Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Szepes Mária

    író, ifjúsági író

    1930-tól Szepes Béláné Scherbach Magdolna 


    Született: 1908. december 14. Budapest
    Meghalt: 2007. szeptember 3. Budapest

    Család

    Kikeresztelkedett zsidó családból származott, vallásos keresztény környezetben nőtt fel. Sz: Scherbach Oziás (1877–1911), Kronémer Mária (= Kornai Margit, 1883–1953). Apja halála után anyja újra férjhez ment. Nevelőapja: galánthai Balogh Béla (1885–1945) filmrendező. Testvére: Scherbach Viktor (1907–1976) nyelvész, filozófus; Charon, Wictor néven asztrológiai író. F: 1930–1986: Szepes Béla (1903–1986) atléta, gerelyhajító, grafikus.

    Iskola

    Balettvizsgát (1925), majd kereskedelmi érettségit tett (1927), Budapesten művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát hallgatott (1928–1931?). Berlinben, Samuel Gerling professzornál, pszichológiát, irodalomtörténetet és összehasonlító vallásfilozófiát tanult (1931–1933). 

    Életút

    Hitler hatalomra kerülése után visszatért Budapestre, különböző budapesti lapok tudósítója, majd a Budapester Rundschau munkatársa (1935–1941), az Erdélyi-film Kft., majd a Balogh-film Kft. dramaturgja, forgatókönyvírója (1941-től). A II. világháború után írásaiból élt, csak irodalommal foglalkozott. 



    Irodalmi pályáját különböző berlini és budapesti lapok tudósítójaként kezdte: első írásai karcolatok, kisebb publicisztikák voltak, ill. nevelőapja filmvállalatánál több Karády-film forgatókönyvét és dalszövegét is jegyezte. Egy misztikus élmény hatására kezdte el írni A Vörös Oroszlán c. ezoterikus regényét (1939-ben). A könyv egy halhatatlanná tevő elixírről szól, magáról a Prima Materiáról, amely újabb és újabb életeken át vezet végig egy reinkarnációs fejlődéstörténeten, 1535-től négyszáz éven át. A csodaszer a kiválasztottakat nemcsak halhatatlanná teszi, de képesekké arra is, hogy előző életeikre és cselekvéseikre visszaemlékezzenek. A könyv 1946-ban jelent meg, s rögtön be is tiltották. Kalandos körülmények között azonban néhány példány megmenekült, s mint „első szamizdat” kézről kézre járt, illegálisan terjesztették, utóbb kultuszregénnyé vált. (Átdolgozott, rövidített változata, mint tudományos-fantasztikus regény jelent meg, közel negyven évvel később, 1984-ben!) Okkult és misztikus tanait a Horthy-rendszer és a kialakuló kommunista diktatúra is üldözte: 1947-től Accademia Occulta néven illegális előadás-sorozatot hirdetett meg, amelynek jegyzetei, akárcsak a Vörös Oroszlán illegálisan terjedtek (Baktay Ervin, Hamvas Béla és Várkonyi Nándor révén pasaréti otthona valóságos ellenállási mozgalommá fejlődött).



    Mivel hivatalosan nem publikálhatott több kortársához hasonlóan a gyermekirodalomhoz fordult. A régi lányregényeket felelevenítendő megszületett Pöttyös Panni (1953-ban; az első történet 1955-ben jelent meg). A kirobbanó siker hatására a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, Fazekas Anna (a nagy sikerű Öreg néne őzikéje szerzője) jó érzékkel úgy döntött, hogy folytatja a kisleány kalandjait, sőt egész könyvsorozatot épít a Pöttyös „brandre”. A Pöttyös Könyvek mozgósította a hivatalos irodalomból száműzött polgári mese- és lektűrírókat: Altay Margit, Thury Zsuzsa nagysikerű leányregényekkel jelentkezett, míg sajátos fricskaként a sorozat nyitó kötete Kosáryné Réz Lola Leányfurfang c. történelmi regénye lett!

     

    Szepes Mária így évtizedeken át írta Pöttyös Panni történeteit, amelyeken nemzedékek nőttek fel, míg az 1980-as évek Kuczka Péter ösztönzésére, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban kiadták „kevéssé okkult” fantasy történetei. A rendszerváltás idején a nagyközönség is megismerhette kultikus munkásságát, ekkor derült ki, hogy a magyarországi okkult mozgalom központi személyiségeként működött, titkos ezoterikus társulatot is alapított és vezetett. Elsők között foglalkozott tudományos igénnyel a misztériumokkal, a karmatannal, a reinkarnációval és számos addig és talán azóta is titkos tannal. Kezdeményezője és alapítója a Szintézis Egyetemnek, amely a mindennapok pszichológiáját és az önismeret alternatív, spirituális útjait, valamint az emberi kultúrát vallástörténeti és filozófiai rendszereket átfogó komplexitásában kívánja bemutatni. Rendkívül termékeny szerző volt, több mint kétszáz művet írt. Szinte valamennyi művét lefordították német nyelvre, de legismertebb írásai angolol, spanyolul, oroszul is olvashatóak.

     

    Kisgyermek korában apja színházában néhány operettben is feltűnt, majd némafilmekben szerepelt: közülük a legismertebb A megfagyott gyermek. Az 1921-ben készült némafilm hangosfilm változatának forgatókönyvét már Szepes Mária írta (1936-ban). 

    Emlékezet

    Budapesten született, gyermekkorát Újpesten töltötte (a család a Tavasz, majd a Deák Ferenc utcában lakott). Később Budapestre (Terézváros, VII. kerület Rákóczi út 51) költöztek. Szepes Bélával előbb a XI. kerület Budafoki út 55-ben laktak, későbbi otthonai: Budapest XI. kerület Kökörcsin utca és Ulászló utca 72., valamint Budapest II. kerület Pasarét, Júlia utca 13. Pasaréti lakását emléktáblával jelölték (2008-ban). Emlékét őrzi a Szepes Mária Alapítvány, a Szepes Mária Fényháza az Indigó Gyerekekért Iskola, ill. róla nevezték el a Szepes Mária-díjat. A Szepes Mária Alapítvány által odaítélt díjat „olyan személyiségek vehetik át, akik sokat tesznek embertársaikért, a kultúráért, a gyermekekért, a Föld bolygó megbecsüléséért, s azért a szellemiségért, amelyet Szepes Mária képviselt”(először 2015. jan. 18-án adták át, az első díjazott Venczel Vera színművész volt).

     

    A hatalmas írói munkásságra a hivatalos irodalom csak nagyon későn figyelt fel, életművét az irodalomtörténet még nem vizsgálta, művei közül még igen sok vár kiadásra. Életműsorozatát az Édesvíz Kiadó, ifjúsági munkáit a Móra Kiadó gondozza. Scherbach Mária Magdolna néven született, gyakran azonban a családnév Scherbák változatát használta. Családja azonban a különös, Papír művésznevet viselte, Papír Magdolna néven szerepelt első filmjeiben. 1930-ban, házassága után, felvette a Szepes Mária írói nevet. A Vörös Oroszlán c. kultkötetét azonban Orsi Mária álnéven írta. 

    Elismertség

    A Magyar Írószövetség örökös tagja (2005-től). 

    Elismerés

    A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) és középkeresztje (1998).

     

    Arany Meteor Díj (1972), Galaktika Díj (1987), Magyari Erzsébet-díj (1994), a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének Nagydíja (2001), Arany János-díj (2001). 

    Főbb művei

    F. m.: Piros madár. Egyfelvonásos. Az utószót Mezei Éva írta. (Játékszín. 14. Bp., 1959)
    A rossz fiú. Gyermekszínjáték. (Színjátszók Kiskönyvtára. 54. Bp., 1964)
    Surayana élő szobrai. Tudományos-fantasztikus regény. Az életrajzot Kuczka Péter, az utószót Predmerszky Tibor írta. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1971)
    Tükörajtó a tengerben. Tudományos-fantasztikus regény. Az életrajzot Kuczka Péter, az utószót Farkas Hernik írta. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1975; németül: Spiegeltür in der See. München, 1982)
    Gyerekcsillag. Meseregény. Ill. Róna Emy. (Bp., 1976)
    Boróka néni kincse. Ifjúsági regény. Engel Tevan István rajzaival. (Bp., 1979)
    Táltos Marci. Meseregény. Ill. Mayer Gyula. (Már tudok olvasni. Bp., 1979; új kiad. 2011 és 2014)
    Fityfiritty. Mesekönyv az órákról. Ill. Rékassy Csaba. (Bp., 1980)
    Napszél. Tudományos-fantasztikus regény. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1983; németül: Sonnenwind. München, 1986)
    Lázadó szerepek. Regény. (Bp., 1985)
    A változatlanság hullámhossza. Tudományos-fantasztikus regény. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1986)
    A Tibeti Orgona. Tudományos-fantasztikus regény. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1987)
    Varázstükör. Ezoterikus regény. (Bp., 1988; 2. kiad. 1989; németül: Der Zauberspiegel. München, 1988)
    Emberek és jelmezek. Emlékek polifóniája. Visszaemlékezések. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1988)
    Álomszótár. Tervezzük meg álmainkat! (Háttér Könyvek. Bp., 1989)
    A mindennapi élet mágiája. (Vízöntő Könyvek. Bp., 1989; 3. kiad. 1995; szlovák nyelven: Bratislava, 1991)
    A szerelem mágiája. (Vízöntő Könyvek. Bp., 1990)
    Pszichografológia. Az erővonalak metafizikája. Az írásban rejlő jelképek olvasásának tankönyve. (Bp., 1990)
    Charon, Wiktor [Scherbák Viktor]: Atlantiszti mágia. Az előszót írta Sz. M. Ill. Kolonics István. (Bp., 1990)
    Charon, Wiktor [Scherbák Viktor]: Önmenedzselés felsőfokon. Az előszót írta Sz. M. (Bp., 1990; 2. kiad. 1991)
    Ízisz bárkája. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 1. Bp., 1990)
    Mars szekere. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 2. Bp., 1990)
    Hermész útja. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 3. Bp., 1990)
    Jupiter palotája. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 4. Bp., 1991)
    Vénusz ösvénye. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 5. Bp., 1991)
    Szaturnusz barlangja. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 6. Bp., 1991)
    Phaeton fogata. Misztikus regény. Ill. Papp Oszkár. (Raguel tanítványa. 7. Bp., 1991)
    A gyógyító öröm mágiája. (Vízöntő Könyvek. Bp., 1991)
    Kazanlár Emil Ármin: Tarot. Nagy arkánumok. A szerző festményeivel, Sz. M. bevezetőjével. (Bp., 1992)
    Gondwána boszorkánya. Ezoterikus regény. (Galaktika Baráti Kör Könyvklub. Bp., 1993; németül: Märchenland Gondwana. München, 1993)
    A Tarot bölcsessége. A huszonnégy dimenziókapu. (Titkos tanok. 7. Bp., 1993; 2. kiad. 1998; 3. kiad. 2000)
    A smaragdtábla. Az analógiák tana. (Akránium Szellemi Iskola Könyvtára. 3. Bp., 1994)
    Csillagpor. Versek. 1925–1994. (Akránium Szellemi Iskola Könyvtára. 5. Bp., 1994)
    Az álom mágiája. Tervezzük meg álmainkat! Az Álomszótár új kiadása. (Mágia Könyvek. 1. Bp., 1995)
    Az öröm mágiája. (Mágia Könyvek. 2. Bp., 1995)
    A szerelem mágiája. – A hűség mágiája. (Mágia Könyvek. 3. Bp., 1995)
    A sors mágiája. – A csoda mágiája. (Mágia Könyvek. 4. Bp., 1995)
    A fény mágiája. Bevezetés a hermetikus filozófia titkos tanításaiba. (Édesvíz Zsebkönyvek. Bp., 1995)
    Rákos Péter: Égi jelek könyve. A lét tizenkét lépcsőfoka. Az előszót Sz. M. írta. (Titkos tanok. 16. Bp., 1996)
    A Tibeti Orgona. Agyantennák. A Földet átszövő erők kommuikációja. (Science Fiction. 2. kiad. Bp., 1996)
    Csillagvarázs. Az állatégövi jegyek születésének története. Ill. Bakos Vass Ági. (Bp., 1996)
    Surayana élő szobrai. A képzelet diktátorai. (Science Fiction. 2. kiad. Bp., 1996; németül: München, 1998)
    Napszél. Űrrobinzonok. (Science Fiction. 2. kiad. Bp., 1997)
    Lázadó szerepek. Regény. (2. kiad. Bp., 1997)
    Pszichografológia. Az erővonalak metafizikája. (2. kiad. Bp., 1997; 3. kiad. 1998; 4. kiad. 2000)
    A smaragdtábla. Az analógiák tana. (2. kiad. Bp., 1997; 3. kiad. 1999)
    Angyalok éneke. Az élet kenyere. (Bp., 1998)
    Az áldozat mágiája. Szakrális beavatás. (Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
    Emberek és jelmezek. Emlékek polifóniája. Visszaemlékezések. (2. bőv. kiad. 1998 és 2000)
    Az álom mágiája. Tervezzük meg álmainkat! Az Álomszótár új kiadása. (3. kiad. Bp., 1998; 5. kiad. 2003)
    Varázstükör. Ezoterikus regény. (3. kiad. Bp., 1998)
    Bielinski, Sonia: A cigánykártya. A lapok jelentése – kirakási modellek. Az előszót és az utószót írta Sz. M. (A kártyavetés művészete. 1. Bp., 1998)
    Katarzis. – Corinna regénye. – A jasper család szégyene. Regények. (Bp., 1999)
    Gyöngyösi Anna: Sok életem, sok halálom. Reinkarnációs élmények. Az előszót írta Sz. M. (Magyar ezoterikusok. 1. Bp., 1999)
    Fejes Gábor: Reiki. A teremtés titkos záradéka. Ill. Redl Nagy Zoltán. Az előszót írta Sz. M. (Magyar ezoterikusok. 2. Bp., 1999)
    A mesés Gondwána. Regény és elbeszélések. (Bp., 1999)
    Merre tartasz ember? Összegyűjtött írások. (Bp., 2000)
    Misztériumok könyve. (Bp., 2000)
    Istenek tükre. (Bp., 2001)
    Dimenzió-tarot. A sorsalakítás művészete. 22 kártyalappal. (Bp., 2001)
    Lángoló időfolyó. Érzékeken túli víziók. (Bp., 2002)
    Aranykor. Plátói világhajnal. Egyetemes meditációk. (Bp., 2002)
    A lélek anatómiája. Betegségművek jelbeszéde. (Bp., 2002)
    Felhőszobrász. Fantasztikus novellák. Vál. Molnár Eszter. (Bp., 2003)
    Örök pillanat. A benső fény krónikája. (Bp., 2004)
    Szómágia. Az ezotériához vezető út fogalmai. (Bp., 2004)
    Csillagjóga. A kozmikus vándorlás praxisa. (Bp., 2004)
    A nevek mágiája. Kozmikus morál. (Bp., 2005)
    A fény evangéliuma. Akasa-stúdió. (Bp., 2006)
    A mennyország álkulcsa. Összegyűjtött írások. (Bp., 2006)
    Szibilla. Jegyzetek az életemhez. Napló. 1929–2004. Összeáll. Kovács Julianna, szerk. Molnár Eszter. CD-melléklettel. (Bp., 2007)

     

    életműsorozata: Dimenzió-tarot. A sorsalakítás művészete. 22 kártyalappal. A kártyák Stichlautner József munkái. (Bp., 2007)
    A vörös oroszlán. Az örök élet itala. Misztikus regény. Szerk. Kovács Julianna. (Bp., 2007)
    Mágiák könyve. I–II. köt. Szerk. Kovács Julianna. (Bp., 2008)
    A smaragdtábla. Az analógiák tana. (Bp., 2011)
    Raguel hét tanítványa. Szerk. Kovács Julianna. (Bp., 2012; 2. jav. kiad. 2014)
    Varázstükör. Szerk. Kovács Julianna. CD-melléklettel. (Bp., 2014)
    A mesés Gondwána. (Bp., 2014)
    Corinna története. A vörös oroszlán varázslatos nőalakjának pokoljárása és katartikus útja. (Bp., 2015). 


    F. m.: A vörös oroszlán kiadásai: A vörös oroszlán. Az örök élet itala. Misztikus regény. Orsi Mária néven. (Bp., 1946)
    A vörös oroszlán. Fantasztikus regény. Az utószót írta Kuczka Péter. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. 2. átd. kiad. Bp., 1984)
    Der rote Löwe. Fantasy-Roman. Német kiad. (Heyne Buch. München, 1984; 2. kiad. 2002; 3. kiad. 2008; 4. kiad. 2010; 5. kiad. München–Zürich, 2012)
    A vörös oroszlán. Az örök élet itala. Misztikus regény. Orsi Szepes Mária néven. (New York, 1987)
    A vörös oroszlán. Az örök élet itala. Misztikus regény. I–II. köt. (Háttér Könyvek. Bp., 1989)
    A vörös oroszlán. Az örök élet itala. (4. kiad. Bp., 1994; 5. kiad. 1997; 6. kiad. 1999; 7. kiad. 2000; 8. kiad. 2001; 9. kiad. 2002; 10. kiad. 2004; 11. kiad. 2005; 12. kiad. 2006)
    El león rojo. Spanyol kiad. (Barcelona, 1997)
    Leul rosu. Elixirul vietii vesnice. Román kiad. (Brasov, 2002)
    A vörös oroszlán. Az örök élet itala. Misztikus regény. (e-könyv. Bp., 2007)
    A vörös oroszlán. Az örök élet itala. Misztikus regény. (Sz. M. életműsorozata. 13. kiad. 2007; 14. kiad. 2008; 15. kiad. 2010; 16. kiad. 2014; 17. kiad. 2015)
    Crveni lav. Napitak vecnog zivota. Horvát kiad. (Bbilioteka Agora. 38. Zrenjanin, 2009).

     

    F. m.: Pöttyös Panni meséi: Pöttyös Panni. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Bp., 1955; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1976; 4. átd. kiad. 1978; 5. kiad. 1993; 6. kiad. 2000; évente utánnyomások: 2001-től; új kiad. 2011 és 2013; németül: Berlin, 1956; 3. német kiad. 1960)
    Pöttyös Panni a Balatonon. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. Kivágható ablakos Varázsházikó melléklettel. (Bp., 1956; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1970; németül: Berlin, 1958; 4. német kiad. 1964; oroszul: Moszkva, 1959; lengyelül: 1976)
    Pöttyös Panni az óvodában. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Bp., 1958; 2. kiad. 1969; 3. kiad. 1976; 4. kiad. 1981; 5. kiad. 1999; évente utánnyomások 2001-től; új kiad. 2008; németül: 1958)
    Pöttyös Panni naplója. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Bp., 1959; 2. kiad. 1966; 3. kiad. 1979; Pöttyös óvoda. 4. kiad. 1986)
    Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. Kihajtható társasjáték melléklettel. (Bp., 1962; Szelíd mesék. 2. kiad. 2003; 3. kiad. 2008)
    Pöttyös Panni Hetedhétországban. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Bp., 1973; új kiad. 2012)
    Szia világ! Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Bp., 1980; új kiad. Pöttyös Panni. Szia Világ! címmel 2008)
    Bolondos szerszámok. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Pöttyös óvoda. Bp., 1981)
    Pöttyös Panni. Eleven képeskönyv. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Pöttyös óvoda. Bp., 1982; új. kiad. 2000, 2003 és 2009)
    Csupaszín. Ill. F. Györffy Anna. (Pöttyös óvoda. Bp., 1983; 2. kiad. 1999; 3. kiad. 2009)
    Zsákbamacska. Ill. F. Györffy Anna. (Pöttyös óvoda. Bp., 1983; 2. kiad. 2001; 3. kiad. 2010)
    Harkály anyó. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Pöttyös óvoda. Bp., 1983; 2. kiad. 2001; új kiad. 2010)
    Rőzse néni kunyhója. Meseregény. Ill. F. Györffy Anna. (Pöttyös óvoda. Bp., 1985; 2. kiad. 2002; 3. kiad. 2010)
    Pöttyös Panni az idővonaton. Meseregény. Ill. Rákosy Anikó. (Bp., 1989; 2. kiad. 2004; 3. kiad. 2011)
    Furfangos szerszámok. Meseregény. Ill. Bakos Vass Ági. (Bp., 2000; 2. kiad. 2002; új kiad. 2009)
    Pöttyös Panni kedvenc meséi. Ill. Rákosy Anikó. (Bp., 2008). 


    F. m.: némafilmjei Papír Magda néven: Szulamit (1916)
    Az obsitos (1917)
    Hivatalnok urak (1918)
    Lengyelvér (1920)
    A megfagyott gyermek (1921)
    Leánybecsület (1923)

     

    forgatókönyvei Orsi Mária néven: Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
    300 000 pengő az utcán (1937)
    Mária két éjszakája (1940)
    Ne kérdezd, ki voltam (1941)
    Ópiumkeringő (1943). 

    Irodalom

    Irod.: Az élet örök. Sz. M. írónővel beszélget Vándor Éva. (Élet és irodalom, 1998. 49.)
    Az élet örök. A 100. születésnap előtt. Nemere István beszélgetése Sz. M.-val. (Bp., 2007)
    100 év csodája. Sz. M.-emlékkönyv. Szerk. Fülöp Mónika. (A Szepes Mária Alapítvány kiadványa. Bp., 2008)
    Sz. M. füveskönyve. Vál., szerk. Zsámboki Mária. (Bp., 2008)
    Sz. M. mágiája. Az utolsó két év. Nemere István és Vincze Attila interúkötete Sz. M.-ról, az írónő mindeddig kiadatlan gondolataival. Az utószóba Sz. M. írásai. (Bp., 2008)
    Arday Géza: Sz. M., a Pöttyös Panni megalkotója. (A. G.: Gyermektelen írók a diktatúra idején. Bp., 2013)
    Kleineisel Judit: A 20. századi gyermekek társdalomképének forrásai. Pöttyös Panni korának társadalma a személyes emlékezetben. ELTE szakdolgozat. (Bp., 2013).

     

    Irod.: Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Bp., 1991)
    Magyar filmlexikon. I–II. köt. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu