Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Karinthy Frigyes

    író, költő, műfordító


    Született: 1887. június 25. Budapest
    Meghalt: 1938. augusztus 29. Siófok, Veszprém vármegye
    Temetés: 1938. szeptember 1. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Nagyszülei: Kohn Lipót órásmester, Glück Mária; Engel Dávid, Sternberg Katalin. Sz: Karinthy (1874-ig Kohn) József (1846. márc. 28. Pápa †1921. nov. 4. Bp.) könyvkereskedő, Engel Karolina (†1895. jan. 26. Pápa). Testvére: Karinthy Elza (Eliza Szeréna, 1879. okt. 5.), Erdei Viktorné Karinthy Ada (Adél Jusztina, 1880. okt. 20.), Karinthy Gizella Romána (1882. febr. 28.), Karinthy Emília (Leontina Emília, „Mici“, 1885. jan. 16.). Négy testvérével együtt 1886. jan. 3-án keresztelte meg Doleschall Sándor evangélikus lelkész. További testvérei: Karinthy Mária Hermina (1886. ápr. 22.†1887. jan. 15.), Karinthy Mária Katalin (1889. márc. 25.) és Karinthy József Ármin (1892. szept. 20.). F: 1. 1914-től Judik Etel (1885–1918) színésznő, az I. világháború utáni spanyolnáthajárvány áldozata lett. Özvegy. Fia: Karinthy Gábor (1914–1974) költő. 2. 1920–1938: Böhm Aranka (1893–1944) orvos, pszichiáter, a holokauszt áldozata. Fia: Karinthy Ferenc (1921–1992) író. Unokája: Karinthy Márton (1949–) rendező, író. 

    Iskola

    A budapesti Markó utcai Reálgimnáziumban (= Berzsenyi Dániel Gimnázium) éretts. (1906), majd – egyes adatok szerint – a budapesti tudományegyetem matematika–fizika szakán tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Jóllehet nem folytatta tanulmányait, egész életében képezte magát: érdeklődésének középpontjában korának technikai-tudományos haladása, valamint ennek művészeti hatása (pl. filmművészet, modern drámai műfajok, előadó-művészet stb.) került. A modern természettudományok eredményeit gyakran beépítette irodalmi munkásságába: első tárcái, publicisztikái és kritikái is gyakran tudományos alapon bírálták a polgári rend, utóbb a felbomlás előtt álló Monarchia napi eseményeit, ill. háborúellenes tárcái is gyakran tudományos szemléletén alapultak. Tanulmányai megszakítása után kizárólag irodalommal foglalkozott. Az Ujság (1906–1916), a Pesti Hírlap (1908–1909), a Világ (1911–1913), a Pesti Napló munkatársa (1913–1938: megszakításokkal). A Nyugat alapító tagja, szerkesztője, műkritikusa (1908–1938). 

    Életút

    A 20. századi magyar irodalom egyik legkülönösebb életművét maga után hagyó, sajátos képviselője. Munkássága szinte az irodalom valamennyi műfaját átfogta a költészettől a kisprózáig, a drámától a publicisztikáig, a műkritikától a műfordításig. Szinte előzmények nélküli, freudista novellái, naturalista leírásai az újszerűség erejével hatottak az elmúlt századelőn. Szatíráival, irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel mint új műfajokkal jelentkezett. Kevéssé ismert színműveivel pedig a magyar avantgárd dráma magyarországi meghonosításával kísérletezett. Élete utolsó alkotó szakaszában egyre inkább elhatalmasodó betegségéről írt megrázóan szép tényregényt. 



    Irodalmi munkásságát gyermekkorában kezdte, naplóiban, s első megjelent regényében (Nászutazás a Föld középpontján keresztül, 1902) már megmutatkozott humorérzéke, nyelvi leleménye. 1906-tól rendszeresen közölték írásait a különböző lapok, baráti kapcsolatba került KosztolányiDezsővel (1885–1936) és Csáth Gézával (1887–1919), Csáth Géza révén ismerkedett meg a freudizmussal. Esik a hó (1912) c. műve feltűnést keltett biológiai–kórbonctani realizmusával. Az 1912-es év az ismertté válás éve, hisz fenti művén kívül még ebben az évben jelent meg a Ballada a néma férfiakról (1912), az Együgyű lexikon (1912), a Görbe tükör (1912) és különösen az Így írtok ti (1912) c. kötete. Ez utóbbi műve forradalmasította a humor és a szatíra művészetét, ismert írók stílusát és modorosságait szellemesen utánzó irodalmi torzképeivel új műfajt teremtett a magyar irodalomban; szatirikus írásaival egyedülálló komikus szó- és formakincset alkotott. Grimasz (1914) c. kötetében elsőként szólalt fel a háború ellen, Utazás Faremidóba (1915) c. műve egy szatirikus-fantasztikus gulliveriáda (1915). Szatirikus publicisztikáinak csúcsa a Krisztus és Barrabás c. kötete (1918). A polgári forradalmat helyeselte, a Tanácsköztársaságot és általában a szélsőséges diktatúrákat viszont élesen bírálta. Első feleségének halála miatt visszavonult a közéleti szerepléstől, naplójegyzetei szörnyű fájdalomról tanúskodtak. – A Tanácsköztársaság bukása után szatirikus írásaival kipellengérezte a fehérterrort, ettől kezdve írásait a politikai baloldalról és a jobboldalról is támadták. Az 1920-as évek elején, felolvasóesteken vett részt az elcsatolt magyarlakta területeken, s megrázó vallomásokat írt magyarságtudatáról. Ekkor került kapcsolatba az előadó-művészettel, megismerkedett és jóbarátságba került a pályakezdő Ascher Oszkárral (1897–1965), aki műveinek leghivatottabb tolmácsolója lett. Ascher elsők között népszerűsítette előadóestjein Karinthy műveit, sőt fellépésein gyakran Karinthy maga is megszólalt. (Halála után Ascher Oszkár rendezte sajtó alá az író kiadatlan naplójegyzeteit.) Ascher biztatására visszatért a költeményekhez: lírai munkásságának csúcsteljesítménye a Nem mondhatom el senkinek c. kötet (1930). Később, betegségének hatására, regényeiben, elbeszéléseiben, humoreszkjeiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a relativista fekete humor irányába fejlesztette tovább. Agydaganatát Herbert Olivecrona (1891–1980) svéd professzor műtötte meg Stockholmban, élményeit Utazás a koponyám körül (1937) c. megrázó tényregényében örökítette meg. Műfordítóként elsősorban klasszikus angol és francia irodalmat tolmácsolt. Legismertebb műve Swift Gulliverjének és Milne Micimackójának átültetése (a Micimackó az ő leleménye).



    Első, nagy sikert aratott műve, az Így írtok ti (1912), az író számára áttörést hozó évben jelent meg. A kötetben szereplő írásai – akárcsak Karinthy legtöbb, jelentős munkái – műfajáról máig tartó irodalomtörténeti és -elméleti vita zajlik. Már maga a szerző elhatárolódott a paródiától: Karinthy úgy vélekedett, hogy ő irodalmi karikatúrákat alkotott. Írásai azonban ennél jóval többet céloztak meg: olyan portrékat vázolt fel, amelyek kijelölték az illető szerző helyét az akkori irodalomban. Írásai, „torz-képei“ ugyanakkor rendkívül határozott kiállások a modern irodalom mellett, gyilkos szatírákkal utasította vissza Szabolcska Mihály és követői „egyszerű népies“ költeményeit („Ami a szívemen fekszik/Azt dalolom, semmi mást: Legelő, kicsiny birkáktól/Tanultam a versírást.“ „Egyszerű és tiszta nóta/Gólyafészek, háztető. Nincsen benne semmi, ámde/Az legalább érthető.“). Karinthy ugyanis nem egy művet parodizált, hanem a pellengérre állított szerző egész életművével, stílusával játszik, az egyéni stílust keresi, ill. a stílusban a sajátosan torzat találja meg. Irodalmi karikatúrái további jellemzői: betűk, szavak, rímek játékával az értelem kisiklatása; jelentéstani ellentmondások szándéka; gyakori ismétlésekkel előidézett komikus hangulat; különös szavakkal, meglepő szófordulatokkal (Ady: Moslék-ország) keltett szorongó érzés stb. Különösen sikerültek a Babits verseiről készült poeta doctus-paródiák („Plutó e torzót márványból szoborta/Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó/Ó korzók korza, őrző dunnaorzó/Mint ferde torta és megint retorta.“) valamint a hű barát, Kosztolányi utánzatai: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból („Mint aki halkan belelépett. És jönnek távol, ferde illatok./Mint kósza lányok és hideg cselédek/Kiknek bús kontyán angyal andalog. Mint aki halkan belelépett.“). Kosztolányi nem sértődött meg legjobb barátjára, Karinthyra. Sőt, rendkívül büszke volt a paródiákra. Később, leghíresebb regényében, az Édes Annában is szerepeltette: Patikárius János egyetlen olvasmánya „a salátává olvasott“ Így írtok ti volt. A paródiagyűjteményt Karinth szinte egész életében tovább folytatta: a 2. bővített kiadás 1921-ben, a Még mindig így írtok ti 1934-ben jelent meg (ez utóbbi előszavát Kosztolányi Dezső írta!).

     

    Az 1915-ös Nyugatban megjelent, egy évvel később, a Tevan Kiadó gondozásában könyvalakban is napvilágot látott Holnap reggel c. tragikomédiája a magyar avantgárd színház egyik első, jelentős alkotása. A polgári forradalom idején, a Madách Színházban, ifj. Vajda László rendezésében (1919 márc. 8.) bemutatott színmű, az egész idényben műsoron volt (1919. okt. 9-én tartották a 100. előadást). A Holnap reggel hőse Ember Sándor mérnök, aki földről irányítható légtorpedót talált fel, amellyel emberek ezreit képes megsemmisíteni. Mindezt csak azért, hogy legyőzze beteges félelmét és bebizonyítsa bátorságát volt felesége, Lehotay Mária énekesnő, valamint önmaga előtt. Ember Sándor alárendelt érzelmi és szexuális kötöttsége volt feleségéhez és gyávasága, az ember végletes kiszolgáltatottságának, léttől való szorongásának jelképes értelmét kívánja szolgálni – mindez a valóság „lidércnyomása“, ahogy ezt Karinthy magyarázta. Ennek a lidércnyomásos valóságnak az orvoslására idézte fel a fantasztikus operáció révén előállított szürrealista jellegű álomvíziót. Az egyensúly, a rend, a logika után vágyódó Ember Sándor tudatalattijának; Olson Irjő finn orvosnak az operációja révén létrejön az értelem és belátás teremtette félelem nélküli ember, a „homunkulusz“, egy óhajtott életérzés absztrakt szimbóluma. Miután Ember-Olson kioperálja önmagából a „félelem idegét“, nemcsak a szorongásaitól szabadul meg, hanem érzelmi-erotikus alárendelt helyzetétől, a társadalom által ráerőszakolt előítéletektől, pusztító találmányát a közösség szolgálatába állítja, és felszabadult, életét élvező egészséges, ölni kész emberként él tovább. A megoldás „utópia“, mint ahogy Karinthy meghatározza, de pozitív utópia, amely „szembeállítja a gyarló valósággal annak eszményien tökéletes, vagy legalább is a fejlődés magasabb fokán álló ellenképét…“ A fantasztikus vágyálmot a drámában egy szürrealista vízió valósítja meg. Karinthy később is gyakran élt az álom jelentette valóság-kiterjesztéssel (pl. Tanár úr kérem), az álomképeket gyakran különböző vizuális jelekkel, üzenetekkel rögzíti. A Holnap reggel pozitív utópia, amely a tudomány fejlődésétől reméli megoldani az emberiség problémáit: az elidegenedés legmagasabb fokára jutott ember (Ember!), a biológiai-pszichológiai és társadalmi kényszerektől állandóan válságokat élő ember (Ember!) csakis radikális, egyúttal tragikomikus eszközökkel képes továbblendülni egyéni problémáin.

     

    A Tanár úr kérem. Képek a középiskolából (1916) tizenhat novellát tartalmazó humoreszkgyűjteménye (az első kiadást barátjának, Kosztolányi Dezsőnek ajánlotta). Az elbeszélésgyűjtemény, akárcsak Karinthy több, jelentős műve műfaja, vitatott: humoreszkeknek, novellaciklusnak és ún. karcolatfüzérnek egyaránt tekinthető. A történetek egy iskola mindennapjait mesélik el, részben az író, részben az egyik diák, Bauer Károly a narrátor. Karinthy igen nagy lélektani erővel jeleníti meg a diákélet konfliktusait, a kamaszkorra jellemző dacos bizonytalanságot és bizonyításvágyat, gyakran visszatérő témája itt is jelentkezik: a hős álomban folytatódó vívódása, a szereplők életének, problémáinak jelentkezése és megoldási kísérlete egy másik világban, az álomban. A Reggel hétkor c. írásában Bauer végiggondolja az aznapi teendőit, ám közben az ágyban marad, és elalszik újra. Álmában seregeivel Magyarország és Szerbia határán áll, de seregei nem támadhatnak, mert a katonák félnek attól, hogy belelépnek abba a tusba, amellyel neki kellett volna házi feladatként az ország határait kihúznia. (Az 1945 utáni kiadásokban, politikai okokból Szerbia helyett Norvégia szerepelt!). További ismert elbeszélése még A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel, amely azon kívül, hogy a két diáktípus hiteles karikatúrája, még mesterien adja vissza a feleltetés előtti szorongásos állapotot. A novellák az elveszett ifjúság különös megjelenítései, amelyekben kirajzolódnak a kamaszkor, valamint a fiatalfelnőttkor alapérzései: a szorongás, a félelem és a kétségbeesés. A Tanár úr kérem írásainak előzménye a Találkozás egy fiatalemberrel (1913). Az elbeszélésben az író kamaszkori alteregója fogalmazza meg kritikáját a nagy álmait feladó önmagával szemben. A novellagyűjtemény rendkívüli népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a novellák címei és a szereplő egyes helyzetekben előadott mondatai közül igen sok, idővel szállóigévé vált (Lógok a szeren; Magyarázom a bizonyítványom; Röhög az egész osztály stb.). Sőt, maga a cím, a Tanár úr kérem, később egyfajta kvízjátékká alakult (a Fülesben, 1957-től rendszeres rovatként jelentkezik), míg a Tanár úr kérem, én készültem ellenkezőleg, a felkészületlen magyarázkodás szállóigéje lett.

     

    Műfordításai közül kiemelkedik Alan Alexander Milne (1882–1956) angol regényíró Winnie-the-Pooh történeteinek átköltése. A klasszikus mese két kötetből áll: a Micimackó (Winnie-the-Pooh, 1926) és a Micimackó kuckója (The House at Pooh Corner, 1928) c. részekből. A legenda szerint Karinthy figyelmét Ernest Howard Shepard (1879–1976) zseniális rajzai keltették fel, majd az ostoba medve (= csökkent értelmű medvebocs) és a bánatos csacsi történeteit rögvest el is olvasta. Milne fiának, Róbert Gedeonnak (= Róbert Gida), egy Winnie nevű játékmackó tulajdonosának írta történeteit, amelyekben persze szerepet kapnak a mackó többi plüssbarátjai is, akik egy képzelt világban élnek (a Százholdas Pagonyban, = Hundred Acre Wood). Valójában Karinthy Frigyes alig tudott angolul. A „csekély értelmű medvebocs“ történeteinek nyersfordítását nővére, Karinthy Emília (azaz Karinthy Mici) végezte el, a meseregény irodalmi alakba öltöztetője azonban kétségtelen, hogy Karinthy Frigyes volt. A névadás viszont a zseniális író leleménye. Karinthy, nővére iránti tiszteletből, családi becenevére keresztelte el Micimackót. Családi visszaemlékezések szerint a névadásban közrejátszott a szintén akkortájt bemutatott rajzfilmhős „Mikimauz“ neve is.

    Emlékezet

    Karinthy Frigyes Budapesten született, szülőházát (Józsefváros, VIII. kerület, Damjanich utca 44.) emléktáblával jelölték meg. Karinthy Frigyes 1913-ban vette feleségül Judik Etelt, első otthonuk a józsefvárosi Rökk Szilárd utcában volt (1913-tól 1916-ig). Első feleségével, Judik Etellel, 1916-ban költöztek a szintén VIII. kerületi Népszínház utca 49-be (Judik Etel itt hunyt el, 1919-ben; az író 1920-ig lakott ebben a házban). Bronz domborműves emléktábla (Kocsis András alkotása, 1948) őrzi a XI. kerületi Verpeléti úti (ma: Karinthy Frigyes út) otthonukat is. Itt, a Verpeléti út 2-ben lakott az író második feleségével, Böhm Arankával, 1920-tól 1930-ig. A házaspár innen költözött vissza a Józsefvárosba (1930-ban, Reviczky Gyula utca 5.; de még ebben az évben visszatértek a Verpeléti útra, a 22-be, ahol 1933-ig éltek). Utolsó lakása az Üllői út 66/b-ben volt (1937–1938-ban). 1930-tól a nyarakat Siófokon töltötte (a Batthyány utca 52. szám alatti Vitéz Panzióban). Siófokon érte a halál, Budapesten, a Kerepesi úti (= Fiumei út) nemzeti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Budapesten szobra látható még a XI. kerület Karinthy Frigyes út–Irinyi József utca sarkán (Karinthy Frigyes-emlékmű, Paulikovics Iván alkotása, 1988) és a XVIII. kerületi Thököly utcai Karinthy Frigyes Gimnázium félemeleti folyosóján (mellszobor, Bocz Gyula alkotása, 1997). Halálának színhelyén, a siófoki Batthyány utca 46. számú ház előtti kőpadon is emléktábláját helyezték el (1959-ben). A siófoki Balatonparti Isztria sétányon látható bronz szobra, amelyik az írót fürdődresszében örökíti meg (Varga Tamás alkotása, 1998).

     

    Nevét vette fel a Magyar Rádió Karinthy Színpada, továbbá Buda kőszínháza, a Karinthy Színház (ez utóbbit Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc fia vezeti). Róla nevezték el továbbá az író születésnapján, jún. 25-én kiosztott Karinthy-gyűrűt (a Rádiókabaré legjobb szerzőinek díja, 1975-től). Az író születésnapja, jún. 25-e egyúttal a magyar humor napja is (2008-tól). 

    Elismerés

    Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2003). 

    Főbb művei

    F. m.: életében megjelent művei: Nászutazás a Föld középpontján keresztül. Regény. (Magyar Képes Világ, 1902)
    Pesti mókák. (Mozgó Könyvtár. 82. Bp., 1911)
    Cipőcsokor. 1–3. (Nyugat, 1911)
    Esik a hó. Novellák. (A Nyugat kiadása. Bp., 1912)
    Ballada a néma férfiakról. Novellák. (Modern Könyvtár. 182. Bp., 1912)
    Együgyű lexikon. Humoreszkek. (Bp., 1912)
    Görbe tükör. Humoreszkek. (Bp., 1912)
    Robinson Krausz és más mókák. (Mozgó Könyvtár. Bp., 1912)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. Dezső Alajos és Major Henrik rajzaival. (Modern Könyvtár. 108–112. Bp., 1912; 2. bőv. kiad. 1921)
    Budapesti emlék. Mesék, képeskönyv. A szerző portréjával. A borítékrajz Guncser Nándor, a fotó Csillag Erzsi munkája. (Modern Könyvtár. 260–265. Bp., 1913)
    Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések. (Modern Könyvtár. 314–315. Bp., 1913)
    Írások írókról. Kritikák. (Tevan Könyvtár. 59–60. Békéscsaba, 1914)
    Grimasz. Szatírák és humoreszkek. (Modern Könyvtár. 370–373. Bp., 1914)
    A vándor katona. Ünnepi történet. Emőd Tamással. (Modern Könyvtár. 439–440. Bp., 1915)
    Beszéljünk másról. Újabb karcolatok. A borítékrajz Bíró Mihály munkája. (Modern Könyvtár. 449–453. Bp., 1915)
    A repülő ember. Wittmann Viktor emléke. A pilóta arcképével. (Modern Könyvtár. 460–461. Bp., 1915)
    Két hajó. Novellák. (Bp., 1915)
    Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja. Regény. (Bp., 1915)
    Holnap reggel. Tragikomédia három felvonásban. (Nyugat, 1915; Tevan Könyvtár. 85–89. Békéscsaba, 1916; 2. kiad. 1921)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Vértes Marcell rajzaival. (Bp., 1916)
    Aki utoljára nevet. Humoros elbeszélések. (Galantai Könyvtár. 1. Bp., 1916)
    Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog. (Bp., 1916)
    Az ezerarcú lélek. Az Érdekes Újság karácsonyi melléklete. (Bp., 1916)
    Legenda az ezerarcú lélekről. 1–7. (Nyugat, 1916)
    Így láttátok ti. A háborús irodalom karikatúrája. (Bp., 1917)
    Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések. (Magyar Könyvtár. 831–832. Bp., 1917)
    Hogy tesz a gránát, mikor közel csap le? Jelenet. (Bp., 1917)
    Krisztus és Barabbás. Háború és béke. Karcolatok. (Korunk mesterei. Bp., 1918)
    A bűvös szék. Komédia 1 felvonásban. (Modern Könyvtár. 523. Bp., 1918)
    Együgyű lexikon. (Tevan Könyvtár. 2–5. Békéscsaba, 1918)
    Gyilkosok. Novellák. (Bp., 1919)
    Kolombuc tojása. Hogy födözte föl Kristóf gazda Amerikát? (Tréfás Könyvek. 1. Bp., 1920?)
    Hogyan kell bánni a férfiakkal? Vidám írások jelenetek. (Tréfás Könyvek. 6. Bp., 1920?)
    Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és a magyar színházakról. (Tréfás Könyvek. 8. Bp., 1920?)
    Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák. (Bp., 1921)
    Jelbeszéd. Válogatott novellák. A borítékrajz Végh Gusztáv munkája. (Bp., 1921)
    Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma huszonkét képben. Elbeszéli Kozma Lajos huszonkét betűre, versbe szedte K. F. Sajtó alá rend. Sugár Jenő. 22 táblával. Bibliofil kiad. (Magyar Klenodiumok 1. Bp., 1921)
    Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek. Aranyozott kiadói vászonkötés. (Színházi Könyvtár. 7. Bp., 1921; Korunk mesterei. 2. kiad. 1926)
    Két mosoly. Elbeszélések. (Új Modern Könyvtár. Bécs, 1922)
    Vitéz László színháza. Új jelenetek. Gömöri Jenő bevezetésével, Dezső Lajos rajzaival. (Bécs, 1922)
    Visszakérem az iskolapénzt. Jelenetek. (Bp., 1922)
    Kötéltánc. Regény. (Bp., 1923)
    Nevető dekameron. Száz humoreszk. A borító Jeges Ernő munkája. (Bp., 1923)
    Fából vaskarika. A csokoládékirály meséi. Pólya Tibor színes műlapjaival. (Bp., 1923)
    Két álom. Mozgóképjáték három felvonásban és három filmben. (Bp., 1923)
    Madách. 1–9. (Nyugat, 1923)
    Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja. Regény. (Az okkultizmus könyvek. Bp., 1924)
    Írta… Színházi karikatúrák. A borítékrajz Szigethy István munkája. (Bp., 1924)
    Harun al Rasid. Kis novellák. (Bp., 1924)
    Alkotó és ébresztő tudomány. Válasz Ferenczi Sándornak. (Nyugat, 1924)
    Ascher Oszkár. (Nyugat, 1925)
    Egy tucat kabaré. Kabaréjelenetek és karcolatok. A Tolnai Világlapja és a Bazár divatlap ajándékkönyvecskéje K. F. felragasztott arcképével. (Tolnai Regénytára. 24. Bp., 1926)
    „Ki kérdezett…?” Címszavak a Nagy Enciklopédiához. (A magyar irodalom tanítómesterei. Bp., 1926)
    Panoráma. Elbeszélések. Aranyozott kiadói egészvászonkötés. (A toll mesterei. Bp., 1926)
    Drámák ecetben és olajban. Humoros karcolatok. Aranyozott kiadói egészvászonkötés. (Békéscsaba, 1927)
    A másik Kolumbus és egyéb elbeszélések. (Magyar Könyvtár. 1027–1028. Bp., 1927)
    Heuréka. Humoreszkek. (Nemzeti irodalmunk mesterei. Bp., 1927)
    Notesz. K. F. notesze. A boríték Byssz Róbert munkája. (Bp., 1927)
    Lepketánc. Fantasztikum egy felvonásban. (Bp., 1927)
    Nem tudom a nevét. – Ott ki beszél? – Kísérleti módszer. Kis vígjátékok. (Műkedvelők Színháza. 6. Bp., 1928)

     

    Karinthy Frigyes munkái. I. gyűjteményes kiadás. I–X. köt.: I. köt. Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. II. köt. Capillária. Regény. III. köt. Tanár úr kérem. IV. köt. Gyilkosok. Novellák. V. köt. Krisztus vagy Barabbás. Karcolatok, publicisztikai írások. VI. köt. Harun al Rasid. Kis novellák. VII. köt. Új görbe tükör. Humoreszkek. VIII. köt. Színház. Színművek, színikritikák. IX. köt. Esik a hó. Novellák. X. köt. Két hajó. Novellák. (Bp., Dick Manó, 1928–1929)

     

    Minden másképpen van. – Ötvenkét vasárnap. Humoreszkek. (Bp., 1929)
    Nem mondhatom el senkinek. K. F. versei. (Bp., 1930)
    Az ember és a szék. Bohózat. (Nyugat, 1932)
    Hasműtét. Novellák. (Bp., 1933)
    Haditanács Anthroposban. Élettan-politikai dráma és tudománytörténelem. Előjátékkal, utójátékkal, happy enddel. Berény Róbert rajzaival. (Bp., 1933)
    100 új humoreszk. (A Nyugat kiadása. Bp., 1933)
    Vendégnek látni – vendégnek lenni… Gundel Károly tanácsaival. Szakácsútmutató és illemtan. (Bp., 1933)
    Még mindig így írtok ti. K. F. új karikatúrái. Az előszót írta Kosztolányi Dezső. (Bp., 1934)
    Mennyei riport. Regény. Aranyozott kiadói egészvászonkötés. (Bp., 1934)
    Az ötven éves Kosztolányi. – Lélek az irodalom történetében. Gondolatok Babits könyve körül. (Nyugat, 1935)
    Nevető betegek. Novellák. (Bp., 1936)
    A zöld tinta kiapadt. 1–11. Kosztolányi Dezsőről. (Nyugat, 1936)
    Utazás a koponyám körül. (Bp., 1937)
    Szegény Juhász Gyula. (Nyugat, 1937)
    Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről. (Szép Könyvek. 10. Bp., 1938)
    Üzenet a palackban. Versek. Egyedi, nem kiadói, kézzel festett és feliratozott borítóban. Posztumusz kiadás. (Bp., 1938)
    K. F. kiadatlan naplója és levelei. Babits Mihály bevezetésével. Sajtó alá rend. Ascher Oszkár. 11 táblával. (A Nyugat kiadása. Bp., 1938).


    F. m.: újabb kiadások: Két hajó. Elbeszélések. (Új Egyetemes Regénytár. Bp., 1943)
    Betegek és bolondok. Elbeszélések. (Bp., 1946)
    Utazás a koponyám körül. (Bp., 1946)
    Martinovics. Költemény. A könyvdíszek Hincz Gyula munkája. (Bp., 1947)
    Utazás Faremidóba. – Capillária. Két regény. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Bányász Róbert. (Bp., 1947)
    Így írtok ti. A „Még mindig így írtok ti” és egyéb irodalmi torzképekkel bőv. kiad. (Bp., 1947)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Márai Sándor előszavával. Vértes Marcell rajzaival. (2. bőv. kiad. 1948)
    Nevető dekameron. Száz humoreszk. Szerk., sajtó alá rend. Kellér Andor. (2. kiad. Bp., 1948)
    Gyilkosok. Elbeszélések. (Bp., 1949)
    A bűvös szék és egyéb komédiák. A bevezetést Ascher Oszkár írta. (Színjátszók Könyvtára. 71. Bp., 1954)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. A bevezető tanulmányt Illés Endre írta, ill. Kass János. (Bp., 1954; 2. kiad. 1955; 3. kiad. 1956; 4. kiad. 1958; 5. kiad. 1959; 7. kiad. 1964; 8. kiad 1967; 9. kiad. 1971; 10. kiad. 1972; 11. kiad. 1974)
    Cirkusz. Vál. írások. I–II. köt. Vál., a bevezetést írta Kolozsvári Grandpierre Emil, sajtó alá rend., az utószót írta Vajda Miklós. (Bp., 1956)
    Hököm-színház. Színművek, jelenetek. I–III. köt. Vál., szerk. Kellér Andor. (Bp., 1957)
    A lélek arca. Összegyűjtött novellák. I–II. köt. Szerk. Abody Béla és Szalay Károly, az utószót írta Abody Béla. (Bp., 1957)
    Utazás Faremidóba. – Capillária. Két kisregény. (Bp., 1957)
    Az egész város beszéli. Karcolatok, publicisztikai írások. I–IV. köt. Összegyűjtötte, az utószót írta Abody Béla. (Bp., 1958)
    Kötéltánc. Regény. Szerk., a bevezetést írta Szalay Károly. (Bp., 1958)
    Mennyei riport. Regény. (Bp., 1958)
    Így írtok ti. Irodalmi paródiák. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend., a szöveget gondozta Szász Imre. (Bp., 1959; 2. kiad. 1963)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Az utószót Illés Endre írta. Ill. Kass János. (Az én könyvtáram. Bp., 1961; 2. kiad. 1962)
    Az író becsülete. Válogatott írások. Vál., az utószót írta Erdős Magda, ill. Kondor Béla. (Új Elzevír Könyvtár. 11. Bp., 1962)
    Utazás a koponyám körül. Az utószót Szalay Károly írt, ill. Réber László. (Olcsó Könyvtár. 669. Bp., 1962; 2. kiad. 1970)
    Naplóm, életem. K. F. naplója, önéletrajzi írásai. Vál., szerk. Szalay Károly. (Bp., 1964)
    Hátrálva a világ körül. Válogatott cikkek. Vál., szerk. Szalay Károly. (Bp., 1964)
    Capillária. Gulliver hatodik útja. Ill. Bálint Endre. (Helikon Kiskönyvtár. Bp., 1964)
    Így írtok ti. Novellák, versek, drámák. Vál., sajtó alá rend. Varga Katalin. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1965)
    Följelentem az emberiséget. Humoreszkek. I–II. köt. Vál., szerk., az előszót írta Domokos Mátyás, ill. Hincz Gyula. (Bp., 1967)
    Utazás a koponyám körül. Számozott, bibliofil kiadásban, nyl-kötésben is. (Bp., 1968)
    Utazás a koponyám körül. (Bukarest, 1968)
    Capillária. Gulliver hatodik útja. Szerk., az utószót írta Ungvári Tamás. (Olcsó Könyvtár. 625. Bp., 1968)
    Így írtok ti. Irodalmi paródiák. Vál., szerk., az utószót írta Szabó Ferenc. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1969)
    A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Vál., szerk. Kuczka Péter. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1969)
    Utazás Faremidóba. – Capillária. Szatirikus regények. A tanulmányt írta, a szöveget gondozta Szalay Károly. Ill. Szántó Piroska. 4 táblával. (Magyar elbeszélők. Bp., 1972)
    A cirkusz. Novellák, humoreszkek, irodalmi karikatúrák. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Bajor Andor. (Tanulók Könyvtára. 150. Kolozsvár, 1974)
    Ballada a néma férfiakról. Novellák. Vál., az utószót írta Majtényi Erik. (Bukarest, 1975)
    Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Cikkek, esszék, humoreszkek. I–II. köt. Vál., szerk. Ungvári Tamás. (Bp., 1980)
    Én és Énke. Elbeszélések. Ill. Réber László. (Bp., 1981)
    Utazás Faremidóba. – Capillária. Két kisregény. (Bukarest, 1982)
    Gurul a pénz. Novellák. Vál., szerk., az utószót írta. Alföldy Jenő. (Diákkönyvtár. Bp., 1983)
    Utazás a koponyám körül. Szerk. Szentmihályi Szabó Péter. (Bp., 1987)
    Gyermekkori naplók. I–III. köt. Közös tokban, hanglemezmelléklettel. Sajtó alá rend., az utószót írta Szalay Károly. (Bp., 1987; 2. kiad. 1997)
    Utazás a koponyám körül. (Lektúra. Bukarest, 1989)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. (Bp., 1990)
    Utazás a koponyám körül. Az utószót Sükösd Mihály írta. (Editorg Klasszikusok. Bp., 1991)
    A kutya szimulál. Paródiák, szatírák, humoreszkek. Válogatás K. F. kötetben meg nem jelent írásaiból. Vál., szerk. Végvári Judit. (Szamárfüles Könyvek. Bp., 1992)
    Az elátkozott munkáskisasszony. Válogatás az író kötetben még nem publikált írásaiból. Vál., szerk. Urbán V. László. (Bp., 1992)
    Felvesznek a csecsemőklinikára. Elbeszélések. Válogatás K. F. kötetben meg nem jelent írásaiból. Vál., szerk. Urbán V. László. (Bp., 1992)
    Így írtok ti. Irodalmi paródiák. Vál., szerk. Fazekas István. (Bp., 1992)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. (S. O. S. Diákkönyvtár. Bp., 1992)
    Barátom, a vállalkozó. Válogatott humoreszkek. Vál., szerk. S. Nyírő József. (Bp., 1993)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Ill. Dargay Attila. (Bp., 1993)
    100 új humoreszk. (Szeged, 1993)
    Így írtok ti. Az első kiadás teljes, gondozott szövege. A szöveget gondozta, a kötetet szerk., a kísérő tanulmányt és a szövegmagyarázatokat írta Reményi József Tamás és Tarján Tamás. (Matúra Klasszikusok. 17. Bp., 1994)
    Így láttátok ti. Paródiák. (Igényes Irodalom. Szeged, 1994)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. Vál., szerk., az előszót írta Kaiser László. (Talentum Diákkönyvtár. Bp., 1994)
    Az utolsó palackposta. Kiadatlan írások. Karcolatok, humoreszkek. Vál., szerk. Kaiser László és Ungvári Tamás. (Bp., 1994; 2. kiad. 1998)
    A Nyugat nemzedéke. K. F.: Így írtok ti. (Populart Füzetek. 106. Bp., 1995)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. (Pandora Könyvek. 1. Novi Sad, 1995)
    Betegek és bolondok. Elbeszélések. Vál., szerk. Hunyadi Csaba. (Igényes Könyvtár. Szeged, 1996)
    Utazás a koponyám körül. (Kolozsvár, 1996)
    Viccelnek velem. (Bp., 1996)
    Utazás a koponyám körül. (Karinthy Könyvtár. Bp., 1997)
    A gép hazudik. Írások a filmről. Vál., szerk. Nagy Csaba. (Bp., 1997)
    Feleségem beszéli. Humoreszkek. Vál. Urbán László. (Bp., 1997)
    Az Emberiség Városa. Elbeszélések. (Szeged, 1998)
    Egy nőt szeretni. Elbeszélések és karcolatok. Vál., szerk. Hunyadi Csaba. (Meglepetés Könyvek. Szeged, 1998; 2. kiad. 2000)
    Nem mondhatom el senkinek. Versek. (Bp., 1999)
    Karinthyságok. Válogatás K. F. műveiből: Tanár úr kérem. – Így írtok ti. – Capillária [et al.]. Vál., szerk. Mohai V. Lajos. (Bp., 1997)
    Így írtok ti. – Tanár úr kérem. (Szép szó. Egri könyvek. Eger, 1998)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. Dezső Alajos és Major Henrik rajzaival. Hasonmás kiad. (Bp., 1999)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Vértes Marcell rajzaival. Hasonmás kiad. (Bp., 1999)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. A szöveget gondozta, az utószót írta Bónis Tibor. (A magyar próza klasszikusai. 71. Bp., 1999)
    Betegek és bolondok. Elbeszélések. Vál., szerk. Járdán Csaba. Kelemen István illusztrációival. (Meglepetés Könyvek. Szeged, 1999)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. Vál., szerk. Bán Zoltán András. (Fehér Holló Könyvek. Bp., 1999)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. (Holló Diákkönyvtár. Kaposvár, 1999)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. (Diák Kiskönyvtár. Bp., 1999)
    Nem mondhatom el senkinek. Vál. versek. Szerk. Bán Zoltán András. (Bp., 1999)
    Utazás a koponyám körül. (Thot – Tudomány és Műveltség. Debrecen, 1999)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Deák Ferenc rajzaival. (Mozaik Minikönyvtár. Szeged, 1999; 2. kiad. 2002; 3. kiad. 2010)

     

    Karinthy Frigyes összegyűjtött művei: Szerk., sajtó alá rend. Szalay Károly (Bp., 2000–2008): 1. Regények. I. köt. Utazás Faremidóba. – Az ezerarcú lélek. – Capillária. – Kötéltánc. (2000)
    II. köt. Utazás a koponyám körül. (2007)
    2. Elbeszélések. I. köt. Esik a hó. – Ballada a néma férfiakról. – Találkozás egy fiatalemberrel. – Két hajó. (2001)
    II. köt. Gyilkosok. – Harun al-Rasid. (2001)
    III. köt. Hasműtét. – Nevető betegek. (2006)
    3. Humoreszkek. I. köt. Együgyű lexikon. – Görbe tükör. (2001)
    II. köt. Budapesti emlék. – Grimasz. (2001)
    Beszéljünk másról. – Ó, nyájas olvasó. – Tanár úr kérem! – Aki utoljára nevet. (2002)
    IV. köt. Írói intimitások. – Ne bántsuk egymást! – Panoráma. (2002)
    V. köt. Csak semmi háború! – Heuréka. (2002)
    VI. köt. Humoreszkek. 1930–1935. Az Estben megjelent írásai. (2006)
    VII. köt. Vendéget látni, vendégnek lenni. – 100 új humoreszk. (2006)
    4. Paródiák. I. köt. Így írtok ti. – Így láttátok ti. (2001)
    II. köt. Még mindig így írtok ti. – Amiről a vászon mesél. – Így írtok ti. (2004)
    III. köt. Így írtok ti. (2004)
    5. Tárcák, szatírák. I. köt. A repülő ember. – Krisztus és Barabbás. (2001)
    Szatírák. II. köt. Szatirikus esszék, aforizmák. – „Ki kérdezett…?“ – Notesz. (2004)
    III. köt. Szatirikus tárcák, esszék. Minden másképpen van. – Ötvenkét vasárnap. (2004)
    IV. köt. 1920–1927. Kötetben meg nem jelent írások. (2005)
    V. köt. 1928–1929. Kötetben meg nem jelent írások. (2005)
    VI. köt. 1930. Kötetben meg nem jelent írások. (2005)
    VI–VIII. köt. 1931. Kötetben meg nem jelent írások. (2005)
    6. Komédiák. I. köt. K. F. színpadi művei. (2002)
    II. köt. Hököm Színház. – Visszakérem az iskolapénzt. – Vitéz László színháza. (2003)
    III. köt. Drámák ecsetben és olajban. – A nagy ékszerész. (2003)
    7. Versek. Martinovics. – Nem mondhatom el senkinek. – Üzenet a palackban. (2003). Szerk., sajtó alá rend. Fráter Zoltán: Esszék, kritikák. I–II. köt. (Bp., 2002). 


    F. m.: az utóbbi évek fontosabb kiadásai: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. (A művelt diákok kiskönyvtára. Komárno, 2000)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. Az utószót Szalay Károly írta. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. Az előszót írta Szalay Károly. (Talentum Diákkönyvtár. 3. jav. kiad. 2000; új kiad. 2010)
    Holnap reggel. Tragédia 3 felvonásban. (Nemzeti Színház Színműtár. Bp., 2003)
    Utazás a koponyám körül. (Talentum Diákkönyvtár. Bp., 2003)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. Vál., a szöveget gondozta Szalay Károly és H. Benczúr Margit. (Talentum Diákkönyvtár. Bp., 2003; 2. kiad. 2006; 3. kiad. 2011)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Ill. Kass János. (Klasszikusok fiataloknak. Bp., 2008)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. Vál., szerk. Beck András. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2009)
    Írások írókról. Kritikák. Hasonmás kiad. (A Tevan Alapítvány kiadványa. Bp., 2009)
    Tanár úr kérem és más írások. Vértes Marcell korabeli illusztrációival. Vál., szerk. Beck András. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2009)
    Utazás Faremidóba. – Capillária. Kisregények. A szöveget gondozta Fráter Zoltán. (Bp., 2010)
    Utazás a koponyám körül. Szerk., a jegyzeteket írta Beck András. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2010)
    Tanár úr kérem. Humoreszkek. Ill. Rigler György. (Bp., 2010)
    Karinthy Frigyes művei. I–XXII. köt. (Bp., 2011–2012)
    Az ezerarcú lélek és Telma Titusz kiáltványa. Egy kötetben. A kísérő tanulmányt Bacsó Beáta írta. (Sajóvelezd, 2011)
    Így írtok ti. Irodalmi karikatúrák. (Metropol Könyvtár. Bp., 2012)
    Utazás Faremidóba. – Capillária. – Utazás a koponyám körül. Kisregények. Az előszót írta Szigethy Gábor. (Nemzeti Könyvtár. 8. Bp., 2013)
    „Új lélektan.” Pszichoanalitikus írások. Vál., szerk., az utószót írta Hárs György Péter. (Bp., 2013)
    Grimasz. Karcolatok, humoreszkek. Vál., szerk. Beck András. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2013)
    Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. Humoreszkek. (Öregbetűs Könyvek. Bp., 2014).

     

    F. m.: ford.: Wedekind, Frank: Haláltánc. Három jelenet. Ford. (Tevan Könyvtár 9. Békéscsaba, 1912; 2. kiad. 1916; 3. kiad. 1919)
    Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. Regény. Ford. (Világkönyvtár. 25. Bp., 1914; 2. kiad. 1925?)
    Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. Regény. Ford. K. F., a bevezető tanulmányt írta Halász Gábor. (A regényírás mesterei. 3. kiad. Bp., 1943)
    Barbusse, Henri: A pokol. Regény. Ford. Kosztolányi Dezsővel. (A Kultura Regénytára. 16. Bp., 1918; 2. kiad. 1920)
    Brontë, Charlotte: A lowoodi árva. I–II. köt. Regény. (A Kultura Regénytára. 24–25. Bp., 1918)
    Dickens, Charles: Karácsonyi történet. Ford. (Bp., 1928)
    Dickens, Charles: Nickleby Miklós élete és kalandjai. Regény. I–IV. köt. Ford. Balla Mihállyal. (Bp., 1928)
    Milne, Alan Alexander: Micimackó. Meseregény. Ernest H. Shepard képeivel. Ford. (Bp., 1935; új. kiad. 1957)

     

    a Micimackó kiadásai: Milne, Alan Alexander: Micimackó kuckója. Meseregény. Ernest H. Shepard képeivel. Ford. (Bp., 1936; új kiad. 1957)
    Micimackó. – Micimackó kuckója. Ifjúsági regények. Ford. Ernest H. Shepard rajzaival. (Bp., 1967; 2. kiad. 1969; 3. kiad. 1973; 4. kiad. 1975; 5. kiad. 1976; 6. kiad. 1979; 7. kiad. 1981; 8. kiad. 1983; 9. kiad. 1987; 10. kiad. 1991; 11. kiad. 1993; 12. kiad. 1994; 13. kiad. 1995; 14. kiad. 1996; 15. kiad. 1997; 16. kiad. 1998; 17. kiad. 1999; 18. kiad. 2000; 19. kiad. 2001; 20. kiad. 2002; 21. kiad. 2003; 22. kiad. 2004; 23. kiad. 2005; 24. kiad. 2006; 25. kiad. 2007; 27. kiad. 2009; 28. kiad. 2010; 29. kiad. 2012; 30. kiad. 2013; 31. kiad. 2015).

    Irodalom

    Irod.: Nagy Lajos: K. F. (Nyugat, 1924)
    Kardos László: K. F. 1–5. (Nyugat, 1926)
    Tersánszky Józsi Jenő: K. F. (Nyugat, 1927)
    Komlós Aladár: K. F. (Korunk, 1927)
    Boross István: K. F. Tanulmány. (Mezőtúr, 1929)
    Pap Gábor: Egy új enciklopédista. ; Kemény Gábor: A végső problémák embere. K. F. (Korunk, 1938)
    Soós László: K. F. halálára. (Napkelet, 1938)
    Nagy Zoltán: K. F. versei. (Nyugat, 1938)
    Mátrai László: Az író és a város. K. F. (Budapest [folyóirat], 1945)
    Szalay Károly: K. F. élete és munkássága ismeretterjesztő előadásokhoz. (A TTIT kiadványa. Bp., 1956)
    Szalay Károly: K. F.: Tanár úr kérem! (Irodalomtörténet, 1957)
    Szalay Károly: K. F., a költő. (Irodalomtörténet, 1960)
    Szalay Károly: K. F. Kismonográfia. 9 táblával. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1961)
    Hiller István: Kosztolányi Dezső és K. F. soproni szereplései. (Soproni Szemle, 1961)
    Halász László: K. F. írói tehetségének pszichológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
    Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán. (Élet és Irodalom, 1963)
    Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. K. F. és a vallás. (Világosság, 1967)
    Mária Béla: Az író és betegsége. (Kortárs, 1967)
    R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő K. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Vihar Béla: K. FG. szülőháza. (Budapest [folyóirat], 1968)
    Ficzay Dénes: K. F. Aradon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
    Pongrácz Zsuzsa: K. F. filmen. Beszélgetés Révész György rendezővel. (Filmvilág, 1969)
    Vargha Balázs: Irodalmi városképek. K. F. badar Budapestje. (Budapest [folyóirat], 1971)
    Halász László: K. F. alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
    Kardos László: K. F.: Találkozás egy fiatalemberrel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
    Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes humorában. (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből. Bukarest, 1973)
    H. Boros Vilma: K. F. iskolája. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1974)
    K. F. agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor. (Új Írás, 1975)
    Karl Kraus és K. F. Párhuzamok és hasonlóságok. (Helikon, 1976)
    Nagy Sz. Péter: K. F.: Kötéltánc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
    Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ K. F. versei a képernyőn. (Filmvilág, 1977)
    Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság K. F. műveiben. (Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt K. F. (Így élt. Bp., 1979)
    Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“ K. F. költészetéről. (Irodalomtörténet, 1979)
    Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és K. F. költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és 199. Szeged, 1981)
    Egri Péter: K. F. Ibsen-karikatúrájáról. (Irodalomtörténet, 1981)
    Nyéki Károly: K. F. nyíregyházi emléke. (Pedagógiai Műhely, 1981)
    Robotos Imre: Utazás egy koponya körül. (Kismonográfiák. Kolozsvár, 1982)
    Szabó János: Karl Kraus és K. F. Századunk első harmadának két szatirikusa. (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
    „Nézzétek ezt a fotográfiát!“ K. F. összes fényképe. Összeáll. Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
    Búzásy Éva: K. F. és a Színházi Élet. (Irodalomtörténet, 1982)
    Büky László: A mély főnév Füst Milán és K. F. költői nyelvének képalkotási rendszerében. (Magyar Nyelvőr, 1982)
    Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. K. F. és az elidegenedés. (Új Látóhatás, 1983)
    Büky László: A lélek főnév Füst Milán és K. F. költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1984)
    Szalay Károly: Minden másképpen van. K. F. munkássága viták és vélemények tükrében. (Bp., 1987)
    Mennyei riport K. F.-sel. Összeáll. Fráter Zoltán. (Bp., 1987)
    „Elmondtam hát mindenkinek.“ K. F. életéről és műveiről. (Bp., 1987)
    Nagy Sz. Péter: K. F. antifreudista regénye. Kötéltánc. – Fülöp László: Egy klasszikus tényregény. K. F.: Utazás a koponyám körül. – Kun András: Gondolatok K. F. különös lírai őszinteségéről. (Alföld, 1987)
    Moreau, Jean-Luc:K. F., avagy akasztófa-kötéltánc. – Mihályfi Márta: K. F. művei külföldön. (Nagyvilág, 1987)
    Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő K. F. (Napjaink, 1987)
    Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. K. F. (Budapest [folyóirat], 1987)
    Tidrenczel Sándor: K. F. és a nyíregyházi publikum. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
    Kosztolányi Dezsőné: K. F.-ről. (Bp., 1988)
    Pomogáts Béla: K. F. száz éve. (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
    Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és K. F. költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
    Bíráló álruhában. Tanulmányok K. F.-ről. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a K. F. Emlékbizottság által 1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai. Vál., szerk. Angyalosi Gergely. (Bp., 1990)
    Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. K. F. szépprózájáról. (Literatura, 1990)
    Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és K. F. között. (Thalassa, 1993)
    Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ K. F. Utazás a koponyám körül c. regényéről. (Iskolakultúra, 1994)
    Nagy Csaba: Privát filmesztétika. K. F. filmtémájú írásairól. (Filmkultúra, 1994)
    Dörgő Tibor: K. F. Kötéltánca és Az ember tragédiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
    Alföldy Jenő: Tündér és kobold. K. F.: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból. (Hitel, 1995)
    Iván Éva: K. F. Kötéltánc című regényének egy lehetséges elemzése. („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
    Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása K. F. írásaiban. (Magyartanítás, 1996)
    Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia. (Bp., 1998)
    A humor a teljes igazság. In memoriam K. F. Vál., szerk. Domokos Mátyás. (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
    Takács Edit: K. F. írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában. (Névtani Értesítő, 1999)
    Bónus Tibor: Irónia, paródia, esztétikai szublimáció. K. F.: Így írtok ti. (Alföld, 2000)
    Balogh Tamás: „Csak férfi és nő van.“ K. F.: Capillária. (Tiszatáj, 2000)
    Balogh Tamás: „…állandóan figyelni fognak.“ K. F.: Utazás Faremidóba. (Tiszatáj, 2001)
    Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. I–II. köt. (Bp., 2003)
    Merényi-Metzger Gábor: K. F. származásának anyakönyvi forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
    Takács Edit: Írói névadás K. F. Kötéltánc c. regényében. (Névtani Értesítő, 2003)
    Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának előfutára: K. F. (Magyar Tudomány, 2003)
    Balogh Tamás: Tréfa a humorban. K. F., a humorista? (Bárka, 2003)
    Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. (Magyar Nyelvjárások, 2003)
    Egyfülü kosár. K. F. szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán. (Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
    K. F.-emlékszám. (Budapesti Negyed, 2009)
    Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások K. F. írásaiban. (Híd, 2009)
    Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás K. F. Utazás a koponyám körül c. kisregényében. (Pszichoterápia, 2010) Szállási Árpád: K. F. és a medicina. (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
    Tiringer Aranka: Gyász, humor kreativitás K. F. gyermekkori naplóiban. (Új Forrás, 2011)
    Miklós Ágnes Kata: Viszonyulások könyvön kívül és belül – problémafelvetések K. F. Capilláriája kapcsán. (Tudományos Közlemények, 2012)
    Sereg Mariann: Az Így írtok ti szövegeinek textológiai vizsgálata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
    Büky László: Karinthy-groteszkek nyomában. (Forrás, 2014)
    Pesti csillagok. K. F., Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A két egyetlen. K. F., Böhm Aranka és Judik Etel. (F. Z.: Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015). 


    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdotalexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kiegészítette Raj Tamás. (Bp., 1997)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu