Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Czeizel Endre

    orvos, humángenetikus, szülész-nőgyógyász


    Született: 1935. április 3. Budapest
    Meghalt: 2015. augusztus 10. Budapest
    Temetés: 2015. szeptember 11. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Iskola

    A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban éretts. (1953), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1959), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1962), az orvostudományok kandidátusa (1968), doktora (1978). Az MLEE általános tagozatán (1962) és a filozófia szakosítón is végzett (1965). 

    Életút

    Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Élettani és Kórélettani Osztálya gyakornoka (1959–1961), tud. segédmunkatársa (1961–1962), tud. munkatársa (1962–1969), tud. főmunkatársa (1969–1971). A Humángenetikai Laboratórium, ill. Osztálya megszervező tud. vezetője (1971–1996), a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója (1996–1998); egyúttal a budapesti János Kórház II. sz. Szülészeti Osztálya tud. munkatársa is (1962–1973). A koppenhágai Humángenetikai Intézet vendégkutatója (1969). 



    Tudományos pályafutásának kezdetén nőgyógyászati, szülészeti patológiai kutatásokkal, a petefészek nyirokrendszerével, különböző fejlődési rendellenességek patológiájával, a magzati károsodások kóreredetével foglalkozott, majd érdeklődése cito- és populációs genetikai vizsgálatok felé fordult. Újjászervezte a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását (1970), létrehozta a Budapesti Ikernyilvántartást (1970), a Veleszületett Rendellenesség Felügyeletet (1973). Az 1970-es években, Magyarországon elsőként genetikai tanácsadást is végzett, kidolgozva a szakma sajátos, a világon egyedülálló rendszerét: országos genetikai és családtervezési tanácsadó-szolgáltatást hozva létre (1973), nevéhez fűződik az Optimális Családtervezési Modell kialakítása. Különösen jelentős eredményeket ért el a magyar lakosság populációgenetikai paramétereinek meghatározása, kvantitatív genetikai szabályszerűségeinek vizsgálata terén. A magyarság genetikája (1990) az egyik legismertebb biológiai monográfia. Népszerű genetikai tévésorozatok szerkesztő-előadója (Az öröklődés titkai, 1976; Születésünk titkai, 1977; Jövőnk titkai, 1984 stb.). Médiatevékenységével Magyarországon új, országos szenzációt keltő ismeretterjesztő tevékenységbe kezdett, szokatlan nyíltsággal szólt addig titkolt, nem vagy alig felvállalt témákról (pl. szexualitás, nemi betegségek, aberrációk, emberi öröklődés stb.). Könnyed stílusban megírt genetikai munkái és egészségügyi felvilágosító írásai a hazai tudományos irodalom klasszikusai (Genetika és társadalom, 1983; Az érték bennünk van, 1984; A gének titkai, 2000). Élete utolsó éveiben – genetikai életelemzései és tudománytörténeti dolgozatai mellett – nemzetközileg is feltűnést keltettek a magzatvédő multivitaminnal kapcsolatos kutatásai. Papp Zoltán orvossal, szülész-nőgyógyásszal elsőként igazolták (2014-ben), hogy a folsav (= B9-vitamin) szedése a fogamzás előtt, a fogamzás környékén és a terhesség első három hónapjaiban csökkenti a velőcső-elzáródási rendellenesség előfordulását. 



    Nyugdíjba vonulása után, mint a Genetikai Ártalmak Megelőzése Alapítvány tudományos igazgatója, elsősorban a magyarországi tehetségek családi körülményeit, a tehetséggé válás folyamatát vizsgálta. A költő-, a művész- és a tudósgéniuszok családfaelemzéseivel, betegségeik feltárásával, meglepő, néha vitatható következtetéseket vont le híres magyarországi személyiségek pályaképére, életútjára, sorseseményeire vonatkozóan. Különösen értékesek Semmelweis Ignác (1818–1865) halálának körülményeivel kapcsolatos kutatásai, valamint a magyar Nobel-díjas tudósok sorselemzései. 

    Elismertség

    Az MTA Humángenetikai Bizottsága tagja (1973-tól). A Magyar Humángenetikai Társaság vezetőségi tagja (1976-tól). Az Európai Környezeti Mutagén Társaság tagja. 

    Elismerés

    A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) és középkeresztje (2005).

     

    Markusovszky-díj (1970 és 1973), Akadémiai Díj (1976), SZOT Díj (1977), Ifjúságért Érdemérem (1987), Március 15-e Emlékérem (1987), Fényes Elek-emlékérem (1988), a Gyermekekért Díj (1996), Kennedy-díj (2000), Hazám Díj (2011), Radnóti Miklós-antirasszista díj (2012), Semmelweis-díj (2014), az MSZP Közéleti Díj (2015). 

    Főbb művei

    F. m.: A petefészek nyirokrendszere. Palkovich Imrével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1959)
    Merei-Schoepf Ágost és az 1848–1849-es szabadságharc. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1959)
    Effect of Bone-Marrow on Regeneration of Liver of X-Irradiated Rats Többekkel. (Nature, 1962)
    The Influence of the Subcommissural Organ on the Resorption of Water and Electrolytes from the Small Intestine. Többekkel. (Acta Physiologica, 1962)
    A csontvelő hatása a májregenerációra ép és röntgenbesugárzott patkányokon. Többekkel. – A lépsejt-szuszpenzió és lépirtás hatása a teljestest besugárzott patkányok májregenerációjára. Többekkel. – Az in vivo és in vitro besugárzott csontvelő hatása patkányok májregenerációjára. Kertai Pállal és Váczi Györggyel. (Magyar Radiológia, 1962)
    Ösztrogének papírkromatográfiás elválasztása szobahőmérsékleten, különböző oldószerrendszerekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1962)
    A tüszőrepedést előidéző tényezők, különös tekintettel a nyirokkeringés szerepére. Palkovich Imrével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1962)
    Hormones in Lymph Leaving Endocrine Glands. Hancsók Máriusszal és Palkovich Imrével. (Lancet, 1963)
    A szennyező anyagok kiküszöbölésének lehetőségei a vizelet-ösztrogének kémiai meghatározásakor. Bolla Kálmánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
    A petefészek belső nyirokerei. Palkovich Imrével. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1963)
    A spontán vetélések kóreredetéről, 500 eset retrospektív feldolgozása alapján. Bognár Zoltánnal és Hancsók Máriusszal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963)
    Vizsgálatok a brucellosis szülészeti jelentőségének tisztázására. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1964)
    A májregeneráció kiértékelésének néhány kvantitatív módszere. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1964)
    A radiotoxinok hatása a magzat intrauterin fejlődésére. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1964)
    A petefészek sugárkárosodásának kvantitatív szövettani vizsgálata. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1964)
    A teljes testbesugárzást követő korai reakciók viselkedése gerinc-átvágott patkányokban. Többekkel. (Egészségtudomány, 1964)
    Vizsgálatok a magzati károsodások kóreredetének tisztázására. Kand. értek. (Bp., 1965)
    A besugárzott csontvelő-szuszpenzió tumornövekedést gátló hatása. Kertai P.-vel. és Vaczó Gy.-vel. (Magyar Onkológia, 1965)
    Adatok az endotoxin-fetopathia mechanizmusához. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1965)
    A terhesség alatti alkoholfogyasztásról. Palkovich Imrével. – A terhesség alatti feketekávé-fogyasztás hatásának vizsgálata. Többekkel. (Egészségtudomány, 1965)
    Az influenzajárványok hatása a születésszámra. Domány Zoltánnal és Tusnády Gáborral. (Demográfia, 1968)
    Az endotoxinkezelés hatása álterhes patkányokban. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1968)
    A legelterjedtebb élvezeti cikkek hatása a magzati fejlődésre. (Gyermekgyógyászat, 1968)
    Az anya szív-volumene és az újszülött testsúly közötti összefüggés. – A terhesség alatti tünetmentes, szignifikáns – valódi – bacteriuria fogalma, gyakorisága és kimutatása. 1–2. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1969)
    A veleszületett rendellenességek nyilvántartásáról. Bognár Zoltánnal. (Népegészségügy, 1969)
    An Estimation of the Indicende of Toxoplasmosis Infection during Pregnancy. (American Journal of Obstetrics and Gynecology, 1970)
    Epidemiology of Toxoplasmosis in Hungary. Jankó Máriával. (Parasitologia Hungarica, 1970)
    A strukturális rendellenességek, különös tekintettel a transzlokációra. (MTA Biológiai Osztály Közleményei, 1970)
    A többes születések jellemzői Magyarországon. Acsádi Györggyel. (Demográfia, 1970)
    Chromosoma-vizsgálatok radiológusokban. (Magyar Radiológia, 1970)
    Adatok a toxoplasmosis epidemiológiájához. Gerőfi Judittal és Jankó Máriával. (Népegészségügy, 1970)
    A központi idegrendszer gyakori veleszületett fejlődési rendellenességeinek születéskori incidenciája Budapesten. Révész Pálnéval. (Gyermekgyógyászat, 1970)
    Mortality and Morbidity of Legal Induced Abortions. (Lancet, 1971)
    A placentáció typusának megállapítása ikerszületésekben. – Mozaik chromosoma-rendellenesség velőcső-záródási elégtelenséggel kombinálódott cyclopiában. – Öt alkalommal, súlyos, veleszületett rendellenességet okozó anyai reciprok translocatio. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1971)
    Emberi magzatok csontvázrendszerének vizsgálata alizarin vörösfestés után. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971)
    Az ajak– és szájpadhasadék gyakorisága és öröklődése. Tusnády Gáborral. Az ajak– és szájpadhasadék etiológiai differenciáldiagnózisa (Gyermekgyógyászat, 1971)
    Incidence of Congenital Heart Defects in Budapest. (Acta Paediatrica, 1972)
    A gyakori betegségek öröklődése. (Medicus Universalis, 1972)
    Veleszületett rendellenességek. Monográfiával. Dénes Jánossal és Szabó Lajossal. (Bp., 1973)
    Gregor Johann Mendel és a modern genetika. (Világosság, 1973)
    Az orvosi genetika. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973)
    A congenitalis pylorus-stenosis gyakorisága és öröklődése. Gárdonyi Judittal. – A congenitalis vitiumokkal társuló extracardialis rendellenességek. Balogh Örssel. (Gyermekgyógyászat, 1973)
    A születendő gyermek védelmében. Útmutató a minőségi családtervezéshez. 20 táblával. Magyar Pállal. (Bp., 1974)
    Az oralis anticonceptio és az ikerterhességek. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1974)
    A veleszületett rendellenességek országos nyilvántartásának 1970. és 1971. évi működése. Mádai Lajossal. – A congenitalis vitiumok genetikai családvizsgálata Magyarországon. Többekkel. (Népegészségügy, 1974)
    A veleszületett inguinalis sérv gyakorisága, epidemiológiai jellemzése és öröklődése. Gárdonyi Judittal. (Gyermekgyógyászat, 1974)
    Szülők kromoszóma-vizsgálata ismételt magzati ártalmak után. (Orvosképzés, 1974)
    Szemészeti genetika. (Újabb eredmények a szemészetben. Bp., 1975)
    Újabb vizsgálata a veleszületett csípőficam gyakoriságának megállapítására. Kellermann Mártonnal és Szentpétery Józseffel. (Népegészségügy, 1975)
    Az öröklődés titkai. A Magyar Televízió azonos című sorozata alapján. (Bp., 1976)
    Increase of Upper-Limb Reduction Deformities in Hungary. – Diazepam, Phenytoin and Aetiology of Cleft Lip and/or Cleft Palate. (Lancet, 1976)
    Surveillance of Congenital Anomalies in Hungary. (Acta Paediatrica, 1976)
    A veleszületett rendellenességek aktuális problémái az anencephalia spina bifida tükrében. (A biológia aktuális problémái, 1976)
    A terhesség alatti női nemi hormonkezelés és végtagredukciós rendellenességek közötti kapcsolat vizsgálata. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1976)
    A prostaglandin E2 és F2 alfa in vitro kromoszóma mutagén hatásának vizsgálata. (Egészségtudomány, 1976)
    Eugenetika? (Világosság, 1976)
    A kromoszóma-rendellenességek gyakorisága és megoszlása értelmi fogyatékosokon. (Gyermekgyógyászat, 1976)
    Az emberi öröklődés. (Bp., 1976; 2. jav. kiad. 1983)
    Genetika és társadalom. (Gyorsuló idő. Bp., 1977)
    A gyakori izolált veleszületett rendellenességek kóreredetének főbb szabályszerűségei. Doktori értek. (Bp., 1977)
    A húgyrendszer veleszületett rendellenességeinek gyakorisága. Bálint Józseffel. (Népegészségügy, 1977)
    A veleszületett rendellenességek gyakoriság-alakulásának figyelemmel kísérése. (Orvosképzés, 1977)
    Születésünk titkai. A Magyar Televízió azonos című sorozata alapján. (Bp., 1977; 2. kiad. 1978; 3. kiad. 1981; 4. korszerűsített kiad. 2008)
    A gyermekvárás felelőssége. Képes útmutató a családtervezéshez. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Bp., 1977; 2. kiad. 1982)
    Gyakori izolált, veleszületett rendellenességgel sújtottak születési szezonalitásának vizsgálata. Rockenbauer Magdával. (Demográfia, 1978)
    A perinatális halálozás szezonalitása. Rockenbauer Magdával. – A kamrai septum defectus születéskori pontprevalenciája Magyarországon. (Gyermekgyógyászat, 1978)
    Örökléstani és családtervezési ismeretterjesztés a tévében. (Rádió és Televízió Szemle, 1978)
    Az értelmi fogyatékosság genetikai és szociális összetevői. (Magyar Tudomány, 1979)
    A Veleszületett Rendellenesség Monitor működése Magyarországon. (Népegészségügy, 1979)
    Az orvos-genetikus szemével. (Bp., 1980)
    Tanácsok a rendellenességgel született gyermekek ellátásához. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Bp., 1980)
    Az értelmi fogyatékosok megítélésének kérdése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
    Genetikai tanácsadóink forgalmának értékelése az egészségügyi szervezés szemszögéből. Pázsy Andreával. – A környezeti ólomszennyezés és a reprodukció. Többekkel. (Népegészségügy, 1980)
    Genetika, családtervezés, életformálás. Dialógus. Somogyi Tóth Sándorral. (Kortárs, 1980)
    A magzati alkohol szindróma. A terhesség alatti szeszesital-fogyasztás ártalmassága. Szerk. (Alkohológiai Kiskönyvtár. 2. Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság kiadványa. Bp., 1981)
    Genetikai tanácsadás. Elmélet és módszer. (Aesculap. Bp., 1981)
    Az egészségesen születés joga. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1981)
    Az iszákosok iszákosokat nemzenek? Az alkoholbetegség és az öröklődés. Szerk. (Alkohológiai Kiskönyvtár. 5. Bp., 1982)
    A magyarság genetikája. (Alföld, 1982)
    Sugárvédelem és sugárfélelem. (Fizikai Szemle, 1982)
    Egy orvosgenetikus etikai gondjai. (Bp., 1983; szlovákul: Bratislava, 1983; angolul: The Right to Be Born Healthy. The Ethical Problems of Human Genetics in Hungary. New York–Bp., 1988)
    Aetiological Studies of Isolated Common Congenital Abnormalities in Hungary. Monográfia. Tusnády Gáborral. (Bp., 1984)
    Jövőnk titkai. A Magyar Televízió azonos című sorozata alapján. (Bp., 1984)
    A nők biológiai „természete” és társadalmi lehetőségei. (Magyar Tudomány, 1984)
    Atomenergia és társadalom. Többekkel. (Fizikai Szemle, 1984)
    Az érték bennünk van. (Bp., 1984; 2. átd. kiad. Az érték még mindig bennünk van címmel: 1994; szlovákul: Bratislava, 1990)
    Az 1975–1978 között Magyarországon észlelt veleszületett végtagredukciós rendellenesség esethalmozódás értékelése. Bod Máriával és Keller Istvánnal. (Gyermekgyógyászat, 1985)
    Az egészséges utódokért. Az optimális családtervezésért. (A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1986)
    A tehetség az orvos-genetikus szemével. (Pedagógiai Szemle, 1986)
    Az Optimális Családtervezési Modell az első tapasztalataink tükrében. Fritz Gabriellával és Pataki Verával. (Népegészségügy, 1986)
    „Az élet él és élni akar”. Egészséget mindenkinek! A Magyar Televízió azonos című sorozata alapján. (Bp., 1987)
    Genetikai tanácsadás. Gyakori rendellenességek és betegségek. (Aesculap. Bp., 1987)
    Multiple Congenital Abnormalities. Monográfia. Telegdi Lászlóval és Tusnády Gáborral. (Bp., 1988)
    A kivételes tehetség hasznáról és káráról. Tisztelgés Gruber Béla emlékműve előtt. (Írisz. Bp., 1988)
    Az orvosi genetika helyzete hazánkban. (Magyar Tudomány, 1988)
    A házasság előtti tanácsadás továbbfejlesztése. Pintér Attilával. (Népegészségügy, 1988)
    Ki viszi át a szerelmet? Felkészülés a családi életre. Tudnivalók és tanácsok 14–18 éves lányok és fiúk részére. Az előszót Csehák Judit írta. (Háttér Könyvek. Bp., 1989)
    „A csókok átka”. A Magyar Televízió azonos című sorozata alapján. (Bp., 1989)
    A veleszületett rendellenességek Magyarországon. Czeizel Barbarával. (Népegészségügy, 1989)
    Nem azonosított, multiplex veleszületett rendellenességek genetikai vizsgálata. Métneki Júliával és Pazonyi Ilonával. (Gyermekgyógyászat, 1990)
    Őstörténet és genetika. (História, 1990)
    A magyarság genetikája. Monográfia. (Debrecen, 1990; 2. korszerűsített kiad. 2003)
    Genetics of the Hungarian Population. Beckmann, Heide G.-vel és Goedde, Werner H.-val. Monográfia. (Berlin–Bp., 1991)
    A genetikai megelőzés. (Valóság, 1991)
    A terhesség alatti pszichoszociális stresszek hatása a szülészeti események alakulására. Többekkel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1991)
    Családfa. Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk? (Bp., 1992)
    A zenei tehetség gyökerei. A Mahler Marcell Tehetséggondozó Alapítvány emlékkötete. Szerk. Batta Andrással. (Bp., 1992)
    A congenitalis abnormitások epidemiológiája. (Népegészségügy, 1992)
    A nemzetek kultúraspecifikussága. Susánszky Évával. (Valóság, 1993)
    A fővárosi koleszterinszűrés céljai és eredményei. Többekkel. (Népegészségügy, 1993)
    Congenital Limb Deficiencies in Hungary. Genetic and Teratologic Epidemiological Studies. Szerk. Többekkel. (Bp., 1994)
    A Pakson élő gyermekek mutagenezis-epidemiológiai vizsgálata. Többekkel. (Fizikai Szemle, 1994)
    Veleszületett rendellenességek területi halmozódásainak elemzése Magyarországon, a nyolcvanas években. Susánszky Évával és Szalai Zsuzsával. (Népegészségügy, 1994)
    Hogyan segíthetek gyermekemen? Tanácsok különleges gyermekek szüleinek. Czeizel Barbarával. (Bp., 1995)
    Tájékoztató gyermeket tervező daganatos betegek számára. (Bp., 1995)
    Dokumentum egy beteg ember és a társadalom viszonyáról. (Mozgó Világ, 1995)
    Az eufénika, a genetikai megelőzés új lehetősége. Az ábrákat Gelányi Mariann készítette. (Bp., 1996)
    A macrocephalia differenciáldiagnózisa. Göblyös Péterrel és Tímár Lászlóval. (Gyermekgyógyászat, 1996)
    Felkészülés a családi életre. (Bp., 1996; 2. átd. kiad. 1998)
    Sors és tehetség. Az emberi tehetség is védelemre szorul. Monográfia. (Bp., 1997)
    Optimális családtervezési szolgáltatás. Védőnők számára készített jegyz. Szerk. (2. korszerűsített kiad. Bp., 1997)
    Alcohol Consumption and Alcoholism in Hungary. Többekkel. (Bp., 1997)
    A magzatvédő vitaminok. (Komplementer Medicina, 1998)
    A végtaghiányos fejlődési rendellenességek okai és megelőzése. (A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány kiadványa. Bp., 2000)
    A pedofília korszerű orvosi értelmezése. (Belügyi Szemle, 2000)
    Várandósgondozás a gyógyszertárban. Monográfia. (Bibliotheca pharmaceutica. 1. Bp., 2001)
    A magzat élete és halála, különös tekintettel a teratanáziára. (Belügyi Szemle, 2001)
    A gének titkai. Monográfia. (Fót, 2001; 2. átd. kiad. 2007)
    A köldökzsinórvér-őssejtek. (Védőnő [folyóirat], 2002)
    Legnagyobb természeti kincsünk: a tehetség. (Fizikai Szemle, 2003)
    A gyermektelenség átka. (Új Dunatáj, 2003)
    A tehetség az orvosgenetikus szemével. – Tehetségvesztés – tehetségmentés. (Tehetség [folyóirat], 2003)
    A Czeizel-ügy. Pályám tükrében. (Bp., 2004)
    Sors és tehetség. (Mesterek mesterei. Bp., 2004)
    A tehetség – talentum – értékelése a genetikai forradalom korszakában. (A neveléselmélet alapkérdései. Szerk. Dombi Alice, Oláh János és Varga István. Gyula, 2004)
    Élet/leltár. A magzatok védelmében. (Bp., 2005)
    A terhesség alatti hüvelyi econazol-kezelés népességre alapozott esetkontroll teratológiai vizsgálata. Kazy Zoltánnal és Vargha Péterrel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2005)
    Az Ötzi-rejtély. (Belügyi Szemle, 2005)
    A várandósok gyógyszeres kezelése. (Lege Artis Medicinae, 2005)
    A magyarság genetikai gyökerei. (A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára. 44. Sine ira et studio. Magyar – a génekről a viseletig. Szerk. Jahn Ágnes. Bp., 2006)
    A koraszülöttek arányának csökkentése a terhesség alatti clotrimazol-kezelés után. Kazy Zoltánnal és Vargha Péterrel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2006)
    A tizenévesek felkészítése a családi életre. (Mester és Tanítványa [folyóirat], 2006)
    A második és további gyermekek nemének megválaszthatósága. (Magyar Epidemiológia, 2007)
    A magyarság genetikája: a cigányság. (Comitatus, 2007)
    A doxycyclin-kezelés hatása terhességben. Kazy Zoltánnal és Puhó Erzsébettel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2008)
    Az ismételten spontán vetélő 406 pár kromoszóma-vizsgálatának tanulságai. Bocskai Krisztiánnal és Gidai Jánossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2009)
    A fejlődési rendellenességek elsődleges megelőzése az ún. magzatvédő vitaminokkal. (Egészség-akadémia, 2010)
    A várandósok influenzaoltása és a 2009. évi influenza A-vírus H1N1-pandémia tapasztalatai Magyarországon. (Lege Artis Medicinae, 2011)
    Medicinák – gyógyszerek és védőszerek – várandósság alatti alkalmazásának haszna és veszélye. (Bp., 2012)
    A magzatvédő vitaminok. (Védőnő [folyóirat], 2012)
    A genetika tanítás. (Tanítás–tanulás. Szakmódszertani folyóirat, 2012)
    A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 50 éve. Béres Judittal és Métneki Júliával. (Magyar Epidemiológia, 2013)
    A magyarság genetikai gyökerei. (Tanítás–tanulás. Szakmódszertani folyóirat, 2013)
    A zenei adottságok. (Tanítás–tanulás. Szakmódszertani folyóirat, 2014)
    Az új magyar magzatvédő multivitaminok bevezetésének indokai. (Védőnő [folyóirat], 2014)

     

    genetikai elemzései és tudománytörténeti munkái: Németh László családfája. – Németh László magasvérnyomás-betegsége. (Az író rejtettebb birtokán. Írások Németh Lászlóról. Szerk. Bakonyi István. Hódmezővásárhely, 1992)
    Örkény István genealógiája. (Valóság, 1994)
    Szondi Lipót genetikai munkássága. (Pszichológia [folyóirat], 1994)
    Számadás a tálentomról. A Karinthy-család genetikai elemzése. Erős Erikával. (Bp., 1995)
    Szabó Lőrinc családfája. (Kritika, 1995. 1.)
    A zeneszerzői képesség eredete. Az 50 éve elhunyt Bartók Béla családfa-elemzésének tükrében. (Kritika, 1995. 11.)
    Szent-Györgyi Albert genealógiája. (Valóság, 1996)
    Szent-Györgyi Albert. Kismonográfia. (Magyar feltalálók, találmányok. 4. Bp., 1997)
    Babits Mihály családfájának kreatológiai értékelése. (Alföld, 1997)
    Kosztolányi-genealógia. (Mozgó Világ, 1997)
    Daniel Carleton Gajdusek családfája. (Fizikai Szemle, 1998)
    Szilárd Leó családfájának genetikai értékelése. (Valóság, 1999)
    Nagy László alkata a családfa és betegségei tükrében. (Alföld, 1999)
    Költők – gének – titkok. A magyar költő géniuszok családfaelemzése. 16 táblával. (Bp., 2000)
    Családfaelemzés: Radnóti Miklós. (Mozgó Világ, 2000)
    Ady Endre családfájának és sorsának elemzése. 1–2. (Kortárs, 2000)
    Weöres Sándor családfája és értékelése. (Jelenkor, 2000)
    Pilinszky János családfájának értékelése. (Kortárs, 2000)
    Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? Magyar költő-géniuszok testi-lelki betegségei. (Bp., 2001)
    Füst Milán betegségeinek története. (Mozgó Világ, 2001)
    Bay Zoltán családtörténete. Böszörményi Endrével és Marx Györggyel. (Valóság, 2001)
    Bay Zoltán családfája és értékelése. – A Nobel-díjas Milton Friedman. – Hevesy György gyökerei. Bárdossy Péterrel. (Fizikai Szemle, 2001)
    Kassák Lajos családfájának és betegségeinek értékelése. (Kortárs, 2001 és A Kassák-kód. Tanulmányok Kassák Lajosról. Szerk. Juhász R. József és H. Nagy Péter. Pozsony, 2008)
    Tudósok, gének, dilemmák. A magyar származású Nobel-díjasok családfaelemzése. Ill. Takátsné Papfalvy Edit. (Bp., 2002)
    Wigner Jenő családfájának elemzése. (Magyar Tudomány, 2002)
    Juhász Gyula kórtörténete a családfaelemzés alapján. (Kortárs, 2002)
    Harsányi János gyógyszerész, az egyik magyar születésű Nobel-díjas. (Gyógyszerészet, 2003)
    Babits Mihály családfájának – rokonságának – és szerelmi-családi életének elemzése. (Babits Könyvtár. 7. „…kínok és álmok közt…” Tanulmányok Babits Mihályról. Szerk. Sipos Lajos. Bp., 2004)
    Tanner Ilona és Babits Mihály házasságának története. (Irodalomismeret, 2004)
    Még egyszer Johan Béláról, személyes tapasztalataim alapján. (Magyar Epidemiológia, 2005)
    Tudósok, gének, tanulságok. A magyar természettudós géniuszok családfaelemzése. Ill. Takátsné Papfalvy Edit. (Bp., 2006)
    Festők, gének, szégyenek. Magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Ill. Takátsné Papfalvy Edit. (Bp., 2007)
    A Nobel-díjas Avram Hershko – Herskó Ferenc – családtörténete. Herskó Gyulával és Molnár Gyulával. (Magyar Tudomány, 2007)
    Neumann János, mint az egyik tudósgéniusz-modell megtestesítője. (Psychiatria Hungarica, 2008)
    A zeneszerző- és költőgéniuszok családfaelemzésének tanulságai. (Alföld, 2008)
    A magyar festőművész-géniuszok sorsa. (Bp., 2009)
    Matematikusok – gének – rejtélyek. A magyar matematikusgéniuszok elemzése. (Bp., 2011)
    Liszt Ferenc családfája. (Lege Artis Medicinae, 2011)
    Révész Géza, egyik nagy elődünk. (Tehetség [folyóirat], 2011)
    A magyar költőgéniuszok sorsa. (Bp., 2012)
    A művészgéniuszok személyisége: Gustav Klimt. – Ferenczy Károly családfája és a tanulságok. – Pilinszky géniusza. – Gulácsy Lajos, a regényes maskara. (Lege Artis Medicinae, 2012)
    „Búm és örömem.” Petőfi Sándor lelki alkata. (Liget, 2013)
    A „Napút” festője. Csontváry. – Sorsfaktorok Nemes Lampérth József művészetében. – Egy családirtás háttere. Czigány Dezső tragikus karaktere. – Magyar költők halála. (Lege Artis Medicinae, 2013)
    Ne győzzön a hazug legenda! Semmelweis Ignác halálról. (Élet és Irodalom, 2013. 25.)
    Zeneszerzők, gének, csodák. (Bp., 2014)
    Kertész Imre és a sors. Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak? Bárdossy Péterrel. (Bp., 2014)
    Szent-Györgyi Albert. Egy magyar tudós útja a Nobel-díjig. (Rubicon, 2014)
    Tehetség, talentum. Jó szerencse, semmi más? (Bp., 2015)
    Két életem – egy halálom. Cz. E. orvoslásról, vádakról, szerelemről, halálról, életről. Lejegyezte M. Kiss Csaba. (Bp., 2015)

     

    írásai az Orvosi Hetilapban: A nyirok- és vénáskeringés szerepe a petefészek folliculus cystáinak kialakulásában. Palkovich Imrével. (1961. 52.)
    Szülészeti osztályokon végzett listeriosis szűrővizsgálattal szerzett tapasztalataink. Többekkel. (1962. 44.)
    „Immunológiai” terhességi reakcióval szerzett tapasztalataink. Többekkel. (1963. 51.)
    A nyirokkeringés szerepe az ösztrogének transzportjában. Hancsók Máriusszal és Palkovich Imrével. (1964. 5.)
    A terhességi toxoplasmosis. Többekkel. (1964. 27.)
    Az influenza és a terhesség. Bognár Zoltánnal és Hancsók Máriusszal. (1964. 45.)
    A terhesség alatti magzati sugárkárosodások. (1964. 46.)
    Az amoebiasis és magzati károsodások együttes előfordulása. Többekkel. (1965. 45.)
    A magzati károsodások kóreredetéről. Hancsók Máriusszal. (1966. 12.)
    Egy éves tapasztalatunk a méhbe helyezett fogamzásgátló eszközzel. Hancsók Máriusszal és Székesi Józseffel. (1966. 46.)
    A termékenység és a magzati károsodások gyakoriságának szezonális változata. Elek Emillel. (1966. 52.)
    A terhesség alatti bakteriuriák és a koraszülések kapcsolata. Többekkel. (1967. 3.)
    A terhesség alatti bakteriuriák gyakorisága. Többekkel. (1967. 15.)
    A habituálisan vetélő asszonyok férjeinél végzett ondóvizsgálat jelentősége. Hancsók Máriusszal és Viczián Mihállyal. (1967. 34.)
    Az időjárási frontok összefüggése a szülészeti események gyakoriságával. Csukás Andrásnéval és Elek Emillel. (1968. 1.)
    A valódi – significans – bakteriuriák kimutatására ajánlott kémiai szűrőpróbák értékéről. Többekkel. (1968. 35.)
    A tünetmentes valódi – significans – bakteriuriák vizsgálata budapesti lakosokon. (1968. 36.)
    A connatalis toxoplasmosis gyakorisága és megjelenési formái hazánkban. Jankó Máriával. (1969. 15.)
    A „dupla Y” syndroma több emberen elkövetett emberölés tettesénél. Boda Líviával és Szabó Árpáddal. (1969. 22.)
    Mikor kérjünk kromoszóma-vizsgálatot? (1971. 21.)
    Chromosoma-rendellenességek ismételt gyomor-röntgenvizsgálatok után. Többekkel. (1971. 31.)
    A budapesti populáció tenyér és ujj dermatoglypha mutatóinak „normál” értékei. Többekkel. (1971. 45.)
    A humángenetikával kapcsolatos előítéletek és cáfolatok. (1972. 21.)
    A congenitalis vitiumok születéskori gyakorisága – incidenciája – Budapesten. Többekkel. (1972. 32.)
    Imuran kezeléshez csatlakozó chromosoma-elváltozásokról. Baumgartner Edittel és Szántó Lászlóval. (1972. 36.)
    A congenitalis vitiumok gyakorisága – incidenciája – Szolnok városban és a Szolnoki járásban. Mészáros Mártával és Nagy Andrással. (1972. 40.)
    A Down-kór aktuális kérdése. Métneki Júliával. (1973. 29.)
    Felelősségünk a humángenetika alkalmazásában. (1973. 40.)
    A retinoblastomia gyakorisága és öröklődése. Gárdonyi Judittal. (1973. 44.)
    A hebephreniák és a cycloid psychosisok öröklődése. Pethő Bertalannal. (1973. 49.)
    Az ún. veleszületett csípőficam feltűnően magas hazai gyakoriságáról. Vízkelety Tiborral. (1974. 15.)
    A veleszületett csípőficam kóreredete. Többekkel. (1974. 17.)
    A psoriasis epidemiológiai és genetikai családvizsgálata. Berecz Margittal és Varga Istvánnal. (1974. 18.)
    A humángenetika hazai úttörői. (1974. 22.)
    A Toulouse-Lautrec-syndroma. (1974. 36.)
    A Ferenczy-család genealógiája. – A vérrokon-házasságok gyakorisága Magyarországon. Többekkel. (1974. 52.)
    A minor rendellenességek gyakorisága és jelentősége. Többekkel. (1975. 1.)
    A genetikai károsodások. A mutációk kimutatási lehetőségei. Ruzicska Péterrel. (1975. 12.)
    Súlyos értelmiségi fogyatékosok. kóreredeti vizsgálata. Többekkel. (1976. 17.)
    A családtervezés biológiai és genetikai következményei Magyarországon. (1976. 29.)
    Down-syndroma. Chromosoma-analysis 362 esetben. Többekkel. (1976. 32.)
    A scoliosis kóreredeti osztályozása. 1–2. (1976. 41–43.)
    A genetikai tanácsadás gyakorlata. Kiss Péterrel és Osztovics Magdával. (1976. 44.)
    Az értelmi fogyatékosság fogalma és hazai gyakorisága. Engelmayer Ágnessel és Rátay Csabával. – Az értelmi fogyatékosság kóreredeti kutatásának története hazánkban. Rátay Csabával. (1977. 6.)
    A házasság előtti tanácsadás lehetőségei a minőségi családtervezés elősegítésében. Pazonyi Ilonával. (1977. 13.)
    Hazai igények az utód nemének tudatos irányítására. Vajda Róberttel. (1977. 15.)
    A veleszületett strukturális dongaláb polygén öröklődése. Többekkel. (1977. 24.)
    Klinikai és cytogenetikai vizsgálatok az 1970–1974 között bejelentett multiplex fejlődési rendellenességekben. Többekkel. (1977. 39.)
    A budapesti ikernyilvántartás első öt éve. 1970–1974. Többekkel. (1977. 49.)
    A korszerű kromoszóma-vizsgálatok klinikai jelentősége. Többekkel. (1977. 52.)
    Genetikai családvizsgálat acut myocardialis infarctusos betegeken. Kádár Tiborral. (1978. 30.)
    Minor rendellenességek vizsgálata súlyos értelmi fogyatékos gyermekeken. Lakos Péterrel és Lantos Istvánnal. (1978. 49.)
    A heredodegeneratios tan történeti értékelése. 1–3. Jendrassik Ernő. – Schäffer Károly. – Csörsz Károly. (1979. 12–14–16.)
    A hypospadiasis öröklődése. Tóth Józseffel és Tusnády Gáborral. (1979. 6.)
    PVC-üzemben dolgozók reprodukciójának epidemiológiai vizsgálata. Bognár Zoltánnal és Szentesi Istvánnal. (1979. 30.)
    A fogamzásgátló tabletták magzati ártalmassága. (1980. 1.)
    A genetikai tanácsadás folyamata és stratégiája. (1980. 11.)
    A fogamzásgátló tabletták és az ikerterhességek. Métneki Júliával. (1980. 19.)
    Tage Kemp, a nagy dán orvos-genetikus, az első genetikai tanácsadó megalapítója. (1980. 24.)
    Az operált congenitalis vitiumban szenvedők utódjainak vizsgálata. Többekkel. (1980. 39.)
    A születés követően felismert polycystás vesék kóreredete. Rutkai Krisztinával. (1981. 4.)
    A genetika fejlődésének belső ellentmondása. (1982. 6.)
    A szemészeti genetika két aktuális kérdése. Bohár Annával. (1982. 8.)
    A magzat nemének prenatális meghatározása a magzatvíz tesztoszteron tartalmának mérésével. Többekkel. (1982. 29.)
    Mit várhatunk a magyarság genetikai kutatásáról? (1982. 37.)
    Az összenőtt ikrek gyakorisága, epidemiológiája és kóreredete. Keller Istvánnal és Métneki Júliával. (1983. 15.)
    A terhességmegszakítások orvosi javallat alapján történő engedélyezéseinek elemzése. (1983. 22.)
    A felnőttkori rheumatoid arthritis öröklési módja. Többekkel. (1983. 26.)
    A veleszületett rendellenességek kóroki monitorozása. Többekkel. (1983. 35.)
    Négy dunántúli megye haemophiliásainak genetikai-epidemiológiai vizsgálata. Többekkel. (1983. 47.)
    A testi fogyatékos nők terhességvállalása. Hőgye Klárával és Kazy Zoltánnal. (1985. 2.)
    Az archasadékok gyakorisága és kimenetele Magyarországon. Hirschberg Jenővel és Nagy Erzsébettel. (1986. 11.)
    A munkahelyi teratogén hatások értékelése a veleszületett rendellenességek kóroki monitorjának adatai alapján. Király Jánossal. (1986. 31.)
    A csernobili atomerőmű-baleset teratológiai értékelése Magyarországon. Billege Bélával. (1988. 9.)
    A gyógyszermérgezés kromoszóma-károsító hatásának vizsgálata mérgezett terhes és nem terhes nőkben. Többekkel. (1988. 10.)
    Az ionizáló sugárzás teratogén és mutagén hatása. Trabert Györggyel. (1988. 37.)
    A származástanról. (1989. 4.)
    I. Szent István király genealógiája. (1989. 14.)
    Családtervezési tanácsadás méhenkívüli terhességet követően. Dudás Istvánnal és Klujber Valériával. (1989. 18.)
    A genealógia módszertana. (1989. 20.)
    A művi meddővé tétel és az egészségkultúra a születéskorlátozásban. Dudás Istvánnal és Elek Csabával. (1990. 16.)
    A terhesség alatti munkahelyi hatások teratogenitásának értékelése. Király Jánossal. (1990. 21.)
    A genetikai tanácsadás gyakorlata. (1990. 41.)
    A fogamzásgátló tabletták és a veleszületett rendellenességek. (1990. 42.)
    Az iskoláskorú súlyos látási fogyatékos gyermekek gyakorisága Magyarországon. Métneki Júliával és Vitéz Máriával. (1991. 37.)
    A művi vetélések orvosi javallatairól. (1991. 42.)
    A béranyaságról vagy dajkaterhességről. Lőkös Mártával. – A terhesség alatti testsúlynövekedés és kapcsolata az újszülött súlyával. (1992. 4.)
    A terhesség alatti gyógyszerszedés értékelése a Veleszületett Rendellenesség Felügyelet Kóroki Monitora alapján. Gréger Judittal és Rácz Jánossal. (1992. 7.)
    Puskin családfája. Asanov, Alijjal. (1993. 8.)
    Bartók Béla pathographiája családfája tükrében. (1995. 30.)
    Genetikai Tanácsadónk eseteinek alakulása a kóreredet tükrében, az elmúlt 20 évben. Lőrincz Péterrel és Tímár Lászlóval. (1995. 44.)
    Kémiai kasztráció homoszexuális pedofíliában. (1996. 1.)
    Meddő házaspárok szexuális aktivitása. Lőkös Mártával és Tóth Mártával. (1996. 35.)
    Az elhízás eufenikai megelőzése az Optimális Családtervezési Szolgálatban. Miklós Jolánnal és Rockenbauer Magdával. (1996. 45.)
    A premenstruális szindróma fogalma és hazai gyakorisága. Erős Erikával és Rockenbauer Magdával. (1996. 47.)
    A terhesség alatti gyógyszeres öngyilkosságok időpontja és a terhességek kimenetele. Mosonyi Attilával és Tímár Lászlóval. (1997. 39.)
    A magyar Nobel-díjasok. Losonci Andrással. (2004. 44.)
    Izolált congenitalis cataracta esetkontroll vizsgálata. Horváth-Puhó Erzsébettel és Vogt Gáborral. (2006. 23.)
    Magzati varicella betegség. (2007. 29.)
    A terhesség alatti ampicillinkezelés lehetséges koraszülést megelőző hatásai. Kazy Zoltánnal és Puhó Erzsébettel. (2007. 30.)
    Az antimikrobiális kezelés és a koraszülés közötti összefüggés. Kazy Zoltánnal és Puhó Erzsébettel. (2008. 10.)
    Új, gyógyhatású képződmény az ondósejtképződésre. Horváth Máriával. (2012. 45.)

     

    a Természettudományi Közlönyben: A genetikai tanácsadás. A humángenetika gyakorlati alkalmazása. – Fiú vagy lány? A nemek kialakulása és ennek befolyásolhatósága. (1965)
    A fogamzásgátlás újabb hatásos módszere. – Életünk kezdetén… A fogamzástól a születésig. (1966)

     

    a Természet Világában: A szex-kromatin és a sportolók. – Szaporodás és idegrendszer. Új hazai események. (1968)
    Összenőtt ikrek. (1969)
    A veleszületett rendellenességek nyilvántartása. – Hajlamból betegség. A veleszületett csípőficam. Vízkelety Tiborral. (1970)
    Az emberi örökléstan nagy felismerése. Tusnády Gáborral. – Hová tart a humángenetika? A megtermékenyítés mesterséges befolyásolása. (1971)
    A „zebra-módszer”. (1972)
    Képek a magzat fejlődéséről. – A zenei tehetség és a gének. J. S. Bach genealógiája. (1974)
    A szívinfarktus és az öröklődés (1978)
    A mesterséges megtermékenyítés. (1979)
    Szerencsés génkombináció. Petőfi Sándor életének genetikai elemzése. (1980)
    A hermafroditizmus korszerű értelmezése. (1987)
    Veleszületett rendellenességek teratogén okainak értelmezése. (1988)
    Az orvosi megelőzés új koncepciója: az eufenika. (1989)
    Genetikai rokonságunk. A magyarság népességgenetikai vizsgálata. Béres Judittal. (1991)
    Ökogenetikai kutatások hazánkban. (1929)

     

    a Búvárban: A gyógyszeres fogamzásgátlás továbbfejlesztésének nagyígéretű lehetőségei. (1972)
    Egészségkárosító környezeti hatások. Mérgezések, rákosodások, torz csecsemők. (1979)
    Az élettartam genetikája. (1980). 

    Irodalom

    Irod.: A tehetséget nem lehet satuba zárni. Születésnapi beszélgetés Cz. E.-vel, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökével. (Tehetség, 1995)
    Százdi Antal: A magzatok megmentője. Születésnapi beszélgetés Cz. E. professzorral. (Tehetség [folyóirat], 2005)
    Tehetség-írások. A Magyar Tehetséggondozó Társaság tisztelgő kiadványa örökös tiszteletbeli elnöke, Cz. E. 80. születésnapján. Szerk. Százdi Antal. (Bp., 2015). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu