésének mechanodinamikai törvényei. (Földtani Közlöny, 1930)
    Morfológiai tanulmány Tobaj – Vas vármegye – vidékéről. (Földrajzi Közlemények, 1931)
    A magyar Alföld öntözése. Tanulmány az Alföld öntözésének lehetőségéről. (Szeged, 1931)
    Iskolai talaj-, kőzet- és ásványgyűjtemények. A szerző eredeti rajzaival és felvételeivel. (Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára. 9. Szombathely, 1931)
    Andrée, Fränkel, Strindberg. Az első léghajós sarki expedíció története. Monográfia. 1 térképpel. (Szeged, 1932)
    Iskolai őstörténeti gyűjtemények. (Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára. 11. Szombathely, 1932)
    Grönland. (A Földgömb, 1932)
    Magyarország történeti geológiája. (Dunántúli Tanítók Lapja Könyvtára. 12. Szombathely, 1932; 2. bőv. kiad. A magyar föld és története címmel, Bendefy-Benda László néven. Bp., 1934)
    A nyugat-magyarországi őskori bányászat és kohászat. (Acta Sabariensia. 4. Szombathely, 1932)
    Belsőkontinentális kéregmozgások Csonkamagyarország területén. (Geographica Pannonica. III. Pécs, 1932; 2. kiad. A magyar föld szerkezete címmel, 1932)
    Szémia hegyóriásai felé. (A Földgömb, 1934)
    A magyar etiópiai expedíció kora, célja és feladatai. (Bp., 1934)
    Ősidők, ősemberek. Képek a magyarföldi ősemberek életéből. Bendefy-Benda László néven. Ill. Ábrán Zoltán. (Bp., 1934)
    Afrika meghódítása. Bendefy-Benda László néven. Zolnay Loránd rajzaival. (Bp., 1934)
    Magyar utazók Afrikában. I. köt. Felfedezők. II. köt. Utazók. Bendefy-Benda László néven. Zolnay Loránd rajzaival. 7 táblával. (Bp., 1934)
    Magyar föld. I–II. köt. Zolnay Loránd rajzaival. (Bp., 1934)
    Adatok Vas vármegye levantei kavicstakarójának ismeretéhez. (Vasi Szemle, 1935)
    Julianus útleírásának kézirati példányai. (Levéltári Közlemények, 1935)
    Az ismeretlen Julianus. A legelső magyar Ázsia-kutató életrajza és kritikai méltatása. (Bp., 1936; hasonmás kiad. Szentendre, 2001)
    Az ázsiai magyarok megtérése Jeretány országába. 1–2. (Theologia, 1936–1937)
    Egykorú kínai kútfők a mongolok 1237–1242. évi hadjáratáról. (Történetírás, 1937)
    A lékai Várhegy morfológiája. (Vasi Szemle, 1937)
    Szombathely neve a herefordi térképen. (Vasi Szemle, 1938)
    Anonymus és Kézai Simon mester Scythiája. (Földrajzi Közlemények, 1938)
    Itil és Duba. Új szempontok őstörténetünk keleti kútfőinek magyarázatához. (Történetírás, 1938)
    Julianus útjának történelmi jelentősége. (Katholikus Szemle, 1938)
    Az ázsiai magyarok megtérése. Jeretány országa. (Theologia, 1939)
    Frater Julianus útleírásának tulajdon- és népnevei. – A torinói Codex Minorita Anonymusa a baskír-magyarokról. (Történetírás, 1939)
    Az Elbrusz név eredete. – Adatok a sarkvidéki Szibiria megismerésének történetéhez. (Földrajzi Közlemények, 1940)
    Magyer, Jeretány keleti fejedelem székvárosa. (Néprokonsági dolgozatok. 7. Bp., 1940)
    A turulmadár. (Dunántúli Szemle, 1940 és Vasi Szemle, 1940)
    Kunmagyaria. A kaukázusi magyarság története. (Bp., 1941; hasonmás kiad. Nyíregyháza, 2002)
    Zemarkhosz és Valentinus követségjárása. 1 metszettel. (Földrajzi Közlemények, 1941)
    Johannes Ungarus, XIII. századi magyar világjáró. (Földrajzi Közlemények, 1942)
    A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa. (Bp., 1942)
    XXII. János pápa levele Jeret-Amir kaukázusi magyar fejedelemhez. (Turán, 1943)
    Jeret-Amir magyarjai. Válasz Ligeti Lajos cikkére. (Magyar Élet, 1943)
    A magyarság és Közép-Kelet. (Bp., 1945)
    A két első népvándorláskori sepulchrális kőemlék Magyarországról. (Antiquitas Hungarica, 1948)
    Adalékok Vásárhelyi Pál 1834–1844 közötti pest-budai lejtméréséhez. (Vízügyi Közlemények, 1951)
    Orogén jellegű kéregmozgások Budapest főváros területén. (Bányászati Lapok, 1952)
    Fejezetek a térképészeti földtan tárgyköréből. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
    Arany János térképírói tevékenysége. (Geodézia és Kartográfia, 1957)
    Szintezési munkálatok Magyarországon. 1820–1920. Monográfia és kand. értek. is. 1 táblával, 13 térképpel. (Bp., 1958)
    Szekuláris mozgások Budapest térségében. (Budapest természeti képe. Bp., 1958)
    Szeizmotektonikai vizsgálatok Budapest főváros környékén. (Földrajzi Értesítő, 1958)
    Hév- és gyógyvízfeltárási lehetőségek Szombathely térségében. (Vasi Szemle, 1958)
    Szombathelyi Benedek, rudasmester. Adatok a középkori magyar földmérés történetéhez. (Műszaki tudománytörténeti kiadványok. 11. Bp., 1959)
    Niveauänderungen im Raum von Transdanubien auf Grund zeitgemässer Feinenwägungen. (Acta Technica, 1959)
    Középkori hossz- és területmértékek. (Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Bp., 1959)
    A Gyula Icce-dombi középkori határkő. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum jubileumi évkönyve. Gyula, 1960)
    A sóbányászat lehetőségei Magyarországon. (Bányászati Lapok, 1961)
    Szeizmotektonikai vizsgálatok a Dunántúl nyugati térségében. (Földrajzi Értesítő, 1961)
    Vas megyei hévízfúrások. (Vasi Szemle, 1961)
    Orvostörténeti adatok a Vay család golopi levéltárából. (Orvostörténeti Közlemények, 1961)
    A levéltári kutatás a műszaki tudománytörténet és a népgazdaság szolgálatában. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
    Sartory József geometra, az aggteleki Baradla-barlang legelső térképezője. (Technikatörténeti Szemle, 1962 és Földrajzi Értesítő, 1963)
    A Balaton partvonalának változása. (Vízgazdálkodás, 1962)
    Fuchs Károly kézirati hagyatéka. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
    Vízmérnöki munkálatok a Balaton környékén a XVIII–XIX. században. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
    Jelenkori magyarországi szintváltozások földkéregszerkezeti megvilágításban. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1965)
    A Magyar-medence mélyszerkezetének balkáni, dinári és kelet-alpi vonatkozásai. (Földrajzi Értesítő, 1965)
    Fiatal szerkezetképző mozgások a kőszegborostyánkői paleozoikumban. (Dunántúli tudományos gyűjtemény. 30. Bp., 1966)
    A kataszteri térképek forrásértéke. (Magyar Könyvszemle, 1966)
    A Bakony hegység geokinetikai viszonyainak földkéreg-szerkezeti vonatkozásai. (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei. 4. Veszprém, 1967)
    A magyarországi kéziratos térképállomány számbavétele. (Levéltári Szemle, 1968)
    A Balaton évszázados partvonalváltozásai. V. Nagy Imrével. (Bp., 1969)
    A Balaton évszázados vízszintváltozásainak meghatározása. Doktori értek. (Bp., 1970)
    A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása. 1650–1850. (Levéltári Szemle, 1970)
    A magyar geodézia reformkora. 1890–1920. I. köt. A magyar földmérés. Az előszót Halász Péter írta. 10 táblával. (Bp., 1970)
    Lányi Sámuel életútja. (Művészettörténeti Értesítő, 1971)
    A 13. századi keleti magyarság szállásföldjeinek térbe helyezése. „A mongolok titkos története.” Jüan-csao-pi-si alapján. (Magyar Történelmi Szemle, 1971)
    Id. Vay Miklós és Born Ignác szerepe (Technikatörténeti Szemle, 1971/72)
    Eötvös Loránd kísérleti mérései a Sághegyen, 1891 nyarán. – Eötvös Loránd sághegyi észlelései és a Magyar Tudományos Akadémia. (Vasi Szemle, 1972)
    Természeti és antropogén tényezők hatása a Balaton vízállására. (Földrajzi Értesítő, 1972)
    Hajdú-bihari kéziratos térképek. (Múzeumi Kurír, 1972)
    Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek jegyzékelése. (Levéltári Szemle, 1973)
    Vásárhelyi Pál és családtagjainak arcképei. (Vízgazdálkodás, 1973)
    A Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton középkori magas vízállása. (Földrajzi Értesítő, 1974)
    Két emlékezetes fizikai kísérlet. (Vasi Szemle, 1974)
    Annamatia és Lussonium kapcsolata. (Műemlékvédelem, 1976)
    Sabaria Anonymus „Gesta”-jában. (Magyar Könyvszemle, 1976–Vasi Szemle, 1977)
    A Duna történelmi múltja régi térképek és útleírások szerint. (Hidrológiai Tájékoztató, 1985)
    Adalékok a Vaskapu szabályozásának múltjából. (Hidrológiai Tájékoztató, 1987)
    A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta Bálint István János. (Magyar Ház Könyvek. Bp., 1999)
    A magyarság és Közép-Kelet. Hasonmás kiad. A bevezető tanulmányt Berta Árpád írta. (Bp., 2000)

     

    szerk.: Nobile, Umberto: Az „Italia” északisarki útja. Ford. B. Sikor Magdolna. Sajtó alá rend., az előszót írta és a térképeket rajzolta. Benda László néven. Magyar László: Tizenöt év Dél-Afrikában. Magyar László rajzaival. Sajtó alá rend. és átd. Bendefy-Benda László néven. (Bp., 1934)
    Frater Julianus utazásának kéziratos kútfői. A 700 éves jubileum alkalmából közreadott teljes szöveg- és hasonmáskiadást összeáll. (Archivum Europae Centro-orientalis. Bp., 1937)
    Szallam tolmács küldetése Nagy Sándor falához. Góg és Magóg fala. Szemelvények Ibn Khordadhbeh és Edriszi műveiből. (A magyar őstörténet kútfői. 1. Bp., 1941)
    Magna Hungaria és a Liber Censuum. Kéziratos kútfők Frater Julianus utazásáról. Richardus beszámolója és Julianus levelei. (A magyar őstörténet kútfői. 2. Bp., 1943)
    Magyar geodéziai irodalom. I. köt. 1498–1960. II. köt. 1961–1970. Bibl. Összeáll. (Bp., 1964–1974)
    Gazdag László: Útitársunk a térkép. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., 1969)
    Mikovinyi Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Mikovinyi-térképeire. I–II. köt. Összeáll. (MTA Könyvtárának kiadványai. 71–72. Bp., 1976)
    A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa. I–III. köt. Összeáll. Sashegyi Oszkárral. (Bp., 1976–1979)

     

    ford.: Fr. Joh. De Plano Carpini és Fr. Benedictus Polonus A mongolok között. Ford., bev., jegyz. (Bp., 1946).

    Irodalom

    Irod.: Szalai Tibor: B. L. 70 éves. (Földtani Közlöny, 1974)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1977. aug. 20.)
    Regőczi Emil. B. L. (Geodézia és Kartográfia, 1977)
    Somogyi Sándor: B. L. (Földrajzi Közlemények, 1978)
    Vajda Pál: B. L. (Technikatörténeti Szemle, 1979)
    B. L. történész és természettudós. Életrajzi bibl. A bibliográfiát összeáll. Vértesi Péterné, a bevezető tanulmányt Varga Domokos írta. (Vasi életrajzi bibliográfiák. 9. Szombathely, 1983)
    B. L.-emlékünnepség. Vasvár. 1984. (Vasi Szemle, 1984)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
    Raum Frigyes: B. L., a térképtörténész. (Cartographica Hungarica, 1994)
    B. L. tervezett Afrika-expedíciójának iratai. Közread. Krizsán Lászlóné. (Vasi Szemle, 1997)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Bendefy István: B. L. élete. (B. L.: A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa. Hasonmás kiad. (Bp., 1999)
    A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
    Krizsán László: Emlékezés B. L.-ra, halálának 25. évfordulóján. (Vasi Szemle, 2002)
    Ilon Gábor–Víg Károly: B. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Bendefy István: Erdélyi István és B. L. kapcsolata. B. L. és a magyar őstörténet. (Régészet, történelem, nyelvészet. A 75 éves Erdélyi István köszöntése. Göd, 2006)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu