Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Kárpáti Aurél

    kritikus, író, költő

    1903-ig Gungl Aurél 


    Született: 1884. december 5. Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1963. február 7. Budapest

    Család

    Nürnbergből a 18. században Magyarországra telepedett katolikus német családból származott. A családból több neves muzsikus is kikerült, köztük a zsámbéki születésű Josef Ritter von Gungl, aki az 1840-es években egész Európát bejárta, s 1846-ban Pesten, Liszt Ferenccel is együtt koncertezett. Sz: Gungl Ignác, Nelhibel Gizella. Apja korábban kereskedő, majd a ceglédi malom könyvelője volt. Fia: Kárpáti Aurél, ifj. (1916–2007) sakkozó, sakkfeladványszerző. 

    Iskola

    Elemi és polgári iskoláit Cegléden végezte, a ceglédi r. k. polgári iskolában Réthy Lajos volt a rajztanára; az esztergomi tanítóképző intézetben tanítói képesítést szerzett. 

    Életút

    Budapesten, a Magyar Szemle (1905–1906), az Alkotmány (1906–1913), A Hét (1907–1915), az Új Idők (1908–1912), az Élet munkatársa (1909–1913), a Kritika c. folyóirat szerkesztője (Halasi Andorral, 1910), a Vasárnapi Újság munkatársa (1910–1913), a Déli Hírlap és A Nap c. lapok szerkesztőségi munkatársa (1920–1922), a Pesti Napló színikritikusa (1922–1940). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán az irodalom és a dramaturgia r. tanára (1948–1951). 



    Pályáját költőként kezdte, majd elbeszéléseket, tárcákat és néhány drámát írt. Különleges műfajú, ún. irodalmi noteszleveleiből nőttek ki színikritikái, amelyek végül a két világháború közötti irodalmi és színházi élet egyik legjelentősebb kritikusává, a Nyugat elsőszámú színibírálójává avatták. Kritikáit később is szépirodalmi keretbe foglalta, a művészi alkotás élményét saját életélményévé kívánta átformálni. Legismertebb műve A kételkedő kritikus (1928) c. kritikagyűjteménye. Műkritikákon kívül a magyarországi színművészet kezdeteivel, valamint a világirodalom legjelentősebb alkotóinak, mindenek előtt Shakespeare-nek drámáival, a különböző klasszikus drámai szerepek elméleti és történeti kérdéseivel is foglalkozott. Kismonográfiában feldolgozta Kántorné Engelhardt Anna (1955) és Megyeri Károly (1956) színházi munkásságát, regényes életrajzot írt Katona Józsefről (Él még Bánk! címmel, 1955). Élete utolsó éveiben kiadta színikritikáit (Színház, 1959), tanulmányait (Tegnaptól máig, 1961) és legfontosabb verseit és kisprózai műveit (A vándor visszanéz, 1963).

     

    Cegléden született, gyermekkorát is itt töltötte: apja boltja a Pesti út–Szelei út (ma: Szent Imre út) sarkán volt, később a ceglédi malom környékére költöztek, ahol apja könyvelőként dolgozott. Tanára, Réthy Lajos szerint tehetségesen rajzolt, ill. a zene szeretetét családjától örökölte, ahol gyermekkorában szülei és testvérei rendszeresen házi muzsikát rendeztek. Zenei képzettsége első írásait is meghatározta, versein és lírai prózáján is különös zenei hatások figyelhetők meg. Művészi érdeklődése élete végéig megmaradtak: szívesen szerkesztett művészi albumokat, írt zenei bírálatokat és művészettörténeti publicisztikákat is. Tanulmányai befejezése után Budapestre költözött, s nemsokára a Nyugat egyik legismertebb kritikusa lett, egyúttal megalapította a Kritika c. folyóiratot szerkesztette Halasi Andorral (1910), majd évtizedeken át a Pesti Napló színikritikusaként működött (1922–1940). A II. világháború után elsősorban színháztörténeti és -elméleti dolgozatokat jegyzett. 

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Halála évében, Cegléden, szülőháza helyét emléktáblával látták el (1963), emlékét őrzi továbbá a ceglédi Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság (1964-től; 1990-ben újjáalakult). Munkássága alig ismert, feltáratlan. 

    Elismertség

    A Magyar Írók Szövetsége intézőbizottságának tagja (1945–1956). A Vajda János Társaság elnöke. 

    Elismerés

    Baumgarten-díj (1929, 1936), Kossuth-díj (1960). 

    Szerkesztés

    A Pesti Kalendárium szerkesztője (1946). 

    Főbb művei

    F. m.: Az én örökségem. Versek. Major Henrik rajzaival. (Bp., 1909)
    Éjszakai ballada. Novellák. (Bp., 1912)
    Budai Képes Könyv. Elbeszélések. Muhits Sándor rajzaival. (Bibliotheca vitae. Az Élet könyvei. 13. Bp., 1914)
    Kőmíves Kelemen. Dráma. Vajda Lászlóval, ill. Kós Károly. Bibliofil kiadás. (Bp., 1916)
    Három régi esztendő. Regény. (Bp., 1918)
    A búsképű lovag. Irodalmi noteszlevelek. 1911–1919. (Bp., 1920)
    A bihari remete és egyéb történetek. (Korunk mesterei. Bp., 1920 és Modern Könyvtár. 646–647. Bp., 1920)
    Hamis tüzek. Kisregény. (Világosság Könyvtár. 208–211. Bp., 1920)
    Kaláris. Versek és elbeszélések. (Pán Könyvtár. 3. Bp., 1921)
    Aquamanile. Regény. (Magyar regényírók. Bp., 1922)
    Megölt szerelem. Regény. (Bp., 1922)
    Hamupipőke. Mesejáték. (Ifjúsági Színjátékok. 47. Bp., 1923)
    A nyolcadik pohár. Regény. (Korunk mesterei. Bp., 1927)
    Tavaszi felhők az égen… Regény. (Tolnai Regénytára. Bp., 1927)
    A kételkedő kritikus. (Kultúra és Tudomány. 61. Bp., 1928)
    A menekülő lélek. Tanulmányok. (A Vajda János Társaság kiadványa. Bp., 1935)
    A bagoly. Elbeszélések. (Az Athenaeum novellasorozata. Bp., 1936)
    Babits Mihály életműve. Tanulmány. (Bp., 1941)
    Néma hegedű. Elbeszélések. (Bp., 1943)
    A nyolcadik pohár. Régi kövek, régi emberek. Regény és elbeszélések. A borító Szász Endre munkája. (2. kiad. Bp., 1945)
    A színház drámája. Tanulmány. (Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia Könyvtára. 3. Bp., 1947)
    Kultúra haláltánccal. Tanulmányok, életrajzi esszék. (Bp., 1947)
    Örök Shakespeare. Tanulmányok. (Bp., 1948)
    Kántorné. Kismonográfia. (A Színház- és Filmművészeti Szövetség kiadványa. Bp., 1954)
    Él még Bánk! Katona József életregénye. (Bp., 1955)
    Megyeri Károly. Kismonográfia. (A Színház- és Filmművészeti Szövetség kiadványa. Bp., 1956)
    Főpróba után. Vál. színibírálatok. 1922–1945. Vál., sajtó alá rend. Abody Béla, a bevezetést írta Illés Endre. (Bp., 1956)
    A hollófürtű kedves. Történelmi miniatűrök. Ill. Hincz Gyula. (Bp., 1958)
    Színház. Színi kritikák. Vál., szerk. Kenessey Béla. (Bp., 1959)
    Tegnaptól máig. Vál. tanulmányok. (Bp., 1961)
    A vándor visszanéz. Vál. versek és elbeszélések. (Bp., 1963)

     

    szerk.: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkóp. Tárcák, cikkek. A bevezetést írta K. A. A címlap és a borító Zádor István munkája. (Bibliotheca vitae. Az Élet könyvei. 6. Bp., 1913)
    Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Emlékiratok a holtak házából. Ford. Szabó Endre. A kísérő tanulmányt írta K. A. (Dosztojevszkij összes munkái. 7. Bp., 1923; új kiad. 1958)
    Új magyar líra. Fiatal költők antológiája. Vál., szerk. (A Vajda János Társaság kiadványa. Bp., 1934)
    Halottak, akik élnek. Huszonhárom magyar elbeszélő. Vál., az előszót írta. (Pesti Napló Könyvek. Bp., 1936)
    Írók a viharban. Antológia. Vál., szerk., az előszót írta. (Bp., 1940; 2. kiad. 1941)
    Utazás a Föld körül. Föld Mátyás emlékirata. Mindenki benne van. Szerk., a bevezetést írta. (Bp., 1941)
    Vaszary. Vaszary János képei. Művészeti album. Összeáll. Petrovits Elekkel. (Bp., 1941; németül is)
    Stendhal: Vörös és fekete. Regény. Ford. Salgó Ernő. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Klasszikus mesterek. Bp., 1942)
    Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Az igazi házasság. Regény. Ford. Lukács László. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Bp., 1943)
    Krúdy Gyula: Palotai álmok. Regény. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Új Egyetemes Regénytár. Bp., 1943)
    Dickens, Charles: Karácsonyi ének. Kísérteties karácsonyi történet. Ford.: H. László Éva. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Bp., 1943)
    Illés Béla: Spartacus. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Bp., 1945)
    Szalkai Miklós: Egyszerűen. Versek. Az előszót írta K. A. (Cegléd, 1948)
    Szilágyi Géza: Válogatott és új versek. A kísérő tanulmányt írta K. A. (Bp., 1948)
    Bródy Sándor: A sas Pesten. Vál. írások. Sajtó alá rend. Szauder József, a bevezetést írta K. A. (Bp., 1954)
    Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben. Jegyzetek egy önéletrajzhoz. Ford. Stella Adorján, a bevezetést írta K. A. (Bp., 1958)
    Színészek, szerepek. Memoárok, tanulmányok. Vál., szerk. Somló István, a bevezetést írta K. A. Ill. Makai Péter. (Bp., 1959)

     

    írásai a Nyugatban: Zilahy Lajos: Halálos tavasz. (1922)
    Gondolat és írás. – A sárga ház. – Balassa József: Helyes magyarság. – Visszaemlékezések a halottak házából. (1923)
    Falu. – A Karamazov testvérek A Nemzeti Színház bemutatója. 1–5. – Darvas Lili. Sasfiók. – A költő nosztalgiája. (1924)
    Az élet tolvaja. (1925)
    Hamlet tragikuma. – A szerelem órája. (1926)
    A harmadik Róma. 1–3. – Gina és Rozamunda. (1927)
    Az órák ütni kezdtek. Csathó Kálmán regénye. – Zsivajgó természet. Kosztolányi Dezső könyve. – Boldogul úrfikoromban. Krúdy Gyula regénye. – „Bájoló hegedűs.” Lavotta Károlyról. – A Bánk bán új szcenáriuma. – Ady Endre síremléke. – Háry János. – Móricz Zsigmond: Forró mezők. (1930)
    Két Shakespeare-szerep. 1–2. ­– Kiss Ferenc III. Richárdja. – Kürti József Othellója. – Mécs László versei. – A cifraszűr. Györffy István könyve. (1931)
    A bagoly. Elbeszélés. – Arany – a tanárok kezén. – Kínai és japán versek. Kosztolányi Dezső műfordításai. (1932)
    Toll és álarc. 1–5. – Nagy Endre: Öregek kalauza. – Elefántcsonttorony vagy lövészárok. (1933)
    Az új Thália bemutatkozása. – A Bánk bán vendégjátéka a Burgtheaterben. (1934)
    Valaki kopog. Török Sándor új könyve. (1937)
    A viszony. Földi Mihály új regénye. – A lélek készülődik. Molnár Kata regénye. (1938). 

    Irodalom

    Irod.: műveiről kritikák a Nyugatban: Karinthy Frigyes: K. A.: Az én örökségem. (1909)
    Török Gyula: K. A.: Három régi esztendő. (1918)
    Király György: K. A.: A búsképű lovag. (1920)
    Hajnik Miklós: K. A.: Aquamanile. (1922)

     

    egyéb lapokban: Vajthó László: K. A.: A nyolcadik pohár. (Napkelet, 1927)
    Haraszthy Gyula: K. A.: Babits Mihály életműve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942)
    Mátrai László: Egy pesti regény. K. A.: A nyolcadik pohár. (Budapest [folyóirat], 1945)
    Szabó Ede: K. A.: Kántorné. (Irodalomtörténet, 1955)
    Benedek Marcell: K. A.: Főpróba után. (Irodalomtörténet, 1957)
    Újházy György: K. A.: A hollófürtű kedves. (Kortárs, 1959)
    Török Endre: K. A.: Tegnaptól máig. (Kortárs, 1961). 

     


    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Hídvégi Lajos: K. A. (Ceglédi Hírlap, 1970. febr. 26.)
    Novák Mária: K. A. munkássága a felszabadulás után. (Színház, 1985)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Szerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Molnár Gál Péter: Az eszményi színikritikus – K. A. (Mozgó Világ, 1992)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1992). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu